udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
11
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-11
HelymutatĂł:
OltszakadĂĄt
1999. jĂşnius 26.
JĂşlius 1-11. kĂśzĂśtt kolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet reformĂĄtus ĂŠs evangĂŠlikus hallgatĂłi ĂŠs vallĂĄstanĂĄrkĂŠpzĹs fĹiskolĂĄsai szĂłrvĂĄnygondozĂł gyĂźlekezeti missziĂłban vesznek rĂŠszt DĂŠl-ErdĂŠly helysĂŠgeiben. A rĂŠszletekrĹl OrbĂĄn Lajos V. ĂŠves reformĂĄtus teolĂłgiai hallgatĂł elmondta, hogy idĂŠn mĂĄr negyedik ĂŠve folyik szervezett szĂłrvĂĄnymissziĂł. Az erdĂŠlyi teolĂłgusok ĂŠs egyetemistĂĄk ĂĄltal vĂŠgzett szĂłrvĂĄnygondozĂĄs tĂśbb ĂŠvtizedes. 1993-tĂłl ismĂŠt rendszeressĂŠ vĂĄlt a nagyobb mĂŠretĹą missziĂł a szĂłrvĂĄnyvidĂŠken. A teolĂłgiĂĄn 1998 ĹszĂŠn hivatalosan is megalakĂtottĂĄk a Babos SĂĄndor KĂśrt, mely akkor mĂĄr maga mĂśgĂśtt tudta az 1996-os havasalfĂśldi, az 1997-es moldvai ĂŠs dobrudzsai, valamint az 1998-as bĂĄnsĂĄgi ĂŠs Zsil-vĂślgyi missziĂłkat. IdĂŠn DĂŠl-ErdĂŠly gyĂźlekezeteibe lĂĄtogatnak, a hajdani KirĂĄlyfĂśld egy rĂŠszĂŠre, Szeben ĂŠs BrassĂł megyĂŠk magyar szĂłrvĂĄnyaiba. Ez a missziĂł minden felekezetĹą szĂłrvĂĄnymagyarra egyformĂĄn tekint. - VetĂŠsi LĂĄszlĂł kĂŠrĂŠsĂŠre indĂtottĂĄk el a "lĂŠlektĹl lĂŠlekig" missziĂłt. Ennek lĂŠnyege a szĂłrvĂĄnyok keresztyĂŠn kĂśzĂśssĂŠgĂŠpĂtĂŠse, a vallĂĄsi, nyelvi, etnikai rehabilitĂĄciĂł. - A mostani alkalommal 42 fiatal ĂŠrkezik kilenc telepĂźlĂŠsre. A KĂźkĂźllĹ mentĂŠre kĂŠt csapat ĂŠrkezik. Az egyik BalĂĄzstelkĂŠre, onnan lĂĄtogatnak BĂĄznĂĄra ĂŠs PĂłcstelkĂŠre. A mĂĄsik KĂźkĂźllĹalmĂĄsra, Somogyommal Ăśsszekapcsolva. Ide tartozik mĂŠg ErzsĂŠbetvĂĄros kĂśrnyĂŠkĂŠn Riomfalva ĂŠs Ernye is. SzentĂĄgotĂĄn nemrĂŠg szervezĹdĂśtt reformĂĄtus anyaegyhĂĄzkĂśzsĂŠg, ĂŠs ahol sikerĂźlt egy emeletes ĂŠpĂźletet vĂĄsĂĄrolni a kĂśzpontban. A kisvĂĄros 400 magyarjĂĄn kĂvĂźl innen kell felkeresni BĂźrkĂśst, valamint HĂŠgen, Pusztacelina ĂŠs Nagysink kisszĂĄmĂş magyarsĂĄgĂĄt is. MihĂĄlyfalva ĂŠs BĂłlya kĂśrnyĂŠkĂŠn is sok a munka, mert Nagyselyk ĂŠs HidegvĂz mellett a Nagy-KĂźkĂźllĹ mentĂŠn: Kiskapuson, MikeszĂĄszĂĄn ĂŠs CsicsĂłholdvilĂĄgon is vĂĄrjĂĄk Ĺket. Az Olt mentĂŠn, RomĂĄnĂşjfaluban mĂĄr alig negyven magyar ĂŠl, de ViktĂłriavĂĄrossal egyĂźtt Ĺk is nagyon vĂĄgynak arra, hogy meglĂĄtogassĂĄk Ĺket. Az egyik csoport ĂĄtjĂĄr majd Dombosra ĂŠs KĹhalomra is, a mĂĄsik pedig SĂĄrkĂĄnyba