udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 2401-2430 | 2431-2460 | 2461-2490 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2000. május 19.
A Varadinum-hét idei könyvbemutatójának kiemelkedő, hiánypótló kötete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc partiumi és bánsági eseményeit ismerteti. - Nincs pontos felmérés az egyes településeken még fellelhető 1848-as honvédemlékművekről, -sírokról. E hiányok feltárását tűzte célul a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A most megjelent gyűjteményes kötet többéves kutatómunka eredménye. A kötet összesen 45 tanulmányt és dolgozatot tartalmaz, három fejezetbe csoportosítva: a szabadságharc eseményei, a szabadságharc személyiségei és emlékhelyei. - A kötet ismertet tizenhárom diákpályázati dolgozatot, melyek közül csak néhány nyert díjat a kiírt pályázatokon, de a szerkesztő célja az volt, hogy a világ ismerje meg az ifjú nemzedék munkáját is, egyben biztatva további kutatásokra. /Dukrét Géza: Tanulmánykötet a Varadinumra. A szabadságharc zászlaja alatt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./2000. május 19.
Máj. 18-án nyílt Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban az 1998-ban és 1999-ben végzett értékmentő feltárások során napfényre került leletek, kerámiák, pénzérmék kiállítása. Az ásatásokat Nagyváradon a várban, a Szálka-dombon és az üvegházaknál végezték, míg a megyében Érábrányban, Jákóhodoson, Alsókocsubán, Szalárdon és a belényesi katolikus temetőben. /Péter I. Zoltán: Értékmentő régészeti kiállítás a Kőrösvidéki Múzeumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./2000. május 20.
Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./2000. május 20.
A Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi szerzőtrió Mária evangéliuma című rockoperája, 1991-es bemutatása óta, a magyar színpadok sikerdarabja. Erdélyben, országos bemutatóként most a Szigligeti Társulat tűzte műsorára. A rendező az esztergomi Várszínház igazgatója, Horányi László. Mária szerepében Molnár Júlia és Tóth Tünde felváltva lép fel. A május 21-i bemutató a Varadinum 2000 rendezvénysorozat zárómozzanataként kerül színre, tekintélyes számú vendég jelenlétében. /Nagy Béla: Bemutató a színházban. Mária evangéliuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./2000. május 20.
Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./2000. május 20.
Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./2000. május 20.
A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./ 2000. május 20.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./2000. május 22.
Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./2000. május 22.
Máj. 21-én amelyet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök felavatta Nagyváradon a Keresztény Ifjúsági Mozgalom központját. A latinul Posticumnak, vagyis hátsó ajtónak keresztelt épületegyüttes a keresztény kultúra háza lesz, ígérte a központot létrehozó Rencsik Imre, az egyházmegye ifjúsági lelkésze. Tempfli püspök hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a fiatalságot odavonzani, hiszen elsősorban nekik épült a központ. A központban impozáns imaterem, tízszobás szálló és vendéglő is található, így igen sok vendég befogadására képes. A Posticum alapkövét 1995-ben helyezték el az újvárosi plébánia adományozta telken, és a néhai Szabó Arnold nagyváradi műépítész tervezte. Az építkezést támogatta a Soros Alapítvány, a bécsi Salesianer Don Bosco szervezet, az osztrák püspöki kar és a németországi Privatinitiative für Rumänie szervezet. /Felszentelték a Posticumot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./2000. május 23.
Kolozsváron a Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében taneszköz-kiállítást tartottak. A tanfelügyelőség által 1989 után kiutalt tanszerek is eléggé lerongyolódtak, így hát el lehet képzelni, hogy az évtizedekkel ezelőttiek milyen állapotban vannak megyeszerte. A nagyváradi Didact Fórum Kft. 1998 óta áll az erdélyi iskolák szolgálatában. Tevékenységi körünk a magyarországi anyavállalat, a Meló-Diák Taneszközgyártó és Forgalmazó Betéti Társaság több mint tíz- éves tapasztalataira támaszkodva az iskolai taneszközgyártásra és forgalmazásra terjed ki. Az a céljuk, hogy korszerű taneszközökhöz, tanszerekhez juttassák a romániai magyar intézményeket, amelyek szervesen illeszkednek a romániai magyar oktatási programokba és tantervekbe. /Szabó Csaba: Taneszközkiállítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2000. május 23.
