Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1996. december 10.

Nyolcadszor érkezett Nagyváradra Pap Gábor budapesti művészettörténész, hogy a Sulyok István Református Főiskolán megtartsa kultúrtörténeti sorozatának következő előadását. Most a Szent Koronáról tartotta diavetítéses előadását. "Szent" minőségében az egyetlen a keresztény Európában. A többi uralkodóval ellentétben királyaink csak koronázásuk alkalmával használhatták a koronát. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10./

1996. december 10.

Nagyváradon a római katolikus bazilika oldalhajói fölötti galéria-termekben a legutóbbi Varadinum-napok alkalmával nyílt meg a Szent László Egyházművészeti Múzeum. Kevesen tudják, hogy itt rejtőzik egy jobbára még feltáratlan és teljességgel használaton kívüli kincsesbánya, a könyvtár. Ezek a hat telezsúfolt terem nem könyvtár, csupán menedék. Ide menekítették a valamikori püspöki palota, a néhai káptalan és az egykori teológiai akadémia könyvtárának megmaradt részét, mintegy 52 ezer kötetet. 1970-ben itt járt az Állami Kulturális és Művészeti Bizottság egyik csoportja, hogy felmérje a gyűjteményben található inkunábulumokat /1501 előtt készült ősnyomtatványokat/ és a raritásokat /1501 után nyomtatott könyvritkaságokat/, valamint a kolligátumokat /több, egymástól független mű egybefogásával összeállított köteteket/, de munkájukban nem volt köszönet, mert a 226 páratlan értékű darab 26 legértékesebbjét egy 1970-ben készült jegyzőkönyv szerint Bukarestbe vitték "restaurálás és megőrzés" ürügyén, ezek azóta a bukaresti Országos Történelmi Múzeum könyvállományát gyarapítják. Elvitték többek között a legrégibb ősnyomtatványt. - A nagyváradi székhelyű Keresztény Kutatóközpont munkatársai elkészítették a könyvtár rendbetételének tervezetét. Ebben szerepel: vissza kell adni az elkobzott értékeket, a hat termet renoválni kell, be kell vezetni a klímaberendezéssel a légkondicionálást. A nedvesség, a penész megtámadta a könyveket. Restaurálóműhelyre is szükség van. A könyvek katalogizálása, számítógépre vitele nyomán nemzetközileg is jelentős tudományos és dokumentációs szolgálat kezdhetné meg munkáját. Ezeknek a négy-ötszáz éves könyveknek a kötésénél gyakran felhasználtak lapokat még régebbi, 1200-1300 éves kódexekből. Elképzelhető, hogy valamelyik könyv borítójából akár egy ismeretlen magyar nyelvemlék is előbukkanhat. A püspökségnek nincs pénze ezen szép terv finanszírozására. /Szilágyi Aladár: Szent László Egyházművészeti Múzeum. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10./

1996. december 11.

A fiatalon elhunyt, nagy tehetségű költő, Apáthy Géza halálának 20. évfordulóján emlékestet tartottak Brassóban, az Evangélikus Központban, bemutatva Szavaimmal betakarlak című kötetét, amely a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez első, egyben posztumusz kötete. Az előszót Lendvay Éva írta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./

1996. december 11.

