Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Helymutató: Nyárádremete

1999. június 14.

Nyárádremetén jún. 12-én tartották meg a helybéli általános iskola névadó ünnepségét. Lakó Árpád iskolaigazgató ismertette a névadó, dr. Nyulas Ferenc életét is. A egykori Köszvényremetén született kiváló orvos, vegyész, az első magyar nyelvű vegyészeti könyv írója, kémiai szaknyelvünk egyik megalkotója életét embertársai javának, népe haladása és a tudomány fejlesztése ügyének szentelte. Beszédet mondott Spielmann Mihály történész, a Teleki Dokumentációs Könyvtár vezetője. Leleplezték a helybéli Fancsali Imre által készített emléktáblát és a névtáblát. Az iskola könyvtára - a szovátai Teleki Oktatási Központ jóvoltából - 300 könyvvel, tankönyvvel és folyóirattal is gazdagodott. /Iskolai névadó ünnepség Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

1995. május 25.

Marian Munteanu Marosvásárhelyen kijelentette: "Rosszul lettem a mindenféle nyelven kiaggatott feliratok láttán." Máj. 9-én kis különítmény járta végig a településeket a Felső-Nyárád mentén, és a faluvégeken felállított /és a falu pénzén megvásárolt/ kétnyelvű táblákat összeszedte, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg a szabványnak. Csíkfalva, Deményháza, Köszvényes, Nyárádremete táblái eltűntek. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Marian Munteanu az 1990-es diáktüntetések vezetője volt.

1997. június 1.

A Kriza János Néprajzi Társaság máj. 31-én és jún. 1-jén Nyárádszeredában tartotta meg vándorgyűlését Tavaszi népszokások címmel. Pozsony Ferenc elnök, egyetemi előadó megnyitója után kezdődtek az előadások, melyen anyaországiak is szerepeltek, köztük Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa. A résztvevők kiránduláson ismerkedhettek meg a környék nevezetességeivel. Berekkeresztúron a református templomot tekintették meg, a tornya vakolatába vésett, 1580 körüli rovásírásos feljegyzéssel, melyet Ráduly János, e téma kutatója mutatott be. Nyárárdszentmártonban a hétszáz éves templomot láthatták és az 1673-ban készült székely kaput, Mikházán az 1678-ban elkészült templomot, Nyárádremetén a templomban őrzött, fából faragott híres feszületet, amely az 1500-as években került ide eredeti helyéről, Marosvásárhelyről, a Vártemplomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. február 17.

Az 1999-2000-es iskolai évben a gyulakuti tanítók módszertani köre vállalta a II. osztályosok körzeti mesemondó-versenyének megszervezését. Jan. 15-én a Szováta-Balavásár körzetben 35 kisiskolás vett részt a vetélkedőn Szovátáról, Sóváradról, Makfalváról, Hármasfaluból, Nyárádremetéről, Erdőszentgyörgyről és Gyulakutáról. /Ozsváth Éva tanár, Gyulakuta: Mesemondó-verseny Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2000. június 20.

Jún. 18-án, vasárnap Nyárádremetén közel 150 helybéli, környékbeli és meghívott gyűlt össze megünnepelni az új református templom felszentelését. Együtt ünnepelt velük dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Székely András, a küküllői egyházmegye esperese, dr. Mártha Ivor egyházkerületi fogondok is. A IV. Református Világtalálkozó keretében zajlott az ünnepség. Nyárádremete községben száz református van, szórványként a csíkfalvi református egyházközséghez tartoznak. A templom építéséhez segítséget nyújtott egy svájci és egy holland gyülekezet, a helyiek közmunkát végeztek. Az úrasztalát Bíró János szovátai szobrász készítette, s a templomtornyot is ő faragta. A székely kaput a lelkész házaspár adományozta. /Simon Virág: Református templomot szenteltek Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2000. június 23.

Jún. 19-én református templomot szenteltek Nyárádremetén. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. A szórványban élő református híveknek holland és svájci segítéséggel sikerült templomot építeniük. A templom mellé vendéglakást is építettek, amely különböző nyári egyházi- és képzőművészeti táboroknak fog majd otthont adni. /Templomszentelés Nyárádremetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2001. május 26.

Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2002. szeptember 21.

A Nyárádremete melletti Vityal várának feltárását Birtók György helyi polgármester kezdeményezésére végezte el a Maros Megyei Múzeum munkaközössége. Soós Zoltán történész elmondta, az előzetes kutatások alapján egy középkori vár sejlett a mai romok helyén, székely menedékvár lehet. A falak és a feltárt részletek egyértelműen a középkori eredetet igazolják. A székelyek nem csak Vityalon, hanem többek között a Makfalva melletti Makavárán vagy a Málnás melletti Herec vára építésénél is bronzkori földvárakat használtak fel, és ott építették ki a menedékváraikat. Ezt a várat a tatárjárás után, és annak az egyik következményeként építették. Az emberek építkezéshez kezdték elhordani az építőanyagot. /Antal Erika: Turistajelzés vezet a várromhoz. Középkori vár maradványát tárták fel a Nyárád mentén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2002. október 3.