ĂŠs Fogarasra. A vĂzaknaiak a gyermekevangelizĂĄciĂł mellett bejĂĄrjĂĄk a Nagyszeben kĂśrnyĂŠki nĂŠpes romĂĄn falvakat is, ahol magyarok ĂŠlnek. Nagyszeben az egyedĂźli helysĂŠg, ahol nincs kimondottan gyĂźlekezeti tevĂŠkenysĂŠg. Itt a lakĂłnegyedek magyarsĂĄgĂĄt mĂŠrik fel, ĂŠs OltszakadĂĄt tĂĄmogatĂĄsĂĄval a szebeni magyar evangĂŠlikusok lelkigondozĂĄsĂĄt is vĂŠgzik. A szĂłrvĂĄnygondozĂł csoport nemcsak felkeresi az elveszĹfĂŠlben levĹ magyarokat, hanem a lelkigondozĂĄs mellett kultĂşra- ĂŠs magyarsĂĄgmegĹrzĹ munkĂĄt is vĂŠgez. - HĂĄrom telepĂźlĂŠsen regionĂĄlis ifjĂşsĂĄgi talĂĄlkozĂłt szerveznek. VĂzaknĂĄra a vĂĄros ĂŠs a kĂśrnyĂŠk magyar fiataljait gyĹąjtik Ăśssze. Somogyomba a KĂźkĂźllĹ mentieket, NagymohĂĄba pedig a KĹhalom ĂŠs Fogaras kĂśrnyĂŠkĂŠn ĂŠlĹket. - OrbĂĄn Lajos hozzĂĄtette: ErdĂŠly egyik legnagyobb szĂłrvĂĄnygondja a nagyvĂĄrosi magyarsĂĄgĂŠ. KolozsvĂĄron tavasszal a Monostori negyedben elindĂtottak egy egyhĂĄzi felmĂŠrĂŠst, ĂŠs igĂŠny van a tĂśbbi lakĂłnegyedben is hasonlĂł munkĂĄra. /Varga ZoltĂĄn: SzĂĄszfĂśldi szĂłrvĂĄnymissziĂł. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 26./1999. jĂşlius 3.
JĂşlius 1-11. kĂśzĂśtt a kolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet reformĂĄtus ĂŠs evangĂŠlikus hallgatĂłi ĂŠs a vallĂĄstanĂĄrkĂŠpzĹs fĹiskolĂĄsok szĂłrvĂĄnygondozĂł gyĂźlekezeti missziĂłban vesznek rĂŠszt DĂŠl-ErdĂŠly helysĂŠgeiben. A rĂŠszletekrĹl OrbĂĄn Lajos V. ĂŠves reformĂĄtus teolĂłgiai hallgatĂł, a munka ifjĂşsĂĄgi vezetĹje beszĂŠlt. A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt az ErdĂŠlyi Fiatalok ĂĄltal kezdemĂŠnyezett falumozgalom egyhĂĄzi szĂĄrnyakĂŠnt indultak el a szĂłrvĂĄnymissziĂłs teolĂłguscsoportok. 1993-tĂłl ismĂŠt rendszeressĂŠ vĂĄlt a kolozsvĂĄri fiatalok: teolĂłgusok, fĹiskolĂĄsok, gyĂźlekezeti ifjak falumunkĂĄja, melynek jogi ĂŠs anyagi kereteit az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄnya biztosĂtja. A missziĂł bibliai vezĂŠrigĂŠje: "Menj mindazokhoz, akikhez kĂźldelek tĂŠged, ĂŠs beszĂŠld mindazt, amit parancsolok nĂŠked". (Jer.1,7) A missziĂł mĂĄsik jellegzetessĂŠge, hogy minden felekezetĹą szĂłrvĂĄnymagyarra egyforma szeretettel ĂŠs fĂŠltĂŠssel tekint. IdĂŠn a kĂśvetkezĹ helysĂŠgekbe indulnak: a KĂźkĂźllĹ-mentĂŠre kĂŠt csapat ĂŠrkezik. Az egyik BalĂĄzstelkĂŠre, ahonnan kilĂĄtogatnak BĂĄznĂĄra ĂŠs PĂłcstelkĂŠre. A mĂĄsik KĂźkĂźllĹalmĂĄs