udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
185
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-185
Helymutató:
Nyárádszereda
2005. július 8.
A Szent József Gyermekotthon működése 2003 szeptemberében indult Szovátán. 2004 nagyhetére beköltözhetővé vált az új otthon, azonban leégett az épület. A munkálatok újból elkezdődtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült. Gyermekvédelmi tevékenységük többféle. Egyes családok gondjai ruhaadománnyal, élelmiszercsomaggal megoldhatóak. Napközi otthonos foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű gyerekek segítése, naponta délután. A napközik öt helységben működtek az elmúlt tanévben: Nyárádszeredában, Vármezőn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezőn. Ezt a hálózatot szeretnék tovább bővíteni a jövőben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllő menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében. /Pál Marika és Szilágyi Réka: Önkénteseket munkatársakat várnak a szovátai gyermekotthonba. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2005. július 20.
Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2005. július 22.
Szeredától Szeredáig, magyartól magyarig akciót, gyalogtúrát szervezett Kollár Zsolt örkényi jegyző társaival. Huszonketten szűk két hét, közel 250 kilométer, több mint félszáz Maros és Hargita megyei település –ez jelezte a magyarországi társaság erdélyi gyalogtúráját. A cél: bocsánatot kérni a 2004. december 5-i népszavazás eredményéért. Az akció résztvevői Igen – egy a nemzet feliratú trikóban vonultak hegyen-völgyön át, végül visszaérkeztek Nyárádszeredába. „Hiszünk abban, hogy Magyarország népe nem alávaló, csupán megtévesztették és félrevezették, mikor nem nyújtott kezet határon túli testvéreinek” – mondta Kollár. „Több helyen az emberek behívtak a házukba, pálinkával, fánkkal kínáltak, az életükről meséltek. Olyan 85 éves bácsival is találkoztunk, aki 17 éven keresztül szolgált a magyar hadseregben, és most joggal kérdezi: őt miért nem illeti meg a magyar állampolgárság?” – mesélt az út élményeiről a túravezető. Minden faluban és városban megálltak, szóba elegyedtek az emberekkel. /Szucher Ervin: Bocsánatkérés december 5-ért – Szeredától Szeredáig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2005. július 25.
A falakról mállik a festék, az épületbe több helyen befolyik az eső és nincs víz meg lefolyó sem. Ilyen képet mutat a nyárádszeredai Bocskai István Általános Iskola udvarán kormányprogram keretében épített sportterem, melyet július 22-én Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter is megtekintett. Borbély a helyszínen akart tájékozódni arról, hogy miért nem tudják a több hónapja felhúzott, több százezer eurós termet használni. A kivitelezés nagyon sok esetben csapnivaló. Ebből kifolyólag – mondotta Borbély – az országban a mintegy 400 ilyen sportteremből 150 javításra szorul, közülük pedig különböző okok miatt 33 használhatatlan. Nyárádszeredán Borbély megígérte, hogy a minisztérium az épület közművesítésére mintegy kétmilliárd lejt utal át a polgármesteri hivatalnak, ugyanakkor utasította az építőket, hogy a szerződésnek megfelelően, saját költségükön javítsák ki a felmerült hibákat. Ha ez nem történne meg, Borbély pert is kilátásba helyezett. /Bögözi Attila: Sporttermek balsorsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. július 25.
Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. augusztus 2.
Július 30-án tartották Nyárádszeredában a második Seprődi János kórusfesztivált, a női kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti női kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női kar lépett fel. Augusztus 6-án Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak. Ugyancsak augusztus 6-án tartják a kamarakórusok találkozóját Gernyeszegen, a református templomban. Augusztus 7-én a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdőcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. /b. d.: Dallal a nemzetért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./2005. augusztus 8.
Augusztus 6-án a gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel a II. Seprődi János Kórusfesztiválon. A rendezvénysorozat több helyszínen zajlott – Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Erdőcsinádon – és Gernyeszegen, ahol kamarakórusok találkoztak határokon innen és túlról. Fellépett többek között a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus és a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét. /Nagy Botond: Kamarakórusok találkozója Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./2005. szeptember 15.
