udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Helymutató:
Nagysajó
2000. június 8.
Besztercén a helyi magyar választópolgárok 27%-a szavazott az RMDSZ-re, így nem jutott be RMDSZ-tanácsos a városi testületbe, mert nem érték el a választási küszöböt. A kudarchoz hozzájárultak a függetlenek is, akik elvonták a szavazatok egy részét. Sajónagyfaluban 2 szavazaton, Nagysajón 4 szavazaton múlt, hogy nem került be magyar tanácsos a helyi tanácsba. Ezzel szemben Tacson 100%-os volt a részvétel, és két RMDSZ-tanácsos került be a galacfalvi községi tanácsba. Bethlenben 4 RMDSZ-tanácsos lesz, ez kettővel több az eddiginél. Árpástón a polgármester mellett nyolc magyar tanácsos lesz, hat az RMDSZ és kettő a nyugdíjas párt színeiben. - Sok szavazatot érvénytelenítettek a papír rossz minősége miatt, mert átütött azon a pecsét tintája. /A választási küszöb átka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2000. augusztus 25.
Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2001. január 31.
Jan. 18-án kísérték utolsó útjára a besztercei református templomból Sárkány Ferencet, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnökét, a Besztercei Református Egyházközség főgondnokát. Sárkány Ferenc /Mezőörményes, 1915. jan. 31. - Beszterce, 2001. jan. 15./ 1936-ban lett a Besztercei Református Felekezeti Iskola tanítója. Besztercén bekapcsolódott a város magyarságának társadalmi és kulturális életébe, többek közt az iparosegylet, valamint az Erdélyi Magyar Párt titkára. A bécsi döntés után a városi és vármegyei tanácsok tagja, a Besztercei Híradó szerkesztője. 1940-44 között a Nagysajói Református Egyházmegye tanügyi előadója, valamint állami körzeti iskolafelügyelő a román és német nyelvű Beszterce-Naszód megyei iskolákban. 1944-ben szovjet hadifogságba esett. 1948 júliusában tért haza Szibériából, ősszel kinevezték a Besztercei Egységes Magyar Nyelvű Iskola igazgatójává. 1949-től politikai okok miatt leváltották, majd kezdődtek a zaklatások... 1950-ben elhurcolták kényszermunkára a Duna-csatornához. Nyugdíjasként a Dési Református Egyházmegye és a Besztercei Református Egyházközség gondnokává választották, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke 1992 óta, valamint az általa újra életre hozott Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesületének az elnöke, majd 1997-től alelnöke. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány 1994-ben a Földes Károly-díjjal tüntette ki szórványmunkában végzett tevékenységéért. /Tóthpál Tamás: Sárkány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2003. január 8.
A Besztercei Híradót másfél évi szünet után 1998 októberében újraindították, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. Besztercén két független jelölt - bizonyára külső befolyásra - annyi magyar szavazatot vitt el, hogy végül a megyeszékhelyen a magyarok képviselet nélkül maradtak. Hasonló volt a helyzet Óradnán, Nagysajón és Zselyken. A megyei 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget. A megyei RMDSZ-lista rangsorolása körüli bonyodalmak vitát váltottak ki. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdőn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvű rádió- és tévéadás Besztercén. Először került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Kétnyelvű helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedte. Voltak kudarcok is, így az újősi magyar öt-nyolc osztályos gyermekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása. Valóra vált a besztercei magyarok évtizedes álma, tavaly április 6-án ünnepélyes felavatták a besztercei Magyar Házat. Az épület otthont ad az RMDSZ megyei szervezetének is. A magyar igazolványt igényeltek száma meghaladja az ötezret, amely Beszterce megye magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A megyei RMDSZ-ben szakadás történt. A beszámolót író Koszorús Zoltán szerint az RMDSZ megyei alelnöke hibás, mert úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek. /Koszorús Zoltán: A besztercei RMDSZ elmúlt esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2003. szeptember 27.
Beszterce-Naszód megyében az új tanévben sikerült bővíteni a magyar anyanyelvű oktatás kereteit. Az óvodai oktatás terén állami óvodai csoporttá alakultak a magyarborzási és a somkeréki (már 9 éves) református felekezeti óvodai csoportok - mondta Borsos K. László, megyei RMPSZ-elnök. Besztercén beindult a második, Bethlenben pedig az első napközis óvodás csoport. A bethleni és a magyardécsei óvodák 50 millió lej értékű támogatási csomaghoz jutottak az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Nagysajón 4 magyar gyerekkel, a református egyház támogatásával, felekezeti magyar óvodai oktatás indult be. Az iskolai elemi oktatás terén eredmény, hogy a Besztercén a két induló első osztály közül az egyik "lépésről lépésre"(step by step) alternatív oktatási programmal működik. Szentmátéban harmadik tanító is szükséges lett. Magyarnemegyén nem indult első osztály, a következő évtől már nem lesznek gondok e téren. Rettegen az idén sem indult ötödik osztály, így nagy a valószínűsége annak, hogy itt megszűnik a felső tagozaton a magyar nyelvű oktatás. A megyében kevés a szakképzett óvónő és tanító. Olyan tanítók is bekerültek a magyar tagozatra oktatni, akik, bár magyar anyanyelvűek, de iskoláikat csak román nyelven végezték. Sok a hiányzó tankönyv a harmadik osztályok szintjén, de hiányzik az angol könyv a második évfolyamon. /Szabó Csaba: Új tanév szakmai kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2002. március 14.
Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2004. június 9.
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ jelöltjei 36 helyi tanácsosi mandátumot szereztek, az eddigi 32-vel szemben. Minden helységben, ahol eddig tanácsosai voltak az RMDSZ-nek, újra képviselethez jutott a szervezet. Három helység, ahol eddig nem volt magyar tanácsos: Óradna, Zselyk és Nagysajó egy-egy jelöltet juttatott be a helyi tanácsba. Besztercén a magyarság két tanácsost juttatott be a városi tanácsba, Gönczi Irénke és dr. Illyés István személyében. Megyei szinten a szavazatok 5,4 %–át érte el az RMDSZ. Így megmarad a két tanácsos a megyei tanácsban. /Hat tanácsossal több. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
lapozás: 1-8