udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
67
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
Helymutató:
Nagyzerind
2002. március 25.
Márc. 23-án Nagyzerinden nótaestet rendezett az Ibolya hagyományőrző női csoport. A helybeli és feketegyarmati nótázók mellett szentlányi, simonyifalvi, erdőhegyi és bélzerindi énekesek is bemutatták tudásukat. Aradról fellépett Matekovits Mária. A megjelentek úgy látták, hogy a közös együttlétnek, a csoportos nótázásnak hagyományt kell teremteni. /(Balta): Nótaest Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2002. április 4.
Aradon nyújtották át az Apáczai Alapítvány pályázatára a támogatásokat a megye iskoláinak. A megyében összesen 147 vidéki tanuló mintegy 82 millió lejt kapott az alapítványtól utazási költségeik támogatására. A pedagógusok ösztöndíja tavaly 48 millió lej értékű volt, idén már eddig erre 38 millió lej adtak ki, és év végére az összeg eléri a 125 millió lejt. Az infrastruktúrára kért támogatás tárgyi eszközei is igen értékesek voltak. A kisperegi és a majláti iskola TV-készülékhez, az ágyai és a szentpáli fénymásolóhoz, a simonyifalvi és a zimándújfalui, valamint az RMPSZ székház videolejátszóhoz jutott. A Csiky Gergely Iskolacsoport fizikalaboratóriumának tavaly és idén nyújtott támogatás az év végéig beérkező összeggel együtt eléri a 94 millió lejt. /P. P.: Az Apáczai Közalapítvány a megye magyar oktatásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2002. április 29.
A 25 éve, 1977. ápr. 26-án elhunyt Olosz Lajos előtt tisztelegtek ápr. 27-28-án a Kőrösközben, a költő szűkebb hazájában. Ápr. 27-én Nagyzerinden, a kultúrotthon melletti épületben berendezett képtárban található tavaly szeptember óta (a felavatást már meg nem ért) Vitroel Emil szobrászművész Olosz Lajosról készített szobra. A költő nevét viselő nagyzerindi és a kisjenői Körösmente irodalmi kör képviselői. Ápr. 28-án a költő kisjenői sírját koszorúzták meg tisztelői. /Tisztelgés Olosz Lajos előtt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./2002. június 12.
Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./2004. április 7.
Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./ 2004. június 3.
Jún. 1-jén tartotta kampányzáró közgyűlését az RMDSZ helyi szervezete Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Otthonban. A megyei szervezetet Király András elnökkel az élen a megyei tanácsosjelöltek küldöttsége képviselte. Ozsvár Zoltán leköszönő polgármester, polgármesterjelölt ismertette az eltelt mandátum alatt elért eredményeket. Arad megyében az RMDSZ, a tulipán színeiben 416 polgármester- és tanácsosjelölt várja a vasárnapi megmérettetést. Nagyzerind községben – ahol a magyarság számaránya 95% – a lakosságnak 7 párt listáin induló magyar jelöltek közül kell kiválasztania érdekeinek képviselőit. /Nagyzerinden 7 párt listáin magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./2004. június 24.
Szűcs József a nagyzerindi tanács alakuló ülése előtt pár perccel tudta meg, hogy kizárták az RMDSZ-ből, így a községben már az alpolgármester sem RMDSZ-es. A legtöbben az RMDSZ-es Szűcs Józsefet szeretnék alpolgármesternek – nyilatkozta Simándi Sándor, Nagyzerind demokrata párti (PD) polgármestere. Utóbb azonban kiderült, három RMDSZ-es tanácsos járt Aradon, akik a szövetség megyei központjánál feljelentették Szűcs Józsefet azzal, hogy Ozsvár Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölt ellen kampányolt a községben. /Irházi János: Botrányos kizárás a nagyzerindi RMDSZ-ből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./2004. július 8.
Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./2004. augusztus 2.
