Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1996. szeptember 30.

Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1996. szeptember folyamán

A kolozsvári Református Teológiai Intézetben aug. 12-én köszöntötték dr. Tőkés István nyugalmazott professzort 80. születésnapján. Tőkés István /sz. 1916. aug. 8-án a Háromszék megyei Málnás községben/ a középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Református Teológiai Fakultásra ment, majd németországi tanulmányútra küldték professzorai. 1940-ben kinevezték Kolozsvárra, püspöki titkári állásba. Különböző egyházi tisztségeket töltött be, emellett tanulmányokat, tucatnyi könyvet írt, 1973-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig teológiai tanár, professzor volt. Munkáival lerakta egy teljes magyar nyelvű újszövetségi magyarázat alapköveit. /Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz./

1996. szeptember folyamán

Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/

1996. október 1.

Okt. 1-jétől a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Kurír és a Pesti Riport napilapok kaphatók lesznek Erdélyben, Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszalontán, Aradon és Szatmárnémetiben az aznapi, Marosvásárhelyen és a többi székelyföldi városban az előző napi számok. A Kurír bulvárlap Édes Erdély, itt vagyunk címmel közölte a hírt. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, okt. 1./

1996. október 1.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

1996. október 2.

Horn Gyula miniszterelnök gyakran ismételt, meggyőzőnek hitt tévedései közé tartozik az a tetszetős figyelmeztetés - írta Tőkés László -, hogy s szomszédos nemzeteknek túl kell tenniük magukat "történelmi sérelmeiken" és a múlt helyett a jövő felé kell fordulniuk. Tisztázni kell, hogy a romániai magyarság esetében nem "történelmi", hanem folyamatosan elkövetett jelenkori jogsérelmek okoznak gondot. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. október 3.

Okt. 3-án Székelyudvarhelyen a Városháza dísztermében iskolatörténeti tanácskozáson emlékeztek a magyar nyelvű oktatás milleniumára. Szász Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dr. Mészáros István, az MTA tagja, kultúrtörténész tartott előadást az ezeréves magyar oktatásról. Az első magyar iskola, a bencés kolostor 996-ban létesült. Az első iskolákban az imádság a főimádság a Miatyánk, Európa közös imája magyarul hangzott el. Jelentősek voltak a székesegyházi iskolák, így Gyulafehérvár, Várad és Csanád egyházmegye iskolája. Az ülésszak végén iskolatörténeti előadások hangzottak el, nemcsak a híres iskolákról volt szó, hanem a többiről is. /Embert, ne csak szakembert! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./

1996. október 3.

1996. október 6.

Hetedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon okt. 6-án szabadon, hogy megemlékezzenek az 1848-as szabadságharc mártírjairól. Az emlékezést az egykori Nagy Sándor-József /ma Aurel Lazar/ utcai ház előtt tartották, ahol a tragikus sorsú honvédtábornok ifjúkorát töltötte. Jelen volt Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspök, rövid beszédet mondott Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1996. október 10.

A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1996. október 11.

Szász János reagált Katona Ádámnak a Kossuth téren, az Országház előtt elmondott beszédére, amelyet a Bocskai Szövetség által rendezett nagygyűlésen mondott. Katona Ádám beszédét az Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25-i számában olvasta. Előrebocsátja, hogy közügyekről vallott nézeteik eltérőek. Katona Ádám "keresztény magyarokról" beszél, a "magyar magyarok" - következtet Szász János - tehát keresztény magyarok, akik nem keresztények, azok elveszett magyarok, Szász János szerint Katona Ádám biztosan a zsidókra gondolt. "Legyen világos, nem csak fasiszta antiszemitizmus létezik, nem csak agresszív, pogromos népirtó, de afféle mérsékelt is, mely hátrányosan megkülönböztet, kirekeszt, nem gyűlölködik, de gyanakszik, viszályt kavar, diverzáns, destruál." /Szász János: Hányféle magyar van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Előzmény: Katona Ádám beszéde: 1745. sz. jegyzet

1996. október 11.

