Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 500 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 481-500

Helymutató: Nagykároly

2003. április 16.

A 24 éves Kádas Zoltán személyében új történész-muzeológusa van a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegének. Kádas Zoltán tavaly végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-régészet szakán. Kádas Zoltán a februárban nyugdíjba vonult, nemzetközi hírű dr. Németi János tudományos kutatótól vette át a stafétabotot. /(boros): Őrségváltás a nagykárolyi múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./

2003. április 23.

A Romániai Magyar Szó időnként szemlézi a helyi lapokat. A mostani számban a következő kiadványokról volt szó: Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap), Lugosi Hírmondó, Szilágysági Vidéki Napló (Zilah, független polgári hetilap), Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Szilágyság (Zilah, közéleti, közművelődési hetilap), Erdővidéki Lapok (helytörténeti, helyrajzi és néprajzi folyóirat, Barót, főszerkesztő: Demeter László). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2003. április 29.

Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2003. május 18.

Egy éve elhunyt Reizer Pál püspök. Ardai L. Attila szatmári ordinárius elmondta, hogy a jövő nyáron lesz az egyházmegyei zsinat. Ardai az új püspök - Schönberger Jenő - beiktatásáig az egyházmegye hivatalos vezetője. Jövőre ünneplik az egyházmegye 200 éves fennállását. A közeljövőben tervezik az egyházmegyei múzeum és könyvtár létrehozását. Ezeknek az államtól visszaperelt kanonoki ház ad majd otthont. Másik fontos teendő a Hám János katolikus iskola átköltöztetése. A püspökség épületébe szeretnék áthozni, ahol jelenleg egy élelmiszeripari líceum működik. Ebben az ügyben már másfél - két éve tárgyalnak. Megoldásra vár a nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum épület-ügye is. Egyetlen új - levéltárosi - munkakört hoztak létre, aki rendbe teszi az egyházmegye anyakönyveit és egyéb fontos iratait. Az egyházmegye életéről tudósít a rendszeresen frissített www.szatmar.catholic.ro honlap. /Ozsváth Judit: A várakozás feszültségében élve és dolgozva. Látogatóban Ardai L. Attila szatmári ordináriusnál. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./

2003. május 20.

Budapesten, a Béke Galériában máj. 18-án - a szintén nagykárolyi származású Makay Tamás műépítész közreműködésével - megnyílt Stefan Gnandt István Nagykárolyból Németországba települt grafikusművész egyéni rajzkiállítása. /(boros): Nagykárolyi származású grafikusművész budapesti rajzkiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2003. május 20.

A kormánypárt és az RMDSZ között folytatott egyeztetés során született megállapodás, miszerint a felekezeti iskolákban indított osztályok számát nem csonkítják, Szatmár megyében nem érvényesül. A tanügyminiszter kolozsvári látogatása során azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartják a két párt közötti együttműködési egyezményben foglaltakat, a Szatmárnémeti Református Gimnáziumba és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba másnap mégis csökkentett beiskolázási terv érkezett meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes nem tudja, hogyan tehetne igazságot. Az idei beiskolázási adatok szerint a 2003/2004-es tanévben 630 (tavaly 616 volt) hely biztosított a kilencedikeseknek magyar tagozaton, miután a minisztérium rendelete értelmében két magyar osztályról le kellett mondani. Az intézkedés nem a felekezeti iskolák ellen irányul, de a minisztérium által jóváhagyott kerethez igazodniuk kell. Mivel más iskolákban magyar tagozaton egy-egy osztály működik, azokat nem szüntethetik meg. Miután a tavaly a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és nagykárolyi Római Katolikus Iskolaközpont veszített egy-egy osztályt, idén más iskolákat jelöltek, most a Református Gimnáziumot és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot jelölték meg. /(anikó): Kónya László a felekezeti iskolákról: "Javaslatunkat nem kell végleges döntésként elfogadni...". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2003. május 26.

Máj. 24-25-én Nagykárolyban Károlyi Gáspár Napokat tartottak. Bekő Tamás polgármester elmondta: 2000-ben a három önkormányzat úgy döntött, hogy 2001-től kezdődően évente megünnepelik Károlyi Gáspár emlékét. Tavalyelőtt Nagykároly volt a házigazda, tavaly Gönc, idén újra Nagykároly. A nagykárolyi kórusok, valamint Gönc város énekkarának a fellépése után Molnár János, gönci polgármester emlékeztetett, céljuk volt a Nagykárolyban született, Göncön szolgált Károlyi Gáspárnak ünneplése, akinek nevéhez fűződik a biblia Vizsolyban megjelent első teljes magyar nyelvű fordítása. Tőkés Lászlónak püspök kiemelte, megtiszteltetés számára, hogy itt lehet. Reméli, hogy a jövőben ez az alkalom, ez a rendezvénysorozat a legjelesebb nemzeti rendezvényeink sorába emelkedik. Másnap istentisztelet után Károli Gáspárról szóló előadás, majd a Collegium régizene-együttes, és a gönci énekkar fellépése következett. Végül Molnár János gönci, Bihi Miklós vizsolyi és Bekő Tamás nagykárolyi polgármester megkoszorúzta Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom kertjében álló szobrát. /Boros Ernő: Károlyi Gáspár Napok Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./

2003. június 6.

Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 27.

A jún. 27-én kezdődő hagyományos Régizene Fesztivál első alkalommal zajlik a Hargitai Megyenapok rendezvénysorozata keretében. Fellépnek többek között: Harmónia Kamarakórus (Csíkszereda), Collegium Együttes (Nagykároly), Musica Rediviva és Camerata Hungarica (Budapest), Codex Együttes (Brassó), Musica Humana Kamarakórus (Marosvásárhely); Bernády György Kamarakórus (Marosvásárhely) és a Kájoni Consort (Barót). /Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2003. július 5.