A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2005. szeptember 19.
Szeptember 17-19-e között rendezték meg a Csíkfalvi Napokat. A községközpontban felavatták az első és a második világháborúban elesett hősöknek emelt emlékoszlopot, ugyanott székely kaput is emeltek. Jobbágyfalván terménykiállítás volt, a kultúrotthonban pedig fotókiállítás. A fényképek a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kommunikáció szakos tanulóinak nyári gyakorlatán készültek, témájuk a falu világa. Nagy érdeklődés volt a kakas-pörkölt főzőverseny iránt. Fellépett a Bocskai dalkör, a jobbágyfalvi hagyományőrző néptánccsoport, a szentháromsági Tüzes és a nyárádszeredai Bekecs néptánc-együttes is. Egy szász hagyományt idézve, a fiatalok kakaslövőversenyen vettek részt. Szüreti bállal zárultak a Csíkfalvi Napok. /Vajda György: Csíkfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./2005. október 1.
Értékes népköltészeti kiadvány látott napvilágot. Vadrózsa virága (Edelény, Sepsiszentgyörgy 2004) címmel közkinccsé vált Farkas Jenő tanárnak és tanítványainak gyűjteménye, amelynek feldolgozása közel fél évszázadig húzódott. A Sepsiszentgyörgyön élő Péter Sándor vállalta – Farkas Jenő egykori tanítványaként – a szöveggondozás, szerkesztés munkáját, ugyanakkor neve – Hadobás Pál társaságában – felelős kiadóként is szerepel. Farkas Jenő 1908-ban született Nyárádszeredában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, előbb lelkészi diplomát, majd francia-filozófia-pedagógiai képesítést is szerzett. 1948-tól Székelykeresztúron tanár. 1968-ban vonul nyugdíjba. Marosvásárhelyen hunyt el 2000-ben, 92 éves korában, végső nyughelye a székelykeresztúri temetőben van. 1957-ben és 1958-ban végezte Székelykeresztúr és vidéke népköltészetének gyűjtését, diákjaival. A könyvben kilencvennyolc mese és tréfás történet kapott helyet. Péter Sándor szerint a könyv másik erősségére, a húsvéti öntözőversek fejezete. /Ráduly János: Vadrózsa virága. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./2005. október 12.
Székelytompán először rendeztek falunapokat. Október 8-a mulatsággal, mókázással telt. A művelődési otthon udvarán négy csapat mérte össze pörköltkészítő tudását. Az 1848–49-es szabadságharc székelytompai hősi halottainak állított emlékmű előtt a kegyelet koszorúit helyezte el a nyárádszeredai önkormányzat, az RMDSZ és az egyházközség. Az ünneplő közönség az általános iskola udvarára vonult át, ahol a székelytompai népoktatás megalapítója, Bothos Péter (1604-1685), valamint a falu első ismert tanítója, Bodor Ádám (1807) emlékére állított táblát leplezték le. A programban Székelytompa kismonográfiájának bemutatója is szerepelt. A kötet azonban csak pár napos késéssel kerülhet olvasói kezébe. Tizenegy év gyűjtőmunkájának eredménye a kiadvány, amely 300 példányban jelenik meg. A kismonográfia címe: Székelytompa tegnapjai. /Nagy Annamária: Székelytompai Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2005. október 20.
Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Családegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendezvényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./2005. december 12.
A Magna 2002 Kft-t Marosvásárhelyen jegyezték be, a felnőttoktatási tevékenységét 2003-ban indította el. Ma Gyergyószentmiklóson 4, Szentegyházán 2, Nyárádszeredában 2, Szovátán 1, Marosvásárhelyen 2 csoportban összesen 288-an részesülnek turisztikai képzésben. Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ (MOK) igazgatója tevékenységük meghatározására a műhelymunka kifejezést használja. A MOK a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt folytatja tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy például a panzióvezető-tanfolyam elvégzése után a sikeresen vizsgázó hallgató a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium által láttamozott hivatalos oklevelet szerez, amelyet Európa bármely országában elismernek. Az elmúlt három évben Maros és Hargita megyében 300-an szereztek panzióvezetői oklevelet. – A MOK felnőttképző tanfolyamain az alapképzés ideje 4, a szakképzés ideje 8 hónap. Körülbelül 2 nap elméletre 3 nap gyakorlat számítható. Célunk, hogy rövid idő alatt megfelelő szintre emeljük az Erdély régiós turisztikai oktatást, ennek révén pedig a faluturizmust – mondotta Nagy László Mihály. /Kilyén Attila: Szakszerű faluturizmus a vidékfejlesztéshez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2006. január 10.