Kiábrándultság, fásultság, lemorzsolódás, adósság, érdekvédelem - ezek a szavak hangzottak el leggyakrabban a Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség /MIDESZ/ Bihar megyei szervezetének okt. 11-i tanácskozásán. Közgyűlésnek hívták össze, de olyan kevesen jelentek meg, hogy választmányi üléssé minősítették át az ülést. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a régi szép időkre emlékezett, amikor az összejövetelekre rengeteg fiatal jött el. Az ülésen lemondott a megyei MIDESZ teljes vezérkara, megválasztották az új elnökséget, az elnök Kopacz Zoltán lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

1996. október 11.

Kolozsváron az Állami Magyar Operában bemutatták az első erdélyi magyar rockoperát, Venczel Péter zeneszerző Mátyás a vérpadon című művét. A dalszövegeket Csép Sándor és Moravetz Levente írta. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

1996. október 13.

A történelmi Erdélyben egyedül Temesvár Gyárváros római katolikus templomát nevezik Milleneumi templomnak. A százéves templom "születésnapját" és egyben Magyarok Nagyasszonya /okt. 8./ ünnepét okt. 13-án tartották meg. A szentmisét Sebastian Kräuter temesvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a gyulafehérvári főegyházmegyét képviselő Tamás József érseki helynök segédletével. Három nyelven folyt a szentmise. A házigazda, Szabó Dénes esperes-plébános ismertette a Milleneumi templom történetét. Tempfli püspök Szent László városa nevében népünkért ajánlotta fel a szentmisét. A Psalmus, a marosvásárhelyi Vártemplom ökumenikus kórusa énekelt. Tíz éve Birtalan Judit vezeti a kórust, aki elmondta, repertoárjuk 16. századi szerzőktől Bartókon és Kodályon át mai magyarországi és erdélyi szerzőkig terjed. Több külföldi díjat nyertek, emellett 1994-ben az EMKE Nagy István-díját kapták. A Milleneumi templom 100. évfordulóját egyhetes millecentenáriumi rendezvényekkel összekötő szervezők: a gyárvárosi plébánia és a temesvári Ormós Zsigmond Társaság ünnepi ebéddel zárta a rendezvénysorozatot. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1996. október 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusán a világ magyarsága egy Erdélyben született programnak szavazott bizalmat. Erről kérdezte Gazda Árpád Patrubány Miklóst, aki a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnökségi tagja, a Világszövetség Erdélyi Társasága /VET/ elnöke. Az MVSZ október végi közgyűlésén az a száz kárpát-medencei küldött közül 58 fogja Erdélyt képviselni. A világszövetség idei programja az Interconfessio Társaság szellemi műhelyében született. A VET a társadalmat óhajtja építeni, politikai képviseletre nem vállalkoznak, mert ott eldurvulnak az emberi viszonyok. A magyar társadalom szerkezetének vizsgálatával, a magyar társadalmon belül a szolidaritásérzés növelésével foglalkoznak, így jutottak el a nagycsaládosok programjának beindításához, ugyanúgy foglalkoznak a magyar-román integráció kérdésével. Patrubány hangsúlyozta, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának legfontosabb eredménye a program megfogalmazása: a világszövetség elsődleges célja a magyar integráció. Az MVSZ egyértelműen szimbólummá vált. "Ez az egyetlen olyan intézmény, amelyben egyek lehetünk, függetlenül attól, milyen állam polgárai vagyunk..." A világtalálkozón megfogalmazott javaslat szerint legyen kétkamarás parlament olyan felsőházzal, ahol képviselethez jutnak a határon túli magyar közösségek is. A másik egy olyan elvi nyilatkozat alkotmányba foglalása, hogy Magyarország az ott született polgárok hazája és mindazok anyaországa, akik származásuknál, vállalásuknál, kultúrájuknál fogva magyarnak vallják magukat, bárhol is éljenek a nagyvilágban. - Nemzetstratégiára szükség van, ahol ez hiányzik, ott az ország vagy nemzet előbb-utóbb hanyatló pályára kerül. A magyar tudományosságra építve egy tudásközpontú nemzetet kell építenünk a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Haza a magasban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./

1996. október 16.

