udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1992. május 30.
Tőkés László püspök egy hétre /máj. 19-25/ Norvégiába és Svédországba utazott, a két ország lutheránus egyházainak meghívására. Ez ökumenikus kapcsolatfelvételt is jelentett. A püspököt elkísérte útjára Patrubány Miklós RMDSZ elnökségi tag. Az egyházi vezetőkön kívül fogadta őket a norvég, illetve a svéd külügyi államtitkár, a norvég külügyminiszter és más politikusok is. Találkoztak a két országban élő magyarság gyülekezeteivel és szervezeteivel. Oslóban bemutatták Tőkés Lászlónak David Porterrel együtt írt angol nyelvű könyvének norvég nyelvű fordítását. Tőkés László több sajtótájékoztatót tartott. Tőkés László külföldi útjait erkölcsi-politikai missziónak tekinti a romániai demokrácia, a kollektív kisebbségi jogok és a nemzeti megbékélés érdekében. Románia posztkommunista kormánya sok tekintetben folytatja elődje félrevezető politikáját, mely továbbra is megtéveszti a demokratikus Európát. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./1992. május folyamán
Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./1992. június 4.
1919. ápr. 19-én a bevonuló román csapatok Kőröstárkányban 87 ártatlan magyart öltek meg bosszúból, mert a közeli faluban kivégzett két román politikus halálát a székely hadosztálynak tulajdonították. A sírkövek emlékeztető szövegét a román hatóság lekapartatta, nemzetközi vizsgálattól tartva. /Messzer László: A tárkányi hosszú gyász. Ők, nyolcvanheten, ártatlanul. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./ 1992. június 5.
Vacaru szenátor Párizsban járt, részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett tanácskozáson. Adrian Nastase külügyminiszter Oslóba utazott, részt vett az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács ülésén. Kanada katonai küldöttsége Bukarestben Iliescu elnökkel és Spiroiu hadügyminiszterrel tárgyalt, Romániának a balkáni konfliktust illető álláspontjára voltak kíváncsiak. /(indig): Jövés-menés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./ 1992. június 6.
Dan. A. Lazarescu, a Képviselőház Művelődési Bizottságának elnöke szerint a magyar propaganda a román nép negatív imázsának kialakításával foglakozik. A román ellenpropagandának támadni kell, hangsúlyozta Lazarescu, a magyar ázsiai ragadozó nép, Erdélyben a magyarok 1867-1918 és 1940-1944 között rasszista, diszkriminációs politikát folytattak, beleértve a népirtást. Ezeket össze kell gyűjteni és kötetben kiadni, hogy lássa a világ, hogyan viselkednek a magyarok. Adrian Motiu szenátor szerint meg kell hiúsítani a magyar diaszpóra azon akcióit, hogy eltorzítsák a román valóságot. /Kállai László: Kinek az igazsága? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./1992. június 7.
Megalakult a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség. Céljaik: a kilenc református gyülekezet összefogása, a közös kérdések megtárgyalása, együttes erővel történő templomépítés, szeretetszolgálat megszervezése, hitoktatás egybehangolása, az egyházi népszámlálás megszervezése. /Református Gyülekezeti Szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./1992. június 10.
Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./1992. június 11.
Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök közösen kiadott felhívásában jún. 14-re, Nagyváradra, a nagyvárad-olaszi református templomban ökumenikus istentiszteletre hívta az ifjúságot. /Felhívás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./1992. június 12.
Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése jún. 12-én ülésezett Nagyváradon. Felhívásukban csatlakoztak az anyanyelvű oktatás védelmében indított országos megmozduláshoz, Európa és a világ közvéleményéhez fordulva kérik a romániai kisebbségek ügyének támogatását, az össztársadalmi érdekeket szolgáló egyházi iskolák visszaadását. Ebben a küzdelemben mellettük vannak a romániai ellenzéki, demokratikus erők is. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület felhívása./1992. június 16.
Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az elnemzetlenítés egyik leghatékonyabb eszköze az iskola. Az anyanyelvű oktatásügy a kisebbségeknek létkérdés. Erdélyben Trianon óta folyik az iskolaharc. Új tanügyi törvény elfogadására készül a román parlament. A törvénytervezet mélyen kisebbségellenes. Nem teszi lehetővé a lerombolt önálló anyanyelvű iskolahálózat helyreállítását, megfoszt a tanügyi autonómiától, az etnikai asszimiláció útját egyengeti. A magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül, az évszázados magyar iskolákat, illetve az egyházi iskolákat nem kapták vissza. A törvénytervezet diszkriminatív. Egyenrangú, adófizető állampolgárokként önálló magyar iskolarendszert követelnek, nyomatékosította a püspök, ezért célért is folytak a tüntetések. /Tőkés László: Na hagyjátok az iskolát! Emberi és közösségi jogunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 17.
A romániai Református Egyház Zsinata jún. 17-i gyűlésén nyilatkozatot fogalmazott meg: Románia elnökéhez, kormányfőjéhez fordulva kérte a vallásszabadságot biztosító kultusztörvény-tervezet elfogadását, követelte az iskolahálózathoz szükséges egyházi ingatlanok visszaadását és sürgette az önálló anyanyelvi iskolahálózat helyreállítását. /Nyilatkozat. = Közlöny (Nagyvárad), júl./ 1992. június 18.
A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./1992. június 19.
A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéseiről. A fórumon megjelent Adrian Nastase román külügyminiszter és jún. 19-én megbeszélést tartott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Jeszenszky Géza hasznosnak minősítette a megbeszélést. Entz Géza államtitkár kifejtette. "Nem megoldás, ha távozásra kényszerítik a kisebbségeket; de a határok megváltoztatásának követelése sem lehet kiút." Nastase külügyminiszter azzal érvelt, hogy a romániai magyaroknak az alkotmány az európai normáknak megfelelő jogokat biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./1992. június 22.
A Román Kulturális Alapítvány megrendezte jún. 22-27-e között a külföldön élő románok és románszármazásúak fórumát Bukarestben. Sokan nem jöttek el, mert az alapítványt a Securitate befolyása alatt levőnek tartják. Az egybegyűltek elhatározták a diaszpórával való kapcsolat fenntartására egy ügyosztály létrehozását, azonkívül pénzügyi segélyező bizottságot állítottak fel. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 21-29., MTI/1992. június 25.
Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./1992. június 25.
A The Christian Observer észak-amerikai presbiteriánus hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokban tartózkodott jún. 19-22. között. A hetilap és a Kongresszus Emberjogi Bizottságának szervezésében több rendezvényre került sor. Vladimir Tismaneanu politológus, Dorin Tudoran költő és Mircea Mihaies külföldi román ellenzéki, valamint Tőkés László püspök meghallgatásával tájékoztató értekezletet tartottak a kongresszusi képviselők számára, Románia, illetve a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény odaítélése kérdésében. Tőkés László kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezménynek csak akkor van értelme, ha Románia népének érdekét és nem a visszarendeződést szolgálja. A püspök elmondta, hogy egy állítólagos református tanárral, bizonyos "Sasz Lászlo"-val gyalázkodó levelet írattak ellene. Vladimir Tismaneanu hangsúlyozta, hogy Románia egyedülálló a térség országai között abban, hogy továbbra is a titkosrendőrség maradt az országban a legerősebb hatalom. /Tőkés László püspök amerikai útjáról. = Pesti Hírlap, jún. 25., Sz. A.: ?Ha hallgatunk, vesztünkre hallgatunk?. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./1992. június 27.
Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./1992. június folyamán
Megjelent az A-Vitamin ifjúsági folyóirat első száma. /A-Vitamin (Nagyvárad), jún./ Az új kiadvány nem lett hosszú életű, mindössze három száma jelent meg.1992. július 4.
Hunyadi Mátyás Csángó templom című versét közölte a lap. Hunyadi Mátyás /sz. Nagyvárad, 1958/ rövid magyarországi áttelepülés után hazaköltözött Nagyváradra, 1990 elején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./ 1992. július 7.
Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/1992. július 8.
Hermann János külügyi szóvivő részt vett Bukaresten Traian Chebeleu román külügyi szóvivő szokásos sajtóértekezletén. Azért utazott Bukarestbe, hogy tisztázza a két ország kormánya közötti nézeteltéréseket. Hermann János tárgyalt Adrian Nastase külügyminiszterrel és látogatást tett az RMDSZ-nél. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9., Új Magyarország. júl. 9./1992. július 9.
A hivatalos adatok szerint Maros megye lakosságának 42 százaléka magyar, a középiskolába felvehetőknek viszont csak 15 százaléka lehet magyar. Marosvásárhely lakosságának több mint a fele magyar, ennek ellenére az induló osztályoknak csak a 25 százalékában lehet magyarul tanulni. Ez az arányszám csak papíron létezik, mert a tanügyi szervek ezt is megakadályozzák. Marosvásárhelyen a kilencedik osztályba 2582 román és 672 magyar /25,2 %/ juthat be. Továbbra sincs egyetlen önálló magyar nyelvű líceum egész Maros megyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./ 1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./ 1992. július 11.
Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az Európa Tanácsban ismeretes, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./1992. július 15.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./1992. július 16.
Az Erdélyi Napló hasábjain Keztyűs Sándor összefoglalta a csángók történetét, megemlítve azt is, hogy 1595 táján Petru Scgiopu vajda megszámláltatta a katolikusokat, és több mint 47 ezret talált. /Keztyűs Sándor: Csángómagyarjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./1992. július 22.
Nyílt levélben tiltakozott az RMDSZ Bihar megyei szervezete, továbbá Tempfli József és Tőkés László püspök, dr. Csapó József képviselő, valamint a nagyváradi magyar nyelvű sajtó szerkesztői a város polgármesteri hivatalának döntése ellen: egyes állások betöltésénél a 40 százalékban magyarlakta városban nem írják elő a magyar nyelv ismeretét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1992. július 24.
Ismertetés Gyanta faluról, ahol 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák 43 magyart - köztük asszonyokat és gyermekeket - lőttek agyon. /Sorbán Attila: Ahol már senkinek sem hisznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./