Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59

Helymutató: Nagyszentmiklós

2003. október 18.

Egyre szűkösebb alapokból kell kigazdálkodnia Temes a megye magyar iskoláinak, illetve magyar tagozatainak támogatását a Bartók Béla Alapítványnak. Az idei adományozó ünnepségre a temesvári Kós Károly Közösségi Központba összehívott oktatási tanácskozáson került sor, melyet a Bartók Béla Alapítvány, az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közösen szervezett. Az idei Apáczai Alapítvány szórvány programjának támogatásából 150 millió lej értékben vásároltak tanszereket, sportfelszerelést és könyveket, valamennyi tétel gazdára talált. Ugyancsak az Apáczai Alapítvány szórvány-támogató csomagjából mintegy 500 millió lej értékben 8 iskolai kistérség - Lugos, Nagyszentmiklós, Detta, Végvár, Csanád stb. - kapott számítógépet, az óvodai csomagba pedig színes televízió, videolejátszó, CD-lejátszó, mesekönyv és játék került körülbelül 25-28 millió lej értékben. Megvették az értékes felszereléseket, ám ezek használatát kétségessé tette a tartozékok - kábelek, csatlakozók stb. - hiánya, amire már nem jutott pénz. A nehéz helyzetből Böszörményi Zoltán vállalkozó, laptulajdonos, a Nyugati Jelen főszerkesztője több tízmillió lejes támogatása segítette ki őket, tájékoztatott Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke. A szórványprogram támogatása egyelőre leállt, de az eddig beindított és egyes iskolák túlélése szempontjából fontos támogatásokat életben kívánják tartani. Ilyen a négy iskola - Nagyszentmiklós, Lugos, Detta és a Temesvári l-es Általános Iskola - ingázással járó kiadásainak a fedezése, illetve három napközis program - Temesvári 26-os Általános Iskola, 1-es Általános Iskola, végvári iskola - részére biztosítják a pedagógusok ösztöndíját. Ezeket a Szórvány Alapítvány, a Bartók Alapítvány és az RMDSZ adja össze. /(Sipos): Szórványiskolák támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

2003. december 4.

Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. március 20.

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 26.

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség". Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2004. január 15.

A Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója bejelentette be, hogy a PHARE harmincezer euróval támogatja a leendő Maros-híd tanulmánytervének elkészítését; szerinte a pénz kétharmad részben fedezi a munka elvégzését. ,,Hogy az építkezés mikor kezdődhet, még nem lehet tudni, az azonban sokat ígér, hogy a PHARE számára is szimpatikus volt az ötlet: 2007-re, mikorra vélhetően már Románia is uniós tagország lesz, már állni fog a híd” – mondta. A Maros túloldalán élők, a csanádiak, nagyszentmiklósiak is örülnek majd ennek. /(pataky): 2007-ig ,,kapcsolnák össze”a két Csanádod. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2004. február 24.

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

2004. március 8.

Márc. 6-án Temesváron megalapították a Megyei Civil Tanácsot, hogy fórumot teremtsenek a különböző civil szervezetek és szerveződések számára a szűkebb közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. Az oktatási, művelődési, szociális, gazdasági, szervezési munkacsoportok tevékenységét ismertető rövid beszámolók után terítékre kerültek a megye magyarságát foglalkoztató napi problémák. Az oktatási munkacsoport /köztük Delesega Gyula, a Civil Tanács elnöke/ fontosnak tartja a temesvári egyetemeken spontánul alakult magyar diákcsoportok összefogását, a szegedi kapcsolat erősítését. Egyesek szerint a Csiky Gergely Színházban belső ellentétek nehezítik a társulat munkáját. Többen kifogásolták, az ország nyugati csücskének egyetlen magyar nyelvű hivatásos művészeti intézménye elhanyagolja a vidéket. Évek óta nem járt Lugoson, Zsombolyán, Dettán, Nagyszentmiklóson, Végváron, és Óteleken. /(Sipos): A magyarság gondjai a Civil Tanácsban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2004. március 30.

Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2004. június 25.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2005. március 25.

Nagyszentmiklós 13 ezer lakosából 1224-en vallják magukat magyarnak. A városnak magyar nyelvű óvodája, összevont I–IV. osztálya, valamint önálló osztályokat működtető V–VIII.-os magyar tagozata van. Legnagyobb gondjuk a gyermeklétszám és a tanulók ingázása – fejtette ki Velcsov György aligazgató, kémia-fizika szakos tanár. Kevés a helybeli gyermek az osztályokban. Az autóbuszbérlet nagy gond a szülőknek. Az ingázó magyar gyermekeket sérelem éri, hiszen van iskolabusz, de az csak a román és a német tanulókat szállítja, a magyarok számára nincs hely benne. – Törvényellenes ez az eljárás –hangoztatta Velcsov György. Az iskolabuszt csak olyan gyerekek vehetik igénybe, akiknek a településén nincs iskolájuk. Ennek ellenére Csanádról román gyermekeket szállítanak Nagyszentmiklósra, pedig otthon is tanulhatnának, a magyar gyermekeknek pedig helyben nincs V–VIII. osztályos, anyanyelven tanulási lehetőségük. A sérelem orvoslására a helybeli RMDSZ sem tudott lépni. A tanulók kijárnak a temetőbe a Bartók család sírjait ápolni, ismerik a város nagy szülötteinek, Bartók Bélának és Révai Miklósnak a jelentőségét. /Szekernyés Irén: Iskola a szórvány legszélén. A magyar gyerekeknek nem jut hely az iskolabuszban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2005. március 30.

Bartók Béla születésének 124. évfordulója tiszteletére a múlt héten Bartók Napot tartottak Nagyszentmiklóson a helyi Pro Bartók Társaság, a Bánát Múzeum, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karainak közreműködésével. A megnyitón beszédet mondott dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A Bánát Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézete egy kötetben szeretné megjelentetni Bartók Béla bánsági népdalgyűjtéseinek teljes anyagát. /(Pataki Zoltán): A zeneóriás születésének 124. évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2005. március 31.

Nagyszentmiklóson Bartók Béla születésnapja, március 25-e tiszteletére a szülővárosban immár hagyományosan megtartott Bartók Nap rendezvényei a világhírű zeneszerző köztéri szobránál kezdődtek. Toró T. Tibor parlamenti képviselő méltatta az esemény jelentőségét, fellépett a Pro Amicitia fúvószenekar és a Bartók Béla Énekkar. Megkoszorúzták a Jecza Péter készítette Bartók-szobrot. Az évfordulóra elkészült a Nákó-kastélyban berendezett Bartók Béla-emlékkiállítás felújítása. A hangversenyt Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke vezette. /(Szekernyés Irén): Bartók nagyságához méltón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2005. június 21.

Nagyszentmiklóson a mintegy 700-800 lelket számláló magyar közösség néhány értelmiségi tagja összeült, hogy létrehozzon egy civil szervezetet, amely keretet biztosítana a nemzetiségi közélet újraélesztésének. Révai Miklósról nevezeték el egyesületüket. Révai Miklós úttörő nyelvész, író, egyetemi tanár Nagyszentmiklós szülötte, mesélte Telbisz Mária gyógyszerésznő, a Révai Miklós Egyesület elnöke. Nem olyan egyszerű egy civil szervezetet bejegyezni, különösképpen nemzetiségi alapon. Húszan indultak, és nagyjából most is az akkori alapító tagok vállalják, viszik a munka nehezét. Maroknyi lelkes értelmiségi, ők a Révai Miklós Egyesület éltető ereje. Vágyálom, hogy legyen székházuk. Ráadásul a jelenlegi törvényhozási ciklusban a nagyszentmiklósi magyarságnak nincs helyi tanácsosa. /Sipos János: Rögös úton a Révai Miklós Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2005. július 8.

Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a díszpolgári címet kizárólag olyan személyiségek kapták meg, akik valóban tettek is valamit Aradért. Az 1989-es rendszerváltást után három évvel kezdték ezt a címet osztani. Először sportolóknak adták a címet. Később az egyik évben a volt román királyt is kitüntették. Magyar nem volt a díszpolgárok között, még egyetlen magyar ajánlás sem érkezett. Temesváron 1994–2005 között 67 személyiségnek és két csoportnak: az 1989-es decemberi forradalom mártírjainak, valamint a bánsági antikommunista ellenállás harcosainak adományoztak díszpolgári címet. Tíz év alatt száznál jóval több díszpolgára lett a városnak. Székely László (1877–1934), a város első főépítésze “post mortem” kapta a kitüntetést 2002-ben. Díszpolgár lett Kőnig Frigyes természettudós, aki az ország legnagyobb lepkegyűjteményével gazdagította városa múzeumát. Díszpolgár a hazai magyar irodalom legidősebb költője, a 96 éves Anavi Ádám. Temesváron látta meg a napvilágot Balázs Jolán, a kiváló magasugró, aki 1954 és 1966 között 140 rangos nemzetközi versenyen szerepelt: 1958-ban és 1962-ben európai bajnokságot nyert, 1960-ban, a római olimpián aranyérmet; 1961-ben ugrotta utolsó világcsúcsát (191 cm) Szófiában, 1998-tól díszpolgára a városnak. Lugos egyik magyar díszpolgára Higyed István nyugalmazott lelkipásztor. Nagyszentmiklósnak azonban nagy adóssága van. A Bartók-kultusz része lehetne, hogy a szülőváros díszpolgárként is tisztelje a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt. /Szekernyés Irén: Díszpolgárság a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2005. szeptember 13.

Nagyszentmiklóson néhány lelkes tanár kitartó munkáján áll vagy bukik az I–VIII. osztályos iskola magyar tagozatának léte. Van magyar óvoda, I–IV. (összevont) osztály, ennek ellenére a felsőbb osztályokban több az ingázó gyermek, mint a helybeli. Csanádról, Máriaföldéről, Teremiről, Keglevichházáról autóbuszjáratokkal ingázó gyermekekkel sikerült megtartani teljes egészében az V–VIII. osztályokat, amelyekben, kivétel nélkül, minden tantárgyat szakképzett tanárok adnak elő. Az ingázási költségekhez való hozzájárulásra kiírt pályázaton a nagyszentmiklósi Révai Miklós Társaság megnyerte számukra a költségek kiegészítését. /(Sz. I.): Minden gyerekért megküzdöttek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 27.

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Bartók Béla (1881–1945) halálának 60. évfordulójára emlékeztek szeptember 25-én, vasárnap Nagyszentmiklóson, szülővárosában, a Pro Bartók Társaság szervezésében. A köztéri Bartók-szobornál elhangzott ünnepi beszédek után elhelyezték koszorúikat a Pro Bartók Társaság, Kazincbarcika és Kiszombor önkormányzatának, a Temes megyei RMDSZ-nek és a Temesvári Magyar Nőszövetségnek a képviselői. Ezt követően a megemlékezők a szülői ház helyén álló épületen megkoszorúzták az 1970 szeptemberében elhelyezett román és magyar nyelvű emléktáblát, majd az ún. német temetőben, a Bartók család sírjánál adóztak kegyelettel a zeneszerző emlékének. Bartók Béla magyar zeneszerzőnek tartotta magát, és visszautasított a korabeli román propagandát, amely román művészként tüntette fel. Ennek ellenére az emlékünnepség “hivatalos” nyelve a román volt, a programok közti összekötő szövegeket románul mondták, a díjkiosztó ünnepség is így zajlott, holott a rendezvényt magyarok szervezték, a meghívottak, érdeklődők zöme helybéli, temesvári és anyaországi magyar volt. A rendezvény a Nákó-kastélyban – amelyben egy Bartók-emlékszobát, vagy inkább emléksarkot tart fenn a múzeum – folytatódott, ahol Tamás Sándor, a Bartók Társaság vezetője olvasta fel románul és magyarul a zeneszerző méltatását, illetve Kerek Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti karának főigazgatója elevenítette fel emlékeit arról, miként került kapcsolatba a Bartók munkásságával, hagyatékának kutatásával, illetve a nagyszentmiklósi egyesület fáradhatatlan tagjaival. Az erre az alkalomra Varga István temesvári képzőművész által készített plakettekkel azokat tüntették ki, akik a Bartók-kultusz ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók szelleme kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2006. február 14.

