Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1998. május 9.

Nagyváradon a római katolikus püspöki palota, a Barokk Palota állami tulajdonban van, múzeumként működik. A püspökség több mint két éve kérte, hogy semmisítsék meg az ajándékozási nyilatkozatot, amelyet 1963-ban kierőszakoltak az egyház helyi képviselőitől. 1966 márciusa óta többször tárgyalták az ügyet, de döntés még nem született. /Józsa Tímea: Perben a püspöki palotáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. május 9.

A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola / Debrecen/ nemzetközi tanácskozást szervezett Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében címmel, melyen magyarországiak mellett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakemberek is részt vettek. A tanácskozás tanulsága az, állapította meg Rauscher Erzsébet, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatója, hogy a tanítóképzésnek Romániában is, akárcsak Európaszerte, főiskolai képzéssé kell alakulnia. Magyarországon például a hetvenes évek eleje óta felsőfokú a tanítóképzés. A tanítóképzést Szlovákiában egyetemi szintűvé tették, Vajdaságban felsőfokú oktatás folyik, Kárpátalján a Beregszászon levő magyar főiskolán magyar nyelvű képzés folyik. Romániában 18 felsőfokú tanítóképző intézet működik, de mind román nyelvű. Nagyváradon a Sulyok István Református Tanárképző Főiskola indít egyedül magyar nyelvű tanítóképzőt, most hirdették meg a felvételit. Az új szak akkreditációja folyamatban van, ez a tanszék egyelőre minisztériumi engedéllyel működik. /Makár Ágnes: Magyar nyelvű tanítóképzés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

1998. május 9.

Bihar megyében jelenleg 375 magyarul oktató tanító /közülük 110 képesítés nélküli/ és 174 magyar óvónő /közülük 74 képesítés nélküli/. Szakfelügyeletüket Pető Csilla látja el, aki 1993 októberében került a Bihar megyei Tanfelügyelőségre. Nagy előrelépésnek tartja, hogy már nem kell a minisztérium engedélyezése ahhoz, hogy a diákok külföldi tanulmányversenyen vehessenek részt. /Rais W. István: Felvállalta a közösség érdekképviseletét. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

1998. május 10.

Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

1998. május 12.

Máj. 8-án tudományos történelmi szimpóziumot rendezett a Nagyváradi Magyar Diákszövetség /NMD/ Kik éred haltak, Szent Világszabadság tárgykörben. A neves meghívott történészek közül egyedül dr. Demény Lajos akadémikus jött el, aki kiemelte: fontos, hogy őseinkről, örökségünkről szó essen. A városban működő Szent László Gimnázium egész napos rendezvényt szervezett. Megkoszorúzták a Szigligeti Ede szülőházán elhelyezett, felújított emléktáblát. A koszorúzáson részt vett Tőkés László és Tempfli József püspök is. Az 1848-cal kapcsolatos pályázatra 40 pályamű érkezett, ennek most tartották az értékelését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1998. május 12.

Victor Ciorbea lemondásával Gavril Dejeu belügyminiszter vette át ideiglenesen a kormányfői teendőket. Dejeu ápr. 15-én olyan kormányhatározatot hagyott jóvá, amely a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökségnek ajándékozza Csíkszeredában az Agroind Hargita Rt. gépészeti részlegét. Ennek a cégnek 4 milliárd lej az alaptőkéje. Bíró Albin, a csíki RMDSZ elnöke a lakossághoz intézett nyílt levelében megdöbbenését fejezte ki, hogy alpolgármesterként a Hargita Népéből értesült arról, hogy a püspökség - miután megszerzett már egy szállodát - most ipari egységeket kapott. Az ortodox egyház vagyonokat kap ajándékba, miközben a magyar történelmi egyházak elrabolt vagyonát nem adják vissza. Bíró Albin felszólította az RMDSZ-t, hogy tiltakozzon az ortodox egyház lépése ellen. Ráadásul Verestóy Attila szenátor leszólt a Hargita Népének, hogy ne írjanak erről, mondván, ők már leállították az ügyet, egy újságcikk csak árthat ebben az esetben. /Kristály Lehel: Nyomul az ortodoxia Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

1998. május 13.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tiltakozás a román-magyar kapcsolatok szándékos megrontása ellen címen kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy vannak olyan román újságírók, akik magyar politikusok és közéleti emberek szavait szándékosan eltorzítva közlik, hogy a román olvasókban táplálják a magyarság iránti ellentétes érzéseket. Ilyen újságírónak bizonyult Mihaela Avram nagyváradi újságírónő, aki a Jurnal de dimineata máj. 5-i számában valótlanságokat adott Tőkés László szájába. A rokonszenves újságírónő előzőleg vendégük volt a Lorántffy Zsuzsanna Központban rendezett román-magyar baráti találkozón. Másnap visszaélt a vendégszeretettel és közönséges hazugságot írt le. Tőkés László felszólította a magyar-román megbékélés pártján álló román újságírókat és a román közvéleményt, hogy szorítsa ki "a nyilvánosság és a médiák területéről mindazokat, akik továbbra is a románok és a magyarok összeugrasztásából keresik meg a kenyerüket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. május 15.

Febr. 7-én Pécsen elhunyt Papp László, volt királyhágómelléki püspök. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), máj. 15., VIII. évf., 6. sz./ Papp László a Ceuesecu-diktatúrát kiszolgálta az utolsó napig, majd a népharag elől külföldre távozott.

1998. május 19.

Pete István az államtitkári kinevezése előtt készült interútban elmondta: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkáraként sok és nehéz feladat hárul majd rá. Foglalkoznia kell a növénytermesztési és állattenyésztési ágazattal, az élelmiszeriparral, a haltenyésztéssel, szabványokkal, mezőgazdasági szolgáltatásokkal, kutatással, agrárpolitikával, a munkáltatók és a szakszervezetek kérdéseivel, az ágazat privatizációjával, és a minisztériumhoz tartozó szakoktatással, elsősorban mindezen tevékenységek szervezésével és menedzselésével. Az államtitkár elmondta, hogy bár egy elhanyagolt gazdasági ágazat sokéves problémáira kell megoldásokat találnia, bízik benne, hogy mint agrárközgazdász, aki ért a piaci és pénzügyi kérdésekhez, helyt fog tudni állni, és többet tehet majd a közösség érdekében, mint csupán városi tanácsos. Mivel Bukarestből nem tud majd foglalkozni az eddig általa vezetett Szesz- és Élesztőgyár ügyeivel, a gyár vezetését az egyik igazgatóra bízza - folytatta Pete -, csupán a vezetőtanács elnöki beosztását tartja meg, amit választás útján nyert el, vezérigazgatói beosztása pedig fel lesz függesztve mandátuma lejártáig. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

1998. május 26.

Negyvenötödik születésnapját ünnepelte a Csiky Gergely Színház, amely 1953. máj. 3-án tartotta bemutató előadását. Az ekkor még szakképzetlen színészek már korábban is működtek, az amatőr Népszínház társulatából lett a temesvári Állami Magyar Színház. Szervezője, alapítója, első rendezője Josan Emil volt, akinek hálás lehet az utókor. Végzett színészek először 1955-ben szerződtek a színházhoz. A társulat 1956-ban önállóvá vált, addig a román színház magyar tagozata volt. 1965-től huszonöt éven át Sinka Károly igazgatta a színházat, aki a nyolcvanas évek végén kísérletet tett arra, hogy beindítsa a színészképzést. Ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. A jelenlegi igazgató, Demeter András István öt évvel ezelőtt, 23 évesen állt a társulat élére, egyedüli romániai színházigazgatóként, aki pályázat útján jutott tisztségébe. /Gazda Árpád: Színházi születésnap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 26./

1998. május 27.

Tőkés László püspök részvételével Nagyváradon sajtótájékoztatón foglalkoztak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Krisztusért és Egyházáért Szövetség /CE/ közötti konfliktussal. Tőkés püspök elmondta, hogy annak idején hozzájárultak a CE önálló jogi személyként való bejegyzéséhez, később azonban a CE elkezdte az egyház befeketítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1998. május 29.