Érmihályfalván május 25-én kezdődnek a Nyíló Akác Napok. A négynapos fesztivál két alapmotívuma a millennium és a helyi jelleg. A millennium jegyében szervezik a História 2000 vetélkedőt. Népi tánc, népdal, balladamondás a hagyományőrzés jegyében kap helyet, a legfontosabb természetesen az Érmellék, magyarázta Nyakó József főszervező. A környező falvak - Szalacs, Bogyoszló, Tarcsa, Körtvélyes, Keserű - is bekapcsolódnak a programokba. Lesz régiók találkozója, aláírják a Ligetalja-Érmellék együttműködési szerződést. A megnyitón 270 gyermek és fiatal vonul majd fel. /Sajtótájékoztató a Nyíló Akácról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./2000. május 23.
Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ küldöttsége /Magyar Bálint pártelnök, Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Rajk László országgyűlési képviselő, Ara-Kovács Attila, a Szabaddemokrata Hírlap főszerkesztője és Udvarvölgyi Zsolt, az alakulat külügyi referense/ erdélyi körútra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, találkoztak Kapy István alpolgármesterrel, az RMDSZ megyei elnökével, majd a Bihari Napló szerkesztőségének vendégei voltak. Magyar Bálint kifejtette, hogy sok tekintetben elégedetlenek Orbán Viktor kabinetjének működésével. Szerinte a kormány egyre több hatáskört próbál megszerezni, nem egy esetben úgy, hogy személycserék révén igyekszik saját álláspontját érvényre juttatni. Említette a Surányi György jegybanki elnök ellen a szakminiszter által indított támadást. Szent-Iványi István a státustörvény kapcsán azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban távolról sem zajlott le olyan mértékű munka, mint amilyenről a magyar kormánykörök beszámolnak; szerinte teljesen kidolgozatlan még a jogszabálytervezet, és a bizottsági munkában inkább a határon túli magyar szervezetek s a magyarországi ellenzéki pártok képviselői vesznek részt, a kormányalakulatok reprezentánsai viszont kevésbé. Az SZDSZ szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetekkel fenntartott viszonyában megosztó módszerekkel él, kialakította saját klientúráját. A szabad demokraták is Románia mihamarabbi uniós csatlakozását látnák a legüdvösebbnek hosszabb távon, a korábbi magyar csatlakozás számunkra negatív következményeit (schengeni egyezmény alkalmazása) pedig a Romániával szembeni vízumkényszer mihamarabbi eltörlésével vélik semlegesíthetőnek. /SZDSZ-vezérkar a Naplónál. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./ Markó Béla szövetségi elnök máj. 22-én, Marosvásárhelyen fogadta az SZDSZ küldöttségét. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a találkozó során a felek megállapították, jók, zavartalanok az RMDSZ és az SZDSZ közötti kapcsolatok. A közeljövőben, a magyarországi parlamenti pártokkal sorra kerülő találkozók célja megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ennek szellemében kerül majd sor a Független Kisgazdapárt küldöttségének látogatására is. A megbeszéléseken az RMDSZ képviselői a szövetség választási előkészületeiről tájékoztatták a vendégeket, majd eszmecserét folytattak a készülő státusztörvényt érintő kérdésekről. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke elmondta: az SZDSZ számos politikusa ápol szoros kapcsolatokat az RMDSZ-szel és erdélyi magyar személyiségekkel. Az SZDSZ nagyra értékeli az RMDSZ vezetésének felelős és bölcs politikáját. A státusztörvénnyel kapcsolatban Magyar Bálint kijelentette: szerencsésebb lett volna, ha a jelenlegi magyar kormány előre kidolgozott volna egy konkrét, megvalósítható intézkedéseket tartalmazó tervet, ezáltal elkerülve azt, hogy a magasfokú érdeklődés nyomán túlzott illúziókat keltsenek a határon túli magyarságban. A magyar állam támogatása elsősorban a kisebbségi magyarok életkörülményeinek javítását kellene hogy szolgálja, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok otthon találják meg a boldogulásukat - mutatott rá. Az SZDSZ álláspontja ugyanakkor az, hogy a támogatásokat érintő döntésben ne a magyar kormány, hanem az illető magyar kisebbség legitim szervezetének álláspontja legyen a meghatározó. Ezt kell maximálisan tiszteletben tartanunk - mutatott rá Magyar Bálint. Az SZDSZ küldöttsége találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, majd értelmiségi találkozón vett részt a Bernády Házban. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./2000. május 24.