Az 1966-ban Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Pakocs Károly írót, költőt Szatmár megyéhez köti születési helye (Nagykároly), valamint a szatmári római katolikus egyházmegyében kifejtett három és fél évtizedes papi tevékenysége. Többször volt börtönben, egyelőre tisztázatlan, hogy halála előtt miként és miért bántalmazta külföldön (?) a román politikai rendőrség. Lehet, hogy előkerülhet (az 1956-os magyar forradalom hatására írt) Dávid és Góliát című költeménye (valószínűleg ezért is került börtönbe), kéziratban megvan a Küzdelem a lelki vakság ellen című, 160 oldalas emlékirata is. Életpályája, személyisége nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lélektan búvárai számára is számos feladvány lehet. Pakocs Károly 1950-ben szabadult a börtönből. 1951 decemberében főiskolai tanár lett Gyulafehérváron, az állami hatóságok által szervezett teológián. Pakocs Károly 1953-1955 között Gyulafehérváron írt, Küzdelem a lelki vakság ellen című prózai emlékiratáról nyomtatásban először Tempfli Imre tette említést A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai című könyvében (2000), később, a Sárból és napsugárból - Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892- 1966 című, 1160 oldalas munkája (2002) bevezetőjében. Tempfli Imre azt ígérte, hogy könyvéből) jobban megismerhető Pakocs Károly. Könyve terjedelmes mellékletanyagában azonban nem közli az emlékiratot, csupán folyamatosan hivatkozott annak oldalszámaira. Pakocs Károly emlékirata egészében olvasmányos. Pakocs ellenfelei azt mondták, hogy "Pakocs helynök megalkuvó, a hierarchia létráján törtető, és a kommunista érdekek lelketlen kiszolgálója lett". Pakocs kiszabadulásakor meg volt győződve arról, hogy a gondviselés rendet teremteni küldte haza. Pakocs kéziratában hangoztatta a maga roppant felelősségét, s elmondta, milyen szívesen osztaná ezt meg más feljebbvalóval, ilyen azonban nincsen, sem püspök, sem érsek, az Apostoli Szentszékkel pedig nem tudott érintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az állammal meg kell egyezni, ő már a börtönben látta - írja -, hogy az államhatalom nem akar nemzeti egyházat. Valójában 1948. július 19-én Takáts Lajos nemzetiségügyi államtitkár ( alminiszter ) Szatmárnémetiben mondott beszédében jelentette ki: "A kormány el van határozva, hogy a katolikus püspökökkel szemben feladja a békés megegyezés álláspontját. Lehetőséget adunk, hogy a római katolikus egyház nemzeti egyházzá alakuljon és ne legyen kénytelen külföldi irányításra hallgatni. Megadjuk a módot a híveknek is, a papoknak is, hogy szakítsanak az elzárkózás eddigi politikájával." (Szabad Élet, IV. évf. 162.sz.) Kevésbé hihető, hogy erről Pakocs Károly nem hallott volna. Szövegeiben bizony gyakori a szó és a tett ellentéte. A papok féltek tőle, elhallgatnak előtte dolgokat, hiszen - emlékiratában megírta - a rendőrség tőle érdeklődött többször is a "zug-teológiáról", a minisztériumi megbízott őt kérte, hogy "izgató beszédei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelő helyen" őt kérték - írja -, hogy P. Godó Mihály áthelyezését kérje. Ő közölte a szatmáriakkal: "biztos forrásból tudja: a minisztérium nem engedi a titkos ordináriusok működését", illetőleg, hogy a "kormány kimeríti a sorukat" (azaz letartóztatják őket). A minisztérium és a rendőrség emberei mindegyre őt keresték, vele tárgyalnak. Pakocs Károlyt a megmerevedett, régi korokra jellemző abszolút tekintélyelvűség jellemezte. Jellemzéseiben nem kímélte munkatársait, kortársait, esetenként ellenfeleit. Megírta: az egyházmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler János püspök nem talált vezetésre alkalmas utódokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinárius, akinek a kormányzást átadta, az egyházjogban szokatlanul járatlan (noha két doktorátusa is van!), a kormányzásra alkalmatlan. Az őt követő Szvoboda Ferenc "hihetetlenül tehetetlen", "impotens öregember", ráadásul "jellemes paphoz méltatlanul, kétszínűen jár el", mert nem mondja meg neki, hogy ő az ordinárius. Dr. Dobos János szatmári lelkész, majd máramarosszigeti plébános (a harmadik ordináriusjelölt) "jólelkű, de egészen férfiatlanul gyenge ember". Elítélően írt dr. Révész Gáborról vagy Rényi Ferencről, aki "valóságos őrültje a szatmári lázadásnak", "a legfelső fokon befolyásolható természete miatt és beteges aggályossága miatt a leghasználhatóbb eszközévé hipnotizálta [P. Godó] ez a hatalmi tébolyban szenvedő jezsuita". P. Godó Mihály jezsuita atyát tekintette legfőbb ellenfelének. Róla írta, hogy "ideges tettvágy, nagyfokú hevesség, meggondolatlanság jellemzi. Kalandocskákban éli ki ábrándjait. A szatmári anarchia megteremtéséhez démoni eszélyességgel választotta ki munkatársait. Fölényes, magát nagyra tartó, sokszor pökhendi és hihetetlenül elbizakodott szerzetes. Ideggyönge ember. Népszerűséget hajhászó. Modortalan." "Mit tolakodik élők és holtak fölött ítélkező bíróul?" - kérdezte. "Kiközösítési dührohama van." Jellemzésére szinonimák sorát használja: "Megbomlott lélek, felajzott agyú és beteg idegzetű, elmeelferdülésben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "Elmebetegséggel, lelki kórral áll(unk) szemben" - írja. "Szamosújvári kalandor, szamosújvári düh jellemzi, a szamosújvári terror (képviselője), sátáni vonás (jellemzi); a vadászebek dühével keres okokat magatartása igazolására." Pakocs Károly véleménye szerint egyébként az erdélyi jezsuiták mind ideges, zavart lelkű emberek, ideggyengeség jellemzi őket. Elmarasztalja a női szerzeteseket is, elsősorban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe tartozókat, akik P. Godó "női roham-osztagai", "egyházi barisnyák" "a farizeusok női utódai", akik "barisnya-támadást", "barisnya-rohamot" hajtanak végre, "barisnya-őszentsége" házról-házra jár és lázít, s terrorjuk apostolkodja a közvéleménybe a tévtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - írja (azaz: Nők ne szóljanak bele az egyház ügyeibe!). Jól leteremtette ellenfeleit, közben arról panaszkodott, hogy azok "szeretetlenül" viselkednek a békepapokkal szemben, ahelyett, hogy "térdenállva kérnék őket, hogy lássák be hibáikat" Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban mesének, propaganda-híresztelésnek tartotta azt, hogy a bíboros akaratát a börtönben injekciókkal megbénították, s a tárgyalásán való teljes lelki letörését, ott elhangzott vallomását így befolyásolták. A Pakocs-emlékirat állításai csak fenntartással, más forrásokkal szembesítve fogadható el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idézte Márton Áron véleményét, aki szerint a Rómával kapcsolatos ügyekben Pakocs Károly a legkevésbé megbízható forrás. Jellemző, hogy Pakocs a vatikáni államtitkársághoz írt levelében javasolta, hogy a politikailag exponált Márton Áron püspök helyett ki kellene/lehetne nevezni egy másik, a kormány bizalmatlanságát eloszlató püspököt. Pakocs Károly jellemvonása volt a hatalom vágya. Emberi gyengeségeit az ördögi rendszer szakemberei valószínűleg tudatosan keresték, személyisége (esetleg kóros alapon kifejlődött) jellemvonását, ambícióit aztán fel- és kihasználták. Valójában ő vált lelkileg vakká, s élete végén emiatt vált a rendszer áldozatává. Tempfli Imre Sárból és napsugárból című terjedelmes könyvében sok a töltelékanyag, ez megnehezíti az olvasó eligazodását. Problémát jelent, hogy az ábrázolni kívánt kor világában járatlan a szerző. /Bura László: Pakocs Károly írói hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. augusztus 1.