Megjelent a KMDSZ és az RMDSZ ÜE Oktatási Főosztálya által kiadott 1998-as Felvételi Tájékoztató. A kiadvány tartalmazza a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Aradon és Brassóban működő állami egyetemekre - illetve azok kihelyezett karaira - való felvételi vizsgák összetételét, megjelölve azokat a szakokat, amelyeken magyar oktatás is van. Megtalálható benne az egyetemek, karok és szakok pontos magyar és román elnevezése, címe és telefonszáma. Részletes leírás található benne az egyetemi központokról és az ott működő diákszervezetekről. A Felvételi Tájékoztató kapható az egyetemi diákszervezetek irodáiban, illetve rövidesen a középiskolákban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1274. sz./

1998. június 9.

1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./

1998. június 8.

Jún. 9-én ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak Nagyváradon, hogy sürgessék a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök elmondta: az 1989 utáni kormányok több-kevesebb cinkosságot vállaltak a letűnt rendszerrel. Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának jogi kereteit Csapó József szenátor ismertette, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök emlékeztetett: az 1990-ben elfogadott kultusztörvény még mindig nem került a parlament elé, majd arról tájékoztatott, hogy a városban hat, Aradon 26 perük van folyamatban. Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó javaslatát ismertette. A résztvevők elfogadták azt a Tőkés László által felolvasott állásfoglalást, amelyben az ökumenikus nagygyűlés résztvevői tiltakoztak mindenfajta kisebbségi és vallási diszkrimináció, a kisebbségi és egyházi jogok bárminemű korlátozása, a magán- és a közösségi tulajdon megsértése ellen. A dokumentum többek között azt tartalmazza, hogy az Iliescu-rezsim jogfosztó politikáját követően a jelenlegi demokratikusnak nevezett kormányzat is késlekedik teljesíteni a romániai magyar nemzeti közösség és egyházai megalapozott, törvényes és demokratikus követeléseit. /Nem elég elhatárolódni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1998. június 8.

Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1998. június 10.

A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./

1998. június 16.

Az önálló magyar állami egyetem újjáalakítása az RMDSZ-nek mindig is sarkalatos pontja volt, szögezte le Asztalos Ferenc, a képviselőházi tanügyi bizottság alelnöke a vele készült beszélgetésben. Minél tovább húzódik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája, annál hosszabb ideig marad életben az érvényes jogszabály, amely biztosítja az önálló magyar egyetem létrehozásának törvényes keretét. Idejekorán el kellett volna indítani a folyamatot, amelynek eredményeként újraalakult volna a Bolyai. Azonban ez elakadt, az akkreditálást sem indították el az RMDSZ tanügyi illetékesei. A tanügyminisztériumi illetékes államtitkárnak kellett volna beindítani az egyetemalapítás folyamatát. "Már a Ciorbea-kormány idején érzetük, hogy mindaz, ami a kisebbségi kérdéskör folyamán kedvezően alakult, nem őszinte meggyőződésből szavazták meg partnereink." A jó román elodázgató politika alapján álltak. Andrei Marga pedig a multikulturális maszlaggal mentőövet dobott a román nacionalistáknak." "Nagyon sokat ártott a Cs. Gyimesi Éva liberális köre által megrendezett közvélemény-felmérő játék, amivel azután hónapokig tele volt a román sajtó." - hangsúlyozta Asztalos. A román hatalom ekkor "érzékelte megosztottságunkat" - állapította meg a képviselő. /Román Győző: Hova vezet a totojázás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1998. június 16.