Somogyommal Ăśsszekapcsolva. Ide tartozik mĂŠg ErzsĂŠbetvĂĄros kĂśrnyĂŠkĂŠn Riomfalva ĂŠs Ernye is. A HortobĂĄgy mentĂŠnek kĂśzpontja SzentĂĄgota, ahol nemrĂŠg szervezĹdĂśtt reformĂĄtus anyaegyhĂĄzkĂśzsĂŠg, ĂŠs ahol a kĂśzpontban sikerĂźlt emeletes ĂŠpĂźletet vĂĄsĂĄrolni. SzentĂĄgota 400 magyarjĂĄn kĂvĂźl innen kell felkeresni BĂźrkĂśst, valamint HĂŠgen, Pusztacelina ĂŠs Nagysink kisszĂĄmĂş magyarsĂĄgĂĄt is. Kiskapuson, MikeszĂĄszĂĄn ĂŠs CsicsĂłholdvilĂĄgon is vĂĄrjĂĄk Ĺket. RomĂĄnĂşjfaluban mĂĄr alig negyven magyar ĂŠl, de ViktĂłriavĂĄrossal egyĂźtt Ĺk is vĂĄrjĂĄk a lĂĄtogatĂĄst. A nagymohai csoport ĂĄtjĂĄr majd Dombosra ĂŠs KĹhalomra is, a kĂłbori pedig SĂĄrkĂĄnyba ĂŠs Fogarasra. A vĂzaknaiak bejĂĄrjĂĄk a teljes Szeben kĂśrnyĂŠki nĂŠpes romĂĄn falvakat is, ahol magyarok ĂŠlnek. Nagyszeben az egyedĂźli helysĂŠg, ahol nincs kimondottan gyĂźlekezeti tevĂŠkenysĂŠg, itt a lakĂłnegyedek magyarsĂĄgĂĄt mĂŠrik fel, ĂŠs OltszakadĂĄt tĂĄmogatĂĄsĂĄval a szebeni magyar evangĂŠlikusok lelkigondozĂĄsĂĄt is vĂŠgzik. Nemcsak bibliai tĂśrtĂŠnetek megismertetĂŠsĂŠvel foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszĂŠd ĂŠs ĂrĂĄs tanĂtĂĄsĂĄval is. Emellett regionĂĄlis gyĂźlekezeti ĂŠs ifjĂşsĂĄgi talĂĄlkozĂłkat is szerveznek. - ErdĂŠly egyik legnagyobb szĂłrvĂĄnygondja a nagyvĂĄrosi magyarsĂĄgĂŠ. KolozsvĂĄron tavasszal a Monostor negyedben elindĂtottak egy egyhĂĄzi felmĂŠrĂŠst, ĂŠs igĂŠny van a tĂśbbi lakĂłnegyedben is hasonlĂł munkĂĄra. /Varga ZoltĂĄn: KolozsvĂĄri fiatalok szĂĄszfĂśldi szĂłrvĂĄnymissziĂłban. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 3./2001. jĂşnius 28.
OltszakadĂĄt szĂłrvĂĄny magyarsĂĄga Ăźnnepelte a keresztĂŠnysĂŠg ĂŠs az ĂĄllami lĂŠt ezredik ĂŠvĂŠt A kb. 13. szĂĄzadban ĂŠpĂźlt ĂrpĂĄd-kori Ăłdon templom zsĂşfolĂĄsig, ĂĄtadtĂĄk a millenniumi zĂĄszlĂłt, amelyet a PĂŠcs melletti PallĂĄd ĂśnkormĂĄnyzata ajĂĄndĂŠkozott SzakadĂĄt magyar kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek. A kolozsvĂĄri magyar evangĂŠlikus egyhĂĄzmegyĂŠhez tartoznak, MĂłzes ĂrpĂĄd evangĂŠlikus pĂźspĂśk beszĂŠdĂŠnek mottĂłja volt: "Ne fĂŠljetek, mert az ĂŠletben az marad felĂźl, aki kĂźzdeni tud!" Pozsony Ferenc egyetemi tanĂĄr elĹadĂĄsa a rĂŠgmĂşlt idĹk emlĂŠkeit ĂŠbresztette fel SzakadĂĄt magyarsĂĄgĂĄban. /KalmĂĄr ZoltĂĄn: Millennium SzakadĂĄton. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 28./2003. augusztus 15.
