udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1996. március 27.
Szabó Bojta, az 1991-ben alakult Castrum Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója nyilatkozott. Első kötetük Szentimrei Jenő Verses magyar krónikája volt, amely a magyar történelem nagyjairól, az erdélyi fejedelmekről, a hősökről szólt. Nagyvárad 800 éves évfordulójára adták ki Szánthó János mérnök tanulmányait a város épületeiről Szent László városa - Nagyvárad címmel. Az Isten kezében /1992/ romániai magyar költők istenes verseit tartalmazta, ez már a harmadik kiadást is megérte, összesen 17 200 példányban. A Hazahív a hűség kötetben romániai magyar költőknek a szülőföldről való vallomásai sorakoznak. Ez már a második kiadásánál tart. A millecentenárium alkalmából tervezik a Versekben tündöklő Erdély kétkötetes antológia megjelentetését, amelyben Erdélyhez kapcsolódó versek szerepelnek, a népköltészettől 1919-ig, illetve 1919-től napjainkig. A köteteket Lisztóczky László, az egri tanárképző főiskola tanára állította össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./1996. március 28.
Szőcs Géza márc. 28-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott, az Erdélyi Híradó Belgrád rakparti épületében, amelyet a Nemzetközi Transsylvania Alapítványtól kapott támogatásból vásárolt. Elmondta, hogy a kapott céltámogatásokról számot tud adni. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került /márc. 22-én kelt/ nyilatkozatában leszögezte, hogy az általa nyilvánosságra hozott pénzügyi tájékoztatóban szereplő személyek és intézmények közül senkit sem vádolt sikkasztással, vagy a rendelkezésre bocsátott pénz eltulajdonításával, mindössze azt jegyezte meg, hogy az adminisztrációs elszámolások nem történtek meg. "Szőcs Gézáról sem állítottam vagy feltételeztem, hogy pénzügyi visszaélést követett volna el." Szőcs Géza kifejtette, hogy az ellene indított támadás az erdélyi magyar sajtó felszámolását célozza. "E támadások a konfliktus eszkalálódását vetítik előre magyarországi politikai erők bekapcsolódása révén" - olvasható Szőcs Géza saját tájékoztató összegezésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ Ábrahám Dezső egyszer már nyilatkozott arról, hogy Szőcs Géza elszámolt, később ennek az ellenkezőjét állította. A vádak hátterében meghúzódóknak nem érdekük az igazság kiderítése, hiszen a Transsylvania Alapítvány körüli problémák két-három évre nyúlnak vissza, az RMDSZ viszont csak az ő kérésére kezdeményezte a vizsgálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., Magyar Hírlap, Népszabadság, márc. 29./ 1996. március 28.
Márc. 28-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei zártkörű találkozón vettek részt Nagyváradon. Tőkés László püspök javaslatára a nyilvánosság kizárásával tanácskoztak. Tőkés László bizalmi szavazást kért magát és az egyházkerület vezetőségét illetően. A püspök nagy többségű támogatást kapott, mintegy kétszáz résztvevőből 130-an szavaztak rá, több mint húszan bizalmatlanok a vezetéssel szemben. Tőkés László elégedett volt a támogatás arányával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./ 1996. március 29.
A Tulipán könyvesbolt kávézójában tartja eheti ülését a nagyváradi Ady Endre Kör. Három ifjú költő mutatkozik be verseivel: Dósa Zsolt, Ferenc Zsolt és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./1996. március 30.
Ki a felelős a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? - erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a múlt évben több titkos dokumentumhoz jutott néhány újság, így a Romania Mare. A megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv állítólag már a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság előtt van, a felelős pedig Virgil Magureanu időközben leváltott első helyettese: Victor Marcu tábornok. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30-31./ 1996. április 3.
Frunda György szenátor, aki az RMDSZ képviselője az Európa Tanácsban, felszólalásában kifejtette, hogy az Európa Tanács túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a helyi autonómia chartáját tekintsék védő dokumentumnak, továbbá azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbségek képviselőivel is. Ezt a két javaslatot elfogadták, jelen voltak a raportőrök is. Beszéde után, amikor hazatért Strasbourgból, a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták. Komoly diplomáciai látogatások történtek, a látogatók a román integrációs folyamatokról érdeklődtek. Richard Holbrooke kifejtette, hogy Románia érdeke a kisebbségi kérdés megoldása és Magyarországgal való viszonyának rendezése. - Az RMDSZ-en belüli csatározások természetesek egy párt életében, jelentette ki Frunda György, azt viszont elutasítja, hogy egyes kollégáknak nem számít a romániai magyarság érdeke. - Tárgyalni kell a román pártokkal egy esetleges koalícióról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./1996. április 3.
Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ 1996. április 3.
Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./1996. április 3.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ márc. 9-i, Brassóban tartott elnökségi ülésén a brassói Áprily Lajos Középiskola áldatlan helyzetét tárgyalták meg. Új iskolára lenne szükség, ahova átköltözne a magyar iskola épületéből a román iskola. Az ülés témája az idei nyári Bolyai Akadémia volt. Ennek keretében júl. 1-je és aug. 4-e között összesen 700 hazai pedagógus továbbképzését szervezik meg. A Nagyváradon sorra kerülő történelem-tanfolyamon idén először az erdélyi magyar kisebbség történelméből is képzést nyernek a résztvevők. Ezt a tárgyat rövidesen bevezetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ 1996. április 3.
A magyar pályázók közül az Ars Longa Alapítvány nyerte a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díjat és a vele járó tízezer dolláros jutalmat az erdélyi magyar református, lutheránus, unitárius és római katolikus egyház történelmi épületeinek és egyéb tulajdonának feltérképezéséért. Az Ars Alapítvány 1993 ősze óta ezerötszáz gyülekezetbe küldte szét kérdőívét, amelyet a helyi lelkészek töltenek ki. Összeírják az egyházi épületeket, műemlékeket, vallási tárgyakat, sőt, a hagyományait is. A munka hetven százaléka már készen van. /Magyar Nemzet, ápr. 3./ Az Ars Longa Alapítványt magánember hozta létre 1992-ben. Az alapítvány az elmúlt években foglalkozott az erdélyi magyar református gyülekezetek és a szórvány segélyezésével, kutatta a szórványmagyarságot. A Ford-díjat az erdélyi magyar történelmi egyházak épületeinek felmérésére fordítják. Harminckilenc kérdésből és további alkérdésekből álló kérdőív a felmérés alapja, melyet az azóta elhunyt Benda Kálmán professzor útmutatásai alapján állítottak össze. Vizsgálják a templom, a torony, a harangláb adatait, kitérve az építés idejére, módjára, az építészeti stílusra és szerkezeti megoldásokra, a templomi tárgyakra, festményekre, bútorokra, az egyházközségi levéltár és anyakönyv jellemzőire, mindezt fényképgyűjtemény egészíti ki. Az eddig beérkezett ezerötszáz kérdőív tartalmazza a protestáns gyülekezetek adatait. Az alapítvány munkatársai - Melegh Attila és Zsengellér József - elmondták, hogy a katolikus egyházi adatok felmérése most kezdődik, Tempfli József nagyváradi püspökkel és Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel egyeztetve. /Új Ember, ápr. 14./1996. április 3.
Nagyváradon a színház magyar tagozatának, a Szigligeti Társulatnak a közönsége hat év alatt mintegy felére csökkent: 1990-ben még 71 690 nézőjük volt, 1995-ben már csak 39 517-en látogatták az előadásokat. Hajdú Géza, a társulat igazgatója mindezt annak tulajdonítja, hogy éppen az elvándorló értelmiségi réteg volt az aktív színházbajáró. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./1996. április 9.
Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./1996. április 9.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ márc. 23-án tartotta választmányi ülését Marosvásárhelyen. A tagszervezetek többsége komoly programokkal dolgozik. A választmány elfogadta, hogy a tagszervezetek a jobb információáramláshoz bevételük 8 %-ával járulnak hozzá, támogatják az RMDSZ ifjúsági főosztálya által létrehozott számítógépes információs rendszer kialakítását. A MAKOSZ "diákönsegítő" hálózatot hoz létre, hogy segítsen a lelki és egyéb problémákkal küszködő tanulóknak. Új MAKOSZ-iroda nyílik Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./1996. április 10.
Bukarestben megfordultak az amerikai hadvezetés jeles képviselői. Amerika érdeklődését a katonai érdek irányítja Románia felé. Az Oroszországban kialakult helyzet lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat, katonai érdekük, hogy jó stratégiai pozíciókat szerezzenek, állapította meg Borbély Imre, az RMDSZ parlamenti képviselője. A geostratégiai érdekek erősebbek, mint az emberi jogok, a kisebbségvédelem, stb. - Borbély Imre szerint az RMDSZ-nek fontos lenne, ha saját jelöltet állítana az elnökválasztáson. - Az RMDSZ-ben a belviszályok forrása a Kolozsvári Nyilatkozatig az volt, hogy "Domokos Géza és a köréje toborzott, zömmel kommunistákból álló /magukat mérsékelteknek mondó/ csoportosulás akadályozta autonómiánk törvénybe foglalását". "A harmadik kongresszus óta az okozza a belviszályt, hogy ugyanazok, akik gátolták az önrendelkezés igényének kinyilvánítását, kollaborációs ballépéseket tettek, másrészt késleltetik a program lényeges pontjainak valóra váltását, mint amilyen a belső választások, regisztráció, az autonómiaelképzelések egyeztetése, jogi formába öntése." Az autonómia elérésére közvetett stratégiákat kell követni. Az egyik a közösséget összetartó belső erő növelése, a másik a külpolitikai hatalomtöbblet megszerzése. Erősíteni kellene az RMDSZ helyzetét a FUEV-ben. - Amíg az RMDSZ nem éri el az autonómiát, addig nem lehet szó koalícióról a hatalommal, hangsúlyozta Borbély Imre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ 1996. április 10.
