udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1996. július 5.
Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1996. július 6.
A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./1996. július 9.
Bodor Pál goromba, csúsztató cikknek nevezte Borbély Zsolt Attilának "az Erdélyi Napló egy korábbi számában" megjelent írását. Ebben Borbély Zsolt Attila Bodor Pált említette, aki azon méltatlankodott, hogy határon túli magyar politikusok a Duna Televízióban nemzetellenesnek neveznek egyes politikai erőket. Bodor Pál megvédte az SZDSZ-t a nemzetellenesség vádjával szemben. Bodor Pál kifejtette, baloldali /és nemzeti érzelmű, érzékenységű/, és nem áll az SZDSZ oldalán, Pető Ivánnal már összecsapott. Bodor azt is jelzi, hogy Borbély Zsolt Attila azért állt ki a Duna Tv kerekasztala mellett, mert annak fő elfogultja Borbély Imre volt. "Aki, hallom, nem névrokona Borbély Zsolt Attilának." /Bodor Pál: Vigyázat, simli! /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A korábbi szám tavalyi: Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./ - Borbély Zsolt Attila apja Borbély Imre.1996. július 10.
Gyergyószentmiklóson júl. 1-jén avatták fel Márton Áron püspök mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A szobrot Dézsi Zoltán, a város polgármestere leplezte le. A püspök 1925-ben Gyergyószentmiklóson volt káplán. A szoborállításról hírt adott az Új Remények, a helyi római katolikus plébánia kiadványa. Jún. 30-án képkiállítás nyílt a városban az egykori Csík vármegye templomai címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./ Az Új Remények júniusi számát a Márton Áron-centenárium tiszteletére állították össze, amelyben Hajdók István főesperes felidézte emlékeit a nagy püspökről. /Magyar Kurír (Budapest), júl, 10., 157. sz./1996. július 10.
Akik jelenleg bizalom-megelőlegezésről, a "kinyújtott békejobb" történelmi szerepéről beszélnek, azok ezt nem őszinte idealizmusból teszik, hanem - sajnos - a magyar nemzetétől eltérő érdekszövetségeiket leplezendő - írja Borbély Zsolt Attila. "A Kádár-Aczél-rendszer nemzeti öntudatpusztító politikai kurzusának eredményeképpen ma magyar nemzeti érdekek külpolitikai artikulálását két alapvető tényező akadályozza." Az egyik a pénzügyi-politikai-média érdekcsoport, mely immunis a magyar problematika iránt. A második csoport az államnemzeti felfogás őszinte híveiből áll. Horn Gyula emlékezetes kijelentésével /tízmillió magyar miniszterelnöke/ szemben áll a kormány külpolitikai retorikája. Tettei kevésbé. "A magyar nemzet öncsonkító azonosítása tízmillió magyar állampolgárral egyelőre még periférikus jelenség, de érezhető a hivatalossá tételének a szándéka." - Az alapszerződés megkötése után rosszabbodott a kisebbség helyzete. - Elemzést igényelne, létezett-e nyomás a nemzetközi politikai élet meghatározó tényezői részéről az alapszerződések megkötésére. Amennyiben létezik is ilyen nyomás. "ennek engedni azt jelenti, hogy az ország felad egy nemzetpolitikai szempontból alapvető prioritást egy másik érdekében." - Értelmetlen dolog alapszerződést kötni olyan román kormánnyal, melynek magyarellenes törekvései a legkülönbözőbb jogi dokumentumokban is kimutathatók. Az alapszerződés feltételéül az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadását és az RMDSZ-nek az előkészítő tárgyalásokon való részvételét kellett volna megszabni. Alapvető lenne Magyarország védőhatalmi státusának kodifikálása is. - Az RMDSZ-nek egyes esetekben szembe kell helyezkedni a hivatalos magyar kormánnyal. Elérkezett a szólás ideje, de még nem múlt el. /Borbély Zsolt Attila: Esetleges segédeszközök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./1996. július 10.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./1996. július 20.
Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./1996. július 20.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1996. július 22.
Az RMDSZ nyilatkozatban állt ki a Reformátusok III. Világtalálkozójának Nagyváradon való megtartása mellett, a lelkiismereti szabadságra hivatkozva, elutasítva az RNEP-nek a találkozó betiltását követelő javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./1996. július 22.