A budapesti Balázs Ferenc Intézet 1994-ben történt megalapítása óta - az egyetemes magyar társadalomkutatás történetében elsőként - végez reprezentatív mintákon megvalósított összehasonlító szociológiai kutatásokat a határon túli magyarság körében. Munkatársai négy társadalomkutató műhely /TM/ keretei között végzik az adatgyűjtést. Ezek: Stúdium TM - Nagykároly /Románia/, Spectator TM - Szepsi /Szlovákia/, Spektrum TM - Beregszász /Ukrajna/ és Sensor TM - Ada /Jugoszlávia/. Az alapítási elvekről, az eddigi eredményekről, a folyó kutatásokról dr. Dobos Ferenc kutatási igazgató számolt be a vele készült interjúban. Felismerték, hogy a kárpát-medencei kisebbségben élő magyarságról eddig nem készült a közösséget teljes mértékben lefedő szociológiai felmérés. Kellően megalapozott és átfogó szociológiai kutatások híján nem beszélhetünk a kisebbségi magyarság értékrendjét tekintve az ismeretek /önismeret/ csaknem teljes hiányáról beszélhetünk, állapította meg. Az intézetet az Interetnica Alapítvány hozta létre, amely komoly áldozatot vállalt az intézeti struktúrák megteremtése érdekében. A kutatások finanszírozását támogatja a Pro Professione Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a most folyó asszimilációs kutatásuk költségeihez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is hozzájárul. A felsorolt határon túli társadalomkutatási műhelyekkel szerződéses viszonyban állnak, melynek az a lényege, hogy a magyarság egészére kiterjedő kérdezőbiztosi hálózatot működtetnek. A négy országban összesen 100-150 együttműködő vállal áldozatos /az 1994-es árakon megfizetett/ munkát. A helyi kutatásszervezők a következők: Sorbán Angéla /Nagykároly/, Jasztrebinácz János és Mirnics Károly /Ada/, Kovács Elemér /Beregszász/, Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László /Pozsony/. - Befejezett és - reményeik szerint - változatlan formában hamarosan megismételt, tehát időbeli összehasonlítást is lehetővé tevő értékrendkutatásaik a kisebbségi lét alapproblémáit vizsgálták. - Eddigi kutatásaik egyik legfőbb tapasztalata, hogy a határon túli magyar közösségek autonóm entitásként vannak jelen régiónk társadalmi és politikai életében. A kisebbségi magyarság közel azonos stratégiák mentén szervezi életét és próbál választ adni a folyamatos kihívásokra. A vizsgált közösségek értékrendjüket tekintve képesek azonos minőségként megjelenni mind a többségi nemzet, mind az anyaország viszonylatában. A megkérdezettek döntő többsége csupán a közösség fennmaradását elősegítő külső elemeket kész befogadni/integrálni. Ez az oka annak, hogy egyik közösség sem hajlamos a sajátjától eltérő anyaországi értékrend mechanikus átvételére. Emiatt nem találkoztak sehol a magyarországihoz hasonló mértékű baloldali értékrend /nosztalgiák/ meglétével. - Néhány szórványterületet leszámítva beolvadási tendenciákat nem regisztráltak. Mindegyik magyar közösség az eredeti identitást megőrizni kívánó túlélési stratégia mellett tette le a garast. - Erdélyi felmérésük legfőbb tapasztalata: a megkérdezettek értékrendjét a hagyományos értékek dominanciája jellemzi. Mindez nem jelenti a megrekedt, "beszűkült" kategóriát, a modernizálódással szemben nyitottak. Az erdélyi magyar értékrend lényegét érintő áltudományos tendenciák tehát felülvizsgálatra szorulnak. - A Balázs Ferenc Intézet munkájáról a Magyarság és Európa című kisebbségtudományi folyóirat hasábjain, a kisebbségi magyar lapokban és az elektronikus csatornákon keresztül már hírt adtak magukról. - Jelenleg az asszimilációt vizsgálják. Először az anyanyelvhasználat, valamint a nemzetiségi oktatás helyzetének feltérképezését tűzték célul. /Szakáts Mara: Mitikus porondon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4. folyt.: dec. 11./

1996. december 12.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1996. december 16.

Dublinból nem Bukarestbe, hanem Temesvárra érkezett Emil Constantinescu elnök és dec. 16-án részt vett az 1989-es események évfordulóján rendezett ünnepségen. Temesvár toleráns, európai szellemét méltatta az államfő beszédében, aki szerint a bánátiak adták meg a Ceausescu-ellenes forradalomra a jelet azzal, hogy bátran szembeszálltak az elnyomó erőkkel. Hét év után elsőször a tévé is közvetítette a temesvári emlékezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Meglepő, hogy a temesvári hivatalos emlékezésen megfeledkeztek Tőkés Lászlóról. Egyesek elmondták, hogy Tőkés László mellőzésére Bukarestből jött az ukáz. A temesvári református egyházközség dec. 17-i nyílt levele szerint Tőkés Lászlónak ott kellett volna állni a főtéren azok között, akik emlékeztek az 1989-es eseményekre. Mellőzése kárt okozhat az igazságosság jelszavát zászlaján viselő új román hatalomnak. Emil Constantinescu később cáfolta, hogy Tőkés László mellőzésének politikai motivációja lett volna. Tőkés László püspök megállapíthatta: tartja magát az a rosszhiszemű előítélet, hogy forradalom kell, de lehetőleg magyarok és Tőkés László nélkül. /Gazda Árpád: Öröm és üröm a forradalmi évfordulón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 16.

Temesváron, dec. 16-án a tudományos tanácskozás előtt volt a szerző jelenlétében Tőkés László Temesvár szellemében. Ökuménia és megbékélés című könyvének bemutatója. A könyvnek csak a magyar változata készült el, a román nyelvűnek később lesz a bemutatója. A kötet Tőkés László esszéinek, állásfoglalásainak, beszédeinek gyűjteménye. Tőkés László püspök az 1989 óta eltelt éveket a bibliai hét szűk esztendőhöz hasonlította, mondván, most a bőség éveinek kell következni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 18.

Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 18.

Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.

1996. december 21.

Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./

1996. december 21.

