Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 15 találat lapozás: 1-15

Helymutató: Nyárádtő

1993. október 7.

Felerősödtek az elrománosító kísérletek. A magyar lakosság és az RMDSZ évek óta ismételt kérése ellenére Maros megyében nem létezik egyetlen magyar inas- vagy szakmunkásképző osztály, nincsenek magyar ipari szaklíceumok. A mezőgazdasági líceumban az eddig működő magyar tagozatot felszámolták. Idén a líceumok induló IX: osztályainak 20,7 %-a magyar, amikor a megye tanulóinak 40 %-a magyar. Magyar osztályokba akkor is román tanárt küldenek, ha vannak magyar tanárok. Nyárádtőn például a magyar fizikatanárnak román osztályba is adtak fizikaórát, a rajzot pedig magyar tagozaton a román fizikatanár tanítja. /Czire Dénes: A magyar nyelvoktatás gondjai Romániában. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1994. szeptember 23.

Koleragócot fedeztek fel Maros megyében, a Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszeg faluban. /Népszabadság, szept. 23./

1999. szeptember 13.

Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2000. október 1.

Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

2003. augusztus 9.

A marosi Nőszövetségnek van egy jótékonysági programja, melynek keretében minden csütörtökön délután egy-egy református gyülekezet képviselői felkeresik az öregek otthonát, s kis csomagokat visznek a gondozottaknak. A nyárádtői nőszövetség tagjai már többször sorra kerültek, ezúttal is nagy odaadással készültek, több mint 20 asszony sütött tésztát, gyűjtött almát. Az elmúlt tíz év alatt az otthont szépen rendbe tették, ám a belépőt most is, így is megcsapja a kellemetlen fertőtlenítő- és "betegség" szag. Az otthonban tehetetlen, beteg emberek feküdtek egymás mellett a zsúfolt szobákban. A lelkipásztor igét olvasott, s bátorító szavakkal próbált segíteni. Az otthon lakói legjobban a látogatásnak örülnek. - Mi már volt-emberek vagyunk - mondta egyikük szomorúan. /Simon Virág: Volt-embereknél látogatóban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

2003. augusztus 13.

Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2003. augusztus 26.

Örült a díjnak /a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés/, egyetlen romániai magyar kitüntetettként viszont arra gondolt, hogy még sokaknak ott lenne mellettem a helye, hangsúlyozta Csató Béla főesperes. Nyárádtőre helyezték először önálló parókiára, ahol plébániát, lakást kellett megteremteni, valamint a hozzá tartozó falvakban az istentiszteleti helyiségeket. Később Sepsiszentgyörgyre helyezték, itt rendbe hoztai a templomot, kápolnát létesített a különféle filiákban. Csató most azt vallja, hogy a román államtól igenis követelnünk kell mindazt az infrastruktúrát, amit elvettek, de értékes éveket veszítenek, ha csak erre várnak. Munkálkodása eredményeképpen felépült a Deus Providebit Ház. Ha ez a ház történetesen nem lett volna készen 2000-re, akkor Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem volna létezési lehetősége. Most sürgős az egyetemisták bentlakásáról, kollégiumáról gondoskodni, azért lenne olyan fontos a lábasház restaurálását folytatni és befejezni. A jogrend semmibe vétele, a törvénykezés arcul verését jelenti, egy évvel azután, hogy a román állam kinyilvánította az 1948-as államosítás törvénytelenségét, egy igazságtalan bírói határozattal újraállamosítsák a volt katolikus iskola és zárda épületét, (ahol a művészeti líceum működik), amely az 1948-as államosításból kimaradt. Csató Béla nem is kommentálta azt, hogy nem engedélyezték a katolikus osztály beindítását Marosvásárhelyen. /Bodolai Gyöngyi: Épített üzenetek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2003. október 21.

