Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1999. szeptember 7.

Szept. 3-5-e között Felsőbányán tartotta VI. Partiumi Honismereti Konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ Várak, kastélyok, udvarházak címmel. A hazai és külföldi előadók a várak, kastélyok, udvarházak bemutatása mellett folytatták a tavalyi sarmasági konferencia témáját is: az 1848-1849-es események és emlékhelyek ismertetését. A konferenciát Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg. A 24 előadó egy-egy tájegység ismerőjeként szűkebb pátriájának nevezetes várairól, udvarházairól, kastélyairól beszélt. A jövő évi konferencia témája az Árpád-kori települések kialakulása lesz. A tervek szerint az előadások anyagát megjelentetik a Partiumi Füzetek-sorozatban. /Péter I. Zoltán: Műemlékvédők Felsőbányán. Várak, kastélyok, udvarházak számbavétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ A konferencián Dánielisz Endre és Péter I. Zoltán A hajdúvár őrtornyából Arany János Múzeum című könyvbemutatóra is sor került. /Várak, kastélyok, udvarházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Temes, Arad és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki. Tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak fel és ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be kutatásaikról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. A PBMEB az elmúlt két évben összesen 11, különböző műemlékek leírását tartalmazó könyvecskét adott ki. Nyomás alatt van a tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kiadvány is. A konferencián megjelentek láthatták Szmik Antal - Pain Lajos vaskos (nyolc kötetes), egyelőre csak kéziratban fellelhető Felsőbánya-monográfiáját. /Honismereti konferencia a Gutin aljában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23., 11. (XLII.) évfolyam 647. szám/

1999. szeptember 7.

Másodszor vendégszerepelt Brassóban, a templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, egy országos körút előtt. A több mint 100 tagú csoport alapítója, életbentartója, karmestertere Haáz Sándor tanár indulásukra emlékezett. 1982-ben a fúvós-, vonószenekarral rendeztek egy sikeres előadást. Ez a fellépés lett a mai együttes alapítási dátuma. Az elmúlt 17 esztendőben több mint 300 koncertet adtak, évi 15-20-at. Megszervezték a tavaszi zenei fesztiválokat, megtartották a karácsonyi hangversenysorozatunkat évről évre. A nyolcvanas években több városban léptek fel. Első külföldi koncertjük 1990-ben Budapesten volt. Felléptek már Bécsben is. /Váradi Mária: Beszélgetés egy gyermekkórusról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

1999. szeptember 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közvéleménye szerint jogerőre emelkedett a református püspökség nagyváradi székházának visszaadására vonatkozó határozat. Ezzel egy kilencéves pereskedés ért véget, melynek nyomán az egyházkerület végérvényesen sajátjának tudhatja jogtalanul elkobzott épületét. A székház egyházkerületi funkciói mellett a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyéül is fog szolgálni. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokba vette székházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. szeptember 8.