Dec. 6-án Nagyváradon megalakult az Új Holnap Irodalmi Társaság: hét fiatal nagyváradi tollforgató verseit és kiáltványát olvasta fel a Tibor Ernő Galériában. A Bihari Napló közölte kiáltványukat és mindegyikük néhány versét. A kiáltványban bejelentették, hogy elszakadnak a városban működő Ady Körtől. "Új ösvényeket tapostunk ki, mert ez a szép az egészben." Ezt "csak azok nem értékelik, akik konzervatívan kizárólag a hagyományok ápolására fektetik a hangsúlyt." A hét fiatal: Balla Dávid, Biri Tünde, Darvas Csaba, Fülöp Lóránt, Kiss Edit, Kiss Péter és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./ A közölt versekből egyelőre csak a modernség vállalása látszik.

1996. december 23.

Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1996. december 24.

Tőkés László püspök karácsonyi üzenetében kifejtette: "A heródesi zsarnokság ateista istentelensége máig kísért krisztustalanságával." "Szétszóratásban élő, megjárt, sokféle szenvedő nemzetünk Karácsony közeledtén Krisztus hitében keresse a felemelkedést és boldogulást." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./

1996. december 24.

Telt ház, kitűnő hangulat jellemezte Nagyváradon dec. 21-én az RMDSZ székházában rendezett karácsonyi ünnepséget. Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. Az első elemisták is felléptek a műsorban. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./

1996. december 24.

Megjelent dr. Czirják Árpád püspöki helynök Erdélyi magyar breviárium /Glória, Kolozsvár, 1996/ című könyve. A könyvben 121 olvasmány található, Erdély 121 történelmi, vallási, irodalmi, művészeti, közéleti és sportnagyságának rövid életrajza, bemutatása sorakozik. A szerző előszavában hangsúlyozza: "Ha az anyaország sok magyar menekültnek kenyeret adott is, ami különben kötelessége volt, és az ma is, Erdély viszonzásképpen összehasonlíthatatlanul többet nyújtott." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./

1996. december 25.

Az RMDSZ nehéz helyzetben van, állapította meg cikkében Gazda József. Az RMDSZ belső ellenzékének a szerepe megnő. Amennyiben az RMDSZ a magyarság érdekeit képviseli, tudomásul kell venni ennek az ellenzéknek a létjogosultságát. A megoldások sürgetésében óriási szerepe van az ellenzéknek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 25./

1996. december 27.

Dec. 27-én az RMDSZ kilenc nagyváradi körzete közösen tartotta meg év végi ünnepségét a várad-velencei székházban. Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a szolgálatot vállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1996 a szövetség reményei beteljesülését hozó esztendő legyen. Tőkés László püspök beszédében a közszolgálatiság elvét hangsúlyozta. Minden városrészben erősíteni kell az együttműködést az RMDSZ, valamint a református és katolikus egyház között, mondotta. E tekintetben példával szolgálhat az RMDSZ megyei szervezete és a két püspökség közötti jó viszony. Vigyázni kell, intett, nehogy megismétlődjön a Magyar Népi Szövetség esete. Hozzátette: "Nem szabad beleomlanunk a hatalom karjaiba... Amit nyertünk a vámon, nem szabad elveszíteni a réven." Tempfli József püspök szintén az egyházak és a civil szervezetek összefogásáról szólt. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./

1996. december 29.

A nagy hideg ellenére sokan eljöttek dec. 29-én más településekről is Gálospetribe, a millecentenáriumi ünnepségre. A templomkertben felavatták az emlékoszlopot, amelyen a következő felirat áll: "A honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából állíttatta Gálospetri magyar közössége - 896-1996". Az emlékoszlop köré már korábban 11 fát ültettek. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./

1998. január 8.

Victor Ciorbea román miniszterelnök jan. 8-án elismerte, hogy a válsághelyzet körvonalazódik a koalícióban, de véleménye szerint ezért nem a KDNPP a felelős, hanem a kormányzati partner, a Demokrata Párt. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke viszont jan. 7-i nyilatkozatában azzal vádolta koalíciós partnereit, hogy "a tűzzel játszanak", amikor pártjának szerepét csökkenteni igyekszenek a koalícióban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

1998. január 8.

Emlékezetes, hogy mi történt Kiss Istvánnal /Szatmárnémeti/: reggel elvitték a rendőrségre, majd összeverve kidobták őt a háza elé egy autóból. Pár nap múlva meghalt. Fernea ezredes, az akkori rendőrfőnök ködösített. Hasonló történt a napokban, ugyancsak Szatmár megyében: Domnics Miklóst a közrend zavarása miatt megbírságolták 50 ezer lejre. Nem fizette ki, ezért bekísérték a rendőrségre, fogdába zárták. Pár nap múlva lakásuk elé lökve, vérbefagyva találta meg a családja. A törvényszéki orvos megállapította, hogy a férfit összeverték, hét bordája eltörött. A rendőrség először tagadott, majd elismerte, hogy a fogdában Domnics Miklóst őrizetes társai megverték. Hogy miért nem avatkoztak be rendőrök, miért szállították az áldozatot titkon haza? Erre egyelőre nincs magyarázat. Az új megyei rendőrparancsnok, Dumitru Strava ezredes, akit Nagyváradról helyeztek ide, váltig állítja, hogy mindenre fényt derít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Emlékeztetőül: - Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost 1995. jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./

1998. január 8.

