udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Nyárádköszvényes

1999. december 29.

Csíky Dénes nyárádköszvényesi katolikus lelkész személyes okok miatt mégsem vállalta el a jelöltséget a szekusdossziékat ellenőrző bizottságba. Helyette az RMDSZ Csendes Lászlót, a bukaresti magyar evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte erre a tisztségre. /Csíky helyett Csendes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

1995. május 25.

Marian Munteanu Marosvásárhelyen kijelentette: "Rosszul lettem a mindenféle nyelven kiaggatott feliratok láttán." Máj. 9-én kis különítmény járta végig a településeket a Felső-Nyárád mentén, és a faluvégeken felállított /és a falu pénzén megvásárolt/ kétnyelvű táblákat összeszedte, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg a szabványnak. Csíkfalva, Deményháza, Köszvényes, Nyárádremete táblái eltűntek. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Marian Munteanu az 1990-es diáktüntetések vezetője volt.

2001. május 26.

Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2004. június 24.

Többször hangoztatták, hogy az RMDSZ, valamint a magyar kormány sokat tett a magyar nyelven tanuló diákok esélyegyenlőségéért. Három nyárádmenti, csaknem színmagyar falu tanintézeteiben, Nyárádremete községben, valamint az oda tartozó Vármezőn és Nyárádköszvényesen csaknem százszázalékos volt a „kisérettségizők" bukása. A három iskola vezetősége óvást nyújtott be a tanfelügyelőséghez. Ennek eredményeként még négy tanulót átengedtek. De ez még mindig csak 15 százaléka azoknak, akik elvégezték a nyolc osztályt. A sorozatos bukás oka, hogy az 5-8. osztályosok nem megfelelő tankönyvből tanulják a román nyelvet. Az 1–4. osztályban most már megvannak a magyar gyerekeknek készített román tankönyvek (az alsó tagozaton idegen nyelvként sajátítják el a románt), de nincs folytonosság. Ötödik osztálytól azonos a tankönyv a román és magyar ajkú gyerekek számára. /Máthé Éva: Kétes esélyegyenlőség. Román nyelvből – elégtelen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. március 8.

Nyárádremete községben 3.860 személy él, Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Deményházán, Mikházán, Vármezőn. Az állatállomány jelentős, 43 traktor és 7 kombájn van magántulajdonban. A község polgármestere, Gál Lajos elmondta, hogy nehéz lesz a földterületek birtokviszonyának rendezése, nincsenek kataszteri térképek. Az utak rossz állapotban vannak. /(nagy a.): Vendégoldal – Nyárádremete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2005. augusztus 11.

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2005. augusztus 19.

Augusztus 14-én Nyárádköszvényes hazavárta szülötteit és a vendégeket: a magyarországi testvérfalu küldöttségét, valamint a szomszédos falvak lakóit. A művelődési otthon bejáratánál van Nagy László helybeli faragómester rendkívül értékes faragásos táblája, díszíti s ábrázolja a falu életének jellegzetes mozzanatait, munkáját, népszokásait a XIX. és a XX. századból. A kultúrotthon előtt leng a falu zászlaja (egyesítve a magyar zászló meg székely nép hagyományos színeit). A piactéren emelkedik a lenyűgözően nagy és felbecsülhetetlen értékű galambdúcos székely kapu. A méreteiben hatalmas székely kapun olvasható: „Erdély, te a hit és a magyar szabadság mentsvára / És ma is szegletköve a magyar hazának.” (Vargha Gyula: Erdély). Bal felső szélen a Szent Korona, vele átellenben a falucímer. A kapun megtalálhatók a legfőbb magyar-székely jelképek: csodaszarvas, turulmadár, nap, hold, tulipán, ló és fenyő. A gyönyörű kapu a helybeli Lőrincz Albert és fia mesterműve. Augusztus 14-én a vasárnapi mise után a közbirtokosság elnöke ismertette a kapu történetét. Másnap, augusztus 15-én volt a búcsú, a templom zsúfolásig megtelt. /Kajcsa Jenő: Nyárádköszvényes ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2006. február 7.

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék