udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1994. november 2.
Tőkés László püspök nem ad túl nagy esélyt az alapszerződés megkötésének. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ 1994. november 3.
Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/1994. november 4.
Nagyszalontán 1994 augusztusában kétnyelvű napilap /Szalontai Újság-Gazeta de Salonta/ jelent meg, október 1-jétől hetilap lett. Az újságírók elmondták, hogy nem kaptak fizetést Narcis Fekete nagyváradi újságírótól, a lap tulajdonosától, ezért otthagyták a lapot. Fekete kijelentette, hogy Élesden és Margittán is akar lapot indítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./ 1994. november 5.
Bukarestben nov. 2-3-án országos szimpóziumon mérték fel Románia demográfiai helyzetét. Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke ebből az alkalomból a rádióban az ország lakosságának csökkenését és elöregedését illusztráló adatokat ismertetett. Romániának jelenleg 22 750 ezer lakosa van. 1993-ban a születési arányszám 11 ezrelék, a halálozási pedig 11,6 ezrelék volt. Amennyiben ez az irányzat nem változik, az ország lakossága 25 év múlva 2 millióval kevesebb lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ Románia lakosságának lélekszáma az 1992-es népszámláláshoz képest 80 ezerrel csökkent. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5-6./ 1994. november 8.
Nov. 8-án Bukarestben megnyitották a World Trade Center komplexumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Bukarestben a legionáriusok összegyűltek abból az alkalomból, hogy nov. 8-án megnyitották az Északi pályaudvar mellett a Legionárius Könyvtárat. Ugyanezen a napon nagygyűlést tartottak Bukarestben a volt román király hívei, sorra felszólaltak az ellenzék képviselői - Ion Diaconescu, Doina Cornea, Emil Constantinescu, Alexandru Paleologu, Ioan Muresan, Otto Weber és Gabriel Andreescu - a hatalom jelenlegi vezetői ellen és Mihály volt király hazajövetele mellett érveltek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 9.
Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./1994. november 12.
Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1994. november 16.
Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke két társával, Renate Weber emberjogi szakértővel és Valentin Stan történésszel együtt újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSZ követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. A három szerző románul és angolul megjelent könyvében /Az RMDSZ felfogása a nemzeti kisebbségek jogairól, alcíme: Az RMDSZ dokumentumának kritikai analízise/ az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét elemzi. Az RMDSZ tervezete túlzottan etnocentrikus, állapította meg Andreescu a vele folytatott beszélgetésben. Tervezetüket a parlament sohasem fogadná el, érvelt. Andreescu szerint a kollektív jogok kategóriája elfogadhatatlan, a nemzetközi jog sem ismeri el. A Bolyai Egyetem létét Andreescu elfogadja. Az Andreescuval készült beszélgetés után áll a hetilapban Dénes László kommentárja: a három szerző elveti az autonómia, a belső önrendelkezés, a kisebbség mint közjogi személy, a kisebbségek kollektív jogai fogalmakat. A szerzők munkájukat összhangba hozzák a román nemzetállami alkotmánnyal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 16./1994. november 17.
Nov. 16-17-én folyt a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalás Bukarestben. Az első napon a felek áttekintették az 1992. júniusában kidolgozott Emlékeztető összes pontját, másnap pedig megvizsgálták az alapszerződés vitatott pontjait. Geoana külügyi szóvivő kijelentette, hogy a román fél "mérsékelten optimista". A tárgyalásban részt vettek a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői is. A felek egyetértettek abban, hogy új Emlékeztető összeállítása szükséges. Egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, az ekvivalencia-egyezményről folytatott tárgyalásban. Az alapszerződés ügyében 1993 januárja óta most először került sor érdemi eszmecserére. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A román álláspontban módosulás tapasztalható, nem zárkóznak el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Románia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18, 19-20./ Két párhuzamos tárgyalás folyt, az egyik az Emlékeztetőben rögzített pontokat tekintette át, ezt a szakértői bizottságot Szőcs Ferenc külügyminisztériumi főosztályvezető, illetve Nicolae Nitu főosztályvezető vezette. Az alapszerződéssel foglalkozó szakértői bizottságban Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, illetve Dumitru Ceausu, a Külügyminisztérium jogi és szerződési főosztályvezetője irányításával folyt a tárgyalás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 17.
A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben: Nagyváradon, Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Levelező tagozatról van szó, hetente konzultációt tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1994. november 23.
Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke nyílt levelet írt Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyetteséhez, kifogásolva, hogy az Erdélyi Napló okt. 26-i számában elhibázottnak nevezte az RMPSZ szovátai ingatlanvásárlását. Nem vitatkozni kell, hanem cselekedni, zárta levelét Szőcs Judit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 23.
