Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Helymutató: Nyújtód

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. április 11.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség pénteken értesítette Nyújtód iskolájának vezetőségét: az alacsony gyermeklétszám miatt az új tanévtől megszűnik a jelenleg 32 tanulót oktató V-VIII. osztályos tagozat. Az óvodát 45 kisgyermek látogatja, tehát távlatilag lesz utánpótlás. A szülők felháborodtak, mert a döntésről őket előzetesen nem kérdezték meg. A tanintézet most készült a május 20-ra tervezett névadó ünnepségre, amikor Jakabos Ödön nevét veszi fel. Az ügy kapcsán Baka Mátyás alelnök kijelentette: a tanfelügyelőség helytelenül járt el, mivel nem kérte ki a szülők véleményét. Egyetlen magyar iskola megszűnését sem fogja támogatni. Iskolát egyik napról a másikra nagyon könnyű megszüntetni, beindítani ellenben annál nehezebb. /(Dévai): Nyújtódon. Iskolakeresztelő helyett -temetés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2001. május 18.

Máj. 20-tól Nyújtód iskolája a falu jeles szülötte, Jakabos Ödön nevét fogja viselni. A Jakabos-domborművet Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész készítette. A vendégeket László Irma iskolaigazgató fogja köszönteni, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás Sándor parlamenti képviselő, Keresztély Irma főtanfelügyelő és Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester szól az egybegyűltekhez. Végül Gálfalvi Zsolt Jakabos Ödön Indiai útinapló című könyvének legújabb kiadását fogja bemutatni. /(Iochom): Iskolakeresztelő Nyújtódon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2001. június 1.

A nyújtódi iskola másfél hete viseli a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiba lépett Jakabos Ödön nevét. Kézdiszárazpatakon, az általános iskola máj. 26-tól a falu nagy szülötte, Ópra Benedek nevét viseli. Ópra Benedek /1907-1978/ Csíkszeredában, majd Brassóban tanított. Részt vett egy kommunista ellenes szervezkedésben, ezért 1958-ban Bukarestbe letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben, közkegyelem révén szabadult. 1991. október 23-án Göncz Árpád akkori magyar államfő 1956-os emlékérmet ajándékozott az 56-os forradalom alatti példás helytállásáért. - A mostani névadó ünnepség szentmisével kezdődött. Az ünnepségen Ópra Benedek rokonai, egykori tanítványai és fogolytársai vettek részt. Leleplezték a Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész által készített bronz domborművet. Az Ópra Benedeket ábrázoló alkotást Harai Pál medgyesi esperes (Ó. B. egykori sorstársa) és Bartalos Zoltán zabolai plébános áldotta meg. Lay Imre, Ópra Benedek volt tanítványa és fogolytársa a volt politikai foglyok részéről mondott beszédet: "Hogy mennyire igaz ember volt, azt a börtönben is bebizonyította. Az ilyen emberek után a magyarságnak, a fiatalságnak is nagyobb esélye van az életre, nagyobb esélye van magyarnak megmaradni. Elmondhatom, hogy nincs szebb dolog e világon, mint magyar embernek lenni." Lay Imre után Kacsó Tibor (egykori fogolytársa) és Bogdán Antal (volt diákja) emlékezett Szárazpatak nagy szülöttéről. Az iskola épületében Harai Pál esperes megáldotta a Kosztándi Jenő festőművész által készített Ópra Benedek-portrét. /Iskolakeresztelő Szárazpatakon. Ópra Benedekre emlékeztek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./

2002. október 3.

Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2003. november 15.