A jóváhagyást megkapták, már csak megfelelő teremre volt szükség ahhoz, hogy megkezdje működését Belényesen a magyar óvodás csoport, ahol eddig csak román nyelvű óvodai csoportok működtek. Végül a helyi RMDSZ belényesi irodahelyiségéből lett óvodai csoportterem. Zsiskú János református lelkész elmondta, hogy a csoport ökumenikus szeretne lenni. /Kulcsár Andrea: Belényes. Magyar óvoda a barátság jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Életem a rácsok és fények világa volt - írta a 70 éves Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon című könyvének bevezetőjében. A püspök a Romániai Magyar Szóban életútjáról beszélt. Gyermekkorában a tanyáról bejártak vasárnapi istentiszteletre Érmihályfalvára, ahol Sas Kálmán tiszteletest hallgatták, akit a diktatúra idején kivégeztek. Csiha Kálmán Debrecenben kezdte a gimnáziumot, majd Nagyváradon érettségizett, közben szüleit kényszerlakhelyre vitték. 1949 márciusában egy éjjelen az egész országban összeszedték és kényszerlakhelyre hurcolták a földbirtokosokat. Ez a romániai földbirtokosság számára 14 éves meghurcoltatás és szenvedés kezdetét jelentette. Csiha szüleit Csíkszeredába hurcolták kényszerlakhelyre. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen, és nem volt szabad elhagyniuk a várost. Csiha Kálmán azért maradt ki ebből, mert azon az éjszakán nem volt otthon. Csiha elvégezte a teológiát. A püspök mindegyik gyülekezetére, amelyben szolgált, sok szeretettel emlékszik vissza. Csiha Kálmánt alaptalan vádak miatt, koncepciós perben, tíz év börtönre ítélték. A börtönben verseket kezdett írni és ott írta meg a doktori disszertációját is - gondolatban, hiszen nem volt szabad írni, sőt papírt vagy írószert sem birtokolni. A börtönben része volt az éhezésben, a betegségben, a hideg elviselésében, a megaláztatásokban, a kényszermunkában. A börtönben a hit segítette, Isten szava: ne félj, mert én veled vagyok, s megsegítlek téged. Hat és fél év után az általános amnesztiával szabadult. - 1989 karácsonyán - úgy tűnt - a rácsok végleg lehullanak, de nem így történt, jött 1990 márciusa: véres események Marosvásárhelyen. 1990. június 29-én következett dr. Csiha Kálmánt püspöki beiktatása. Az azóta eltelt évek is csak harcot jelentettek. 1989 óta tíz év telt el, de az egyházi javak még mindig a hatalom kezében vannak, az 500 felekezeti iskola ma sem működhet, nincs önálló magyar egyetem. Ez a szélmalomharc mérhetetlen sok energiát emésztett fel. - Az elmúlt kilenc év alatt megoldódott a lelkészhiány, református kollégiumok indultak be, templomok, szeretetintézmények, gyülekezeti otthonok épültek. - A vásárhelyi események után újabb kivándorlási hullám indult. A hajó ura azonban mégis Jézus Krisztus, vallja a püspök. Súlyos probléma a kivándorlás és a természetes szaporulat hiánya. Minden évben háromezerrel többet temetnek, mint amennyit keresztelnek, s ez az elmúlt kilenc-tíz évben már 26 ezer lelket jelent. Az utóbbi két évben lassan ugyan, de emelkedni kezdett a születések száma. A püspök a feladatot így összegezte: összeszedni a maradékot. A püspök tevékeny, sok előadást tart, ott van a templomszenteléseken, prédikációs kötetet adott ki, az 1995-ben Budapesten magalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) lelkészi elnöke és egyben liturgiai bizottsági elnök. A püspök a jövőt a lelki megtisztulásban látja. /Somogyi Botond: Össze kell szedni a maradékot. Beszélgetés a 70 éves Csiha Kálmánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1999. szeptember 9.

Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Több évtizedes szünet után szeptember 8-án, Kisasszony napján először lepleztek le egyházi köztéri szobrot Nagyváradon. Tempfli József megyés püspök elmondta, hogy olaszi plébánosként 1982-ben kezdte menekíteni a szétrombolásra ítélt Olaszi temető neves halottait és az ott található értékes műalkotásokat. A Szűzanya most újraavatandó szobra a Gorove famíliának a sírboltja előtt állt, onnan menekítették a Barátok templomának kriptájába. A műalkotás, Dunaiszky László budapesti szobrász alkotása. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátkanonok felolvasta Kiss Albert főesperes provikáriussá való kinevezéséről szóló püspöki dokumentumot. Ezután az egyházmegye harmadik embere letette az esküt, majd a papság és a hívek kivonultak a szobor elé. A szobor a hajdan álló pieta szobor helyén áll majd, ahol a hírhedt kommunista miniszter, Alexandru Moghioros szobrát állították fel. /Szilágyi Aladár: Megáldották a Patróna szobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1999. szeptember 10.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára. Markó emlékeztetett arra, hogy a tervezett magyarországi támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták. Az RMDSZ stratégiája több pilléren nyugszik. Nagyváradon a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására kell támaszkodni. A legfontosabb pillér: Kolozsvár, ahol az állami egyetemen belül létező magyar anyanyelvű oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák - karok, tanszékek - létrehozása az elsődleges. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az első évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvű oktatás. Marosvásárhelyen jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben és színészképzés a színművészeti főiskolán. Itt az orvosképzésnek megfelelő struktúrákat kell megteremteni az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására. Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelő szakember gárda. Ezt egészítené ki egy műszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, műszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Székelyföldön gondolni kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, amely tulajdonképpen egy szórt főiskolai hálózatot jelentene. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkező időszakban. Itt a minőséget kellene támogatni." "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" - hangsúlyozta Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját. /Gózon István: Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi pillérekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. szeptember 11.

Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján, Újvárossy Ernőre emlékezik Temesváron a református gyülekezet. A temesvári építész a Ceausescu-diktatúra legsötétebb korszakában, 1989-ben vállalta, hogy gyülekezeti termet épít a Tőkés László vezetésével új életre kelt református közösségnek. Újvárossy Ernőt a Securitate meghurcolta, megfenyegette, végül 1989. szeptember 12-én rejtélyes körülmények között eltűnt otthonról. Tőkés László, akkori temesvári lelkipásztor levélben jelezte a nagyváradi püspökségnek, hogy bűntény történt. Szeptember 14-én megtalálták Újvárossy Ernő holttestét. A hivatalos változat szerint öngyilkos lett. A mostani emlékezésen istentiszteletet tartanak a temesvári református templomban. Igét hirdet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Utána kerekasztal beszélgetésre kerül sor az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben, meghívottak egykori barátai, harcostársai. 16 órakor kopjafa állítással egybekötött megemlékezést tartanak Újvárossy Ernő sírjánál, a Rusu Sirianu utcai temetőben. A kopjafa Kudor István bánffyhunyadi fafaragó mester munkája. /(Pataki Zoltán): Újvárossy Ernő- megemlékezések Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. szeptember 11.