A Nyelv- ĂŠs IrodalomtudomĂĄnyi KĂśzlemĂŠnyek /KolozsvĂĄr/ Ăşj szĂĄmĂĄban olvashatĂł tanulmĂĄnyok kĂśzĂśtt van MĂĄthĂŠ DĂŠnes: A kĂśltĹi kĂŠp strukturalista ĂŠs generatĂv megkĂśzelĂtĂŠsĂŠnek nĂŠhĂĄny sajĂĄtossĂĄga; CsomortĂĄni Magdolna: A csĂki vĂznevek nyelvi elemzĂŠse; KĂĄdĂĄr Edit: Etnolingvisztikai vitalitĂĄs a szĂłrvĂĄnyban (OltszakadĂĄt) ; MurĂĄdin LĂĄszlĂł: Az ĂśsszefoglalĂł fogalmak megnevezĂŠseinek hiĂĄnya a moldvai csĂĄngĂł nyelvjĂĄrĂĄsban. Az AdattĂĄr rovatban Sas PĂŠter a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl kĂśzĂślt dokumentumokat, a folyĂłirat a nyolcvanĂŠves Janitsek JenĹt kĂśszĂśntĂśtte. /A Nyelv- ĂŠs IrodalomtudomĂĄnyi KĂśzlemĂŠnyek XLIV. ĂŠvfolyam 1-2. szĂĄmĂĄnak tartalmĂĄbĂłl. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), aug. 15./2003. december 13.
Dec. 11-ĂŠn Ăşjabb 31 egyhĂĄzi ingatlan ĂźgyĂŠben hozott elvi dĂśntĂŠst az OrszĂĄgos RestitĂşciĂłs BizottsĂĄg. A 31 dĂśntĂŠsbĹl 23 magyar egyhĂĄzi ingatlanokra vonatkozik - tĂĄjĂŠkoztatott Nagy Benedek, a bizottsĂĄg munkatĂĄrsa. SikerĂźlt listĂĄra tenni a szĂŠkelyudvarhelyi rĂłmai katolikus, a jelenlegi TamĂĄsi Ăron GimnĂĄzium hĂĄrom, valamint a szĂŠkelykeresztĂşri unitĂĄrius, ma az OrbĂĄn BalĂĄzs nevĂŠt viselĹ gimnĂĄzium kĂŠt - a rĂŠgi ĂŠs az Ăşjabb kollĂŠgium - ĂŠpĂźletĂŠt is. A jĂłvĂĄhagyott ingatlanok listĂĄjĂĄn szerepelnek mĂŠg agyagfalvi, nagygalambfalvi, vĂĄrosfalvi (Hargita megye), nyĂşjtĂłdi, illyefalvi (HĂĄromszĂŠk), hĂŠtfalusi, apĂĄcai (BrassĂł megye), szerdahelyi ĂŠs szakadĂĄti (Szeben megye), kolozsvĂĄri, nagyvĂĄradi, tordai, tasnĂĄdi ĂŠs mĂĄs helysĂŠgbeli katolikus, reformĂĄtus, evangĂŠlikus ĂŠs unitĂĄrius egyhĂĄzi ĂŠpĂźletek. Ezzel a visszaĂtĂŠlt egyhĂĄzi ingatlanok szĂĄma kĂŠtszĂĄzra emelkedett, kĂśzĂźlĂźk 130 a magyar tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak tulajdonĂĄba kerĂźl vissza. /FolytatĂłdik a restitĂşciĂł. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), dec. 13./2002. mĂĄrcius 20.