Nyilvánosságot kapott az RMDSZ-közeli körök egy újabb botrányos hamisítása. Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó, melynek Markó Béla is részvényese, egyszerűen kihagyta Tőkés László nevét. Az eset napvilágra kerülése után a kiadó magyarázkodott: a cenzúra oka állítólag „a műfaji tisztaságra való törekvés”. Ez az eset beilleszthető egy évtizedes folyamatba: az RMDSZ és holdudvara ismételten megkísérli a történelem átírását, állapította meg Borbély Zsolt Attila, aki korábbi múltátírási kísérletekről írt. Az 1995-ös atlantai tárgyalások idején megpróbálták visszamenőleg legitimálni az RMDSZ történetének mindmáig legnagyobb botrányát, a Neptun-gate-et. 1996-ban, az RMDSZ addig nagyjából egyenes pályáján törést hozó esztendőben, a választások előtt több olyan nyilatkozat is elhangzott az RMDSZ vezetői részéről, mely valószínűsítette, hogy a szervezet akár az Iliescu-féle posztkommunista erőkkel is közösen fog kormányozni, ha erre lehetőséget kap. Markó Béla a Népújság 1999. május 14-i számában megjelent interjúban ezt letagadta. (Majd 2000-ben kormányzati együttműködést kötött Nastaséékkal.) 1999 végén, amikor Tőkés László a legmagasabb magyar állami kitüntetést kapta meg, akkor még az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, az RMDSZ Tájékoztatója hallgatott az eseményről. Ugyancsak 1999-ben jelent meg az RMDSZ gondozásában egy CD-ROM, melynek kronológiája tendenciózusan hiányos, az RMDSZ vezetőire nézve kellemetlen ügyek nem vagy alig szerepelnek benne. A Neptun-ügyből kimaradt maga a tárgyalás, Tőkés László nyilvánossághoz fordulása, valamint az SZKT elítélő nyilatkozata. Nagy Benedek Tőkés László elleni 1994. december 20-i puccskísérletéről teljes a hallgatás, mint ahogy nem esik szó a háromállomásos (Alsócsernáton – Érmihályfalva – Nyárádszereda) Fórum-mozgalomról sem. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója most kijelentette: Markónak „semmi köze az egészhez, különben Markó Béla életében két sort sem olvasott Wass Alberttől, nem tartja jó írónak.” Valaki nem tart jó írónak valakit, miközben nem olvasott tőle két sort? Akkor minek alapján mond véleményt? – kérdezte Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Mit hozhat még a múlt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 10./2006. február 7.
Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején. Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi. A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 20.
Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./2006. február 21.
A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2006. március 2.
Amikor egy ország szegény, a művelődési élet húzza a rövidebbet. Ilyen körülmények között jó arról hallani, hogy vannak magántársulatok, mint a Yorick Stúdió Marosvásárhely, amelyek saját produkciók bemutatásával próbálkoznak. Gernyeszegen csak a községközpontban négy színjátszó kör és hat néptánccsoport tevékenykedik, magyar, román és cigány egyaránt. Hasonlóan aktív élet van Nyárádszeredában is, ahol szinte minden hétvégén történik valami a kultúrotthon körül. Jó ötletek, lelkes emberek kellenek. /Ha van mire alapozni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2006. április 25.
