udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
199
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-199
Helymutató:
Bánffyhunyad
1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 11.
Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján, Újvárossy Ernőre emlékezik Temesváron a református gyülekezet. A temesvári építész a Ceausescu-diktatúra legsötétebb korszakában, 1989-ben vállalta, hogy gyülekezeti termet épít a Tőkés László vezetésével új életre kelt református közösségnek. Újvárossy Ernőt a Securitate meghurcolta, megfenyegette, végül 1989. szeptember 12-én rejtélyes körülmények között eltűnt otthonról. Tőkés László, akkori temesvári lelkipásztor levélben jelezte a nagyváradi püspökségnek, hogy bűntény történt. Szeptember 14-én megtalálták Újvárossy Ernő holttestét. A hivatalos változat szerint öngyilkos lett. A mostani emlékezésen istentiszteletet tartanak a temesvári református templomban. Igét hirdet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Utána kerekasztal beszélgetésre kerül sor az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben, meghívottak egykori barátai, harcostársai. 16 órakor kopjafa állítással egybekötött megemlékezést tartanak Újvárossy Ernő sírjánál, a Rusu Sirianu utcai temetőben. A kopjafa Kudor István bánffyhunyadi fafaragó mester munkája. /(Pataki Zoltán): Újvárossy Ernő- megemlékezések Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./1999. szeptember 15.
Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./1999. szeptember 23.
Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1999. szeptember 29.
Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1999. október 15.
Az RMDSZ bánffyhunyadi szervezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából emlékoszlopot állít okt. 17-én Petőfi Sándor emlékére. A református templom melletti parkba tervezett kopjafa Szalai István munkája, a Petőfit ábrázoló bronzplakett pedig Kőváriné Adorján Ilona alkotása. /Péntek Attila: Petőfi-emlékoszlopot állítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./1999. október 19.
Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1999. október 22.
Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ folyóirat szeptemberi, a tíz éve élő lap századik száma. Boldizsár Zeyk Imre írása a lap életét követte nyomon. Kusztos Tibor, a lap jelenlegi főszerkesztője a mai Kalotaszeg sorsát méltatta. /100. Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1999. november 2.
Okt. 31-én tartotta évi tisztújító közgyűlését Bánffyhunyadon a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. Péntek László leköszönő elnök jelentését - annak hangvétele miatt - a közgyűlés nem fogadta el, és átírására újabb határidőként december 31-ét jelölte meg. Az új vezetőséget, valamint az elnököt, Buzás Pál kolozsvári zenetanárt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. /Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 11.
Az 1956-os forradalomra emlékezett a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ októberi száma. A folyóirat hírt adott arról, hogy október elején Nagypetriben a barátság házának keresztelt gyülekezeti házat avattak. /Októberi Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1999. december 14.
Megjelent a Kalotaszeg (Bánffyhunyad) novemberi száma. Tartalmazza többek között dr. Kozma Dezső: Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen című írását, Buzás Pál: Kalotaszeg irodalma sorozatban Kós Károlyt mutatta be. /Novemberi Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./1995. május 5.
Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága.1995. szeptember 30.
Szept. 30-án Bánffyhunyadon, a református templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött meg a hagyományos Kalotaszegi Napok rendezvénysorozat. Dr. Bütösi János professzor, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke hirdetett igét. Az istentiszteleten dr. Hegedűs Lóránt, a magyarországi Református Zsinat, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke emlékezett meg Ravasz László munkásságáról, majd megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Délután felavatták a Ravasz László Emlékházat, amely a jövőben a helyi magyar egyházi és művelődési élet központja lesz, helyet kap benne a Kós Károly és Ravasz László emlékszoba. Avatóbeszédet mondott dr. Bátai Tibor, az Illyés Közalapítvány irodavezetője és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Az emlékházat Vasas Samu, a vidék néprajzi kutatója mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./1997. április 5.
Bánffyhunyad nacionalista román tanácsosai a kisváros egyetlen magyar nevű utcáját akarták átkeresztelni, de javaslatukat a tanács elvetette, így a Budai Nagy Antal utca marad. Mi gátolja Bánffyhunyad lakosságának több mint negyedét kitevő magyarságot abban, hogy javasolja utcák elnevezését például Kós Károlyról vagy Ravasz Lászlóról? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ 1997. június 6.
Bánffyhunyadon a város központjában levő hősök keresztjénél megemlékeztek a kommunista időszak mártírjaira, akik közül 1958-ban kettőt kivégeztek, 28-at pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ 2000. október 12.
A magyar nyelvterületen közismert Kányádi Sándornak Párizsban bemutatták verseinek francia gyűjteményét. Kányádi elmondta, hogy tavaly ősszel Brüsszelben, Namurben volt bemutató. A valaki jár a fák hegyén c. kötetet franciául adták ki. Namurben inkább kollégáknak volt a bemutató, Párizsban viszont az ottani magyar intézetben. Eljött a belga költőnő, az előszót és a nyersfordításokat készítő Huszár Magda, aki egyébként bánffyhunyadi származású és ott volt a kiadó képviselője is. Ott volt Pierre Székely (Székely Péter) ismert szobrász és Fejtő Ferenc, Jean-Luc Moreau, a Sorbonne finnugorisztikai professzora - maga is költő, fordító, József Attilát, Adyt és Illyést is fordított franciára -, aki most elhozta Kányádinak Palackposta c. verse francia fordítását, amit Albert Camus emlékének ajánlott, még 1967-ben. /Nemsokára Arad és Temes vendége lesz a költő. Egy francia nyelvű Kányádi-kötet párizsi fogadtatása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2000. október 25.
A Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott Hunyad-Kőrösfő mikrorégió integrált gazdasági-szociológiai fejlesztése című projekt keretében elkészült és megjelent Kalotaszentkirály-Zentelke, Kőrösfő, Székelyjó (Săcuieu) és Kiskalota három - román, magyar és angol - nyelvű turisztikai monográfiája. A kötet a Román Falvak Országos Társulása és a Rajka Péter Vállalkozó Társaság együttműködésének eredménye. /Megjelent Bánffyhunyad-Kőrösfő vidékének turisztikai monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 27.
Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ szeptemberi és októberi száma. A szeptemberi szám kalotaszegi nyári kulturális eseményeket méltatta, többek között a kórus-szövetségek találkozóját. Az októberi Kalotaszeg egyik írása bemutatja az erdélyi települések lakosságának vallási megoszlását 1900-ban. /Kalotaszeg szeptember-október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2000. október 28.
Az utóbbi időben Bánffyhunyadon két szobrot is avattak. Aurel Munteanu esperes bronzszobrát és Nicula Gheorghe bronz mellszobrát. Bartolomeo Anania ortodox egyházfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tragikus sorsú mártír esperes bátorsága, hazaszeretete példaként kell szolgálnia ifjúságunknak, s ezért cselekedeteinek az igazságnak megfelelően kell a köztudatba kerülniük. A szoborállítók felfogása szerint az 1940. szeptember 10-én Bánffyhunyadra bevonuló magyar hadsereg felelős Aurel Munteanu esperes, valamint Nicula Gheorghe helyi rendőr haláláért. Az eseményt a magyar fél másként világítja meg, hiszen a történtekről hivatalos jegyzőkönyv készült, s ez megjelent az 1988-ban kiadott Tanulmányok Erdély történetéről című könyv 221-222. oldalán. Eszerint a magyar uralom alatt a legalább 90%-ban magyar városban görögkeleti román egyház nem volt. Az erőszakos elrománosító politika építtetett román templomot a város egyik legszebb helyén, a magyarok birtokából kisajátítottak területen. Muntean Aurél esperest nevezték ki, aki soviniszta román, egyben magyargyűlölő politikát folytatott. Szónoklataiban a magyarok ellen izgatott s többször kijelentette, hogy a magyarságot el kell pusztítani, a magyar gyerekeket ki kell szorítani a magyar anyákból. Ez a túlnyomó részben magyar város lakosságának gyűlöletét váltotta ki. Nyikula György rendőr a román uralom alatt több magyar nemzetiségű egyént megkínzott. A magyar hadsereg bevonulásakor Muntean kijelentette, hogy minek jöttek ide a pohosok, úgy sem sokáig lesznek itt. Mehetnek akár Bukarestig is, majd ott gulyást aprítanak belőlük. Miért nem maradtak Ázsiában? Erre a provokáló kijelentésre a tömegben kitört a bosszúvágy, amely azért is élt a lelkekben, mert 1919-ben, a románok bevonulásakor több magyar nemzetiségű egyént megöltek és halálra sebeztek. A feldühödött tömeg megrohanta mind a papot, mind a rendőrt, agyba-főbe verte és megölte őket. A román állítással ellentétben tehát nem a bevonuló magyar hadsereget terheli a felelősség, hiszen mind az esperes, mind a rendőr lincselés áldozata lett. Ez ügyben két jogerős bírósági ítélet is született: hat személyt 2 hónapi börtönre, egy személyt 3 hónapi börtönre ítéltek, de mindegyik végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az oroszok bejövetele után létrejöttek az úgynevezett népbíróságok. Ebben az ügyben 1946. március 8-12-e között zajlott a tárgyalás, melyen 5 vádlottat halálra, 7 vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, 1 vádlottat 15 évi kényszermunkára, 3 vádlottat 5 évi kényszermunkára, egy vádlottat 25 évi kényszermunkára ítéltek. A családtagok elmondása szerint az elítéltek túlnyomó része, ott sem volt a gyilkosság elkövetésénél. /Péntek László: Ki a vétkes? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2000. december 13.
Megjelent az 1990-ben Vasas Samu által újraalapított Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ kulturális folyóirat új sorozata XI. évfolyamának 11. száma, melyet Ravasz László püspök halála negyedszázados évfordulójának szentelték. Folytatódik az erdélyi települések lakosságának 1900-as vallási megoszlását bemutató sorozat, most a mezőségi településekkel. /Megjelent a Kalotaszeg 11. száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2000. december 28.