Székelyudvarhelyen fogják megünnepelni a tévé magyar munkatársai a magyar nyelvű adásának huszonöt éves évfordulóját. Valójában húsz évig szólhattak a romániai magyarsághoz, mert 1986-ban megszüntették a magyar adást és csak 1989 decembere után kezdődhetett újra az adás. Boros Zoltán főszerkesztő visszatekintett az eltelt időszakra. 1990 januárjától heti háromórás volt a magyar adás, majd 1991 februárjában csökkentették az adásidőt és a műsor egy részét áttették a másik csatornára, amelyet a magyar lakosság túlnyomó része nem tudott fogni. Jelenleg két állami magyar tévéadás van, a bukaresti és a kolozsvári, valamint négy állami rádióadás - a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári - működik. Az antennás sugárzású városi adók közül a temesvári közvetít magyar műsort, előkészületben van a marosvásárhelyi és a háromszéki adó. Kábeltelevízió több erdélyi városban van. A romániai magyarság lélekszámát tekintve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája értelmében külön magyar csatornára lenne szükség, melyet az állami költségvetés tartana fent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 23.
A mostani kormánykoalíció szeretné lesöpörni a jobbközepet a politikai mezőről, hogy a koalíció két pártja jelentse a szokásos váltógazdaságot, a szociális, illetve liberális autonómiát, nyilatkozta Csapody Miklós, az MDF képviselője. A parlament külügyi bizottságának tagjaként úgy látja, hogy a kormánynak nincs külpolitikai stratégiája. - Az 1996-os világkiállítás lemondása nem anyagiakon múlott, hangsúlyozta, annak politikai okai voltak. A lemondást az SZDSZ szorgalmazta. A jelenlegi kormány nem tartja olyan fontosnak a határon túli magyarok ügyeit, mint az előző kormány. Viszont Tabajdi Csaba személye garancia arra, hogy tapasztalatával megpróbálja ellensúlyozni ezeket az ellentétes tendenciákat. - A Horn-kormánynak nem megszüntetni kellett volna a Nemzeti Tájékoztatási Hivatalt, hanem meg kellett volna vizsgálni, hogyan lehetne jobban végezni ezt a munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./1994. november 29.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1994. december 1.
A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./1994. december 1.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. december 3.
Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./1994. december 4.
Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/ 1994. december 5.
Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1994. december 6.
Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./ 1994. december 7.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának nem a gyámkodás a feladata, hanem az, hogy "a magyar államigazgatásban, politikában érvényesüljenek a határon túli magyarok érdekei, jelenjenek meg valahol egy szempontként, valahol, amikor a politikai döntésekre sor kerül." - fejtette ki Lábody László címzetes államtitkár, a hivatal elnöke a vele készült interjúban. "Az első terület: megőrizni mindent, ami jó volt." A határon túli magyar közösségek támogatása identitásuk megőrzéséhez, a nemzetközi jogvédelem folytatandó, javítani kell az államigazgatási koordinációt és az elemző munkát. Új terület a hivatal tevékenységében a gazdasági terület. - A pótköltségvetés a költségvetési restrikciót jelentette, ennek következménye kiterjedt mindenre, a támogatásokra is. A hivatal hét fő feladata: anyagi támogatás rendszerének korszerűsítése, ösztöndíjrendszer - oktatás, önkormányzati képviselők együttműködése, gazdasági együttműködés, egészségügyi, szociális kérdés, nemzetközi jogvédelem, általános stratégia kidolgozása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. december 7.
Adrian Paunescu tizenöt napos kínai útja után lelkesen beszélt a szenátusban Kínáról, a kínai példáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. december 7.
A Securitate temesvári csoportjának helyettes parancsnokát, Gheorghe Atudosoariet is elítélték a szekusok perében, jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI biztonsági főnöke, ezredesi rangban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. december 9.
A Temesvári Új Szó napilap 1995. januárjától kénytelen lesz hetilappá alakulni Heti Új Szó néven, ha nem tudja nagymértékű veszteségét kiegyenlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./1994. december 10.
Dec. 8-án és 9-én Kolozsvárott tanácskoztak a 15 megyéből érkezett magyar szakos tanfelügyelők és módszertani szakfelügyelők. Elhatározták, hogy az 1995-ös Mikes Kelemen Anyanyelvű Tantárgyverseny színhelye Nagyvárad lesz. Munkacsoportokat alakítottak a tantervek kidolgozására. Megállapították, hogy gyakrabban kell ilyen tanácskozást rendezni /az utolsó 1992-ben volt/, hiszen az oktatási reformot az anyanyelvi oktatásban is ki kell dolgozni. A magyar nyelv és irodalomszakos tanárok testülete állásfoglalást adott ki, ebben kérik, hogy az V-XII. osztályos új magyar tantervek kidolgozásához küldjenek javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ 1994. december 10.
Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./ 1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./ 1994. december 10.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./1994. december 14.
Apáca önkormányzata elhatározta, hogy kétnyelvű helységnév-táblákat helyez el a község határában. A brassói prefektus azonnal feljelentéssel élt, az igazságszolgáltatás helyt adott az óvásnak, ennek megfelelően felszólították az apácaiakat, hogy állítsák vissza az eredeti táblát. Varga Mihály polgármester nem ért egyet a határozattal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./