A Bihari Napló előfizetőinek száma meghaladja az 5000-et, ebben nagy szerepe van abban, hogy a napilap saját megyei lapkihordó hálózatot alakított ki, saját lapkihordói hamarabb kézbesítik az újságot, mint a posta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

1998. január 10.

Szomorú tapasztalat, hogy ifjúságunk a '89-es változások óta nem talált magára. Azt hittük, hogy hajtóereje lesz a társadalmi átalakulásoknak, hogy az egyházi élet kovászaként hat majd." - nyilatkozta Tőkés László püspök. Súlyos gond az egyházi rend, a törvényesség betartása. Elhatalmasodnak az anyagi gondok. "Nem hogy többletet tudnánk nyújtani a misszióban, pasztorációban, szeretetszolgálatban, a könyvkiadás, a sajtó, az oktatás terén, intézményeink puszta létfenntartása is problematikus." - A következő esztendőben meg kell erősíteni az általános fegyelmet. A külföldi segélyforrások is apadóban vannak, "a Nyugat is lassan belefárad a támogatásunkba." Ezért a belső erőforrásokra kell építeni. /Újévi beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10-11./

1998. január 10.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ keretében megkezdte működését a Civil Szervezetek Információs Irodája. Az iroda két fő tevékenysége: a Romániai Magyar Civil Szervezetek Adattárának létrehozása és a Romániai Magyar Civil Szervezetek Katalógusának kiadása. Havi rendszerességgel ki fogják adni a Civil Info című lapot Kolozsváron, amely a civil szférát érintő aktuális kérdésekről, pályázati lehetőségekről ad tájékoztatást. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10-11./

1998. január 13.

Magyarország euroatlanti csatlakozásának követelményrendszeréről fejtette ki álláspontját Fülöp Zsuzsanna. "A csatlakozás általunk megszabott feltétele kell hogy legyen a Kárpát-medencei, Trianon sújtotta magyarság megmaradásának és jövőjének nemzetközi jogi érvényű biztosítása. Működő kisebbségvédelmi rendszert kell életre hívni Közép-Európában, nemzetközi ellenőrzéssel és bíráskodással." "A javaslat indokolt, mert a kulturális népirtás ténye kemény valóság." Magyarország nem a régió egyik állama, hanem kulcsfontosságú ország, ezért Magyarországnak meg kell kérni a csatlakozás árát, tisztességes alkura méltán tartva igényt. A népcsoport ügye "eséllyel vethető fel sajátos közép-európai kérdésként, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseként akkor, amikor kényszerkisebbségi sorsban élő, a népirtás szenvedő alanyaként szereplő magyar népcsoportokért nemzetpolitikailag, erkölcsileg és a történelmi alkotmány szerint felelős magyar állam felvételét kéri olyan szervezetekbe, amelyekben igen korlátozottak a többi tagállammal - a tag trianoni utódállamokkal - szemben való fellépés lehetősége." "Ezért nélkülözhetetlen a Kárpát-medence magyar népének és népcsoportjainak a NATO és az Európai Unió által elfogadott védelme" nemzetközi szerződés által. A szerződés - lehetőleg a szomszéd államokkal egyeztetett - magyar rendezési javaslat a népcsoportjogok Kárpát-medencében érvényesülő katalógusáról, a szükséges intézkedésekről és nemzetközi bíróságról. Amennyiben ezt a rendszert záros határidőn /pl. öt éven/ belül nem tudják működésbe hozni, akkor a trianoni utódállamok NATO- és európai uniós tagsága felülvizsgálandó. - Magyarországnak egy népcsoportvédelmi keretegyezmény kidolgozott tervezetét kell odahelyezni a tárgyalóasztalra. /Fülöp Zsuzsanna: Trianon és Magyarország euroatlanti csatlakozása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1998. január 13.

Jan. 13-án ülést tartott a Román Demokratikus Konvenció, az 1996. novemberi választásokon győztes, a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több kisebb pártot, civil szervezetet magában foglaló politikai szövetség. A Konvenció tanácsa nem tartja működőképes megoldásnak egy kisebbségi kormány létrehozását, a választások előrehozását pedig - bár értékelése szerint a Konvenció számára kedvezne - azért utasítja el, mert az országnak lenne hátrányos. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

1998. január 13.

Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1998. január 14.

A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

1998. január 20.

Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1998. január 20.

Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 5731-5748