Ábrahám Dezső, a megszűnt Transsylvania Nemzetközi Alapítvány volt főtitkára nyílt levéllel fordult Borbély Ernőhöz, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökéhez, hangoztatva, hogy 1991-ben 200 ezer forintot vett fel, a Labirintus Kft nevében, egy évre szóló kölcsönről volt szó, tehát Borbély Ernőnek kötelessége ezt az összeget visszafizetni. Ábrahám elmondta, hogy senkit sem vádolt sikkasztással. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./1996. április 10.
1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./1996. április 10.
A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ 1996. április 11.
Nagyváradon szaporodnak az emlékművek. Először a hadsereg emelt - dacolva a helyi tanács határozatával szobrot Mihai Viteazulnak, majd a rendőrség /ugyancsak a tanács megkerülésével/ mellszobrot Avram Iancunak, de van már szobra a két világháború között a magyar iskolarendszert felszámoló Onosifor Ghibunak, továbbá Traian Mosoiu tábornoknak is. /Emlékműdömping. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./1996. április 11.
A hazai újságnyomópapír 40 %-os, a külföldi papír 25 %-os drágulása miatt máj. 1-jétől kénytelen a nyolcoldalas újság árát 250 lejről 300-ra, a tizenhat oldalasét pedig 400-ról 500 lejre. A hazai gyártmányú és rossz minőségű papírral való ellátás bizonytalan, azért kénytelenek a papírt importálni. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./1996. április 13.
A Bihari Napló újságárus bódét fog üzemeltetni ápr. 16-tól Margittán és Székelyhídon, ahol más lapokat, magyarországiakat is fognak árusítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13-14./1996. április 16.
Dr. Mihalik András mérnök, a mûszaki tudományok doktora az 1990. márc. 15-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ Bihar megyei elnökeként került be - az RMDSZ színeiben - a Bihar megyei tanácsba, ahol a mûszaki kérdésekkel foglalkozó alelnök, valamint a tanács román-magyar vegyes bizottságának elnöke. A vegyes bizottság keretében jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megyével, figyelemmel kísérik a települések testvérkapcsolatait. Megalakult egy kutatócsoport, melynek feladata a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a belfasti Qeen's University közremûködésével a határ menti kapcsolatok tudományos kutatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./1996. április 20.
A Floridában élő Wass Albert lett a nemrég elhunyt Kiss Jenő helyett az Erdélyi Szépmíves Céh tiszteletbeli elnöke. Az ápr. 15-i rendkívüli közgyűlésen újraalakították a vezetőséget, mert az haláleset, betegségek, kivándorlások következtében lemorzsolódott. Szőcs Géza maradt az elnök. Az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ 1990-es újraindulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. Rövidesen megjelenik Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. Az ESZC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai között van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 22.
Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./1996. április 24.
A magyar-román alapszerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások szükségesek, mert ez az elsõ alkalom, amikor "nyíltan beszélünk, semmit sem söprünk a szõnyeg alá" - nyilatkozta Melescanu külügyminiszter az Erdélyi Naplónak. A terjedelmes interjúban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az ET 1201-es ajánlásának elfogadása vagy elutasítása, hanem az , "ahogyan egyes elõírások tükrözõdnek majd az alapszerzõdésben". - A román álláspont szerint az Európai Unió kibõvítésének a szolidaritás és a rugalmasság alapelvéhez kell kötõdnie. Eszerint egyszerre kellene megindítani a tárgyalásokat az összes csatlakozó országgal. Nem fogadta el az újságíró, Simon Judit megjegyzését, hogy Románia belpolitikailag ingatag és megoldatlan a kisebbségi kérdés. "Románia az egyetlen ország a térségben, amely töretlenül fejlõdött a '89-es események után" - jelentette ki a külügyminiszter. Melescanu elmondta, hogy Krilov orosz külügyminiszter-helyettessel azonos a nézetük a NATO-ról: egyikük sem akarja, hogy a szervezet kibõvítése egyik vagy másik ország kizárásával sorompókat képezzen Európában. A román külügyminiszter cáfolta a kisantant újraéledését, mondván, a zárt csoportosulás megerõsíti az elkülönülést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 24.
Két ellentétes irányzat képviselője nyilatkozik a hetilap hasábjain. Frunda György szerint változás szükséges az RMDSZ politikájában. Amíg az RMDSZ nem kerül be egy kormánykoalícióba, addig nem fog jogokat kivívni a romániai magyarság számára - hangsúlyozta. Reálpolitikus, vallja és az RMDSZ-ben is megerősödött a realista vonal, amely olyan célokat tűz maga elé, amelyek legalább részben megvalósíthatóak. Borbély Imre a koncepcióalakításban tevékenykedik. Az autonómia gondolatát ő erősítette meg az RMDSZ-ben, ellenkampányt annak idején Domokos Géza és Tokay György folytatott. A másik tervezete: egy összmagyar nemzetstratégia körvonalazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 24.
1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./1996. április 25.
Nagyváradon az RMDSZ saját polgármester-jelöltet állít a választáson dr. Csapó I. József szenátor személyében, jelentette be Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az ápr. 22-i sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ 1996. április 26.
Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ 1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./1996. május 1.
Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./