A nagykárolyi Kastélylakók nevű együttes /Karácsonyi Zsuzsanna, Karácsonyi Júlia és Antal Hajnalka/ legújabb kazettája most jelent meg. A nyolcvanas években végigjárták az összes erdélyi városokat, a különböző fesztiválokat, megnyerték a Megéneklünk, Románia díjait, de máshol is mindig díjat kaptak. Azután jöttek a videoklipek, meghívások, tévészereplések, a Román TV Turnul Babel című adásának toplistáján elsők lettek. Az első kazetták karácsonyi dalok és saját szerzemények szerepelnek. Zsuzsanna zeneszerző, Júlia írja a szöveget. 1996 karácsonyán Székelyföldön négy dalukra videoklippet készítettek. Közben a nagyváradi konzervatóriumot végezték. Következtek a külföldi szereplések: Németország, Magyarország. Magyarországon nagyon megkedveltek őket. A filmezésbe is belekóstoltak. Júlia első dokumentumfilmje együttese, a Kastélylakók 36 éves történetét dolgozta fel. Újabb filmjei, melyek fesztiválokon szerepelnek: A nagykárolyi kastélykert, A város napja /1997 óta Szatmáron az 1970-es árvíz napján, május 14-én megrendezik a város napját, s ez a film a nagy árvíz emlékére készült/, Kis Kastélylakók /a jelenlegi gyermekegyüttesről riportfilm/, és a Cigányok. /Országos viszonylatban a legnagyobbak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1999. szeptember 13.

A romániai magyar egyetemi hálózat bővítésének lehetőségeiről, az erre szánt magyarországi kormánytámogatásról, a hazai kisebbségek általános helyzetéről is tárgyalt néhány nappal ezelőtt Kolozsváron Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az RMDSZ képviselőivel. A megbeszélésekről Takács Csaba ügyvezető elnöke számolt be. A megbeszélésen jelen volt Kötő József bukaresti oktatásügyi államtitkárt is. Áttekintették az elmúlt év együttműködésének eredményeit és a Magyar Állandó Értekezlet október-novemberben esedékes új plenáris ülésének előkészítését. Tárgyaltak a jövő évi millenniumi rendezvényekről, ezen belül a gazdasági vonatkozású eseményekről: expók, kiállítások szervezéséről is. Szabó Tibor tájékoztatta az RMDSZ-t a magyar kormánynak arról a szándékáról, hogy a határon túli magyar felsőoktatás, az egyetemalakítás finanszírozására kétmilliárd forintos költségvetési alapot hozna létre. Az RMDSZ álláspontja, hogy egy Kolozsvár központú, de a Partiumot, a Székelyföldet is magában foglaló egyetemhálózat jöjjön létre, és helyi igényeknek megfelelő magánegyetemek alapítására és működtetésére is szánnak pénzt. A jövő évi magyar költségvetés tervezetének egyik javasolt tételéről van szó. - Előzetes koncepció van, illetve most alakítják ki az álláspontot. Ebben az egyházfőkkel való konzultáció fontos, ugyanúgy az egyetemi szakértők bevonása a javaslatok megfogalmazásába. /Szeghalmi Örs: A kétmilliárd forint felhasználásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1999. szeptember 13.

A román történelem és földrajz magyar nyelvű tanítása Románia EU-csatlakozásának függvénye - hangoztatta Andrei Marga oktatásügyi miniszter szept. 10-i csíkszeredai látogatása során. Andrei Marga kijelentette: a román történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásához szükséges tankönyvek kidolgozására az Európai Unióval való együttműködés keretében kerül majd sor, mégpedig közös román-magyar szakbizottságok segítségével. /Tanügyi halogatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1999. szeptember 13.

Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

1999. szeptember 13.