Mint egy nagy család, úgy ünnepelt okt. 19-én, vasárnap a nyárádtői református gyülekezet. A templom fennállásának 60., az egyházközség önállóvá válásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre sokan eljöttek. A templom udvarán leleplezték a kopjafát, amelyen egy ige áll: Bízzatok az Úrban örökké és egy időpont: 2003. /Simon Virág: Sziklaszilárdnak maradni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2003. november 5.

Nyárádtői román gazdáknak osztották ki a mezőpaniti magyar földművesek területeit Birtokháborítás miatt huszonkét mezőpaniti és mezőbergenyi magyar gazda ellen tett bűnügyi feljelentést Liviu Moldovan, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára. Az idős gazdák viszont nem tettek egyebet, csak beálltak saját földterületeikre, amely az államosítás előtt szüleiké volt. Lépésük jogosságát bírósági ítélet is megerősíti, ennek ellenére a földterületeket a szomszéd község polgármestere, Ioan Covrig saját falubelijeinek adta ki. Néhány napja a marosvásárhelyi bíróságot járja huszonkét idős magyar gazda és polgármesterük, Bartha Mihály. A régi paniti és bergenyei telekkönyvekben magyar nevek szerepelnek. Bartha Mihály az intézkedést törvénytelennek tartja. /Szucher Ervin: Huszonkét gazda harcol szülei földjéért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2004. május 5.

Nyárádtőn új játszóteret készített a polgármesteri hivatal. A magyar gyerekek román játszótársaik elkergették: ti itt nem fértek el, ez a játszótér csak a miénk. A játszótérről kiutált gyerekek érezhették, hogy szülőfalujukban, szülővárosukban is csak megtűrt személyek. Az alig tízéves gyerekeket, az egyetlen magyar, összevont osztály kis diákjait arra kényszerítették, hogy délutáni váltásban tanuljanak. Természetes mindenki számára, hogy a csak magyar diákok fognak délután tanulni. Az osztályelső magyar gyerekek, évzáráskor rendszeresen román meséskönyveket kapnak ajándékba. /Simon Virág: Ti itt nem fértek el... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. február 15.

Albert Zoltán, a maroskeresztúri iskola igazgatója találkozót kezdeményezett a községközponti magyar egyházak vezetőivel, a civil társadalom és a szülők képviselőivel. Jelenleg a maroskeresztúri általános iskola magyar I. osztályában 10, V. osztályában 11 gyermek tanul. Az osztály fenntartásához szükséges létszám tíz tanuló, egy-két gyermek visszalépése esetén a megszűnés veszélye fenyegeti az osztályközösségeket. Az óvodában 19-en vannak. Az elmúlt négy évben a magyar tagozaton tanuló diákok száma 16-tal csökkent. Nagy a város vonzása. Nem az általános gyermeklétszám csökkent, hanem a keresztúri iskolát választó tanulók száma. A városban tanuló gyerekek miatt megszűnt Nyárádtőn a magyar elemi tagozat. A találkozón Baróti Csaba keresztúri plébános felajánlotta, hogy amennyiben igény lesz, az egyház mikrobuszával ingáztatná a nyárádtői magyar gyermekeket. /Simon Virág: A megyeszékhely vonzásában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

2005. április 1.

A Maros Művészegyüttes Nyárádtőn vendégszerepelt a Kalotaszeg című műsorával. A polgármesteri hivatal kifizette az együttes kiszállási költségeit. Nyárádtőn háromezer román és ötszáz magyar él. Nyárádtőn 1963-ban fellépett már egyszer a Maros Művészegyüttes, de akkor nem tudta befejezni műsorát, mert kifütyülték őket. Most viszont zsúfolásig megtelt a kultúrház, nagy sikere volt a magyar táncoknak. /Simon Virág: Nyitottabbak lettünk? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2005. december 20.