Júl. 30-án Nagyzerindben találkozott az RMDSZ helybeli és megyei vezetősége. A legtöbben azt várták, hogy tisztázódjon Szűcs József volt alpolgármesternek az RMDSZ-ből történt kizárásának ügye. Király András megyei elnök hosszan beszélt az RMDSZ programjáról. Kitért arra is, hogy Nagyzerind községben 93%-os a magyarság részaránya, a választási eredmény nem felel meg az elvárásoknak. Szabó József, az RMDSZ nagyzerindi szervezetének elnöke követelte a Szűcs elleni, koholt vádak alapján hozott határozat visszavonását, amit többen is helyeseltek. Nagyzerinden az 1347 szavazati joggal rendelkező polgár közül 357 szavazott az RMDSZ megyei listájára. Király András megyei elnök szerint Szabó József a választási kampányban az MPSZ-nek gyűjtött aláírásokat ahelyett, hogy a szervezéssel foglalkozott volna. Szabó József elmondta, hogy Király András utasította Borsos Vilmos feketegyarmati tanítót, hogy hozza létre a parasztpárt helybeli szervezetét. Ezt Cziszter Kálmán magyarázta meg: a Szabadság-szobor felállításához szükséges parasztpárti szavazat miatt kellett ilyen ígéretet tenniük, hozzátette, a községben már amúgy is létezett 8 párt, a parasztpárt pedig csupán 4 szavazatot kapott. A vitában Szűcs József többször megpróbált szóhoz jutni, kétszer néhány másodpercre sikerült is, amikor tagadta az ellene felhozott vádakat. A közel háromórás vita során többen sürgették az ellene hozott határozat visszavonását, de ilyenkor valaki mindig közbeszólt. Szűcs József ügyéről kijelentették: ügyében az Etikai Bizottság dönt. /Balta János: Meddő vita. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./2004. augusztus 31.
Több évtizedes szünet után idén másodszorra egyhetes festőtábort szerveztek Nagyzerinden. A művésztelep alkotói gyarapították a község képtárát. A képtár idén ünnepelte 30. születésnapját. A hetvenes évek közepén alakult a zerindi képtár és az akkori hagyományoknak a folytatása a jelenlegi nemzetközi művésztelep, mondta a nagyzerindi születésű Siska Szabó Hajnalka, a tábor művészeti vezetője. /(nagyálmos): A környezetet is gyarapítják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./2004. december 28.
Nagyzerinden a frissen alakult helyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület bemutatkozott műsorával a karácsonyi istentiszteleten, most pedig szilveszteri mulatságra készül a helyi református egyház egykori iskolájának nemrég visszakapott épületében. /K. K.: Ifjúsági óévbúcsúztató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./2005. január 22.
Az évtizedekig Nagyzerinden szolgáló Horváth Endre lelkipásztor nyugdíjba vonulásával megüresedett református lelkészi hely betöltésére szeptember utolsó vasárnapján tartott bemutatkozó istentisztelet után Dénes Józsefet egyhangúlag meghívta a presbitérium és a gyülekezet közgyűlése. Dénes József elmondta, hogy huszonöt évi szolgálat és öt gyülekezet után érkezett Nagyzerindre. Első dolgának tartja összefogni az ifjúságot. Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) már megalakult, 19 tagja van. Dénes József minden családot meglátogat, hogy összeírja a híveket, családonként külön kartotékot vezetve. /Kiss Károly: Előbb az Ige, aztán az eke szarva. Beszélgetés Dénes József nagyzerindi református lelkésszel. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2005. február 28.
Február 26-án Nagyzerind kultúrházában megtartott mókabál szervezői ontották a jobbnál jobb szórakoztató ötleteket. /Móka-bál Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2005. március 17.
Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2005. április 19.
Nagyzerinden a Pro Zerind Kulturális Egyesület április 16-án negyedik alkalommal rendezte meg a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési Otthonban a Nótázz velünk! elnevezésű hagyományőrző nótaestjét. Pallagi Margit és Csáky Barna bemutatta a Pro Zerind Egyesületet, működésük öt éve alatt elért eredményeket. /Kiss Károly: Sokaknak támadt nótázni kedvük. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./2005. június 1.