A nagyváradi civil szervezetek szövetségének létrehozásáról tárgyaltak szept. 11-én a nagyváradi polgári csoportok vezetői a Tempo Klubban. A cél tevékenységük összehangolása, országos és külföldi kapcsolatok kiépítése. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete részéről támogatták a kezdeményezést. Az Erdélyi Kárpát Egyesület nevében Dukrét Géza is egyetértett a szövetség létrehozásával, de a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság képviseletében már fenntartásai voltak. Ez utóbbi szervezet manapság már hét megyére kiterjed. Lapjuk van, füzeteket adnak ki. Ez már nem váradi, hanem regionális szervezet. Vannak irodalmi, néprajzi és egyéb jellegű társegyesületeik. Pénzt kapnak magyarországi és hazai alapítványoktól. A vezetésben vita nincs, ami sajnos nem mondható el a nagyváradi egyesületekről - mondta Dukrét Géza. - A székelyföldieknek több száz kilométerről jobb kapcsolatuk van a magyarországiakkal, mint a bihariaknak itt a határ mellett. Nem lehet csak a pénzre és kapcsolatokra építeni. Végül elvileg többen beleegyeztek a szövetség létrehozásába, de aláírásra nem került sor. /Albert Ferenc: Szövetkeznének a civil szervezetek. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1999. szeptember 13.

A Csonkatoronyban levő Arany-múzeum alapítása, megnyitása centenáriumáról emlékeztek meg nemrégiben Nagyszalontán, s ez alkalomból jelent meg Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe? című füzete a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kiadásában a Partiumi Füzetek sorozat tizedik kiadványaként. A toronyban levő múzeum százéves történetével kapcsolatos fejezet hasznos része a füzetnek, Dánielisz Endre külön könyvben is foglalkozott vele (Arany-emlékek Nagyszalontán, Kriterion 1984). /Fejér László: Kegyelet óvta Csonkatorony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1999. szeptember 14.

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

1999. szeptember 15.

Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1999. szeptember 15.

Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1999. szeptember 15.

Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

1999. szeptember 17.

Szept. 16-án a kormány legújabb sürgősségi rendeletéről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) Bihar megyei szervezete. Aurel Brazda, a Háborús Áldozatok és Deportáltak Szövetségének megyei elnöke bejelentette, hogy a kabinet sürgősségi rendeletben egészítette ki a kárpótlásról szóló rendelkezéseket: immár azok is részesülhetnek némi elégtételben, akiket etnikai vagy faji hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért, szankcióknak voltak kitéve az 1940. szeptember 14. - 1944. augusztus 23. közötti időszakban. Brazda kijelentette, hogy a romániai zsidók és romák nem voltak hátrányos megkülönböztetésnek kitéve, sőt még azt is bizonygatni akarta, hogy romániai holocaust sem volt. Antonescu diktátort is idézte, majd azt állította, hogy "a zsidók a szovjetekkel működtek együtt, és később állami vezetőkként tértek vissza Romániába". "A zsidók közül kerülnek ki az ország legnagyobb ellenségei. Nem deportáltak senkit, csak néhány közösséget evakuálni kellett." A tájékoztatón részt vevő Celus Apostol nagyváradi városi tanácsos is megszólalt: "Kötelező ismernünk a történelmi tényeket, a valóságot, hogy az új generáció ne kövessen el olyan tévedéseket, amilyeneket mi." /Szeghalmi Örs: Zsidóznak a jobboldaliak. Nem volt romániai holocaust?! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1999. szeptember 17.

Sok év után először az idén egészségügyi asszisztenseket is képeznek magyar tannyelvű osztályban állami oktatási intézetben Nagyváradon, tájékoztatott Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. /Posztliceális nővérképzés magyarul. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

1999. szeptember 18.

Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1999. szeptember 18.

Nagy Béla A tegnapok színháza /Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad/ című dokumentumkönyve több száz újságcikkszemelvényt, másfél száz fényképfelvételt, képeslapot, jó néhány grafikát tartalmaz. Valamennyinek a hajdan Szigligeti nevét viselő Színház, illetve az épületet körülölelő Tér, avagy a Teret körülölelő Város a témája. A színház 1899-ben épült, jövőre lesz 100 éves. /Szilágyi Aladár: A Tér, a Színház és a Város. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

1999. szeptember 20.

Az Arany János és Tompa Mihály közötti barátságra emlékezve alakult ki az a testvérvárosi kapcsolat, amely néhány éve összeköti Nagyszalontát és a szlovákiai Rimaszombatot. A hétvégén Nagyszalontán Tódor Albert polgármester és Hegyesi Imre alpolgármester rimaszombati küldöttséget fogadott. A rimaszombati és a nagyszalontai városvezetők közötti hét végi eszmecsere mindvégig magyarul folyt. Kiderült, a gazdasági-társadalmi átalakulás útján található két ország hasonló gondokkal küzd, és ez észlelhető a települések szintjén is. Rimaszombaton az idei tanévtől indították be újra a magyar középiskolai oktatást, egy olyan épületben, amelyet visszakapott a református egyház. A 24 ezres település lakosságának felét kitévő szlovákok nem nézik jó szemmel ezt a kezdeményezést. A párhuzam adott, hisz Arany János városában évek óta nem sikerül megvalósítani a tervet, hogy Szalonta legnagyobb szülöttének nevét viselhesse a 90 éves középiskola. /Rimaszombati vendégek Szalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 5731-5748