Bardóczy Csaba /Székelyudvarhely/ a Megyei Tanács jogi bizottságának elnöke volt februárig, amikor Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felmentette. A felmentés egyik indoka a büntetett előélet volt. Bardóczy Csaba ugyanis ittasan vezette kocsiját, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Bardóczyt magánlaksértéssel is vádolják, csereháti épületbe való "erőszakos behatolás" miatt, ugyanis Bardóczy is részt vett az apácák eltávolításában. Most is hasonlóan cselekedne, nyilatkozta. Miért nem határolódott el az RMDSZ Remus Opris államtitkártól, aki erőszakosan, törvénytelenül elfoglalta a csereháti épületet? - kérdezte Bardóczy. Verestóy szenátor viszont azt nyilatkozata - és ezt átvette a román sajtó -, hogy egy ilyen ügyért az Egyesült Államokban Bardóczy Csaba tíz év börtönt érdemelne. - Bardóczy elmondta, hogy a csereháti ügyben az építkező Aris Industrie vezetője Aristide Roibu a Securitate tisztje volt, majd később, a Ceausescu-rendszerben nagykövet. Az építkezésnél a diktátor Svájcba mentett pénzének átmosásáról lehetett szó. Szakemberek szerint ugyanis az építkezés nem kerülhet többe másfél millió dollárnál, Cyrill Bürger viszont 7-11 milliós összeget emlegetett. - Kristály Lehel kérdésére válaszolva Bardóczy Csaba kijelentette, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőknek kifizetődő a koalíciósdi. Az egyik hetilap közölte név szerint, hogy egyes tisztségviselők mennyi pénzt kaptak. Nem számoltatták el őket, ugyanakkor "szembetűnő, hogy egyik-másik szenátorunk vagy képviselőnk mennyit utazik minden konkrét eredmény nélkül." "Látványos gazdagodásukról a tények beszélnek: birtokok, villák, bankbetétek, luxusautók, víkendházak itthon és külföldön..." / Kristály Lehel: Bardóczy vesszőfutása. Aki átlátott a szitán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1998. június 16.

Újabb évfolyam végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Akadémia magyar tagozatán. Ferenczy István színművész-tanár osztályában idén heten végeztek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1998. június 16.

Dánielisz Endre, Nagyszalonta művelődési életének fáradhatatlan kutatója több esztendei munka eredményeképpen könyvbe foglalta a városa iskoláinak több mint hét évszázados történetét /A szalontai iskolák története/. Munkájában egyben felvázolta az ikerváros, Kölesér vonatkozó adatait is, annak végső pusztulásáig. /Szilágyi Aladár: Arany János iskolája. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1998. június 17.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a kolozsvári egyetem szenátusi állásfoglalását "a cinizmus tetejének" tekintette: "Az autonómiával próbálják agyonütni az autonómiát". A kolozsvári MKT-ülés felhívása, a marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári, székelyudvarhelyi és más szervezetek állásfoglalásai után nem lett volna szabad belemenni a kompromisszumba. A magyarság nem egységes, "az álláspontok szélesen szóródnak", így "a kisebbségi jogok ellenzőinek könnyű kijátszani az RMDSZ-t". A jelenlegi helyzetben a kiutat abban látja, hogy "az RMDSZ-vezetőség egységesen elkötelezi magát egy álláspont mellett, és abból semmilyen konjunkturális nyomásra sem enged". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1998. június 17.

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

1998. június 17.

1998. június 19.

Jún. 19-én Nagyváradon tartotta ülését az Ion Iliescu volt elnök vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja. Erdélyi Kiáltványt fogadtak el, amelyben azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy akcióinak igazi célja az etnikai alapú autonómia, majd a magyar kisebbség által lakott területek elszakítása. A kiáltvány szerint a magyarság követeléseit szélsőséges helyi vezetők szítják. Iliescu pártja külön akcióprogramot dolgozott ki a "kisebbségek megfékezésére" - olvasható a kiáltványban. Ezzel egyidőben az Országos Román Polgári Fórum, az egyetemi oktatókból álló szervezet közleményében kemény kirohanást intézett az önálló magyar egyetemi oktatás ellen. A közlemény szerint eddig 45 romániai egyetem tanári közössége lépett fel az önálló magyar egyetem létrehozása ellen, az autonóm felsőfokú egyházi oktatás ellen. /Program a kisebbségek megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1998. június 19.

A Partiumi Közlöny új számában részletesen közlik a CE Szövetség melletti állásfoglalásokat, amelyek egyben kiálltak dr. Adorján Kálmán tiszteles mellett, akit az egyházkerület elmozdított zilahi lelkészi állásából. A tiltakozó állásfoglalások, levelek Magyarországról, az Egyesült Államokból, és Hollandiából is érkeztek, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület 26 lelkésze is aláírta az egyik tiltakozó ívet. A magyar, román és angol nyelvű tiltakozások szövege az ún. Zilahi Kálvin Szövetségtől származik. /Partiumi Közlöny - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja (Nagyvárad), jún. 19./

1998. június 19.

Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./

1998. június 25.

A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/

1998. július 1.

Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./

lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 5731-5748