A Marosszéki Közbirtokosság a Küküllő, Nyárád és Maros menti községeket foglalja magában. 7829 hektár erdő és 1100 hektár legelő fölött gazdálkodik. Harmincegy közigazgatási egységben összesen 127 település tartozik hozzá. Vezető fóruma a közgyűlés, amelyben mindegyik település egy-egy delegátussal vesz részt. A vezetőtanács 13 település képviselőiből áll, és a közgyűlés választja meg. Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere, alelnök Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere, titkár Vaidean Florin Bándról. A közgyűlés napirendjén a tavalyi év tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az idei költségvetés megtárgyalása és elfogadása szerepelt. A jövedelem legjelentősebb része a fővágásból származik. A tarvágásból eredő famennyiséget liciten adják el a fafeldolgozó cégeknek. Idén 9 milliárd lejes bevételre számítanak. 2006-ban 2,7 milliárd lej értékben ültetnek csemetét. A közgyűlésen elfogadták, hogy a jövedelmet nem osztják ki, hanem a beruházási alapba helyezik. A jövedelem növelése érdekében egy Sapard-programban akarnak részt venni. A közbirtokosságnak több épülete is van, amit még az állami szervezet, Romsilva birtokol. A visszaigénylési kéréseket benyújtották. Megpályázták a fürdőhelyek fürdőzési és gyógyászati lehetőségeinek növelését célzó kormányprogramot. /Mózes Edith: Kilencmilliárd (régi) lejes bevételre számítanak. Perbe hívják a Romsilvát? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2006. április 27.
Április 28-tól május elsejéig tartják meg Orosházán a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vezetőinek a találkozóját, melyre Háromszékről Boldizsár Bélát, a Karitas Megsegítő Alapítvány, Bandi Sándort, az Őrcsillag Család- és Nagycsalád-egyesület, valamint Bögözi Attilát, az ozsdolai családegyesület vezetőjét hívták meg. Erdélyből Felső-Háromszéken kívül csíkszeredai, nyárádszeredai és nagyváradi családegyesületek lesznek még jelen. A találkozó fő célja a júliusban megrendezendő VII. családkongresszus előkészítése, melynek idén Győr lesz a házigazdája. /(Iochom): Családkongresszus Győrött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./2006. április 29.
Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./2006. május 11.
Az Oktatásügyi Minisztériumban két vidéki iskola számára jóváhagyták a névadást. A nyárádszeredai iskolaközpont Bocskai István, a szovátai tanintézmény az iskolaalapító Domokos Kázmér nevét veszi fel a közeljövőben. /Sikeres névadás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./2006. május 29.
Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/2006. június 12.
Nyárádszeredán a középiskolai oktatás fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték június 10-én Bocskai fejedelemmé választásának városában. A magyar tannyelvű középiskolának a Nyárád mente szellemi életében, az anyanyelv őrzésében betöltött szerepe változatlan maradt. Az ünnepségen többszáz véndiák is jelen volt. Két éves munkával sikerült a névadást elérni, hogy a 2007-ben végzősök már a Bocskai István Iskolaközpontot kapuján lépjenek ki, jelentette be Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. A középiskola megtett útjáról a 82 éves Barra Endre, a tanintézetet 1957-65 közötti igazgatója számolt be. A hagyományok megőrzését vetette fel Szász Ferenc igazgató. Az iskolának jelenleg 465 diákja van, akik közül 180-an tanulnak a líceumi, a többiek az ipari szakközépiskolai osztályokban. /(bodolai) Bocskai otthonra lelt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./2006. július 7.