A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes 1977-ben alakult. Negyedszázados működése alatt számos előadással lépett közönség elé. Az előadott zenedarabok nagyrészt saját kutatómunka eredményeként kerültek bemutatásra, megkülönböztetett figyelmet szentelve az erdélyi vonatkozásoknak. A Deák Endre vezette társulat aug. 17-én lép fel Nagybányám. /Szent István napi előzetes. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./

2003. augusztus 5.

Néhány éve úgy látszott: hagyományteremtő ünnepséggé válik Hadad Napja. A hajdani mezővárosból a mostoha gazdasági körülmények miatt a lakosság jó háromnegyede települt át az ország különböző városaiba vagy éppenséggel a határon túlra. Ezért gondoltak, legyen évente egyszer egy nap - adott esetben augusztus első vasárnapja - amikor az egymástól és szülőföldjükről messze került hadadiak összetalálkozhatnak egymással. Az idén azonban hiányzott a kezdeti lelkes tenniakarás. Aug. 3-án, vasárnap benépesült az iskola egy részének otthont adó Dégenfeld-kastély udvara. Fellépett a környék két legjobb néptáncegyüttese, a bogdándi Rozsmalint és a nagykárolyi Rekettye. /Báthory Éva: Hadad: A Hazatérés Napjára a szokásosnál jóval kevesebben jöttek el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. augusztus 12.