Az egyhetes amerikai látogatáson tartózkodó Mugur Isarescu miniszterelnök a romániai szerkezetátalakítás folytonosságáról igyekezett meggyőzni tárgyalópartnereit. Isarescu szerint a pártok a középtávú fejlesztési stratégia melletti kiállásukkal már bizonyították felelősségérzetüket, és csakis a reform gyorsítására törekednek. A kormányfő tárgyalt a Világbank képviselőivel is. A megbeszélés eredményes volt. Andrew Vorkink, a pénzintézet Romániáért felelős igazgatója közölte, hogy a hónap végén esedékes igazgatótanácsi ülésen hagyják jóvá az egészségügyi reform programját, amelynek 112 millió dolláros költségéből a Világbank 60 milliót áll. /Washingtonban a román kormányfő. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 24./2000. május 26.
A Romániai Katolikus Püspöki Kar felhívással fordult a hívekhez: menjenek el választani, azokra szavazzanak, akiről az a meggyőződésük, hogy érdekeiknek a legjobban megfelelnek. Aláírta Lucian Muresan, a Püspöki Kar elnöke, érsek, metropolita és Tempfli József a Püspöki Kar alelnöke, megyés püspök /Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./ Az egyházak sorra kiadtak hasonló tartalmú felhívásokat.2000. május 26.
A szavazásra jogosult vásárhelyiek kedvezményesen utazhatnak majd haza a választásokra. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 29-től nyitja meg Budapesten azt az irodáját, amely a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok számára nyújt információkat a helyhatósági választásokról, illetve a választási kampányról. A szövetség által működtetett iroda ugyanakkor a választásokra való hazautazás megszervezéséről és lebonyolításáról is gondoskodik. Az anyaországban tartózkodó szavazókat az autóbuszjáratok igen alacsony áron, mintegy 75%-os kedvezménnyel szállítják majd Erdély nagyobb városaiba, Szatmárra Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre. /Irodát nyit az RMDSZ Budapesten. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26. - 1730. sz./2000. május 26.
Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./2000. május 26.
Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./2000. május 27.
Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke bejelentette: érvényteleníteni fogja a multikulturális egyetem létrehozásáról szóló törvényt, ha hatalomra jut. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy "óriási politikai válság robban ki", ha megpróbálják megakadályozni Iliescu indulását. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei területi, Kiss Sándor választmányi és Jakabffy László megyei ügyvezető elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy nyolc szavazókörzetben visszautasították az RMDSZ küldötteinek felvételét a választási bizottságokba, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ nem állított teljes jelöltlistát, tehát nem jogosult tagot küldeni a bizottságokba. Kapy István megyei elnök emlékeztetett arra, hogy Nagyváradon az RMDSZ-nek 31, a megyében 41 tanácsosjelöltje van, tehát ugyanannyi, mint ahány tanácsosi hely - és ez jelenti a teljes listát. Az RMDSZ a városi választási irodához fordult, a törvény szellemében a testületállítási eljárás megismétlését, saját legitim küldötteinek befogadását igényelve az érintett körzetekben. /Megszegett választási törvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete közleményt adott ki, leszögezve, hogy a szervezet elnöksége a történelmi magyar egyházak állandó és hűséges partnereként munkálkodik. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nevében május 23-án keltezett körlevél az egység megőrzésére buzdítja a választóikat. A körlevél szerint egyes "hivatalos jelöltek nyilvánvaló szabálytalanság vagy tisztességtelenség útján, vagy éppen az Egyház indokolt és jogos ellenzése ellenében nyerték el jelöltségüket", ezért arra szólították fel a szavazókat, hogy ne nyújtsanak támogatást nekik. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szerint Bihar megyében ilyen eset nem fordult elő, ezért nem érthetnek egyet e megállapítással. /A megyei RMDSZ közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Máj. 26-án hírszolgáltatási szerződést kötött kilenc határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodás értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika és Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el az MTI hírei. Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a vajdasági Magyar Szóval most nem kötöttek szerződést, a szerkesztőség azonban a jövőben is megkapja az MTI híreit az Illyés Közalapítvány támogatásával /Hírszolgáltatási szerződés az MTI és határon túli lapok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./2000. május 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy hónappal hamarabb, idejében meghirdette a május 18-19-i évi rendes közgyűlését. A püspöki jelentésben Tőkés László hangsúlyozta az igazságtétel fontosságát. A '89-es események felelősei büntetlenül élhetnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábon áll a jogállamiság; hasonlóképpen nem folytatták le a fegyelmi eljárást Papp László és Nagy Gyula volt püspökök ellen. Akik '89 előtt sokat dolgoztak, most is sokat dolgoznak, mások meg csak a minimumot nyújtják. Nem csoda, hogy belső szekták, mozgalmak kelnek életre - mondta a püspök. A vezetőtanács munkája jónak mondható. Tőkés László pozitívumként említette, hogy a székházat hosszú, szívós harc árán sikerült visszaszerezni. Az utóbbi időben nagymértékben növekedett a magyar kormány támogatása. A kétmilliárd forintos támogatás jelentős részét a Partiumi Keresztény Egyetem fogja kapni. Javult a román kormány támogatása is, ennek első jele a lelkészek fizetésének biztosítása. Ami a Snagovi Nyilatkozatot illeti, Tőkés püspök elmondta, hogy nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a román kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, mindent megígér, és minden az ígéretek szintjén marad. Különben Jakubinyi érsek is Tőkés Lászlóval értett egyet, ami az aláírást illeti. - Az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöknek a Snagovi Nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját. A püspöki jelentés befejező része nem hangzott túl derűlátóan: egyházunk, népünk helyzete olyan súlyos, hogy a következő tíz évben megpecsételődhet Erdély sorsa. Jakabffy Zsolt előadó a közelmúltban került az ifjúsági ügyosztály élére. Jelentését meghallgatva a püspök abbeli reményét fejezte ki, hogy jó kezekbe kerül az ifjúság ügye. /Nagy Tibor: Református közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Máj. 23-án államvizsgáztak Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémia karmester szakos végzős növendékei: Lászlóffy Zsolt, Dániel Zsolt, Kulcsár Szabolcs és Barbu Ovidiu. Közülük ketten másoddiplomát szereztek. Lászlóffy Zsolt /1991 és 1996 között elvégezte a zeneszerzési szakot, majd 1996-ban beiratkozott a karmesteri szakra/. Kolozsváron a Magyar Operában már többször vezényelt, emellett a nagyváradi egyetem zenepedagógia szakán tanársegéd, ahol összhangzattant, hangszerelést és zeneelméletet tanít. Budapesten pedig zeneszerzésből doktorál. Dániel Zsolt szintén második egyetemként végezte a karmesteri szakot. Előzőleg 1995-ben végzett a Zeneakadémia ének szakán. /Bemutatjuk végzőseinket. Államvizsga a karmester szakon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2000. május 27.