A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegű pályázati kérelem érkezett, amelyek összértéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61%, Ukrajna 24%, Jugoszlávia 10%, Szlovákia 4%, Magyarország 1%. A romániai magyar vállalkozók a következő támogatásokban részesültek: kamattámogatás, ISO minőségi támogatás (Romániából és Szlovákiából beérkezett 12 kérelem, ebből 6 a kolozsvári székhelyű Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével, nyertes 8 pályázat), mikrohitel, vissza nem térítendő támogatás, privatizációs - visszatérítendő támogatás. - Kolozsváron rendezték meg a Vállalkozásfejlesztési lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében című konferenciát, amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás elindítása, amelyhez, például, felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdőíves felmérésen alapuló esettanulmányt. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élők javaslatainak figyelembevételével történik. /Fokozódott az Új Kézfogás Közalapítvány segítségnyújtása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2000. december 29.
Lovász Krisztina bánffyhunyadi születésű költőnő Csillagok szöges ágyán című első kötetét mutatták be dec. 28-án Kolozsváron, a Kriterion Könyvklubban. Bemutatták az évek óta Budapesten élő szerzőt és verseskötetét. Lovász Krisztina régóta folyamatosan közöl különböző kiadványokban. /Kalotaszegi csillagok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2000. február 5.
Az RMDSZ kőrösfői szervezete tiltakozott a bánffyhunyadi bíróság mellett működő ügyészség véleményezése ellen, miszerint a község kétnyelvű helységnévtábláit el kell távolítani. Ezeket a táblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. /Tiltakozik Kőrösfő. A kétnyelvű helységnévtáblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2000. február 5.
Tordaszentlászlón százéves a műkedvelő színjátszás. Az emlékező ünnepségen fellépett a kórus, színjátszó csoport és fúvószenekar mellett a Zajongók gyermek és ifjúsági néptánccsoport, a Tarisznyás zenekar kíséretében. Boldizsár Zeyk Imre, a hajdani kultúrigazgató és fia, Boldizsár Zeyk Zoltán tanár - aki feleségével, Bázsa Lovász Ibolyával együtt a helyi színjátszás szervező-rendezője emlékeztek a megtett útra. A múlt században alakult a fúvószenekar. Thamó Gyula lelkipásztor - akinek ma nevét viseli a tordaszentlászlói kulturális egyesület - alapította meg a kórust, ezután született meg a Tordaszentlászlói Ifjúsági Daloskör, Kalotaszeg első műkedvelő csoportja. 1988-ban női kórus is alakult. A helyi színjátszók a nagy ünnepeken mindig fellépnek egy-egy előadással. Boldizsár Zeyk Zoltán 1990 óta foglalkozik a színjátszókkal. A színjátszók a Csárdáskirálynőt már Tordán, Bánffyhunyadon, Kövenden és Aranyosrákoson is bemutatták. /Kerekes Edit: Százéves a tordaszentlászlói színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2000. május 8.
Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2000. május 16.
A jelenleg Magyarországon élő, Bánffyhunyadról elindult Lovász Krisztina Csillagok szöges ágyán című verseskötetét Bánffyhunyadon, a Ravasz-Kós-emlékházban mutatták be. A szerző az előszó szerint: "Ingázik a Kalota és a Duna között. Tüzeket gyújt a közöny, az elidegenedés, az önzés és a gyűlölet bozótjaiban." A könyvet Kudor István (Bánffyhunyad) lenyomatai és Sinkó Kalló Katalin Kalotaszegi nagyírásos című könyvének mintái illusztrálják. /Költészet a szülőföldről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2000. június 10.
Jún. 10-e a ballagás napja. Kolozs megye öt városában - Kolozsváron, Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán - 531 magyar maturandus sorakozik fel az iskolák udvarán. Elsöprő többségük elméleti és reál szakon végzett, az egyedüli iskola, ahol szaklíceumtól búcsúznak a ballagók, az az Elektrotechnikai Líceum. /Szabó Csaba: Ma ballagási ünnepségek Kolozsvár-szerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2000. június 24.
Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2000. július 24.
Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2000. augusztus 29.
Az iskolával kapcsolatos gondokat vitatta meg a kőrösfői helyi tanács. Sárvásáron, a nyárszói kisdiákokkal együtt kitelt az I-IV. osztály beindításához szükséges létszám. Hat diákkal van gond, akik Sárvásáron fejezték be a negyedik osztályt, és akiket szüleik Bánffyhunyadra, illetve Zsobokra íratnának ötödik osztályba, ahelyett, hogy a kőrösfői iskolát részesítenék előnyben. Kőrösfőn minden tantárgyat szakképzett pedagógus oktat, míg Bánffyhunyadon csupán ötven százalékban tevékenykedik szakképzett tanerő. - Mindenkinek joga van abba az iskolába íratni gyermekét, amelyikbe akarja, akkor viszont nem lehet csodálkozni azon, hogy a falvakban sorra szűnnek meg a magyar iskolák - mondta a polgármester. /Kőrösfő. Nem mennek a községi iskolába a sárvásári diákok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./