udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1993. április 15.
Tőkés László püspök első romániai kiadású könyve /Ideje van a szólásnak, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, Nagyvárad/ az utóbbi három esztendő történéseinek foglalata, az egyéni és kollektív jogokért való küzdelem állomásainak kronológiája. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök írta az előszót. /Barabás Zoltán: "Ideje van a szólásnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Zsúfolásig megtelt Nagyváradon a terem, ahol bemutatták Tőkés László püspök könyvét, legalább négyszázan álltak sorba, hogy dedikáltassák az Ideje van a szólásnak című könyvet. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a nagyváradi magyarság egyöntetűen ott áll Tőkés László mellett, most, amikor heves viták támadtak körülötte, és megsokasodtak a durva támadások, írta Beke György. Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József teljes egységben és ökumenikus megértésben támogatta egymás munkáját és küzdelmét. Tőkés László a könyvbemutatón élőszóban is hangsúlyozta, hogy ideje a szólásnak, mert megélénkültek azok az erők, amelyek az erdélyi magyarságot szeretnék kiszorítani az egyenjogú éltből, még szülőföldjéről is. /Beke György: Tőkés-könyvbemutató Nagyváradon. = Új Magyarország, ápr. 16./1993. április 15.
Nagyváradon az Enacon Kiadó gondozásában puha borítójú, értékes könyvek látnak napvilágot. 1992-ben jelent meg egy miniszótár: Román-magyar gazdasággyakorlati kisszótár és Fábián Imre gondozásában tréfás népmesék: A házasulandó fiú. Az idei termés két darabja a következő. Fábián Imre meséskönyve /Lekváros Matyi kalandjai/ és Tunyogi Katalin összeállításában Irodalmi szöveggyűjtemény I-IV. osztályosok számára. /Éltes Enikő: Könyvtükör. ENACON-könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./ 1993. április 22.
Adrian Nastase Etnikai tisztogatás című, a Cronica Romana lapban megjelent cikkének magyar fordítását hozta a Média. Nastase diverziónak nevezi, hogy külföldön Románia valóságának torz képét kelti. Ilyen diverzió szerinte az etnikai tisztogatás kifejezés. Nastase kifejtett, hogy az RMDSZ egy ős alakulat, amelyet etnikai csoportosulásként jegyeztek be és politikai pártként lép fel. Az RMDSZ-t, ezt az etnikai csoportosulást erőteljes szeparatista tendencia jellemzi, mely a "magyar társnemzet" téziséből és a kettős lojalitásból táplálkozik. Ez a kettős lojalitás szöges ellentétben áll Románia alkotmányával, mely az állam iránti hűséget alapvető kötelességként határozza meg. Az RMDSZ politikai pártként egyesíti magában a romániai magyar nemzetséghez tartozók valamennyi politikai irányzatát, így nem teszi lehetővé, hogy beiratkozzanak politikai felfogásuknak megfelelő pártokba. Az RMDSZ ezen jellege a politikai elmélyítheti a szeparatista, "etnikai tisztogatási" tendenciákat. Ez gátolhatja a romániai demokratikus folyamatok kibontakozását. Az RMDSZ jelenlegi működésében mind jobban hasonlít az "egységes párt" képéhez. /Etnikai tisztogatás /Adrian Nastase: Purificarea etnica. = Cronica Romana, ápr. 7./ = Erdélyi Napló mell. Média (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Kinevezték Románia új főügyészét, az 53 éves Vasile Manea Dragulint, aki 1990 óta a Legfelsőbb Bíróság tagja volt. Elődje, Ulpiu-Cherecheanu hivatásos katonatiszt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. Az eddigi főügyész helyettesi minőségben marad a színen. /Kinevezték az új állami főügyészt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Neumann Ottó Maradhatna szimbólum /Magyar Hírlap, márc. 12./ című, Tőkés László ellenes írása nagy felháborodást keltett. Az Erdélyi Napló márc. 25-i száma újraközölte, hogy megismerhessék az erdélyi olvasók is az Erdélyből Budapestre települt Neumann Ottó cikkét. A cikket egyöntetűen és hevesen elítélték az összes hozzászólók, Szabó Edit a Média 12-es számában, Adonyi Nagy Mária /Erdélyi Napló, márc. 25./, Szász Enikő színésznő, Deme János és Jámbor Erzsébet /aki szerint Neumann Ottó már 1991 decemberében suttogta a Tőkés László elleni vádakat/ az Erdélyi Napló ápr. 22-i számában. Neumann Ottó Páholyból a csúcsokról címmel válaszolt a kritikákra /Erdélyi Napló, ápr. 22./ megismételte álláspontját: súlyos hiba a román szövetségeseket az "etnikai tisztogatás" felemlegetésével magunk ellen hangolni. /Válasz és visszhang. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 25.
