udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 1801-1830 | 1831-1860 | 1861-1890 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1995. február 1.
A Bors-Ártánd határátkelőnél átadták a kibővített, 12 sávos átkelőt. A munkálatok 70-75 %-ban készültek el. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ 1995. február 1.
A jan. 30-án Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter Melescanu külügyminiszterrel a román-magyar kapcsolatról is tárgyalt. Melescanu szerint a német sajtóban is visszhangot keltő Funar-féle "hőzöngések" nem a valós helyzetet tükrözik, mivel a többségi és kisebbségi lakosság között nincs feszültség. Iliescu elnök is fogadta Rühét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 1.
Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 1.
Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 1.
Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője mutatta be a lapot. Májusban harmadszor rendezik meg a Fiatal Írók Árkosi Találkozóját.- Gondot jelent az elszigetelődés, az új nemzedékek írásait /például Vida Gábor, Jánk Ferenc, Demény Péter, akiknek már kötetük is van/ Magyarországon nem közlik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 1.
A kezdeti lelkesültséget felváltotta a közöny, az érdektelenség, állapíthatták meg Szatmárnémetiben a megyei RMDSZ nagygyűlésén, ahol Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök tartotta a bevezetőt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ 1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 2.
Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./1995. február 4.
Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./1995. február 8.
Nagy Benedek röpiratának megítélése a közvélemény számára nyilvánvaló, az Etikai Bizottság sürgősséggel fogja tárgyalni az esetet, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Etikai Bizottságnak nincs szankcionálási hatásköre, javaslatait az RMDSZ országos vagy helyi testületei ültetik át gyakorlatba. - Az elmúlt öt év legkeményebb RMDSZ-ellenes kampánya zajlott le. "Az RMDSZ-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni." - mondta Markó Béla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./ 1995. február 8.
Székelyudvarhelyen a több mint három éve működő Udvarhelyi Televízió /UTV/ mellett egy újabb magyar kábeltelevízió alakult meg 1993 nyarán, az Ati-Beta Rt. Hosszú Attila, a részvénytársaság elnöke Györfi Györgyöt bízta meg a televízió beindításával, ő az rt-nél a stúdióvezető. Györfi György a bukaresti tévé magyar adásának munkatársa volt, onnan jött Székelyudvarhelyre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./1995. február 9.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./1995. február 11.
Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./1995. február 11.
Febr. 9-én és 10-én Budapesten tanácskozott az Egyetemes Református Zsinat előkészítő bizottsága. Az alakuló ülés ápr. 20-án lesz Debrecenben, majd az ülés ápr. 23-án fejeződik be Budapesten. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17./ 1995. február 15.
Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
A Nagy Benedek-affér hátterében a polarizálódás észlelhető. Az egyik tábor, a radikálisok Tőkés László mellé sorakoznak, a másik szárny Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzati és reformügyi főosztályának vezetője, a Szabadelvű Kör tagja szerint enyhe többséget képvisel és a paletta bal oldalán áll. Ez a két pólus a parlamenti frakcióban is jelen van. Magyari szerint a radikális szárny lassan elszigetelődik a román parlamenttől, egyre kevésbé vesz részt a folyó munkában. Elítéli Nagy Benedek írását, ugyanúgy azokat, akik azt tanácsolták neki, hogy terjessze írását a frakción belül, "eszközként használták fel ebben a belpolitikai háborúban." Magyari Tőkés Lászlóval sem ért egyet, amiért felszólította a frakciót, hogy döntsön, "sugallva azt is, hogy milyen határozatot hozzon." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
A közeljövőben működni fog Nagyváradon a Dialog nyomda, ott készülnek majd az Analóg Kiadó lapjai, jelentette be az Erdélyi Naplóban Szőcs Géza. Az új lapkoncepció szerint a hetilap új 16 oldalas melléklettel egészül ki. A négyheti sorrend: Előtertolt Helyőrség, If, Előretolt Helyőrség, Cápa. Az első kettő a most pályára lépő nemzedék bekapcsolódását biztosítja a transszilván kultúra érték- és intézményrendszerébe. A Cápa regényújság és rejtvénykiadás keveréke. "A független magyar média megerősödése sokakat ingerel." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./Kisbereki boszorkányok című tragikomédiájának megjelenése alkalmából nyilatkozott Szőcs Géza. Az aktív politikát felcserélte más tevékenységgel: "egy Erdélyen belüli független magyar médiakomplexum megteremetésén" munkálkodik. /Népszava, febr. 15./1995. február 15.