Terjedelmes kötetet jelentettek meg Parajd múltjának elkötelezett kutatói, Csiki Zoltán magyartanár irányításával mindent begyűjtöttek, ami e sóvidéki nagyközség történetével kapcsolatosan fellelhető. A Rapsóné öröksége /Corvin Kiadó, Déva, 2006/– így, egy n-nel él a hétköznapi nyelvhasználatban e név – című kötet tudományos igényességgel dolgozza fel a település földrajzát, történelmét, művelődési hagyományait. A legtöbb írás szerzője a kötetet gondozó Csiki Zoltán, kívüle Horváth István, Ozsvát Pál, Vécsei András vállalkozott egy-egy szakterület feldolgozására. Esetenként nem volt könnyű hozzájutni a forrásanyagokhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte Csiki Zoltán: „Jó lenne, ha a Csíkszeredai Állami Levéltárban csökkenne a bürokrácia, és elkelne egy-két magyar nemzetiségű alkalmazott is. A csak bizonyos napokban működő, napi 3-4 órai konzultálási lehetőség évekre nyújtja a kutatást, amit másképpen néhány hét alatt is el lehetne végezni.” /Borbély László: Tanulmányok Parajd múltjából. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ Egy fejezet a könyvből:Adalékok a tanügyben uralkodó légkör megismeréséhez az 1989 előtti évtizedekben Új élet, új nevelő című füzetecske (1946), majd a Hogyan tanítsunk? lesz az új rendszer nevelési vezérkönyve. Kezdetben még a lelkészek oktatják a vallást az iskolában, megünnepelhetik március 15-ét, október 6-át, a reformáció napját, mindenszentek, halottak, Gyümölcsoltó Boldogasszony, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, gyertyaszentelő, karácsony, madarak és fák napját. Az olvasmányok, versek között még ott van A rab gólya, Árpád sírja, Mátyás anyja, E rab föld mind az én hazám, és a Hideg szelek fújdogálnak című dalt is énekelhetik. Földrajzból még Erdély, a vármegyék, Küküllő vidéke, Udvarhely vármegye a kiindulópont. Történelemből a fontosabb magyar királyok, Szent István, A magyarok Levédiában típusú leckék szerepelnek. Új: Sf. Dumitru, január 24-e mint nemzeti ünnep, Mihály román király, november 7. és augusztus 23. az átállás napjának megünneplése. A falon még a román király arcképe van. Megtiltották a Bocskai-sapkák hordását (1946), Magyarország térképének el kell tűnnie az iskolákból, és rendelkezés szerint „a tanszemélyzet engedély nélkül állomáshelyét nem hagyhatja el”. Felettesekkel csak a fokozatokat betartva léphettek kapcsolatba. A tanítóktól életrajzokat kérnek, összeszedik és máglyán égetik el a tiltott könyveket, a múlt emlékeit, a nyugdíjasoknak megtiltják a tanítást (1947), külön rendelkezés foglalkozik a megszólításokkal és köszönéssel (1949), az orosz nyelv kötelezővé válik a IV. osztálytól, újjászervezik a tanfelügyelőségeket (1948. XI. 15.), megszüntetik az iskolatanácsokat (1949), kötelező a Szovjetunió népszerűsítését szolgáló ARLUS helyi szervezeteinek megalakítása (1948), Lenin halálának, a szovjet hadsereg megalakulásának megünneplése. A tanítók fejadag szerint kapják a cukrot, a kenyér- és ruhapótlékot, 1947-ben három hónapig nincs fizetés, vezényszóra alakulnak a szövetkezetek, amelyeknek létrehozásában a kádereknek elöl kell járniuk: iskolaszövetkezetek, „Összetartás” fogyasztási szövetkezet, Székelység elnevezésű szövetkezet, Economat (1946–1947). 1948-ban a román király képét kötelezően Groza Petru képe váltja fel az osztályfalakon, a címerek is megfelelően változnak. Annyi gyűjtést kell végezni, hogy még a puszta felsorolásuk is nehéz, s ma már kevesen tudnák megmondani ezek hasznát: vadgesztenyegyűjtés, fahamu-, cserebogár-, üveg-, csont-, szurok-, kalász-, bükkmag-, gyümölcs-, gyümölcsmag-, később kökényvirág- és csalánlevélgyűjtés, kötelező selyemhernyó-tenyésztés ott, ahol az egész faluban két kézen meg lehet számolni az eperfákat. De gyűjtöttek a napközi otthon, a moldovai magyar tanítók és iskolák megsegítésére, míg kimondatott, hogy a csángóság nem „igényli” az ördög nyelvének tanítását. Kötelező gyermek- és