Többnemzetiségű részvétellel zajlott május 27-29-e között a III. Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozata. Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere, a civil kezdeményezés fontosságát emelte ki. Debrecenben összeszokott csapat bonyolította le az ünnepi eseményeket. A Nagyvárad–Debrecen útvonalon tartott futóverseny fináléja népes közönséget vonzott. Debrecenben sikeresek voltak az előadások, fellépett többek között a simonyifalvi Leveles tánccsoport és a nagyzeréndi iskola kórusa. A nagyváradi Szigligeti Színház ünnepi előadása méltó befejezése volt a debreceni Simonyi Napoknak. /Együtt az európai úton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./2005. július 25.
Megtartották Nagyzerinden a Zerindi Napokat. A helybeliek, a hazaérkező elszármazottak mind az Olosz Lajos művelődési ház felé igyekeztek. A meghívott vezetők hangsúlyozták, mennyire támogatják a hasonló találkozókat, ennek ellenére a megyei tanács egyetlen fityinggel sem járult hozzá a rendezvényhez. Nem úgy a község németországi befektetője, Hermann Hilsheimer, aki szabadidőközpontot tervez és 750 euróval támogatta a Zerindi Napokat. Válogatni lehetett a programokban: volt, aki a képtárra volt kíváncsi, más a fogathajtó versenyre. Az esti műsorban fellépett a Rozmaring, a helybeli Tabajdi Károly Általános Iskola kórusa, a helyi népi táncegyüttes és a helybeli IKE-kórus is. /Kiss Károly: A szülőföldet azért szeretjük, mert a miénk. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2005. augusztus 2.
Július 31-én, vasárnap megnyílt az immár harmadszorra megrendezett egyhetes nagyzerindi festőtábor. A Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezetésével zajló alkotóműhelybe idén összesen 12 művészt várnak. A vendégeket családoknál szállásolták el. /(Kiss): Megnyílt a nagyzerindi festőtábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./2005. augusztus 26.
Dénes József nagyzerindi református lelkipásztort a nyár elején megtartott tisztújító közgyűlésen a helybeli RMDSZ-szervezet elnökévé választották. Egy évvel a helyhatósági választások után, amikor Arad megye egyik legmagyarabb községében az RMDSZ elveszítette addigi vezető szerepét. Szerinte a jelenlegi polgármesterrel az emberek elégedettek. /(balta): Gondolkoznak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./2005. szeptember 21.
Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. október 6.
A nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház e heti Arad megyei turnéján Nagyzerind, Simonyifalva, Ágya után és Pécska, Kispereg, valamint Majláthfalva előtt október 5-én Aradon – a 10-es iskolában, a minorita kultúrházban és a 18-as óvodában – szerzett örömet sok-sok gyereknek a Zenés meseváros című interaktív verses, mesés, zenés vidám műsorával. /(Kiss): Zenés meseváros. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2005. december 19.
December 17-én Nagyzerinden, a kultúrotthonban az ágyai műkedvelő színjátszó csoport bemutatta be Nóti Károly Nyitott ablak című vígjátékát. A színjátszók keserű szájízzel mentek haza, mert szinte üres teremnek játszottak. /(balta): Nagyzerinden Nyitott ablak? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2006. január 31.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban került sor január 30-án a nagyváradi Piticot Alapítvány szervezésében az immár ötödször megrendezett, a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok II–IV. osztályos tanulói számára országosan kiírt mesevetélkedő Arad megyei harmadik szakaszára. A tavaly decemberi második fordulóból 12 csapat jutott tovább. A március 24–26-án Nagyváradon tartandó országos döntőbe a harmadik forduló első két helyezettje jutott be: elsőként a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola negyedikes csapata, a Zerindi Törpikék, másodikként az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola negyedikesei, a Kincskeresők. /(Kiss): Mesevetélkedő. Megyei elsők a Zerindi törpikék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 312006. február 7.
