udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1998. március 12.
A Demokrata Párt márc. 12-i sajtóértekezletén először ismerte el nyíltan, hogy vissza akarnak térni a kormányba, hátrányosan érintette őket a kabinetből való kivonulás. Visszatérésüket viszont feltételekhez kötik, ezeket pontokba szedték. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./1998. március 12.
Gödöllőn, a magyar polgármesterek világtalálkozóján Kurucz Gyula, a szövetség régióelnöke bejelentette, hogy Kárpát-medencei információs hálózatot hív életre a Magyarok Világszövetsége; a rendszer hét országban segíti majd a gazdasági együttműködést, a vállalkozások föllendítését. - Az európai csatlakozás esélyeivel foglalkozó szekcióülésen az előadó azt is elmondta, hogy a Délvidéken, a Kárpátalján és a Felvidéken öt központot már létrehoztak az adott körzet gazdasági lehetőségeinek föltárására. A munka során elemzik a beruházások várható hatásait, az adózási, bérezési helyzetet. Az adatbankba gyűjtendő információk hasznosítása nemcsak a térség gazdasági stabilitását erősítheti, hanem az EU számára is hasznos lehet a kelet-nyugati kapcsolatok kiépítéséhez. A tanácskozáson szó volt a határokhoz közeli régiókban lévő települések közötti kapcsolatrendszer fontosságáról. Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Újvidék, Nyíregyháza és Kárpátalja között már kialakult ilyen együttműködés. Egy másik szekcióban a magyar falu fennmaradása volt a téma. Sokak szerint az ipari parkok kiépítésével lehet hozzájárulni egy-egy vidék megerősödéséhez. /MTI/1998. március 13.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak régóta követelik a kommunista rendszer által elkobzott javaik visszaszolgáltatását, de eredményt nem értek el. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete felhívással fordult a történelmi egyházak híveihez. Ebben az egyházi elöljárók aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. Az aláírásgyűjtés kezdő időpontja március 15-e, vasárnap lesz. Egymás után három vasárnapon az istentisztelet, illetve szentmisék után írhatják alá a hívek az íveket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18., Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a fenti felhívással kapcsolatban Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető alelnökének írt levelében leszögezet, hogy "ökumenikus megmozdulásunk számít az RMDSZ hathatós támogatására." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ 1998. március 13.
A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/1998. március 15.
Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek. A magyar szabadságharc 150. évfordulójának szentelt ünnepi rendezvények részvevői az ország valamennyi magyarlakta településén emelkedett légkörben tettek hitet a márciusi eszmények iránti elkötelezettségükről, erősítették meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében azt az elhatározásukat, hogy a testvéri román nemzettel békében, egyetértésben és együttműködésben munkálkodjanak hazánk, a szabad és demokratikus Románia felemelkedésén, az ország csatlakozásán az új, egységes Európához. A csíkszeredai jubileumi nagygyűlésen, mintegy tízezer részvevő előtt, Csedő Csaba polgármester üdvözlő szavai után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök Göncz Árpád elnökhöz intézett üdvözletét a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvény keretében megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu csíkszeredai szobrát. Markó Béla a márciusi eszmék aktualitását emelte ki beszédében, s a márciusi ifjak, a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért cselekvő elődeink példáját állította a mai nemzedékek elé. "Példájuk - mondotta - arra figyelmeztet minket", hogy "legyünk cselekvő magyarok, készek a feladatra és az áldozatra, ahogy azt 1848 szelleme kéri tőlünk. Az a szellem, amely végképp egybekovácsolta ezt a nemzetet, és azóta sem lehet szétválasztani minket, bárhogyan is szaggasson a történelem. Az a szellem, amely nem mások ellenében, hanem másoknak testvérkezet nyújtva tett szabadságért küzdő nemzetté minket... Igen, mi ma is vállalni tudjuk március üzenetét, mert mindenkihez szól ez az üzenet. Európához is, az akkori és a mostani Európához... szól a velünk együtt élő népekhez, szól a románokhoz, szól másokhoz is. Százötvenszer vagy talán százötvenezerszer mondtuk el azóta ezt az üzenetet, és lehet, hogy még sokszor el kell mondanunk, amíg mindenki megérti. Szabadság! Magyarok szabadsága, románok szabadsága, mindenki szabadsága. Egyenlőség! Magyarok egyenlősége, románok egyenlősége, mindenki egyenlősége. Testvériség! Magyarok testvérisége, románok testvérisége, mindenki testvérisége. El fogjuk mondani százötvenezerszer, és meg fogunk harcolni érte százötvenezerszer, ha kell, amíg valóban állíthatjuk majd, hogy se nyelvünk, se kultúránk, se nemzeti hagyományunk nincsen veszélyben." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./ A csíkszeredai ünnepség fénypontjai voltak: Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása /a mellszobor Nagy Ödön /Csíkszereda/ szobrászművész alkotása/, Imets Dénesnek az 1848-as hős életéről szóló "Gál Sándor éjszakái" című drámájának bemutatása, a főtéri beszédek, A költő visszatér című rockopera előadása és az esti premier a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió jóvoltából. - A Duna Televízió közvetítette a nagyszabású ünnepséget. Ezúttal elmaradtak a román nacionalista zajkeltő csoportok. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Takács Csaba ügyvezető elnök március 15-én Nagyszalontán vett részt ünnepi istentiszteleten, majd beszédet mondott a helyi Kossuth-szobor megkoszorúzását követő megemlékezésen. Az ügyvezető elnök ugyanaznap részt vett a nagyváradi ünnepségsorozaton, amely a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelőadással zárult. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt a máramarosszigeti, délután pedig a hosszúmezői ökumenikus istentiszteleteken mondott ünnepi beszédet, és részt vett a koszorúzási szertartásokon. Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a Brassó megyei RMDSZ március 14-én rendezett ünnepi előadással egybekötött megemlékezésén volt jelen, majd március 15-én koszorút helyezett el a felsőtömösi emlékoszlopnál, illetve a négyfalusi 1848-as emlékműnél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 1228. sz./ Sepsiillyefalván Kató Béla református tiszteletes mondott beszédet. Illyefalván az ünnepség fénypontja Jókai Mór mellszobrának, Kutas László magyarországi képzőművész alkotásának leleplezése. A testvértelepülés, Nagyszénás adta ki Illyefalva történelmét és helyneveit tartalmazó könyvét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./1998. március 17.
Márc. 13-án nevezte ki Victor Ciorbea miniszterelnök Varga Gábort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét a Találmányok és Védjegyek Állami Hivatalának élére, államtitkári rangban. Varga Gábor márc. 17-én veszi át hivatalát. Vegyészmérnök, Nagyváradon él és 23 éve a bukaresti központú Antikorróziós Lakk- és festékipari Kutatóintézet nagyváradi kirendeltség főkutatója, bejegyzett szabadalmai vannak. Megtartja RMDSZ elnöki tisztségét is. /Szeghami Õrs: A tizenharmadik. Újabb RMDSZ-es szakember a kormányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./1998. március 17.
Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/.1998. március 17.
Román Győző kifogásolta, hogy Bukarestben az ott élő magyarság egyetlen találkozóhelye, a Petőfi-ház nincs jó kezekben, egy részében Flamingó bár működik, az előadóteremben férfi-sztriptízt mutatnak be, a Petőfi Társaság hetente egyszer tart gyűlést az épületben. /Román Győző: Meztelen igazság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./1998. március 21.
Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./1998. március 24.
A Partiumi Közlöny statisztikát közölt a lélekszám apadásáról a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben gyűjtött 1997-es adatok alapján: 2488 keresztelő volt, emellett 4893 temetés, a különbözet, a fogyás 2455 főt tesz ki. A legnagyobb mértékű a fogyatkozás a Bihari Egyházmegyében /747 lélek/ és a Temesvári Egyházmegyében /445 lélek/. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), márc. 24./1998. március 24.
A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium határon túli magyar könyvkiadás támogatásának könyvpályázatát szétküldte a Romániai Magyar Könyves Céh. Simon Attila kritikusan írt a pályázati rendszerről. A minisztérium veszteséget támogat. A cikkíró szerint a kiadók a pályázatban felsrófolják a költségeket, így a kiszámított veszteség a költségnél is nagyobb, így lehet élni "csendesen, önfeláldozó magyarságmegváltásban." /Simon Attila: A veszteségre lehet pályázni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24., átvétel az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5-i számából/1998. március 24.