2003. augusztus 17.

Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. augusztus 20.

Először rendezték meg aug. 17-én, vasárnap Csomaköz Napját. Folyamatban van Csomaköz Szaniszlótól való különválása: az önálló falunap megtartása már az önállósulási folyamat része. A falunap két fogat, a mezőfényi mazsorettek, a mezőfényi fúvószenekar, és a nagykárolyi Equus lovasegyesület lovastornászainak a település egy részén való végigvonulásával kezdődött. A nagykárolyi lovastornászok látványos produkciója következett. A rendezvény általános táncmulatsággal folytatódott. /boros: Csomaköz Napja - először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

2003. augusztus 22.

Nagykárolyban aug. 17-én, vasárnap volt a Szent István Napok nyitórendezvénye, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenye. Aug. 18-án került sor arra az énekversenyre, amelyet "Énekeljetek az Úrnak új éneket" címmel hirdetett meg a Szentháromság Plébánia. A pénzjutalmak mellett minden egyes résztvevőnek ajándékot is adtak a szervezők. Este a nagyváradi Kristófi János hangversenyezett ismét Nagykárolyban. Aug. 19-én Balogh Csaba tanár és diákjai, a Fülemile Színjátszó Kör lépett fel. Aug. 20-án a Teleki Magyar Házban nyílt bányászattörténeti-geológiai kiállítás. A falakon elhelyezett több mint hatvan dokumentum a kapnikbányai ünnepségen idézett két neves tudós, Born Ignác és Papp Simon életútját és munkásságát szemléltette. Aug. 20-át a Schola Rivulina énekkar hagyományos cintermi hangversenye és - a Szent István Napok történetében először - látványos tűzijáték köszöntötte; az eseményen legalább hat-hétszázan vettek részt. Folytatódik az egy hetes kulturális programsorozat. /Dávid Lajos: Tűzijátékkal köszöntöttük augusztus 20-át! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 22./

2003. augusztus 25.

Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. szeptember 19.

Fényes Elek-díjjal tüntette ki post mortem, a tavaly elhunyt Benedek Zoltán nagykárolyi tanárt, tudománynépszerűsítő írót a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A szóban forgó szervezet szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját, amelyen egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját is megünnepelték. Ennek keretében került sor a Fényes Elek-díjak kiosztására. Az idei kitüntetettek: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza (Nagyvárad) és Benedek Zoltán (Nagykároly). /(boros): Benedek Zoltán post mortem Fényes Elek-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./

2003. október 4.

Szatmárnémetiben a vasútállomás bejárata fölött okt. 2-án felszerelték a kétnyelvű táblákat, az utca, illetve a peron felőli bejáratnál egyaránt. Tasnádon a román és magyar mellett a város német neve is olvasható. /(gyb): Kétnyelvű tábla a szatmárnémeti vasútállomáson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 4./ Nagykárolyban is kikerült a kétnyelvű tábla az állomásépületre. Az állomásnak a város felőli részén annak rendje s módja szerint történt a dolog, a sínek felőli részen azonban a következőképpen intézték: a korábbi egynyelvű tábla továbbra is a régi, mindenfelől jól látható helyén maradt, az új kétnyelvű táblát pedig jó magasan a peron tetőszerkezete alá helyezték ki, olyan helyre, ahova az érkező szerelvények vagonjainak ablakából nemigen lehet látni. /(boros): Nagykároly. Kihelyezték, de hova... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 4./

2003. november 12.

Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2003. november 13.