December 17-én kis csapat indult Nyárádtőről, hogy örömöt szerezzen a holtmarosi öregotthon lakóinak. Egy holland református gyülekezet évek óta támogatja a holtmarosi szociális intézetet. Immár második éve a nyárádtői fiatalok állítják össze és viszik el a karácsonyi ajándékcsomagokat. Az idősek együtt dúdolták a Csendes éj, szentséges éj dallamát. A nyárádtőiek benéztek a Tulipán gyermekotthonba is. A református egyház által működtetett gyermekotthon kis lakói már ismerősként köszöntötték a vendégeket. /Simon Virág: Kis ajándék, sok szeretet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2006. június 15.

Negyven éve, hogy 85 éves korában befejezte földi pályafutását a barátai, pályatársai által „Phanerogamus”-nak (virágos növények) becézett világhírű florista, Nyárády Erazmus Gyula. Alexandru Borza professzor, a kolozsvári Botanikus Kert igazgatója 1922-ben ezért hívta meg őt, mert ismerte az Nyárády Növénytan biológiai alapon (Kolozsvár, 1922) című szakkönyvét. Hatalmas munkája a 13 kötetes nagy flóramű /az első tizenegy kötet: Flora Republicii Populare Romane; a XII. kötettől: Flora R.S.R./ A nagy akadémiai vállalkozás főszerkesztője Traian Savulescu volt, de mellette Nyárády E. Gyula írta és szerkesztette a köteteket. Az ő munkája a Tordai hasadék című, átfogó monográfia is. Nyárády E. Gyula 1903-1966 között megjelent 170 szakmunkájában jó 7200 oldallal gazdagította az egyetemes botanikai szakirodalmat. Fáradhatatlan munkájának gyümölcse a Kolozsvár és környékének flórája című, 657 oldalas szakmunka is, melyet kezdetben saját anyagi áldozatvállalásával indított el (1941), és csak később, Soó Rezső, a másik nagy botanikussal közösen fejeztek be, immár az egyetem és az Erdélyi Múzeum Egyesület pénzbeli támogatását is élvezve. Nyárády E. Gyula a Maros megyei Nyárádtőn 1881. április 7-én született. 1911-ben áthelyeztette magát a marosvásárhelyi polgári iskolába. Itt oktatott, nevelt és kutatott, gyűjtött 1922-ig. 1922-es váratlanul elhunyt Péterfi Márton, a Botanikus Kert nagy tudású mohásza, Alexandru Borza jobbkeze. Borza 1922-ben hívta munkatársnak Nyárádyt. Kettejük együttműködésének gyümölcse nem csak a gazdag múzeumi herbárium, de ennek a XX kötetben megjelentetett folyóirata, a Florae Romaniae Exsicatae is. 1948-ban Nárádyt a Román Tudományos Akadémia tagjává választotta, rábízva az országos jelentőségű flóramű szerkesztésének irányítását. 1966 júniusában, amikor a halál elragadta, már a XII., befejező kötet is munkában volt. /Gábor Dénes, Kolozsvár: Nyárády Erazmus Gyula emlékezete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. szeptember 15.

Maros megyében a tanintézmények 50 százalékának az ellenőrzése nyomán nyolc épületben (óvoda, iskola, bentlakás, étkezde) nem fogadhatják ma a gyerekeket. A Nyárádtőhöz tartozó Kisteremiben az iskolát és az óvodát, Székelycsókában az iskolát, a Mezőpagocsához tartozó Copacelben az óvodát, a Nyárádtőhöz tartozó Malomfalván az iskolát és az óvodát, Sáromberkén pedig a mezőgépészeti iskola bentlakását és étkezdéjét zárták be a közegészségügyi hatóság ellenőrei. Ezenkívül 42 tanintézménynek érvénytelenítették a működési engedélyét, 21-től vonták meg a közegészségügyi engedélyt, 61-nek utasították vissza az engedély évi láttamozását. Hogy mi lesz a bezárt egységekkel? Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ideiglenesen máshol helyezik el a gyerekeket, addig, amíg a hiányosságokat pótolni tudják a helyhatóságok. /(b.): Bezárt óvodák és iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

lapozás: 1-15