ifjúsági kórusok megfelelő repertoárral, állandó kórusünnepségekkel, színjátszó versenyek, szervezett rádióhallgatások felnőttek és tanulók számára, havi jelentések a népművelésről, faliújságversenyek, a kádereknek részt kellett venniük a vetési mozgósításokban (ún. vetési csata), állandó ideológiai előadások, a vizuális agitáció frissen tartása stb. Aki saját fejével mer gondolkozni, annak az eltávolítás, nehéz börtönévek, emberi lényének megsemmisítése következnek. Nem egyedülálló Parajd tanügyi helyzetében Fülpösi Jenő magyar szakos esete. (Kilenc évre ítélték el nyelvtanórán diktált példamondatai miatt.) A tanító mozgósító plakátokat ír, gyűlésekre hívó megjelenésre kilincsel, házal a szükségletek szerint. A falvakat a „fekete autók” járják, s ha valaki ellene mer agitálni, azonnal elviszik, kanálisokban hálatják, a fogait az első találkozáskor beverik, sortüzeket adnak le a falvakra, éppen templomból távozó lakosságára, hogy aztán a kultúrotthonokba térített közösségekkel aláírassák a belépési nyilatkozatot. Az erdőcsináldi, nyárádszeredai vagy a vadasdi tanítót és másokat főbelőttek, ezrek élnek a Kárpátokon túli csupasz területekre száműzve (soknak az új nevét és megválasztott nemzetiségét is a hatalom adja a kezébe), mások a Duna-deltában vívják élethalálharcukat a létért! Például Fülöp Ferenc innen való későbbi erdőszentgyörgyi református esperes, sok más környékbeli különböző rangú emberrel együtt. Parajdon sokan átmenetileg nem mutatkoznak, s ha nappal is zárt kapuk előtt népesebb agitáló csoport jelenik meg, a gazda begyakorolt mozdulatokkal távozik a telek hátsó részén valamelyik erdőrengeteg felé. Az évtizedekig uralkodó politikai szellemet jól bizonyítják a kor tankönyvei. Az V. osztály számára írt Énekeskönyv, Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest, 1960, a hangszerek bemutatása mellett a nagy tömegeket mozgató kórusok képe, Románia állami himnusza és a kötelező Internacionálé mellett, román és magyar nyelven hirdeti a határtalan derűlátást. Ennek az alapja a közösbe terelt gazdálkodás, a hadsereg, a bányászat, a traktorokról, szovjet hatalomról, pártról szóló dicshimnuszok, indulók. 2006. július 13.
Zarándoklatra indul két nagycsalád. A Csíkszeredától Győrig tervezett útvonalon szintén sokgyerekes családokat keresnek fel. A négy felnőtt és 11 gyerek a csíksomlyói kegytemplomban szentmisén vett részt, majd elmondták utazásuk célját. Tavaly Gyergyószentmiklóson, az Erdélyi Magyar Ifjak Táborában találkozott a csíkszeredai Dánél és a nyárádszeredai Csíki család. Itt hívta meg őket Szabó György, a győri Família Nagycsaládos Egyesület elnöke az Európai Nagycsaládosok harmadik Konferenciájára, valamint a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete által szervezett Családkongresszusra, amelyet július 19–23. között tartanak Győrben. A meghívást elfogadták, és továbbgondolkodva született meg az ötlet, hogy ez az utazás jó alkalom lesz felhívni az emberek figyelmét a sokgyerekes családok gondjaira, örömeire. A zarándoklatot egy kisbusszal Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes is támogatja. /Takács Éva: Zarándoklatra indult két nagycsalád. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./2006. július 28.
Könyvbemutatóval és tárlatnyitóval folytatódott a vásárvárosi rendezvénysorozat Nyárádszeredán. Zenei kerettel a Bocskai Dalkör szolgált. Veress Emőke 16 cérnagrafikával jelentkezett, Fekete Pál 28 kisplasztikát állított ki. Humoros kisszobrait mindenfelé kedvelik. Csíki Sándor backamadarasi születésű tornatanár Állj meg madár, fejem fölött dalolva! /Backamadaras, 2006/ című könyve családi történeteket, újságcikkeket, jegyzeteket tartalmaz. A szövegek zömmel az Erdély.ma világhálós újságban, illetve az Európai Idő című hetilapban jelentek meg. /(damján): Cérnagrafikák, humoros kisszobrok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2006. augusztus 15.