Nagykárolyban még mindig a katolikusoké a legnépesebb vallási felekezet, a közeli települések lakosait is ideszámítva az egész szatmári egyházmegyének Nagykároly a legerősebb katolikus központja, a város valamennyi oktatási intézménye közül mégis a katolikus líceum diákjai tanulnak a legmostohább körülmények között." "Az állam szinte csak az ortodoxokat támogatja, ráadásul még a helyi tanács is az ortodoxoknak kedvez: földeket és egyebeket kapnak ingyenesen, miközben a katolikusok az annak idején jogtalanul elvett javaikat se kapják vissza." "Nagykárolyban öt iskolának alkalmas épületet vettek el a katolikusoktól, a katolikus gyerekeknek mégsincs hol tanulniuk". Mindezeket az elégedetlenek a szülők mondták a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontról. A régi, nfelújításra szoruló épületbe a Iuliu Maniu Iskolaközpont épületén át lehet bejutni. A diákok létszámához képest az osztálytermekként használt helyiségek hihetetlenül kicsik: 25-28 négyzetméteres termekben 27-en tanulnak. Míg a város szinte minden más oktatási intézményébe bevezették már a gázt, itt változatlanul fával, csempekályhában fűtenek, és csak az osztálytermekben. Például a mosdóban télen a vezetékek befagyásának a veszélye miatt víz sincs. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója tarthatatlannak ítéli a helyzetet. Jelenleg 8 líceumi (2-2 minden évfolyamon) és 2 szakmunkásképző osztályban összesen 244 tanulójuk van. Az államtól semmilyen támogatást nem kaptak. A padok, asztalok, minden a Caritastól vagy nyugati segélyből származik. /Boros Ernő: Nagykároly: Tarthatatlan helyzetben a katolikus líceum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12., folyt: nov. 13./

2003. november 14.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának gazdálkodási bizottsága tiszteletbeli kültaggá választotta nemrég, "Vénig Zoltán agrármérnök-szakmérnököt, Szatmár megyében tanfolyamok szervezőjét, a gazdaságok eredményes szaktanácsadóját". Az erről szóló oklevelet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában Vinczeffy Imre, az MTA doktora, és bizottsági elnöke 80. születésnapja alkalmából megtartott tudományos ülés keretében adták át a nagykárolyi Caritas szervezet Tirol nevű mezőgazdasági társulása részlegvezetőjének. A kiváló megyei szakember a következő személyiségekkel együtt lett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagja: dr. Jakab Samu, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kertészeti karának dékánja, dr. Tamás Lajos tudományos kutató, a Sapientia egyetem tanára, dr. György Antal, a csíkszeredai Pro Agricultura Alpítvány elnöke, dr. Szakács Nagy Magda a sepsiszentgyörgyi agráregyesület vezetője, Gáll Ödön agrármérnök, a székelyudvarhelyi és a korondi mezőgazdasági középiskola patronálója, Csedő Károly, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógynövény-ismereti tanszékének professzora. /boros: A nagykárolyi Vénig Zoltánt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli kültagjává választották. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 14./

2003. november 17.

Nov. 15-én a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai megrendezték a III. Nagykárolyi Táncháztalálkozót. Fülöp Gábor városi tanácsos, az egyesület és egyben a Rekettye tánccsoport alapító tagja közölte, a rendezvényre az anyagiakat részben sikeres pályázatok révén (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Communitas Alapítvány) sikerült előteremteniük. A Kolozsvárról érkezett Papp Emese, az Ördögtérgye néptáncegyüttes tagja nemezelésre Mészáros Magda nagykárolyi kisiparos gyöngyfűzésre, Orbán Erika pszichológus bútorfestésre, Kiss Zita csuhéfonásra, Reszler Aliz Csanálosról fonalcsomózásra tanította a gyerekeket. Az Üsztürü és a Fabatka zenekarok közreműködésével a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes tartott fergeteges sikert aratott. /Táncháztalálkozó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2003. november 18.

