udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1994. június 22.
Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./1994. június 22.
A Duna Televízió vezetői háromnapos körutat tettek, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson jártak. Mindenütt örömmel fogadták őket, sok kérés is elhangzott. Az utolsó állomáson egy néző beszámolt arról,hogy Madéfalván betiltották a Duna TV vételét: a Távközlési Minisztérium megbízottja minden olyan személynek, akinek parbolaantennája volt, kiküldött egy iratot, hogy ügyészségi vizsgálat előtt áll. Szőcs Géza javaslatát, hogy alakítsák meg a Duna Televíziót Támogató Baráti Kört, egyértelmű helyesléssel fogadták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./1994. június 22.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület, az EME újonnan megválasztott elnöke, Benkő Samu ismertette az EME, Kötő József, az EMKE főjegyzője pedig az EMKE feladatkörét és működését. Az EMKE mellett működő kuratórium a pályázatokat úgy koordinálja, hogy kialakuljon a magyar közművelődési hálózat. A központok működtetésére a Heltai Alapítvány vállalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./1994. június 24.
Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1994. június 29.
Ádám Emilt februárban hívták be katonának. Máj. 17-én egy katonatársa járt a szülőknél, arra kérve őket, látogassák meg fiukat, mert nagyon beteg. A szülők csak fiuk holttestét azonosíthatták Nagyváradon. Először nem akarták megmutatni a szülőknek a boncolási jegyzőkönyvet. Az apának, idősebb Ádám Emilnek azonban sikerült abba belepillantania: a fiú halálát bántalmazás közben kapott máj- és agysérülés okozta. Az apa megtudta, mi történt. Az egység parancsnoka egy tizedessel úgy összeverte a fiút, hogy az elvesztette eszméletét, összeesett, és egy szurony a májába fúródott. A következő napokban a sérült katonát hordágyon kivitték a kiképzés színhelyére, hogy legalább nézze a kiképzést... Végül egy másik egységhez szállították és csak azután kórházba, ahol Ádám Emil meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./1994. június 29.
A holocausthoz Románia is hozzájárult, itt több mint négyszázezer zsidót irtottak ki, nyilatkozta Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi. "Ezt azonban olyan csodálatosan elhallgatja a jelenlegi történelem, hogy szinte nem is tud róla a mai román átlagember." Nem tudják, hogy itt haláltáborok voltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./1994. július 8.
A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./ 1994. július 9.
Júl. 9-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban ünnepélyesen felavatták a Bíró József művészettörténész, Erdély kastélyai monográfusának emlékére felállított emléktáblát, Balázs Jenő alkotását. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 12./1994. július 15.
1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./1994. július 15.
Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./ 1994. július 16.
Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 16.
Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./1994. július 18.
Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ 1994. július 20.
Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1994. július 20.
1993-ban alakult meg Csíkszeredán az Eurokultúra Társaság, mondta el az egyik alapító tag, Borbély Ernő, melynek célja az európai kultúrák kölcsönös megismerése, "szellemi és kulturális értékeink európai népszerűsítése". Az Eurokultúta Társaság hívta meg székelyföldi körútra a Duna Televíziót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1994. július 20.
Voltak, akik felháborodtak, amikor Szőcs Géza a nyolcvanas években szamizdatot adott ki, mások pártosan Tőkés László 1989-es kiállását ítélték el. Most pedig Szőcs Gézát rágalmazzák azért, mert átvette az Analóg Kiadót. Milliókat kérnek rajta számon, amikor Szőcs Géza veszteség fedezésére próbál pénzt szerezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1994. július 20.
Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 27.
Magyarországi újságíró és fotóriporter, Botos László, az Új Magyarország tudósítója és Kató Vladimir Erdélyben járt, megpróbáltak utána nézni Málnásfürdőn az Olt Szállodát övező híreszteléseknek, hogy ott óriási pénzek fordulnak meg. Hamarosan civilek és rendőrök ültek asztalukhoz. Botos Lászlót leütötték, Kató Vladimirt verni kezdték, fotós felszerelését elvették. Hirtelen a helyszínre érkezett tizenkét /!/ rendőr, akik folytatták a felelősségrevonást. Hiába mutatták nemzetközi újságíró igazolványukat, azokat csak földre taposták. Nem engedték, hogy telefonáljanak. Másnap reggel szabadon engedték őket. Közölték az orvosi bizonylatot: Kató Vladimir nyolc-tíz napon túl gyógyuló testi sérülést szenvedett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Kató Vladimir mindezt kiegészítette: a tizenkét rendőr már a helyszínen volt, nagyon durván bántak vele, diktálni akarták, hogy mit írjon a jegyzőkönyvbe, azonban erre nem volt hajlandó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./1994. július 30.