Cholnoky Győző 51 éves közgazdász, könyvtáros 1991-ben megalapította a Kisebbségkutatás folyóiratot ezzel segítséget akart adni az eligazodáshoz a kérdés rohamosan növekvő szakirodalmában. Cholnoky Győző, a folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a kisebbségkutatás reneszánszáról beszélhetünk. Erik Erikson ezt azzal magyarázta, hogy a század végére az identitás kérdése stratégiai jelentőségűvé válik a gondolkodásban. Nyugaton az egységesnek tudott nemzetállamokban állnak talpra már-már elfeledett népcsoportok. Ennek következtében kutatóműhelyek, egyetemi tanszékek alakulnak a kérdés tudományos vizsgálatára. Érthető, hogy a kényszerű hallgatás után annyi fontos közlemény, folyóiratcikk és könyv lát napvilágot. "Az viszont nehezebben érthető, hogy a két világháború között igényesen megalapozott kisebbségkutató intézményrendszer helyreállítása vontatottan halad előre: a Teleki László Alapítvány az egyetlen, amely intézményesen foglalkozik a kisebbségben élő magyar közösségek demográfiai és kulturális viszonyaival, egyebekben pedig mind a magyarság, mind a kisebbségkutatás művelése - ide értve az egyetemeken folyó munkát is - egy-egy kutató érdeklődéshez, elkötelezettségéhez kapcsolódik." Ezt a hiányt csak részben ellensúlyozza az olyan új folyóiratok megjelenése, mint a Kisebbségkutatás, a Régió /alcíme: Kisebbségi Szemle/, a Pro Minoritate, és az egyszerre Nagyváradon és Budapesten szerkesztett, 53 év után újraindított Magyar Kisebbség. - Cholnoky Győzőnek nemrég jelent meg Állam és nemzet. Uralkodó nemzet- és nemzetiségpolitikai eszmék Magyarországon /1920-1941/ (Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1996/ című tanulmánykötete. /Varga Lajos Márton: A Kisebbségkutatás és a népcsoportok. Cholnoky Győző az etnikai reneszánszról. = Népszabadság, okt. 16./

1996. október 16.

Ezen a héten ünnepli Indig Ottó /Nagyvárad/ publicista-tanár-irodalomtörténész hatvanadik születésnapját, egyben bemutatják hetedik kötetét /Arca az időnek/, amely válogatott írásait tartalmazza. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

1996. október 17.

Harmadik alkalommal adták át, idén okt. 17-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében a Szentgyörgyi István színművészeti díjat Budapesten, a Fészek klubban. Három erdélyi színművész részesült idén a díjban, Bányai Irén Nagyváradról, Makra Lajos Temesvárról és Márton János Kolozsvárról. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1996. október 18.

Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./

1996. október 20.

Okt. 20-án Bihar megyében folytatta kampánykörútját Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Nagyszalontán, Margittán járt, majd Nagyváradon a zsúfolásig megtelt Szigligeti Színházban találkozott a választópolgárokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./

1996. október 20.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ okt. 18-20-a között Szatmárnémetiben tartotta Műemlékvédelem és önkormányzat címen második konferenciáját. Ott volt Balogh Ferenc /Kolozsvár/, a KLMT elnöke, a házigazda, Bara István /Szatmárnémeti/, a KLMT alelnöke, Budapestről dr. Zádor Mihály professzor. A résztvevők több műemléket felkerestek, így Mikolán is jártak, ahol megkoszorúzták Gellért Sándor emléktábláját, aki 1948 és 1977 között itt tanított. A konferencia résztvevői felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. október 21.