Hat fiatal orvos foglalta el posztját a nagykárolyi kórházban, egyetlen magyar sincs köztük! A város lakosságának közel 60 százaléka magyar, a környező falvak lakossága még nagyobb százalékban az. Az új orvosok többsége nem ismeri a magyar nyelvet, kettő közülük meg egy mukkot sem tud magyarul, ami nem is csoda, hisz a Moldáviai Köztársaságból jöttek Nagykárolyba. A helyi román sajtó rosszallását fejezte ki, amiért albérletben kénytelenek lakni, a városvezetés nem biztosít számukra lakást. Azt már elfelejtették hozzátenni, hogy itt született lakosok közül százak várnak önkormányzati lakásra évek óta, s van olyan magyar pedagógus, aki évtizede ingázik lakás híján. Egyre több moldáviai orvos jön az erdélyi városokba dolgozni. Nagykárolyban a most beiktatott kettővel együtt öt moldáviai orvos ténykedik, Szatmárnémetiben sokkal több. Van, aki tizenötről, van aki húszról tud. Köztük olyanok is, akik oroszul végezték valamennyi iskolájukat, s az orvosi egyetemet is. Nekik a román nyelvvel is komolyabb problémájuk van. /Sike Lajos: Tanuljon meg a beteg oroszul?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2003. november 18.

Tarthatatlan helyzetben a katolikus líceum címen a lap nemrég beszélgetést közölt Visnyai Csabával, a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatójával. A cikkben foglaltakról Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere kifejtette, hogy prioritásként kezelték az iskolák ügyét, ezen belül is az iskolák fűtési problémáinak a megoldását. Bevezették a gázt mind a tíz óvodába, nyolcban központi fűtést, kettőben konvektorokat szereltettek be. Megoldódott a 4-es Számú Általános Iskola saját kazánnal való fűtése. Az 1-es Számú Általános Iskola nemrég kapott külön kazánt, ugyanúgy az Elméleti Líceum és a 3-as Számú Általános Iskola is. Jelenleg Nagykárolyban az iskolák közül háromban nincs gázfűtés: a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban és két másik iskolában. A katolikus iskola azért maradt a végére, mert arra gondoltak, az épület nem megfelelő, érdemes-e egyáltalán oda befektetni? Azonban nem találtunk más, megfelelőbb épületet. Most azonban elkészült a terv, reméli, hogy az év végéig vagy a vakációban már a kivitelezésre is sor kerülhet. Tehát másfél-két hónapon belül az iskola jelenlegi épületében beindulhat a gázfűtés. Bekő Tamás polgármester elismerte, az épület ilyen szintű oktatásra nem alkalmas, de nincs szabad épületük. /Boros Ernő: Nagykároly: A polgármester a katolikus líceumról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./

2003. november 24.

A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

2003. november 25.

Érendréden a lakosok többsége három-négyszázezer lejes téesznyugdíjból tengeti életét. Irinybe vagy Nagykárolyba járnak a felső tagozatos magyar gyerekek. Ezelőtt négy évvel, elsőként a megye községei közül, Érendréden avattak emléktáblát az ötvenhatos események előtt tisztelegve. Ennek komoly helyi vonatkozása volt, hiszen 1959-ben a helyi értelmiségiek és a nagygazdák java részét börtönözték be erről a településről "ötvenhatos tevékenysége" miatt. Az érendrédi reformátusság kiöregedőfélben lévő közösség. Orosz-Mészáros Márta 1996 óta - kevéssel a teológia befejezésétől kezdve - lelkipásztora az érendrédi református gyülekezetnek. Elmondta, hogy a gyülekezetet mindössze háromszázötven fős. Az egyházközség évről évre fogyatkozik, a temetések száma kétszerese a kereszteléseknek. Munkalehetőség nincs a község területén. A település magyarok lakta részén nincs egyetlen egyetemet végzett vagy egyetemre járó fiatal sem. Érendréden két összevont osztályban tanítanak magyarul az alsó tagozaton, ahová 25 gyermek jár. Az apadó gyülekezetben viszont nagy a templombajárási arány. /Fodor István: Érendréd: Egy apadó magyar közösség mindennapjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./

lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 481-500