Az Erdélyi Napló a sajtótámogatás rendszerét, a támogatás arányait vitatta, ezt tette Ferenczes István is, aki szerint Csíkszereda Erdély egyik sajtóközpontja lehetett volna, hiszen a Hargita Népe mellett egy időben itt jelent meg az Új Sport, a Tromf, az Ifi Fórum, a Csíki Lapok, a Csíki Krónika stb. A támogatást azonban nem kapta meg az Ifi Fórum, holott prioritást élvezett az ifjúsági sajtó támogatása. Ferenczes a Romániai Magyar Újságírók Egyesületét, a MÚRÉ-t hibáztatta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./1998. március 24.
A magyar szenátorok közül többeket is meglepett Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának az a megállapítása, hogy az RMDSZ 1997. július 1-jéig mint érdekvédelmi szervezet kapta a támogatást, de ettől az időponttól kezdve mint párt. A nemzeti kisebbségek szervezeteit megillető támogatást ettől az időtől fogva az EMKE kapja. Dr. Csapó József szenátor szerint ez az átminősítés rengeteg veszélyt rejt magában, az EMKE ugyanis nem jelenhet meg az erdélyi magyarság képviseleti szerveként. Akik ezt a cserét végrehajtották, megfosztották az RMDSZ-t a közösség által felhatalmazott hatáskörétől. /Román Győző: Elcserélték az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./1998. március 24.
1997. december 17-én a Határon Túli Magyarok Hivatala megjelent az Interneten is. Ez a tény sajnos még nem közismert, nyilatkozta Törzsök Erika, a HTMH elnöke. A HTMH honlapja révén a világhálón vannak azok a nemzetközi egyezmények angolul és magyarul, amelyek az utóbbi nyolc évben kisebbségi vonatkozásban születtek világszerte. Egy éve a HTMH főosztályainak együttműködésével havonta jelentés készül a szomszédos országok magyarságáról. Ezt a tájékoztatót is felteszik internetre és eljuttatják a közélet szereplőihez, a politikai pártok vezetőihez. /Farkas Wellmann Endre: Folyamatos a szemléletváltás. Beszélgetés Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./1998. március 31.
Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./1998. március folyamán
Farkas Antal református lelkész és költő, verseskötete a múlt év végén látott napvilágot /Ringen kívül ősz van, Literátor, Nagyvárad, 1997/, melyet Fábián Imre ismertetett. /Harangszó (Nagyvárad, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja), márc. - IX. évf. 5. sz./1998. április 2.
Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 5.
Nagyváradon a helyi Katolikus Nőszövetség tagjai 1995-ben kezdtek rendszeresen bejárni a kórházakba, betegeket látogatni. 1998 februárjától néhány fiatal Útközben címmel római katolikus betegpasztorációs kiadványt adnak ki, melyet ingyenesen terjesztenek. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./1998. április 6.
Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./1998. április 7.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban ápr. 3-5-e között tartották meg a Sajtó és gazdaság című tanácskozást. Szó volt a gazdasági sajtóról, a szakterminológiáról, a MÚRE anyanyelvvédő programjáról, Csávossy György a borászatról beszélt. Könyvbemutató és borkóstoló is volt. /Nagyenyedi víkend. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ 1998. április 7.
Nagyváradon szept. 20-26-a között ünneplik a színházkedvelők a nagyváradi színjátszás 200. évfordulóját. Márc. 9-én jegyezték be a Szigligeti Alapítványt, amely elsősorban az évfordulóra koncentrál, de megmarad a színházművészet támogatójának. F. Márton Erzsébet, a színház aligazgatója tájékoztatott a szeptemberi bicentenáriumi ünnepségekről. Több színház vendégszerepel, a kiállítási anyag előkészítésében az Országos Széchényi Könyvtár segít. A Szigligeti Füzetek sorozata négy új kiadvánnyal gazdagodik. Színháztörténeti tudományos ülésszak is lesz, továbbá sor kerül az erdélyi magyar színházak kollokviumára. A legnagyobb problémát az anyagi gondok jelentik, ezért várják a támogatókat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1998. április 7.
A kolozsvári Perspektíva, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapjának 16. száma jelent meg. Rengeteg benne az idegen szó. Napvilágot látott a nagyváradi Majomsziget idei 5. száma. A diáklap a címoldalon nem tünteti fel a kiadó szervezet nevét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1998. április 7.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület máj. 27-29-e között szervezi meg hatodik övezeti történésztalálkozóját, ezúttal Csíkszeredán, a Kriterion Házban. A találkozó témája a Kárpát-medence délkeleti részének történelme, régészete, néprajza, különös tekintettel az 1848-as szabadságharcra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1998. április 14.