Az ország nyugati térségének minden részéből – ahol egykor németek laktak, esetleg még laknak is – érkeztek népviseletet bemutató együttesek Temesvárra, a gálára. Bemutatták Arad, Boksa, Lugos, Nándorhegy, Resica, Nagyszentmiklós, Karánsebes, Steierdorf-Anina és környéke népviseletét, a táncaikat és jellegzetes zenéjüket. A nagyszabású gálát szervező Német Fórum elnöke, Karl Singer megnyitó beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a síksági települések, és a hegyvidéki falvak népviseletében mutatkozó különbözőségekre. /(S.): A német népviselet gálája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2006. március 7.

Bartók-hagyományok Nagyszentmiklóson. 1971–2006 címmel jelentet meg könyvet Velcsov Margit magyartanár, a település művelődési múltjának alapos ismerője Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából. A könyvet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki, a június 10-re tervezett vándorgyűlés és emlékünnepség keretében mutatja be. /(Sz. I.): Bartók-hagyományok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2006. március 18.

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. március 24.

A 125 évvel ezelőtt Nagyszentmiklóson született Bartók Bélára emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Nem csupán az életrajzát ismertették, de interaktív párbeszéd alakult ki a közönség és a Bartók-műveket előadók között. /Farkas E. Zoltán: Interaktív Bartók-emlékezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2006. március 27.

125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2006. március 27.

2006. május 9.

Bárányi Ferenc május 13-án tölti be hetvenedik életévét. Temesváron nem hivatalos irodalmi kávéház volt a Bárányi lakás, a város értelmiségének színe-java, orvosok, írók, színészek, képzőművészek, mérnökök, újságírók, tanárok jöttek össze. Bárányi Ferenc Nagyszentmiklóson született. Nagy kitérővel tért haza Bánságba. Orvosként és íróként egyaránt bizonyított. Tudományos doktori címet szerzett és írószövetségi tag lett. Könyveit szétkapkodták az olvasók. Bárányi makacsul, néha meggondolatlanul ragaszkodott elveihez. Bárányi Ferenc 1990 után parlamenti képviselő lett, 1998-ban egészségügyi miniszter volt, prózaíróként több könyve jelent meg. /Pongrácz P. Mária: És akkor jött… Bárányi. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2006. június 5.

Június első szombatján a hagyományos véndiák-találkozók mellett a Nemzedékek Találkozóját is már egy évtizede megszervezik a bánsági szórványban, melyen a hagyomány szerint minden Temesváron magyarul érettségizett véndiák, illetve valamennyi magyar iskolában tanított pedagógus részt vesz. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte a bel- és külföldről érkezett, közel negyedezer véndiákot, és emlékeztetett az alma mater idei hármas jubileumára: az egykor katolikus elemi fiúiskolaként működött iskolaépületet 75 éve avatták, 35 éve jött létre a jelenlegi Bartók Béla Elméleti Líceum, és 125 éve született Nagyszentmiklóson az iskola névadója, Bartók Béla zeneszerző. A véndiákok iskolájukra és életpályájukra emlékeztek. A találkozón Halász Ferenc, az iskolát támogató Bartók Béla Alapítvány elnöke összesen 11,7 millió régi lejt tartalmazó borítékokat adott át a temesvári magyar diákoknak, akik hazai és nemzetközi vetélkedőkön díjakat nyertek. /Pataki Zoltán: Bánsági nemzedéktalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2006. június 12.

Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2006. augusztus 7.

A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2006. augusztus 8.

– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2006. október 14.

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2006. november 6.

A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

lapozás: 1-30 | 31-59