Júl. 22-én Nagyvárad Mihai Sturza polgármester a rendőrség vezetőjével együtt találkozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőivel, a megbeszélésen felajánlották segítségüket a nagyváradi rendezvényt /a református világtalálkozót/ illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 1996. július 24.
Megrendezik a III. Magyar Református Világtalálkozót Nagyváradon, annak ellenére, hogy Romániában hatósági személyek és pártpolitikusok propagandakampányt folytattak ellene - közölte Tőkés László püspök, a Romániai Református Egyház lelkészi elnöke. Hangsúlyozta, hogy a propagandakampány célja: megfélemlíteni a rendezvényre készülő református vendégeket. Románia alkotmánya és törvényei szavatolják az ilyen rendezvény megtartását. Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök fölajánlotta, hogy a nagyváradi székesegyház udvarán megtarthatják a világtalálkozó nyitóünnepségét, ha a hatóságok megakadályozzák annak megtartását a nagyváradi stadionban. A Romániai Református Egyház Zsinata júl. 21-i levelében fordult Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz, ismertetvén a találkozót ért sorozatos megfélemlítéseket, majd tisztelettel kérnek "hivatalos magyarázatot mindezekre, az Egyházunkat és vallásszabadságunkat sértő megnyilvánulásokra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./1996. július 26.
A Szilágyság főszerkesztője, Józsa László érdeklődött a Romániai Magyar Ki-Kicsoda készülő műről, amelynek megjelenése a nagyváradi Scripta Kiadónál az év végére várható. A lexikon 500 oldalon, tízezer címszóval jelenik meg. A kötet számba veszi a történelmi egyházak papjait, tisztségviselőit, a pedagógusokat az óvodától az egyetemig, politikusokat, jogászokat, tudósokat, írókat, költőket, újságírókat, sportolókat, bemutatja a magyar intézményeket, szervezeteket is. / A Szilágyság (Zilah) 26. számában megjelent írást ismerteti: A Hét (Bukarest), júl. 26./1996. július 28.
Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1996. július folyamán
Ma úgy érzem, új veszély fenyegeti nemzetünket, az európai népek családját s az egész világot: az új pogányság, a liberál-kozmopolitizmus, mely tudatosan lerombol minden nemzetiségi és Istenhez, valláshoz való kötődést, és olyan világfiakat nevel, akik előtt semmi sem szent, írta Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök. "Ezek ellen csak egyetlen hathatós eszköz az emberiség jobbjainak összefogása, közös érdekünk: nemzeti és keresztény mivoltunk megőrzése érdekében." /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./1996. július folyamán
A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.1996. augusztus 2.
Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./1996. augusztus 2.
Zsisku János református tiszteletes a Körös völgyében levő falvakat ismerteti Őrtornyaink a Körös völgyében címmel, a kis kötetet Miklós János grafikái illusztrálják. A szerző emléket állított az esztelen gyűlölet huszadik századi tárkányi, kisnyérfalvi, magyarremetei és gyantai magyar mártírjainak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 2./1996. augusztus 3.
Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./1996. augusztus 3.
Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./1996. augusztus 4.
A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./1996. augusztus 4.
Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./1996. augusztus 6.
A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.1996. augusztus 10.
Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./1996. augusztus 14.
Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./1996. augusztus 16.
Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./1996. augusztus 16.
Bilincseket és börtönt is címmel jelent meg Visky András szerkesztésében a CE Szövetség - régebben Bethánia Egylet - néven ismert kegyességi mozgalom tizenkilenc börtönviselt tagjának kötetbe gyűjtött vallomása. A hét lelkipásztorból és tizenkét világiból álló csoportot 1958-ban összesen 258 évre ítélték el "a szocialista közrend elleni cselszövés bűntettének elkövetéséért". A Katonai Törvényszék id. Visky Ferenc lelkipásztort 22 évre, Karczagi Sándor lelkipásztort 20, Dézsi Zoltán lelkipásztort 20, Szilágyi Sándor lelkipásztort 20, Papp Antal földműves 20 évre ítélte, a többieket is súlyos börtönbüntetéssel sújtották. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./ 1996. augusztus 19.
Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./1996. augusztus 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./ 1996. augusztus 21.
Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./