A Polgári Szövetség Pártja ápr. 24-25-én Temesváron tartotta I. kongresszusát. Nicolae Manolescut elsöprő többséggel választották újra a PSZP elnökének. Stelian Tanase alelnök lemondott, helyébe Nicolae Tarant választották. /Manolescu marad. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./1993. április 27.
A kolozsvári volt református gimnázium csak most nyerte el a jogot, hogy 1990 elején felvett nevét - Apáczai Csere János Líceum - jogszerűen viselheti. A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a líceumban magyar tanítóképző osztály is induljon. Tanítóképző jelenleg Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. /Kapcsolt hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./1993. április 27.
Teodor Melescanu külügyminiszter Kínába látogatott, megbeszélést tartott Csien Csien-csen külügyminiszterrel. /Kínai barátság. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./1993. május 6.
Máj. 6-án Nagyváradon találkozott Liviu Maior művelődési miniszter magyar kollégájával, Mádl Ferenccel. Romániában egyelőre nem időszerű állami költségvetésből finanszírozott magyar egyetem újraindítása, mondta Liviu Maior. Ugyanakkor nem zárta ki magyar magánegyetem létesítését. /Román-magyar kultuszminiszteri találkozó Nagyváradon. = Magyar Hírlap, máj. 8./ 1993. május 7.
Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./1993. május 8.
Máj. 8-án újra megjelent a Kelet-Nyugat /Nagyvárad/. Főszerkesztője Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, felelős szerkesztője Indig Ottó. Folyóirat lesz, de tervezik a jövőbeni kétheti megjelenést is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8-9./ A Kelet-Nyugat először 1990. febr. 9.-1991. nov. 23-a között jelent meg hetilapként, hosszú szünet után 1992. augusztusából újraindították, de csak néhány szám látott napvilágot. Most harmadszor indul útjára a nagyváradi lap. 1993. május 9.
Máj. 9-én kezdődtek meg Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok szentmisével és körmenettel. A Tempfli József püspök celebrálta szentmisén megjelent Habsburg Ottó is. A Varadinum Napok 9-től 16-ig tartanak. A program változatos. Lesz sajtótörténeti kiállítás, Octavian Buracuval, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnökével rendeznek találkozót, a zsidóság és a nagyváradi magyar kultúráról lesz szó a következő napon, de lesz még képzőművészeti kiállítás, megemlékeznek a 85 éves Holnap mozgalomról, végül ökumenukus istentisztelettel zárul a rendezvénysorozat. /Habsburg Ottó jelenlétében. Varadinum-napok Nagyváradon. = Új Magyarország, máj. 10./1993. május 9.
A Varadinum ünnepségsorozat keretében máj. 9-én Nagyváradon találkoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. Több mint harmincan jöttek össze, meghallgatták Kántor Lajosnak, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökének és Szabó Zsoltnak, a Művelődés főszerkesztőjének eszmefuttatását. Ezt követte a romániai magyar lapok főszerkesztőinek négyórás tanácskozása. Bemutatkoztak az ifjúsági lapok is. /Varadinum. Ünnephozó főszerkesztők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./1993. május 11.