Szakács Sára rendező fölfigyelt arra, hogy nálunk a közvélemény nem is tud arról, hogy az 1956-os forradalom után milyen kegyetlen megtorlás történt Erdélyben, rengeteg erdélyi magyart bebörtönöztek, a semmiért kaptak 18 évet. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Fény a rácsokon című, börtönben írt verseit tartalmazó kötete adta az ötlete, hogy Szakács Sára filmjét Fény a rácsokon címmel mutatta be a Duna Televízió, okt. 23-án. A filmben Mózes Árpád evangélikus püspök, András Ágoston nagyváradi tanár és Csiha Kálmán beszélnek börtönéveikről. A riportalanyok vallomásainak csúcspontja az Istent dicsőítő felismerés. Elmondták, hogy csak azok tudták ép ésszel és ép jellemmel túlélni a borzalmakat, akik Istenhez tértek. Nagyon sokan elmondták, hogy ateistaként kerültek börtönbe, a szenvedés vitte őket Istenhez. - A nyomorúságban egyek tudtak lenni magyarok és románok. /Lőcsei Gabriella: Fény a rácsokon. = Magyar Nemzet, okt. 21./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. október 26.

Nagyváradon is megkezdték a magyarellenes, rágalmazó röpcédulák terjesztését. A röplap szerint Göncz Árpád köztársasági elnök azt hangoztatta, hogy Erdélynek vissza kell kerülni a magyar Szentkorona fennhatósága alá. A hasonló szövegű röplapok először Gyulafehérváron jelentek meg. Az RMDSZ feljelentést tett, az ügyben azóta nem történt előrelépés. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnök elmondta, hogy ez a röplap nemzetiségi gyűlölködésre való bujtogatásként értelmezhető. Az RMDSZ feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. október 26.

A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1990. okt. 4-én volt az első évnyitó. Az első évben hittantanári szak indult, idézte fel az intézmény történetét Méder Zsolt ügyvezető igazgató. A második évben nappali tagozatos hittantanár-szociális munkás, hittantanár-jog és hittantanár-némettanár szakra vettek fel hallgatókat. 1993 decemberében, az akkreditációs törvény életbe lépésével a hittantanár-jog szak nem kapott működési engedélyt. Ez a döntés mély nyomot hagyott a hallgatókban és a tanárokban. 1994-ben kántorképzést indítottak /ezt a szakot még nem akkreditálták/, 1995-ben közgazdasági-egyházi intendáns, 1996-ban zenepedagógia-egyházi zene szak indult. A főiskolának nincs önálló épülete, így több helyen, köztük a püspöki palotában folynak az előadások. Jelenleg 280 hallgatójuk van. - A felvételizők felkészültsége évről évre javul, állapította meg Mester Zsolt rektor. Bogdán Irén könyvtáros a bővülő állományú könyvtárukat ismertette. A budapesti Pro Hungaris Alapítványtól kapták állományuk felét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26-27./ A Pro Hungaris Alapítvány vezetője, mindenese Húbert Ferenc.

1996. október 27.

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1996. október 29.

Okt. 29-én tartották Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ műsoros kampányzáró rendezvényét. Az RMDSZ székházában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, hogy nem szabad csak a romániai magyarság megmaradását célul tűzni, mert az RMDSZ-nek küzdenie kell a magyarság fejlődéséért, gyarapodásáért is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az egyházi és polgári szerveződések megerősödésének fontosságát emelte ki, és elmondta, nemcsak a listán levő személyekért, hanem az egész közösségre szavaznak nov. 3-án. Az estet Tolcsvay Béla és Budai Ilona koncertje tette emlékezetessé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 898. sz./

1996. október 29.

Okt. 29-én Nagyváradon mutatták be a Versekben tündöklő Erdély /Castrum Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című félezer oldalas antológiát. Az irodalmi esten a házigazda, Fábián Imre beszélt a könyvről, melyen részt vett az antológia összeállítója, az egri dr. Lisztóczky László is. A kötet szerkesztője, Lisztóczky elmondta, hogy öt versantológiát állított össze. Megvallotta, hogy tizenöt éve újra és újra visszajár Erdélybe feltöltődni. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. október 29.

A szó becsületéért címmel tette közzé felhívását a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége a honfoglalás 1100. évfordulójának esztendejében. A mai nyelvállapot aggasztó jelenségeire hívták fel a figyelmet. Mindenkit arra kérnek, hogy saját környezetében képviselje a kimondott szó becsületét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 5731-5748