Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 1681-1710 | 1711-1740 | 1741-1770 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1999. december 14.

A kereskedelmi tévék, a sajtó több mint kétharmada balliberális beállítottságú, ezek naponta máglyát raknak Orbán Viktorék alá. A MÁÉRT-ülésen az is kiderült: Horn Gyula elárulta a romániai magyarokat, amikor Iliescuval aláírta ama bizonyos kétoldalú szerződést. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ugyanis fontos volt, hogy minden szomszédos országnak hajbókoljon az európai uniós tagság érdekében. És ezt károgták az összmagyar találkozó kapcsán is a szoclib médiumok. Hogy ti. az anyaországi uniós csatlakozási érdekeket késleltetné, ha Orbánék - horribile dictu - az érzelmeikre hallgatva kettős állampolgárságot és szavazási jogokat adnának a határokon kívül rekedt magyaroknak. A szög ott bújt ki a zsákból, mikor vehemensen ellenezték az amerikás ötvenhatos magyarok szavazati jogát, még ha azok rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Hiszen egyértelmű, hogy az ötvenhatosoktól aztán egy fia szavazatot sem kapna a kommunista utódpárt, a rózsaszínűre kozmetikázott MSZ(M)P! - A MAÉRT-ülésen megszületett, Tabajdiék által kilúgozott zárónyilatkozat semmire sem kötelez. A környező országok, Bulgáriától Horvátországig mind gondolnak a világban szétszóródott állampolgáraikra. Az egyre apadó lakosságú anyaország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a trianoni magyarokról a nyugati igazodásért cserébe. /Az MSZP nem ereszt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1999. december 16.

Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1999. december 16.

Dec. 14-én a 2000-2001-es tanév beiskolázási terveivel kapcsolatos egyeztetést tartottak Nagyváradon, az RMDSZ Bihar megyei székházában. Pető Csilla, az RMDSZ megyei oktatási ügyvezető alelnöke leszögezte: legfontosabb az volt, hogy a februárban véglegesülő beiskolázási tervben milyen kilencedik osztályok (líceumi és szakosztályok) létrehozásának jóváhagyását igényeljék a Tanügyminisztériumtól. Tavaly a 21 Nagyváradon, magyar nyelven végzett VIII. osztályt 16 IX. váltotta fel, ebből egyetlenegy a szakiskolai osztály. Ez nem tükrözi a reális igényeket. Több, a diákok számára vonzó szakosztályt kellene indítani magyar nyelven. Kérdőívet készítenek, amelyet minden érintett tanuló kitölthet, ebből kiderülhet a hozzávetőleges kereslet. Felmerült az esti tagozatos magyar tannyelvű oktatás visszaállítása is Nagyváradon, amely érdeklődés híján szűnt meg néhány évvel ezelőtt. - Elhangzott a figyelmeztetés: a vidéki tanulók felkészültségi szintje rendkívül alacsony. /Kulcsár Andrea: Vonzóbb szakosztályokat kellene indítani. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

1999. december 16.

Dec. 15-én megnyílt Nagyváradon, a Tempo Klubban Tolnay Tibor festőművész kiállítása. /Gittai István: Váradtól Abbáziáig. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

1999. december 17.

Dec. 17-én Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A megbeszélésen - amely a tavalyi után a második volt a sorban - jelen volt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, utódja, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A kormányfő elmondta, hogy ezeken a találkozókon a magyar kormány képviselői első kézből kaphatnak helyzetértékelést, javaslatot és kéréseket a határon túli magyarok életében fontos szerepet játszó egyházak vezetőitől. Ott volt többek között Csete Szemesi István /Feketics/, a vajdasági reformátusok püspöke, Dolinszky Árpád /Bajsa/, a vajdasági evangélikusok püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök. A találkozóra meghívást kapott Tőkés László nagyváradi református püspök is, ám ő lemondta a részvételt. /Orbán Viktor határon túli magyar püspököket fogadott. Tőkés László lemondta részvételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1999. december 21.

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

1999. december 21.

A magyar-román határ menti együttműködés fejlesztéséhez nyújtandó német segítségről írtak alá nemrég megállapodást a három ország képviselői Nagyváradon. A háromoldalú együttműködésben a magyar Hajdú- Bihar és romániai Bihar megye, illetve Rajna-Pfalz német tartomány vesz részt. A megállapodás értelmében német részről segítenek a PHARE-CBS programok adta lehetőségek kihasználásában. Hatfős munkacsoportot hoznak létre a határon átnyúló projektek kidolgozására. /Magyar-román határ menti együttműködés - német segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1999. december 21.

Megjelent a közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazó Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 - ez a második kiadása. A nagyváradi Scripta Kiadó 1997-ben jelentette meg az első Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bővítik a kézikönyv szócikkeit. Az új kötet nemcsak az Erdélyben élő magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek. /Erdélyi ki kicsoda. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

1999. december 23.

Fábián Imre gyűjtését tartalmazza a Bihari találós mesék, találós kérdések, mesetalányok /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1999/ bővített kiadása. Öt évvel ezelőtt - ugyancsak a Literator Könyvkiadónál - jelent meg (ugyanilyen címmel) a hetvenes évek közepétől gyűjtött anyag. Faragó József néprajzos irányításával a gyűjtés valóságos mozgalommá terebélyesedett - hatvankét település több száz adatközlőjének és gyűjtőjének neve található a forrásjegyzékben. /A humor gyógyírként erősítheti az embert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

1999. december 27.

Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1999. december 28.

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1999. december 28.