A hideg, a fagy ellenére nagy számban összegyűltek az érdeklődők a falugyűléssel egybekötött olvasó-újságíró találkozóra Nagyzerinden és Feketegyarmaton. Mindkét helységben a művelődési házban zajlott az újságíró-olvasó találkozó és a falugyűlésen Nagyzerinden több mint hetvenen, Feketegyarmaton ötvenen voltak. Simándi Sándor polgármester foglalta össze az elmúlt esztendő megvalósításait. Tavalyi központi fűtéssel látták el a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolát, a könyvtár új helyiségbe költözött. Sikeresek voltak a Zerindi Napok, ugyanúgy a festőtábor. Eredményes a Pro Zerind Egyesület együttműködése a francia testvértelepüléssel. /Kiss Károly: Találkozó Zerinden és Gyarmaton. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./2006. február 11.
Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító a dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolájában oktat, ahonnan havonta hazalátogat. Elmondta, hogy végleges szerződéssel oktatja a III. osztályt. Borsos Vilmos feketegyarmati zenekarával szilveszter éjszakáján Torockón húzta a talpalávalót, ahova most farsangi mulatságra is meghívták. A dévai Magyar Házban megrendezendő mulatságon is ők muzsikálunk. Feketegyarmat polgármestere, Simándi Sándor megkérte Borsost, hogy beszéljen Böjte Csaba atyával a Nagyzerind községben is beindítandó gyermekotthon ötletéről.– Nem terhes a dévai szolgálat? /Balta János: Feketegyarmati szívvel a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./2006. február 14.
Február 11-én sikeres farsangi mulatságot szerveztek Nagyzerinden, a kultúrotthonban. Az éjfél után megejtett tombolahúzás során többek között a Pro Zerind Egyesület jóvoltából sok értékes nyeremény talált gazdára. /(balta): Nem volt beöltözés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./2006. április 4.
Nem mindennapi jelenség, hogy valaki túl a kilencedik X-en adjon ki első kötetet. S talán még ritkább, ha az verseskönyv, mert a vers, mondják, az ifjak műfaja. Mézesné Kovács Eta, a Dérütötte avaron szerzője korán kezdte a versírást: a kötetbe felvett első 1926-ból való. Hosszú életében hű maradt a költészethez: a tavalyi évszámmal megjelent kötetben 2005-ben keletkezett vers is olvasható. A sok-sok évtized alatt keletkezett költeményeket Csanádi János ny. magyartanár és Mézes László, az unoka szerkesztette kötetté. Ezt mutatták be a hét végén három helyszínen. Az első Borosjenő, a születés, a gyermek- és ifjúkor helyszíne. A következő Arad, az arad-belvárosi református templom, ahol a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola tanulói énekeltek, majd a Körösmente Irodalmi Kör három szavalója Mézesné Kovács Eta verseit adta elő – ugyanúgy, mint a harmadik helyen, Kisjenőn. Ez a három város volt az, amely meghatározta az egész életében verselő Mézesné Kovács Eta költészetét. /Jámbor Gyula: Három nap, három könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2006. április 11.
Közös nótázással zárult az idei, ötödször megrendezett hagyományőrző nótaest Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Házban. A szervező Pro Zerind Kulturális Egyesület célja az együttlét és az együtt éneklés volt. Az április 9-i est a Körösköz egészét átfogni kívánó hagyományőrző rendezvény volt. A színpadon egymást követték a szereplők, fellépett a helybeli Tabajdi Károly Általános Iskola Rozmaring együttese és a kisiratosi férfikórus is. Jelentős szerepet vállalt az est sikerében Dénes József helybeli református lelkész, RMDSZ-elnök, valamint felesége. /Kiss Károly: Hagyományőrző nótaest Nagyzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/2006. április 27.
Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./