Tőkés László püspök Nagyváradon, máj. 11-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy olyan politikai változást kell elérni, amelyben a kisebbségeket nem éri hátrány. Az autonómia keretei között kivívható az anyanyelvi oktatás joga. A magyar diákok 30 százaléka nem jár magyar iskolába. Ha megoldódna, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson, akkor tízezerre tehető pedagógushiány jelentkezne. Az etnikai tisztogatás burkolt, távlatos, több évtizedes gyakorlatának ez az eredménye. - A román szenátorok hozzá intézett leveléről kifejtette, hogy ennek a kampánynak a célja, hogy őt leválasszák az RMDSZ-től, majd az RMDSZ-t az ellenzéktől. - Senki sem vizsgálta meg, igazak-e álltásai. Máj. 2-i sajtóértekezletén harmincoldalnyi statisztikával állt elő, de ezt egyetlen román lap sem közölte, a magyar lapok sem vették át. Octavian Buracu a sajtóértekezleten határozottan kiállt Tőkés László mellett, elítélte a román szenátorok levelét. Elmondta, hogy azt Doian Cornea sem írta alá, a levéllel nemcsak ő, hanem Adrian Marino, Mircea Mihailescu sem értett egyet. /Tőkés László sajtóértekezlete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./ 1993. május 11.
A Dimineata, az elnöki hivatal félhivatalos szócsöve máj. 11-i száma szerint a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat, a Varadinum csupán ürügy az RMDSZ számára ahhoz, hogy helyreállítsák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az ünnepségen megjelent Habsburg Ottó is. /A Dimineata vádjai. = Magyar Hírlap, máj. 12./ 1993. május 13.
Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./ 1993. május 14.
Az erdélyi szamizdat folyóiratra, az Ellenpontokra emlékeztek Nagyváradon, idén jan. 10-én. Az Ellenpontok szerkesztője, a ma ccban, Göteborgban élő Tóth Károly írta meg helyesbítéseit a folyóirat történetéről. Ara-Kovács Attila régi szerkesztőtársával ellentétben leszögezte, hogy az Ellenpontokat minden változtatás nélkül kellene újraközölni. /Tóth Károly Antal: Erdélyi szamizdat. Az Ellenpontokról pontosan. = Köztársaság (Budapest), máj. 14. ? 19. sz./1993. május 15.
Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a nagyváradi püspöki palota sohasem volt a református egyház tulajdona. Dr. Szatmári Ferenc, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka részletesen ismertette a székház történetét. Az egyház évek óta próbája visszaperelni a székházat, de sikertelenül. /Barabás Zoltán: "Ingatlanunkat a kommunista párt vallásellenes céljaira elorozta és bitorolta?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./1993. május 18.
A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %. 1993. május 19.
Máj. 19-én Nagyváradon megalakították az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ mellett működő Partiumi és Bánsági Emlékhely Bizottságot. /Dukrét Géza emlékezett az előző évi megalakulásra: Bihari Napló (Nagyvárad), 1994. okt. 21./1993. május 20.
Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./1993. május 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./1993. május 22.
Dr. Octavian Buracu megköszönte a lehetőséget, hogy a Romániai Magyar Szóban fejtheti ki nézeteit. Vendége volt Nagyváradon a Varadinum rendezvényeinek, lenyűgözte az, hogy ott mennyi hasonló gondolkodásúval találkozott. Kolozsvár jutott az eszébe, ahol ilyen jószolgálati rendezvényről álmodni sem lehet. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Várad? és Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./1993. május 26.
Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./1993. május 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./1993. május 28.
Mazalik Alfréd a románosítást mutatta be statisztikai adatokkal. Az 1930-as népszámlálási adatoknál előfordult, hogy a számokkal manipuláltak, ennek tudható be a magyar környezetű Szatmárnémetiben a románok 1400 százalékos növekedése vagy Nagyváradon az 500 százalékos. /Mazalik Alfréd: Magyarok az olvasztótégelyben. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./ 1993. május 29.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./ 1993. május folyamán
Már ilyen is lesz májustól: Publinfó (Nagyvárad), ingyenes hirdetési lap, kétnyelvű.