Az első magyar iskola a pannonhalmi bencés kolostor mellett született. A magyar keresztény egyházak a legkisebb faluban is iskolát építettek a templom mellé. Az egyházi iskolában a nép legegyszerűbb fia is tanulhatott, és felemelkedhetett. Az anyanyelvi műveltség egybekapcsolódott a latinnal, a tudományok alapjait hordozó nyelvvel. Szántó Arató István jezsuita szerzetes fáradozása nyomán XIII. Gergely 1578-ban megalapította a Collegium Hungaricumot Rómában, 1581-ben Báthory István alapította Kolozsváron az első erdélyi egyetemet, amelyet 1603-ban Székely Mózes hadai leromboltak, Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapított kollégiumot, mely később Nagyenyedre költözött. Az anyanyelvi műveltség egyik forrása a Szentírás. Árpád-házi Szent Margit a legenda szerint négy-öt éves korában könnyezve hallgatta Jézus szenvedéstörténetét, amelyet az evangéliumból - nyilván magyar nyelven - Olimpiádesz nővér olvasott fel neki. Ez az első tudósítás, hogy a Szentírásnak van már magyar nyelvű fordítása vagy fordításrészlete. A Szentírás összefüggő szövegének első magyar nyelvű fordítása a XV. század harmincas éveiben keletkezett bécsi, müncheni és az Apor-kódexben maradt ránk. A katolikus liturgia céljára készült, az ünnepi perikópák misebeosztását veszi alapul. Katolikus szerzetesek készítették. Huszita bibliának is mondják, tévesen. A XVI. század második tizedében másolták a Jordánszky-kódexet, mely az Ószövetség néhány könyvét és a teljes Újszövetséget adja magyarul. Mátyás király kortársának, Báthory László pálos szerzetesnek tulajdonították sokan e fordítást. A Halabori Bertalan egri egyházmegyés pap által másolt Döbrentei-kódexekben (1508) nagyobb szentírási szövegrészek vannak magyar fordításban. A Nyújtódi András székely ferences szerzetes által készített fordítás Judit könyvéről (Judit húgának) a Székelyudvarhelyi kódexekben található (1526). A korai zsoltárfordítások közül a legtöbb zsoltárt az Apor- (XV. század), Festetich- (XVI. század eleje), Döbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), Kulcsár- (1539) kódexek tartalmazzák. A XVI. század elején az erasmusi szellem hatása alatt készült Szent Pál leveleinek fordítása Komjáti Benedektől (1533) és az evangéliumok fordítása Pesti Mizsér Gábortól 1536-ban. Szántó Arató István római tartózkodása idején Báthory István erdélyi fejedelem ösztönzésére lefordította a héber, görög és latin szöveget, figyelembe véve az egész Ószövetséget, és megkezdte az Újszövetséget is. Báthory István 1579-ben jezsuita társaival Szántó Arató Istvánt Rómából hazahívta Erdélybe, és rájuk bízta az első erdélyi egyetemet Kolozsvárott. Amikor 1588-ban a medgyesi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, Szántó Arató István Znióváraljára került. E várat Bocskai hadai felégették, valószínűleg itt égett el Szántó kéziratos szentírásfordítása is. Töredékes másolatát később Káldi György jezsuita atya felhasználta a maga teljes bibliafordításához, mely 1626-ban jelent meg. Protestáns részről az első teljes bibliafordítást Károli Gáspár végezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.A Szentírás fordításai jelentős hatást gyakoroltak a magyar nyelv fejlődésére. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlődésére az igehirdetésnek. A Halotti beszéd tanúsítja, hogy bár a liturgia latinul folyt, a beszédeket magyarul tartották. Az Apor-kódex pedig - mely a liturgián felolvasott szentírásszakaszokat hozza - bizonyítja, hogy a szentírásrészeket magyarul olvasták fel. Az egységes fordítás a különböző vidékek sajátos tájszólásait egy közös irodalmi nyelv kialakulására vezette. A liturgiákon, még ha latinul volt is a mise alapszövege, magyarul énekeltek. Már a középkorban kialakult az egyházi népénekek gazdag gyűjteménye.Az Ómagyar Mária-siralom tanúsítja, hogy a középkorban már magas szinten szólal meg az egyházi költészet csengő rímekkel, alliterációkkal ékesen: "Világnak világa, virágnak virága, keserűen kínzatol, vasszögekkel veretel." Miért mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasók maguk döntsék el, 400 éve szólalt-e meg először magyarul az Isten a zabolai református templomban, vagy pedig 600 évvel ezelőtt. Vagy talán ez a templom nem a magyaroké volt 1603 előtt? /Bartalus Jakab Zoltán zabolai plébános: A katolikus egyház az anyanyelv és a művelődés szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2003. december 13.

Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2004. március 29.

Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2004. május 26.

Nyujtód jelenleg Kézdivásárhely északkeleti peremfaluja, rendezett katolikus székelymagyar település. 1500 lakosa van, már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzéskben. Műemlék templomának faragott kövei a XV. századi gótika formavilágát őrzik. Régi keresztelőmedencéjén az 1553-as évszám olvasható. Nyujtódról nem készült monográfia. A faluban született Jakabos Ödön, a Kőrösi Csoma Sándor sírját felkeresők egyike. A falu nem kapta vissza erdővagyonát, mert a közbirtokosság névsorát nem találták meg. Művelődési otthon nincs, a helybeli iskola furulya-fuvola csoportja legtöbbször a templomban lép fel. 69 iskolásuk van és 48 óvodásuk. Iskola épülete jó állapotban van. /Kisgyörgy Zoltán: A város peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2005. április 29.

Olvasói levél emlékezett Jakabos Ödönre, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomában végigjárta a hosszú utat Darzsilingig és onnan vissza Csomakőrösig. Jakabos Ödön. autodidaktaként nyelveket tanult, és több ország városaiban, levelezés útján kapcsolatokat szervezett. Öt dollárral a zsebében, székely harisnyával, váltás fehérneművel és maroknyi földdel Kőrösi Csoma Sándor szobra mellől eljutott Darzsilingbe. Megtakarította eszményképének sírhantját, rászórta szülőfalujának földjét, majd a sírról vett maroknyi rögöt a tudós orientalista szobra mellé helyezte, annak szülőfalujában. Útinaplója 1983-ban jelent meg /Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Kriterion Könyvkiadó/. 2001-ben róla nevezték el a nyujtódi általános iskolát. Nevéről és önfeláldozó, nagyszerű tettéről Incze Dénes esperes, tusnádi plébános Erdély katolikus nagyjai / 2003/ című munkájában is megemlékezett. Jakabos Ödönt /Nyujtód, 1940. jan. 25. – Brassó, 1979. okt. 22./ kopjafa illetné meg Csomakőrös templomának fala mellett. Újra ki kellene adni útinaplóját. /Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, Budapest: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2005. szeptember 12.

Szeptember 11-én Nyujtódon, a volt téesz székháza átalakított épületében közösségi házat avattak. Tamás Sándor parlamenti képviselő az összefogás eredményének értékelte a házat. A felújított közösségi házban Deák Ferenc tanár megnyitotta a Kosztándi és Vetró művész házaspár, valamint Sárosi Csaba és fia, Sárosi Mátyás közös tárlatát. /Dévai István: Közösségi házat avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2005. szeptember 13.

Kézdivásárhelyen szeptember 11-én, vasárnap Tolcsvay László és a helybeli Bumeráng együttes fellépésével ért véget az idei, sorban hetedik Őszi Sokadalom, melyen Kézdivásárhely kilenc testvérvárosából hét képviseltette magát. A Gábor Áron téren ötven árus kínálta portékáját. A szervezők a székelyföldi népművészeknek ingyen biztosítottak helyet. A három nap alatt az érdeklődők több mint hatvan művelődési vagy sportrendezvény közül válogathattak. A nyujtódi közösségi ház mellett az Ady negyedben sportpályát és új játszóteret is átadtak. /Iochom István: Véget ért a háromnapos dínomdánom (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

lapozás: 1-12