Idén decemberben lesz 17 esztendeje a temesvári népfelkelésnek és az érdekérvényesítési lehetőségek megnyílásának az erdélyi magyarság előtt. Közel két évtized: történelmi távlat. Borbély Zsolt Attila felvillant az elmúlt 17 esztendőből pillanatképeket. Ezzel akarja bebizonyítani, hogy a bolsevik, az bolsevik, aki párttitkár-lelkületű, az is marad, a neptunista, az neptunista. A Neptun-ügy 13 esztendős. A Markóék által dominált sajtótól nem várható, hogy megírja a Neptun-ügyet. Szólni kell a román nemzeti liberálisokkal a marosvásárhelyi pogrom után aláírt paktumról, melyben az RMDSZ elhatárolódott az autonómiaköveteléstől, szólni kell Agyagfalváról, Szőcs Géza 1991-es törvénytervezetéről, a Hargita megyei választási listahamisításról, az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatról, a bal-liberálisok sajtóoffenzívájáról, Borbély Ernő SZKT-elnökségének megtorpedózásáról, Tőkés László 1993-as hátbatámadásáról, a Nagy Benedek-ügyről, a Szőcs Géza elleni ismételt támadásokról, az 1996-os puccsszerű kormányalakításról, a Bolyai Egyetem elleni 1997-es libertinus támadásról, a Petőfi–Schiller egyetem torz ötletéről és politikai hátteréről, Alsócsernátonról, Érmihályfalváról és Nyárádszeredáról, a Kincses–Markó párharcról s annak passzív fideszes szemléléséről is. A tanügyi törvényről, a protokollumpolitikáról, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ lecseréléséről, az SZKT fokozatos elsatnyulásáról, egy magyar nemzeti önkormányzat román versenypárttá válásáról. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei 2. Pillanatképek az erdélyi magyarság rendszerváltás utáni történetéből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./ Előző rész: A múlt tükörcserepei 1. Az első lib-lab paktum. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2006. aug. 8./2006. szeptember 18.
Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./2006. október 19.
Dicsőszentmárton szépen felújított, magyar művelődési központtal – az egykori zsinagógával – rendelkezik. Dr. Kakassy Sándor elmondta, egyik legfontosabb mostani rendezvényük a minapi közös, magyar-zsidó múzeumavató volt. Legközelebb október 23-án rendeznek ünnepélyt, előreláthatólag fotókiállítással gazdagítva, és most alakul a Sárga rózsa nevet viselő nyugdíjasklub is. November 5-11-e között tartják a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. Október 22-én ünnepelik a helyi Sipos Domokos Művelődési Egyesület kórusa fennállásának 15. évfordulóját, a hónap végén pedig a helyi népszínház utazik Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozóra. Szászrégenben működik a Tamás Ibolya által vezetett bábcsoport és gyakorol az Ölvedi Rozália vezette néptánccsoport is. A szászrégeni Kemény János Társaság minden hónapban új rendezvénnyel jelentkezik, legutóbb Bíró Donát monográfiáját mutatták be. Marosludason, amint Tóth Sándor tanár és szervező tájékoztatott, legközelebbi rendezvényük november 11-én lesz, a helyi Hajdina Néptánccsoport fennállásának hetedik évfordulóját ünneplik Egy álom és három a tánc címen. A néptánccsoport a Művelődési Ház égisze alatt működik. A jövőben turnéra indul a tánccsoport, körbejárják a vidéket, de meghívást kaptak Korondra és Holtmarosra is. Novemberben dr. Keszeg Vilmos professzor A Mezőség babonái című kötetét mutatják be. Október 23-án koszorúznak a marosludasi temetőben. A marosvásárhelyi Ariel Színház három bérletes előadással jelentkezik Nyárádszeredában. Nyárádszeredába várják a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat is. /(N. B.): Virtuális kultúrkör, avagy vidéki évadkezdés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./