Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 20 találat lapozás: 1-20

Helymutató: Nyárádmagyarós

1999. április 22.

1997-ben a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ kezdeményezte az újságírók alkotótáborát. A cél volt: Erdély újrafelfedezése. Az akkori táborozás résztvevői megalakították a Héthatár-kerülők Társaságát, akik Kőhalom szórványvidékét járták be. Ezekből a riportokból készült az Erdély felfedezése sorozat első kötete Kóborlás és helytállás címen, a MÚRE és a Brassói Lapok közös kiadásában. A tavalyi, második alkotótábor színhelye a Bekecsalja volt. Ennek eredménye a Bekecs alatt Nyárád tere /Impress, MÚRE, Marosvásárhely, 1999, Erdély felfedezése 2./ című könyv. Nyárádmagyaróson a két felelős kiadó, Makkai János és Gáspár Sándor mutatta be a kötetet. /Adamovits Sándor: Könyvbemutató a világ végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2000. november 13.

Erdélyi és partiumi újságírók érkeztek nov. 10-én Kalotaszentkirályra, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által negyedik alkalommal megrendezett riporttáborba. Kőhalom, Nyárádmagyarós és Barót után idén Kalotaszeg falvaiba látogatnak el az összesereglett riporterek. Dr. Péntek János nyelvészprofesszor tartott előadást a megjelenteknek. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2000. szeptember 4.

Szept. 3-án kezdődött az XVIII. országos folklórfesztivál Marosvásárhelyen. Csaknem 20 vegyes tánckar lépett fel népviseletben. Idecspataka, Mezőméhes, Vajdaszentivány, Copa, Jobbágytelke, Vatava, Marosvásárhely, Nyárádmagyarós, Magyaró, Kelementelke, Kisfülpös és Erdőszakál Maros megyéből, Beszterce Naszód megyéből pedig egy Sebis nevű helyiség, Kolozs megyéből Mócs községhez tartozó falu - Chesau -, végül Hargita megyéből Sármás küldte el táncosait, muzsikusait. Sikeresek voltak a szász néptáncot bemutatók, hasonlóan a marosvásárhelyi cigányegyütteshez. /Járay Fekete Katalin: XVIII. Hagyományőrző Néptáncfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2001. augusztus 7.

A központi 7-es számú vidékfejlesztési régió megyei tanácsainak elnökei aug. 1-jén Gyulafehérváron találkoztak, ahol számba vették a PHARE RO-0007.02-es jelzésű támogatási program keretében benyújtott projekteket. A program újonnan létrehozott mikro-, kis- és közepes vállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hat megyéből összesen 288 igénylés érkezett be, Maros megye a maga 53 projektjével a 2. helyen áll. Virág György Maros megyei tanácselnök riasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: Maros megye nyolc községében ugyanis a népesség fogyása 1966 óta elérte az 50-80%-ot (!), ezek Kozmatelke, Mezőrücs, Bala, Mezőbodon, Kisikland, Magyarbükkös, Csatófalva és Székelyvécke. További 16 településen a népességfogyás 30-50% közötti, köztük például Vajdaszentivány, Nyárádmagyarós, Havad, Gyulakuta és mások. /Bálint Zsombor: Elnéptelenedő községek a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

2001. szeptember 21.

Nyárádselye általános iskolájában 37 tanuló, négy tanár, egy tanítónő van, de csak két osztályterem. Tavaly ismét megindult az 1975-ben felszámolt 5-8. osztály is. A teremhiány és a kevés gyermek miatt csak az osztályok összevonásával lehet tanítani. Újjáépítették az iskola tetőszerkezetét, a manzárdrészben pedig új osztálytermek létesítését tervezik. Az új igazgató, Marti Bálint Nyárádmagyaróson is tanít. A buszjáratot megszüntették, így az ingázó tanárok vagy kerékpáron, vagy gyalog teszik meg - naponta kétszer - a közel hét kilométeres távolságot. Nincsenek tankönyvek, a legszükségesebb tanszerek is hiányoznak. Az iskolának mintegy hatszáz kötetes könyvtára van, annak nagyjából fele a selyei iskoláé, a többi Nyárádmagyarósról származik. /Kommer Alois: Tanárok kényszergyalogtúrán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2001. október 23.

Okt. 21-én, vasárnap szüreti Gyöngykoszorú Találkozót szerveztek Nyárádszeredában. A rendezvény megálmodói - Szabó Éva néprajz szakos pedagógus és férje, Szabó György Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei elnöke - kifejtették, a fesztivál nem versenyjellegű. A felvonulással kezdődött ünnepi rendezvényen hat néptáncegyüttes, valamint a Bocskai Dalkör lépett színpadra a község művelődési otthonában. 1991 márciusában tartották az első Gyöngykoszorú Találkozót. Szabó Éva minden találkozót lefilmezett. Mára 54 darab háromórás kazetta gyűlt össze, amelyből rövidesen CD készül. Ezelőtt tíz évvel Nyárádszeredából indult a Gyöngykoszorú-mozgalom, amely azóta nem lankadt. Szabó György Pál rámutatott: "Amikor elkezdtük, Maros megyében mindössze két-három műkedvelő néptánccsoport létezett. Ma több mint 120 tánccsoport működik, hetente találkoznak, és jól érzik magukat a néptánc- és népviselet világában. Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban, viseletben." Többek között a nyárádszeredai Bocskai Dalkörnek és a Bekecs Tánccsoportnak, az ákosfalvi Forrás Együttesnek, a nyárádmagyarósi, hármasfalui, makfalvi és szentgericei hagyományőrző néptánccsoportoknak tapsoltak a jelenlevők. /Antal Erika: Szüreti Gyöngykoszorú Találkozót tartottak Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2003. február 18.

Febr. 8-án rendezték meg Nyárádmagyaróson, az általános iskolában, a Nyárád mente III. osztályos tanulóinak szavalóversenyét. A nap fő célja a versmondás, annak megszerettetése volt. /Móga Margit, Nyárádmagyarós: Szavalóverseny Nyárádmagyaróson. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. június 3.

Máj. 31-én zárta kapuit a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett ötödik, Erdély újrafelfedezése elnevezésű alkotótábor, ezúttal Málnásfürdőn. Az egy hétig tartó riporttábor témája a székelyföldi gyógyfürdők múltjának és jelenének bemutatása, a borvizek forrásának helyzete. Az előző táborok (Kőhalom, Nyárádmagyarós, Barót, Kalotaszeg) tapasztalatait kötetek őrzik, remélhetően ezúttal is lesz kötet. /Adamovits Sándor: Riporttábor Málnásfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. szeptember 25.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdődött azonban az iskolabuszokból csupán kettő érkezett a megyébe. A tanfelügyelőség gazdasági igazgatója közölte, belátható időn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármű. Iskolabusz nélkül maradt Alsóbölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernyeszeg, ahová a teleki és a magyarpéterlaki gyerekeket, továbbá Marossárpatak, ahová a pókai, mezőmajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Balavásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllősolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllőszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem. Két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetéséről, vagy ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz-szolgálat beindításáról. Ott ahol nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerőket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban. /Mezey Sarolta: Tizenkettőből két iskolabusz érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2004. január 14.

Ismét Kolozsváron vendégszerepel a Maros Művészegyüttes. A Sodrásban című műsort jövő héten mutatják be. A művészeti vezető-koreográfus, Könczei Árpád szavait idézve, az előadás címe "szimbolikus, egyrészt az embertelen, száguldó, számunkra, magyarok számára tragikusan kegyetlen huszadik század sodrását, másrészt a tánc sodró lendületét is szimbolizálja. A katonákról szóló táncos történettel szeretnék emléket állítani mindazon honvédeknek, akik az 1848–49-es szabadságharcban, majd Galíciában, Fiuménél, az Isonzónál, a Kárpát-kanyarban, vagy a Don-kanyarban elestek az első- és második világháború alatt." A táncjáték két részből áll. Az első a bemelegítő, amelyben Nyárádselyéből és Nyárádmagyarósról, Marossárpatakról, Válaszútról és Köménytelkéről származó táncokat mutatnak be az együttes tagjai. A második rész a tulajdonképpeni "történet a katonákról". /(béva): Sodrásban. A Maros Művészegyüttes vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. december 7.

Maros megyében Nyárádmagyaros és Székelybere község alig fél évvel ezelőtti szétválása óta eltelt időszak azt igazolta, hogy mindenki jól járt. Utakat, iskolákat tettek rendbe, művelődési otthon épült. Nyárádmagyaroson az új művelődési ház építésénél voltak napok, amikor húsz-harminc helyi lakos dolgozott egyszerre. /Bakó Zoltán: Bizakodik Magyaros és Székelybere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2005. április 14.

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. október 12.

A múlt héten a régi helyett egy új kápolna alapkövét helyezték el a Bekecs-tetőn. Az esemény szervezői, a nyárádselyei katolikus egyház és a Nyárádmagyarósi Polgármesteri Hivatal szerint ide a környékbeli katolikusoknak szeretnének zarándokhelyet létesíteni, ugyanakkor a megépítendő kápolna turisztikai célponttá is válhat. Az alapkövet Csató Béla római katolikus esperes áldotta meg és helyezte el, a szervezők, illetve az RMDSZ nevében Szabó Árpád beszélt. Az alapkőnél és az 1916-ban meggyilkolt magyar hősök emlékművénél díszőrséget álltak a gyergyói Mátyás lovas huszárezred tagjai. /v.gy.: Kápolnaavató a Bekecsen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2006. május 2.

A Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezésében a múlt hét végén került sor az első Maros népzene- és néptánctalálkozóra Marosvásárhelyen. Fellépett a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezőmadarasi, mezőpaniti hagyományőrző táncegyüttes, a mezőkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Művészegyüttes tánckara és zenekara, valamint az utánpótlás együttes, a Napsugár fiatal tagjai. /Nagy Botond: Teljes telt ház az I. Maros néptánctalálkozón. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. július 25.

Nyárádmagyarós községhez közigazgatásilag két település – Nyárádselye és Torboszló – tartozik. A három faluban 560-an élnek, a lakosság nagy többsége a gabonatermesztésből és az állattenyésztésből él. Kacsó Antal polgármester elmondta, a középületeket, iskolákat, kultúrotthonokat feljavították. Mind a három faluban utakat javítottak. Elindult a gazdasági fellendülés, csak idén 19 családi vállalkozást jegyeztek a község területén. A községi vízhálózat kiépítéséhez készül az előtanulmány. A következő években akarják megállítani a talajcsuszamlásokat a községközpontban és Selye faluban. Nyárádmagyaróson az 1930-ban épített kápolna épülete használhatatlanná vált. A katolikus hívek arra kényszerültek, hogy a volt kollektív gazdaság egyik raktárhelyiségébe menjenek, ott tartják a szentmiséket. Egy kis kápolnát szeretnének építeni. /Kilyén Attila: Nyárádmagyarósi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2006. szeptember 9.

Krizbai Nemes Katalin, a nyárádmagyarósi lelkészné leesett a padlásról, tolószékbe került. Ezután énekelt a templomban, majd elfoglaltságot keresett magának. Elkezdte fonni, szőni a szalmát. Ült a tolószékben, úgy dolgozott. Annyira megszerette ezt a munkát, hogy gyógyulása után is folytatta. Balladák, népszokások alapján készít szalmából faliképeket, bibliai szimbólumokat. Az augusztus 19-20-i kortárs- és falutalálkozó alkalmából Nyárádmagyaróson állította ki munkáit. /Kilyén Attila: Krizbai Nemes Katalin világai. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

lapozás: 1-20