Idén is megtartották a nyárádremetei református egyházközség kebelében a nyári alkotótábort, aug. 26. és szept. 2. között - tájékoztatott Gecző András helybeli lelkész. Az Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubjának (AKIK) tagjai folytatták a tavaly elkezdett munkát, az új református templom kazettás mennyezetének elkészítését. - Tavaly magyar református címereket és népi motívumokat festették a mennyezet középső mezejébe. Ez a közösség már harmadik éve dolgozik együtt, tervezik, hogy felajánlják a csoport szolgálatát a történelmi egyházak püspökeinek. /(bölöni): Festett kazetták. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2003. április 16.

Regemondó verseny megyei szakasza zajlott ápr. 12-én Nyárádremetén. A Megyei Tanfelügyelőség rendezvényén a megye általános iskoláinak harmadik osztályos kisdiákjai vetélkedtek, igen szép számban. /b.d.: Remetei regélők. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2003. július 4.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a magyar tagozat Vásárhelyi Nyári Komédiázás felcím alatti rendezvényével július 6-án kiszáll Mikházára is, egy kerek héten át ott tartja - mindenkit szívesen látva - nyílt próbáit. Három komédia bemutatásáról van szó. A vígjátékokat július 12-én Mikházán mutatja be a társulat, másnap Nyárádremetén, majd július 16 és 17-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceum udvarán láthatja a közönség. Mikházán a bemutató előtt Kántor Zita, valamint a faluban élő Sándor Ernő képzőművészeti munkáiból nyílik kiállítás. A Vásárhelyi Nyári Komédiázást támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. Újra elkezdődhet az, amit az egykori Székely Színház abbahagyott. /L. I.: Vásárhelyi Nyári Komédiázás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2003. július 15.

Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2002. január 10.

Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2002. január 11.

Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2002. június 5.

A Krónika cikke nyomán elkezdődött a párbeszéd az önkormányzat és a katolikusok között Feloldódni látszik a mikházi római katolikus egyház, illetve a Ferenc-rend és a helyhatóságok közötti feszültség, amelyről a Krónika május 25–26. számában írt. Birtok György nyárádremetei polgármester ígéretet tett az egyháznak arra, hogy két ingatlant is visszajuttat jogos tulajdonosának. Bakó Pál házfőnök megnyugtatta a mikháziakat, hogy a kolostor visszajuttatása után az erdélyi ferences rendtartomány nem záratja be a helyi elmegyógyintézetet. A kolostor egyik részébe természetesen vissza fognak térni a szerzetesek, az épület többi részében megmaradhat az elmegyógyintézet. Birtok György polgármester megígérte, hamarosan szerződést bont a kocsma működtetőjével, Török Ferenccel, és az óvoda egy részét is átköltözteti a mikházi iskola épületébe. /Szucher Ervin: Ragaszkodik mikházi vagyonához az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2004. január 22.

Január 17-én tartották Gyulakután a Szováta tanügyi körzet II. osztályosai Nagyapó mesefája mesemondó versenyét. A mintegy 50 km-t átfogó körzet szinte minden iskolája képviseltette magát, Kendtől Nyárádremetéig. Harminchét tanuló mérte össze erejét. Végül a mesemondók közé vegyült egy élő meseíró, Ambrus Lajos Korondról, aki elhozta saját meséskönyveit, és azokat dedikálta a gyerekeknek. /Ozsváth Imre: Meseélmény Gyulakután. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2004. február 10.

Január 24-én Hármasfaluban rendezték meg a III. osztályosok szavalóversenyét. A nagy hideg és hó ellenére a körzet csaknem minden iskolájából: Kelementelkéről, Gyulakutáról, Erdőszentgyörgyről, Makfalváról, Szovátáról, Nyárádremetéről és Mikházáról jöttek tanulók. A vendégeket apródok köszöntötték és vezették őket a király elé. Az eredményeket a trónteremben hirdették ki. /Pálosi Krisztina: Szavalóverseny Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. június 24.

Többször hangoztatták, hogy az RMDSZ, valamint a magyar kormány sokat tett a magyar nyelven tanuló diákok esélyegyenlőségéért. Három nyárádmenti, csaknem színmagyar falu tanintézeteiben, Nyárádremete községben, valamint az oda tartozó Vármezőn és Nyárádköszvényesen csaknem százszázalékos volt a „kisérettségizők" bukása. A három iskola vezetősége óvást nyújtott be a tanfelügyelőséghez. Ennek eredményeként még négy tanulót átengedtek. De ez még mindig csak 15 százaléka azoknak, akik elvégezték a nyolc osztályt. A sorozatos bukás oka, hogy az 5-8. osztályosok nem megfelelő tankönyvből tanulják a román nyelvet. Az 1–4. osztályban most már megvannak a magyar gyerekeknek készített román tankönyvek (az alsó tagozaton idegen nyelvként sajátítják el a románt), de nincs folytonosság. Ötödik osztálytól azonos a tankönyv a román és magyar ajkú gyerekek számára. /Máthé Éva: Kétes esélyegyenlőség. Román nyelvből – elégtelen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2004. július 2.

Máthé Éva megírta (RMSZ, jún. 24.), hogy a Maros megyei Nyárádremete község három gimnáziumának 32 végzettjéből egyetlen gyermeknek sikerült a képességvizsgája. A községközpont 2000 lakosából 16 román, de közülük is 14-en vegyes házasságban élnek. A gyermekekre tehát csak annyi ragad román nyelvből, amennyit az iskolában hallanak. Színmagyar vidékek gyermekeinek V. osztálytól kezdve a bukaresti elitiskola azonos tanterve alapján többek között Ion Pillat versét kell elemezniük. Évről évre egyes újságírók figyelmeztetnek, hogy az iskola elsődleges feladata nem a román irodalmi műveltség gyarapítása, hanem a beszélt nyelv elsajátítsa. Barabás István újságíró nem azt szögezte le, hogy más tankönyvből kellene tanítani a magyar gyermekeket, hanem román és magyar gyermekek közös nyári táborozását ajánlotta. /Barabás István: Insuficient! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2004. július 7.

Második alkalommal rendezi meg Nyárádremete önkormányzata, a Maros Megyei Tanács és a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Mikházán, egy régi csűr előterében azt a színházi fesztivált, amely az idén a Csűrszínházi Napok nevet kapta. Szélyes Ferenc színművész, a rendezvény ötletgazdája közölte, Bartha Lajos Zsuzsiját Falusi szerelem címen adják elő. Lesz bábszínház, gyerekprogram is. Szélyes Ferenc szándéka az, hogy ezt a félreeső, elmaradott térségét kiemelje a névtelenségből. /Máthé Éva: Csűrszínházi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2005. március 8.

Nyárádremete községben 3.860 személy él, Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Deményházán, Mikházán, Vármezőn. Az állatállomány jelentős, 43 traktor és 7 kombájn van magántulajdonban. A község polgármestere, Gál Lajos elmondta, hogy nehéz lesz a földterületek birtokviszonyának rendezése, nincsenek kataszteri térképek. Az utak rossz állapotban vannak. /(nagy a.): Vendégoldal – Nyárádremete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2005. július 26.

Évente egyszer – sátoros ünnepen kívül is – zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben azután református templomban Gecző András helybeli református lelkész hirdette az igét. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét. Ezért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emőke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerősítését. Nyárádszentannán a kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra /1907-1982/, aki 1928 szeptemberétől Nyárádszentanna kántortanítója lett; hű maradt egyházához és iskolájához élete végéig. – Tavaly Molnár Vince képeit mutatták be, idén Bandi Katalin üvegfestményeit. Ahol Gecző András lelkész felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítanak egy-egy templomot, Nyárádremetén, Nyárádandrásfalván, Nyárádszentannán kazetták készülnek, emlékművet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szőlős indul. Sok Gecző Andrásra lenne szükség. /B. D.: Mikor az Ige tetté lesz. Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2005. szeptember 15.

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2006. március 22.

1990 nyarán indultak a vasárnapi ifjúsági és gyermekszentmisék. Hogy élményszerűbb legyen az együttlét, Marosvásárhelyen énekcsoport alakult Jubilate néven, bejárták a közeli és távolabbi egyházközségeket is. Egyházi énekeket adtak elő, gitár- és orgonakísérettel. 1996-ban a Gyergyószentmiklóson és a gyergyóditrói nagytemplomban énekelhettek. 1997-ben részt vettek a Nyárádremetén szervezett kórustalálkozón. Ugyanebben az évben több helységben bemutatták Müller–Tolcsvay Mária evangéliuma című rockoperáját. 2000 januárjában kezdték próbálni Bródy–Szörényi István a király című rockoperáját. Bebarangolták vele a környéke, eljutottak Szászrégenbe, Medgyesre és Gyergyóalfaluba is. A Jubilate minden karácsonykor meglátogatja a kórházban és a sárpataki öregotthonban a betegeket, öregeket. A Jubilate vezetője Simon Kinga kántor. /b. d.: Jubilate. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

2006. július 25.

Világi és egyházi összefogás iskolapéldája lehet a nyárádszentannai templom megmentése. Tanítani lehetne, ahogyan Gecző András lelkész minden eddigi állomáshelyén maradandót teremtett, hol új templom építésével, mint Nyárádremetén, hol restaurálással, emlékmű-állítással, mint Nyárádandrásfalván s most Nyárádszentannán. Hálaadó istentiszteleten szentelték újjá a megerősített nyárádszentannai református templomot. Igét hirdetett Pap Géza püspök. Mintegy három és fél milliárd (régi) lejt kellett „szerezni” a munkálatokra, ebben nyújtott segítséget a megyei tanács, Lokodi Edit Emőke elnök asszony, Borbély László megbízott területrendezési és -fejlesztési miniszter, cégek, szakemberek és kétkezi munkások. Mikor átvette hivatalát, mondotta Borbély László, áttekintette az iratokat, és döbbenten tapasztalta: a rendszerváltás 15 évében ez volt az egyetlen erdélyi magyar műemlék a felújítási programban. Azóta a szám 22-re emelkedett. /Bölöni Domokos: Megmentették a nyárádszentannai templomot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

lapozás: 1-26