Máj. 26-án megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja Kisvárdán, ahol június 4-ig 25 társulat 42 előadását láthatja a zsűri és a közönség. A tíz napos program a nagyváradi Matyi Műhely Magánbábszínház matiné előadásaival indult. A kisvárdai fesztiválon 16 romániai köztük 2 színművészeti egyetem teátruma, valamint 5 báb-, gyermek- és ifjúsági színház , 4 jugoszláviai, 2 szlovákiai és 1 ukrajnai magyar társulat vesz részt. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2000. május 27.
Rozsnyai István, a magyarországi Létavértes-Vértes egyházközség lelkésze és Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor aláírta az együttműködési egyezményt, ezzel a két református egyházközség testvérgyülekezetté vált. Ezentúl közösen pályáznak majd különböző alapítványoknál. /Dérer Ferenc: Székelyhíd-Létavértes-Vértes. Aláírták az együttműködési egyezményt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Dr. David Moskovits főrabbi Szászrégenben született, jelenleg New Yorkban él. A '90-es évek eleje óta sokat időzik Magyarországon. A Kelet-Európa Demokráciájáért Alapítvány elnökeként tevékenykedik egyházi, oktatási, kulturális téren, mezőgazdasági exportlehetőségeket elősegítő programok kezdeményezője. 1999-ben megkapta a magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. A főrabbi az Esztergomban tartott Egyház és magyarság tanácskozáson, a Magyarország 2000 konferencián felszólalt. "Közös a múltunk, sokban közös" - vallotta a Bihari Naplónak adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy "magyarok vagyunk, ezer éve szilárd állami berendezésünk bizonyítja életrevalóságunkat." Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a vallás, kifejtette: "annak a népnek, nemzetnek, népcsoportnak, amelyik élni akar, meg kell őriznie tradícióit, kultúráját, törvényeit, szokásait." Ha ezt nem teszi, "nem tud fennmaradni." Moskovics azt tapasztalta, hogy a kint élőknek sokkal szorosabb a kötődésük Magyarországhoz, mint az itt élőknek. "Keressünk olyan fórumot, amely a kisebbségben élőket ért jogsértéseket felkutatja, felvállalja demokratikus jogaik védelmezését" - javasolta a főrabbi. /Szilágyi Aladár: Beszélgetés dr. David Moskovits főrabbival. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./2000. május 27.
Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2000. május 29.
Máj. 27-én, megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos konferenciát tartott Püspökfürdőn. A téma éppen Püspökfürdő volt - a geológus, a biológus, a történész és a balneológus szemszögéből. Dr. Fleisz János, az EME váradi fiókszervezetének elnöke az eltelt öt év eredményeiről beszélt. Az 1859-ben bejegyzett EME az egyik legrégebbi tudományos intézmény. A váradi fiókszervezetnek 340 tagja van. A konferencián Oláh István geológus, dr. Venczel Márton biológus, Marossy Anna biológus, dr. Caluseru Judit történész és dr. Laczikó Mihály előadása hangzott el. /Haraji Tóth Hajnal: Nagyváradi EME Születésnapi megemlékezés Püspökfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./2000. május 29.
Máj. 27-én, megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos konferenciát tartott Püspökfürdőn. A téma éppen Püspökfürdő volt - a geológus, a biológus, a történész és a balneológus szemszögéből. Dr. Fleisz János, az EME váradi fiókszervezetének elnöke az eltelt öt év eredményeiről beszélt. Az 1859-ben bejegyzett EME az egyik legrégebbi tudományos intézmény. A váradi fiókszervezetnek 340 tagja van. A konferencián Oláh István geológus, dr. Venczel Márton biológus, Marossy Anna biológus, dr. Caluseru Judit történész és dr. Laczikó Mihály előadása hangzott el. /Haraji Tóth Hajnal: Nagyváradi EME Születésnapi megemlékezés Püspökfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./