Borbély Zsolt Attila elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetését, amiért "egy ritka történelmi esély módszeres elszalasztásán dolgozik". A miniszterelnök személye valószínűleg kedvezőtlenebb lesz, ez "súlyosbítja az ismételt önfeladás erkölcsi súlyát." Borbély Zsolt Attila szerint a klikkérdekeket szolgált az RMDSZ kormányra kerülésének erőltetése. Nem fogadták el Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatát, hogy az RMDSZ írásbeli garancia birtokában lépjen be a kormányba. "A kormányzati szerepvállalás öncél volt, nem eszköz!" Most másfél év távlatából kitűnik, hogy a sürgősségi kormányrendeletek is csak taktikai engedmények voltak. A cikkíró szerint az "RMDSZ-nómenklatúra nem érdekelt abban, hogy a szövetség az erdélyi magyarság önkormányzataként működjön." / Borbély Zsolt Attila: Libaárusokról és nemzetárusokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 14.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./1998. április 14.
Az Állami Számvevőszék legutóbbi ülésén rögzítették, hogy milyen hatalmas összegeket tulajdonítottak el közpénzekből, nyilatkozta Vida Gyula képviselő. Az ülésen ott ültek az ügyészek és a rendőrség vezetői, akik hivatva lettek volna a bűntettek elkövetőinek elítélésére. Ez nem történt meg, ehelyett különböző eseteket eltussoltak, a korrupciót elkendőzték. A felgöngyölítéseket nagy hűhóval kezdik, majd elaltatják az ügyet. A kőolajiparban például tizenegymilliárd lej értékű korrupciót bizonyítottak, mégis megpróbálták politikai alkuként kezelni, mondván, nem lehet megbénítani a kőolajipart, ezért az államnak kell átvenni az adósság egy részét. Ennek megfelelően a törvényhozás 4500 milliárd lejnek az államkasszából való kifizetését megszavazta. Más államokban az ilyen ügy a miniszter bukásához vezetne. Vida Gyula nem irigyli az új kormányt, nagy ellenállásra számíthat. /R. Gy. : Kilopták a szemünket is. Beszélgetés Vida Gyulával, a képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs szakbizottságának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 14.
Aradon az irodalmárok 1990 márciusában feltámasztották a Havi Szemlét, amely 1943 és 1944 között jelent meg. Anyagi gondok miatt azonban 1990-ben csak négy száma látott napvilágot. Azóta Pávai Gyula tanárnak, az aradi Kölcsey Egyesület elnökének a közbenjárására a városban megjelenő Jelen napilap vasárnapi számában biztosított számukra helyet. A közölt anyagokból állt össze a tavaly megjelent antológia /Feltámadunk! Az aradi Kölcsey Egyesület antológiája, Irodalmi Társaságok Szövetsége, Budapest, 1997/, melyet Pávai Gyula és Varga Domokos budapesti író szerkesztett. Ez a kiadvány mutatja, hogy a dél-partiumi szórványmagyarság keresi a kiutat a szellemi válságból, a szegénységből. /Dánielisz Endre: Aradi feltámadás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 14.
Antall József emlékét idézte a hetilap fényképének és egy tőle vett idézetnek a közlésével. Antall József volt miniszterelnök ápr. 8-án lett volna hatvanhat éves. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./1998. április 15.
A miniszter-jelöltek meghallgatásakor Andrei Marga oktatási miniszter ismételten ellenezte a magyar egyetemet: "Csődöt mondott minden olyan erdélyi próbálkozás, amelynek alapja az etnikai szeparatizmus volt. Egy magyar tannyelvű egyetem létrehozása hátrányos helyzetbe hozná mind a románok, mind a magyarokat, és sorsokat befolyásolhatna." Marga ugyanakkor tartózkodott attól, hogy állást foglaljon a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. /Újabb nem a Bolyaira. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./1998. április 15.
Az 1989-es fordulat után a romániai börtönökben is változni kezdett az élet. Néhány esztendeje a rabok is megünnepelheti a karácsonyt és a húsvétot. Így volt ez most is, ápr. 11-én, nagyszombaton, amikor Tempfli József püspök kereste fel a rabokat és beszédet mondott, ajándékot osztott a raboknak. Beszédét Fodor József vikárius fordította románra. /Börtönhúsvét. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./