Három éve alakult meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Vezetője, Káli Király István elmondta, hogy az irodalmi értékek felkarolását tekintik feladatuknak. Támogatás nélkül nem tudnának létezni. Erdélyi Mihály Erdélyi fejedelmek című könyve nyolcezer példányban jelent meg, három kiadást ért meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./ 1995. február 15.
Az újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség 1994 októberében Sepsiszentgyörgyön, valamint 1995 januárjában tartott tanácskozásán megállapította, hogy kevés zenei alapítvány, egyesület, kórus vagy csoport lépett be a szövetségbe. Ezért nyílt levélben tájékoztatják az érdekelteket munkájukról. Céljaik között szerepel az egyesületek munkájának anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, hangversenyek, találkozók, versenyek szervezése, továbbképzés, zenei könyvtár és kottatár létesítése, pályázatok kiírása. A jelentkezést a sepsiszentgyörgyi központjukba kérik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 18.
Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./1995. február 21.
A román félnek fontos volt a találkozó Atlantában, mert most tárgyalnak arról Amerikában, hogy Románia megkapja-e a legnagyobb kedvezményt, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy ne globális, hanem konkrét célokra szorítkozzon az RMDSZ. A PER nem akart nyilvánosságot biztosítani a tanácskozásnak, még az atlantai helyi sajtó képviselői sem jöttek el. A román résztvevők közül Gabriel Andreescu állt a legközelebb az RMDSZ elképzeléseihez. A PER képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./1995. február 21.
A nagyszalontai Arany János Egyesület tisztújító közgyűlést tartott, az új elnök Nagy György József, az alelnök Zuh Imre lett. A távlati tervek között szerepel az az elképzelés, hogy 1997-ben, Sinka István születésének centenáriumán felavathatnák a költő szobrát. Ugyancsak szeretnék, ha a városalapító Bocskai István fejedelem emlékművét felállíthatnák. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./1995. február 22.
Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ 1995. február 22.
Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ 1995. február 22.
Meg kell győzni azokat az országokat, melyeknek jelentős számú kisebbségük van, hogy az autonómia biztosítása azok számára saját érdekük, olvasható Gazda Józsefnek Azt asszimiláció ellen című tanulmányában. Minden nép érték, s ezeknek az értékeknek a pusztulása az egész emberiség vesztesége. Az anyanemzetétől elszakítottan élő moldvai csángók, gondolkodásában, nyelvében, kultúrájában egyaránt középkorias világszemléletű nép fennmaradt hat-nyocszáz éven keresztül, hogy most, napjainkban esik a vad nacionalista erők áldozatául. Anyanyelvük, lelki-szellemi értékeik gyalázásával fordították őket szembe múltjukkal, jelenükkel, önmagukkal. - Új világrend szükséges ahhoz, hogy az egykori anyaország testéből kiszakított rész megkapja a továbbélés jogát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./1995. február 24.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székhelye és mindegyik szakosztálya Kolozsváron van, kivéve az orvostudományit, amely Marosvásárhelyen működik. Munkájukról dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, szakosztályi elnök és dr. Benedek István titkár számolt be. Szakmai továbbképzéssel foglalkoznak. A szakosztály elnöke 1990-től 1994 februárjáig Puskás György egyetemi tanár, titkára dr. Bérczes Judit volt, utóbbi lemondott, utóda 1994-ig dr. Péter H. Mária lett. Évente tartanak tudományos üléseket /1991: Székelyudvarhely, 1992: Kézdivásárhely, 1993: Nagyvárad, 1994: Csíkszereda, 1995 szeptemberében Marosvásárhelyen tervezik/. A tudományos üléseken felolvasott dolgozatokat a szakosztály Értesítő címen kiadja. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 25.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen ülésezett febr. 25-26-án. Markó Béla elemezte a decemberi tanácskozás óta eltelt, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszakot. Rámutatott, hogy az RMDSZ nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. Javasolta, hogy az RMDSZ erősítse meg az alapszerződéssel kapcsolatos igényeit. Az SZKT elemezte a DK-hoz való viszonyát. A jövőben az RMDSZ nem a DK tagjaként, hanem egyenjogú partnereként működik. Az SZKT leszögezte, hogy az Országos Önkormányzati Tanács döntései nem mondanak ellent az ország alkotmányának. Az SZKT többórás vita és szavazás után jóváhagyta az etikai bizottság jelentését, amely a Tőkés László tiszteletbeli elnök ellen körözött röpirat ügyében elmarasztalta Nagy Benedek képviselőt, és kizárta az RMDSZ-ből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Ötvennégyen a kizárásra szavaztak, tizenketten visszautalták volna az ügyet újratárgyalásra, harmincöten a kizárás ellen voksoltak, a kérdés lezárását sürgették. Nagy Benedek több kifogást emelt az ellene indított eljárással kapcsolatban. Frunda György túl szigorúnak tartja az ítéletet, szerinte ez a döntés "súlyos károkat fog okozni az RMDSZ számára". Tokay Györgynek komoly fenntartásai vannak "azzal a módszerrel és gyakorlattal szemben, ahogy az RMDSZ-en belül a politikai kérdéseket megoldják." Szerinte listák készülnek a politikai ellenfelekről és ezek az Etikai Bizottság elé kerülnek. Tőkés László felszólalásában elmondta, hogy megbocsátott Nagy Benedeknek. Szerinte azok szavazhattak a képviselő felmentése mellett, akik eszközként használták fel Nagy Benedeket politikai irányvonaluk érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28., Magyar Nemzet, febr. 27., Markó Béla felszólalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./Tőkés László bejelentette, hogy visszavonja nemrég tett nyilatkozatát a visszavonulásról, ezután vállal közszereplést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./A Szórvány, a Partium, a Magyar Demokrata Frakció a büntetés enyhítésére, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Szabadelvű Kör, a Bethlen Gábor és a Gaudeamus Frakció, a Reform Tömörülés a kizárás mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./Az SZKT ülésének zárónapján Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője előterjesztette a Cselekvési irányelvek a romániai magyar oktatás fejlesztésére című oktatásstratégiai dokumentumot, amelyet az SZKT tagjai elfogadtak. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a közeljövőben részletes oktatásstratégiát dolgoznak ki a szórványban élő magyarok számára. Markó Béla megkérdezte, miért kellett öt évig várni e dokumentum kidolgozására. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 1./1995. február 28.
Febr. 8-án Margittán a 19 éves Horváth Ferencet este fél tizenegykor a rendőrök bekísérték a rendőrségre, mert betört egy ablakot, éjjel 1,25-kor egy rendőr felkereste a fiú szüleit és közölte, hogy a fiú eszméletlenül fekszik. A rendőrség 1,30-kor hívta a mentőket, a szülők szerint fiuk ekkor már halott volt. A boncolás megállapította, hogy a mája valósággal szétrobbant, a szív és a főütőér leszakadt, a lép szintén, több bordája letört a gerincoszlopról, bal lába pedig két helyen eltörött. A rendőrök nem akarják elismerni, hogy agyonverték Horváth Ferencet, azt mondják, hogy valószínűleg elütötte egy autó, de akkor nincs magyarázat arra, hogyan kerülhetett egy panelház melletti sétányra. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./