Székelydálya régi székely település. Az 1989-es rendszerváltás után a kollektív gazdaság épületeit, az istállókat elárverezték, amit lehetett széthordtak. A gazdák visszakapták az állataikat, a földjeiket, de alig akadt olyan, aki kezdeni is tudott velük valamit. Nem voltak eszközeik, amivel meg tudták volna művelni a földet. A fiatalok városra mentek szerencsét próbálni. Lassan minden romlásnak, bomlásnak indult. 1970-ben a lakosok száma 470 volt, ma csupán 178 református él Dályában. /Nagyálmos Ildikó: Egy székely falu múltja és jövője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 28./

1999. december 29.

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1999. december 30.

Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

1999. december 30.

A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

1995. január 4.

A központi ellenzéki sajtót a hatalom újabb csapással sújtotta, a Sajtó Házának átkeresztelt egykori Scinteia Házban jan. elsejétől 35-szörösére emelték az irodák bérleti díját. A Romania Libera felsorolta az eddigi kísérleteket az ellenzéki sajtó háttérbe szorítására: a bányászhadjáratok, az állami intézményeknek megparancsolt kötelező hallgatás, több riporter ellen elkövetett agresszió, az újságpapír árának többszörös emelése. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

1995. január 4.

Öt éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első száma /addig Fáklya volt a neve/. Az akkori szerkesztőségből már csak hárman dolgoznak a napilapnál, köztük Dérer Ferenc, a volt főszerkesztő, akit akkor, 1990 elején kollégái újraválasztottak a lap élére. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

1995. január 5.

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1995. január 6.

Nagy Benedek képviselő nagy vihart kiváltott Mind nem vagyunk bűnösök című röpiratát közölte a nagyváradi napilap. Az indulatos írás - mint később kiderült - akkor született, amikor Nagy Benedek a román sajtó híradása alapján azt hitte, hogy Tőkés László elismerte: a Securitaténak dolgozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

1995. január 6.

A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

1995. január 7.

Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./

1995. január 7.

1995. január 11.

A jelenleg Hollandiában élő Elderling házaspár is tiltakozott a Tinerama hetilapban megjelent hazugság ellen, hogy Tőkés László 1975-ös nyilatkozata miatt kitoloncolták őket. A házaspár régen ismerte Tőkés Lászlót, akit bátran szembeszállt Papp László püspökkel. 1989 márciusában felkeresték Tőkés Lászlót, ezután a Securitate emberei felszólították őket, hogy hagyják el az országot. A kitoloncolás tehát 1989-ben történt. "Romániában kevés olyan férfi és nő akadt, aki saját élete kockáztatásával így mert harcolni az önkényuralom ellen." - olvasható nyilatkozatukban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. január 11.

Heltai Péter Kolozsváron végzett 1986-ban, a szociológiai szakon, 1987 óta Magyarországon él. A Magyar Televízióban ő vezeti a Kisebbségi és Határon Túli Műsorok Stúdióját. Állandó kapcsolatban van a szomszédos országok stúdióival, vágás nélkül mutatják be az ottani alkotók munkáit. Túl szeretnének lépni az állandó sirámokon, ez a régió színes világ, "amelyben vannak korszerű nemzettudattal rendelkező fiatalok, tehetséges alkotók, sikeres vállalkozók. Az ő mindennapjaikat is szeretnénk megjeleníteni." - mondta. "A modern médiában a nemzetpropagandával foglalkozni megengedhetetlen." Heltai elvégezte Atlantában a CNN tévétársaság tanfolyamát, azóta ő is CNN-tudósító. "...meg kell találni a korszerű nyelvezetet, és ki kell szakadni a provinciális jellegű köldöknézésből." - vallja. A legjobb műsorokat eljuttatja a nemzetközi médiának is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. január 11.

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. január 13.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994. dec. 10-én tartott közgyűlésén ismertették A megmaradás esélye című tanulmányt, melyet a szövetség megbízásából Nagy F. István alelnök és Balla Júlia nagyváradi tanárok készítettek. Az A Hét két folytatásban közölt részleteket a tanulmányból. A demográfiai adatok csökkenést jeleznek. Az életszínvonal erőteljes romlásával magyarázható az óvodai létszám csökkenése. Megnőtt a pályát elhagyó pedagógusok száma. Az elmúlt években a középiskolai képzés iránti igény növekedett. Aggasztó jelenség a magyar nemzetiségű tanulók lélekszámának csökkenése: vagy kimaradnak és munkát vállalnak, vagy átiratkoznak román iskolába. 1994-ben 275 073 magyar gyermekből 64 648-an jártak román osztályokba. Az előző tanévben 57 080 magyar iskolás tanult román nyelven. - Súlyos gond a szakemberek hiánya. 1994-ben 14 676 pedagógus tanított a magyar iskolákban, közülük 3 180 /26 %/ képesítés nélküli. A képesítetlen pedagógusok aránya éppen ott a legrosszabb, ahol a legjobbak a beiskolázási arányok /Kovászna, Hargita stb/. - Az oktatási rendszer elavult, általános iskolában túlméretezett műveltséganyagot közvetít, elavult az iskolatípus-választék. A lemaradás felszámolására szolgál a jelenlegi oktatási reformtervezet. Ebből a koncepcióból hiányzik a nemzeti kisebbségek oktatási sajátosságaival foglalkozó problémakör. /A Hét (Bukarest), jan. 6., jan. 13./

1995. január 13.

Jan. 13-án kezdődik Csíkszeredában és 15-ig tart a MISZSZ választmányi ülése. Szó lesz a különböző alapítványok /Fiatalok a Demokráciáért, Civitas, Illyés Alapítvány/ ifjúsággal kapcsolatos programjairól, valamint megvitatják a MISZSZ programját. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1995. január 13.

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

1995. január 16.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./

lapozás: 1-30 ... 1681-1710 | 1711-1740 | 1741-1770 ... 5731-5748