A Román Televízió júl. 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten aznap elhangzott beszédéről. A kollektív bűnösséget tagadó, a toleranciát hirdető beszéd helyett a tévé arról adott hírt, hogy Elie Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A máramarosszigeti RMDSZ közölni fogja a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a tévé hazug tudósítása ellen, hiszen az RMDSZ tiltakozását, a beszéd szövegét az ország többségi lakossága nem fogja megismerni. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30-31./ 1994. augusztus 2.
Kolozsváron aug. 2-án megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Rendőrök jelenetek meg a téren. Dél felé az RMDSZ közleményében jelentette be, hogy fenntartásait nem adta fel, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A téren megjelentek előtt felolvasták a közleményt, majd a tömeg békésen szétoszlott. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye: Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3., Népszava, Magyar Nemzet, aug. 3./1994. augusztus 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./1994. augusztus 3.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivője Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyminiszterhez írt nyílt levelében emlékeztetett: 1992. máj. 1-je óta annyiszor közreadott felhívásukban kérték, Chiuzbaian miniszter és a főügyész forduljon a törvényszékhez Cseresznyés Pál szabadlábra helyezése érdekében, továbbá a hét székelyföldi elítélt perének újratárgyalása ügyében. Összegyűjtöttek 27 952 hiteles aláírást a kérés alátámasztására. Románia érdeke, hogy ezek az Európa Tanács által is kifogásolt perfolyamatok méltó módon befejeződjelek. Nem gyilkosokat védünk, hangsúlyozta, "hanem gyilkosságok ürügyén politikai célzattal elítélt embereket, a romániai magyar nemzeti közösség tagjait." Katona Ádám idézett az 1992-es aláírásgyűjtő felhívásból: "A román-magyar megbékélés feltétele a népünk ellen elkövetett durva jogsértések orvoslása." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./1994. augusztus 3.
Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelaki és oroszhegyi lakosok perét, részletezte a perbefogottak sorsát, kálváriáját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ 1994. augusztus 3.
Az RMDSZ közleményben jelentette be, hogy a nemzetközi közvéleményhez fordul a Mátyás-szobor ügyében, mert a próbaásatás politikai szándékokat takar és a kezdeményezők nem mondtak le magyarellenes, kultúraellenes céljaikról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3./1994. augusztus 6.
Tóth Károly Antal a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó egyénisége volt az Ady Körnek, de Nagyvárad akkori magyar kulturális életének is. Az erdélyi magyarság egyik legbátrabb szószólója volt, az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője. Tóth Károly Antal 1984-ben Nagyváradról Budapestre települt, bekapcsolódott az ellenzék tevékenységébe. Meghívták 1987-ben a lakitelki sátorba, ahol felszólalt. Svédországban él, a stockholmi Magyar Ökumenikus Kör és a szombathelyi Savaria University Press jóvoltából megjelent könyve Hova tovább? címen, alcíme: az Ellenpontok dokumentációja. /Szombathely, 1994./ Könyve esszéket, tanulmányokat is tartalmaz. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 6-7./1994. augusztus 6.
Sződemeteren, a református templom kertjében aug. 6-án ünnepélyesen felavatták Kölcsey Ferenc szobrát, Kő Pál alkotását. A szoboravatón megjelent többek között Szatmár megye prefektusa és tanácselnöke, Markó Béla, Tőkés László, Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Előzmények: 1990. aug. 6-án a két ország művelődési minisztériuma állított emléktáblát, azonban azt ismeretlenek 1990. aug. 8-án összetörték. 1992 augusztusában újabb emléktáblát állított fel a Kölcsey Kör, két hét alatt ezt is összetörték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1994. augusztus 10.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./1994. augusztus 10.
A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./1994. augusztus 12.
Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./