Az RMDSZ ĂŠs a kormĂĄnypĂĄrt (PSD) vezetĂŠse jĂłvĂĄhagyta a kĂŠt szervezet kĂśzĂśtti egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄst BrassĂł, Temes, Szeben, Beszterce-NaszĂłd ĂŠs MĂĄramaros megyĂŠben. A most elfogadott egyezmĂŠnyekkel Ăśsszesen tizenhat megyĂŠben kĂŠszĂźl ĂrĂĄsos dokumentum az RMDSZ ĂŠs a PSD helyi szervezeteinek egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnĂśke szerint mĂĄrcius vĂŠgĂŠig valamennyi megyei megĂĄllapodĂĄst alĂĄĂrjĂĄk. Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben sikerĂźlt mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szĂśvetsĂŠg eredetileg cĂŠlul tĹązĂśtt ki - nyilatkozta a KrĂłnikĂĄnak SzĂĄntĂł ĂrpĂĄd, a Beszterce-NaszĂłd megyei tanĂĄcs RMDSZ-es alelnĂśke. Az egyezmĂŠny egy fĹosztĂĄlyvezetĹi ĂĄllĂĄst biztosĂt az RMDSZ-nek a prefektĂşrĂĄn, valamint tovĂĄbbi hĂĄrom fĹosztĂĄlyvezetĹi ĂĄllĂĄst a kormĂĄnyhivatalnak alĂĄrendelt intĂŠzmĂŠnyeknĂŠl. A kormĂĄnypĂĄrt kĂśtelezi magĂĄt, hogy azokon a telepĂźlĂŠseken, amelyeken a kĂŠtnyelvĹą helysĂŠgnĂŠvtĂĄblĂĄk kihelyezĂŠse a polgĂĄrmester ellenĂĄllĂĄsĂĄba ĂźtkĂśzik, a prefektus kĂśzbenjĂĄr a tĂśrvĂŠny betartĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdĹk, fĂśldbirtokok, felekezeti iskolĂĄk visszaszolgĂĄltatĂĄsĂĄt ĂgĂŠri. Azokon a telepĂźlĂŠseken, amelyeken a magyar kisebbsĂŠg szĂĄmarĂĄnya meghaladja a 20 szĂĄzalĂŠkot, magyar nemzetisĂŠgĹą rendĹrĂśket is fognak alkalmazni.Az oktatĂĄsĂźgy terĂźletĂŠn: az egyezmĂŠny Ăśt Ăşj, magyar nyelvĹą Ăłvoda lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt teszi lehetĹvĂŠ a megye azon telepĂźlĂŠsein, ahol a gyerekek lĂŠtszĂĄma ezt megkĂvĂĄnja: SomkerĂŠken, SĂłfalvĂĄn, BorzĂĄson, SzentmĂĄtĂŠn ĂŠs Nagyfaluban. Az ĂşjĹsi romĂĄn nyelvĹą ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄba jĂĄrĂł tanulĂłk 75 szĂĄzalĂŠka magyar, akik a megĂĄllapodĂĄs rĂŠvĂŠn mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmĂĄtĂŠi magyar nyelvĹą iskolĂĄba ingĂĄzhassanak. Az RMDSZ kĂŠrte egy 5â8. osztĂĄlyos iskola beindĂtĂĄsĂĄt CegĹtelkĂŠn, ahol negyven magyar gyermek jĂĄr ĂłvodĂĄba, ĂŠs negyvenen tanulnak az elemi iskolĂĄban. Az RMDSZ ĂŠs a PSD Szeben megyei szervezetei kĂśzĂśtt lĂŠtrejĂśtt protokollum ĂŠrtelmĂŠben azon a nĂŠgy telepĂźlĂŠsen â KĂźkĂźllĹalmĂĄson, Somogyomon, MihĂĄlyfalvĂĄn ĂŠs OltszakadĂĄton â , ahol a magyar lakossĂĄg szĂĄmarĂĄnya elĂŠri a 20 szĂĄzalĂŠkot, felszerelik a kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄkat a helysĂŠgek hatĂĄraiba, valamint a kĂśzintĂŠzmĂŠnyekre. SzĂĄszmedgyes bejĂĄratait is ellĂĄtjĂĄk romĂĄn, magyar ĂŠs nĂŠmet nyelvĹą helysĂŠgnĂŠvtĂĄblĂĄkkal, noha a kisebbsĂŠgben lĂŠvĹ lakossĂĄg szĂĄmarĂĄnya a tĂśrvĂŠny szerint ezt nem indokolnĂĄ. Nagyszeben vĂĄros egy utcĂĄjĂĄt vagy terĂŠt PetĹfi SĂĄndorrĂłl nevezik majd el. Temes megye: a PSD immĂĄr ĂrĂĄsban is tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtotta az RMDSZ-t a jogtalanul kisajĂĄtĂtott ĂŠpĂźletek tulajdonviszonyĂĄnak tĂśrvĂŠnyes Ăşton tĂśrtĂŠnĹ rendezĂŠsĂŠrĹl. A kormĂĄnypĂĄrt tĂĄmogatni fogja az RMDSZ ĂĄltal igĂŠnyelt pedagĂłgusi ĂĄllĂĄsok biztosĂtĂĄsĂĄt, az iskolabusz-szolgĂĄltatĂĄs kiterjesztĂŠsĂŠt a magyar iskolĂĄktĂłl tĂĄvol esĹ telepĂźlĂŠsekre is, kĂźlĂśnĂśskĂŠppen Lugos ĂŠs NagyszentmiklĂłs kĂśrnyĂŠkĂŠn. BrassĂł megye: vegyes bizottsĂĄg alakult, amelynek feladata az Ăprily Lajos GimnĂĄzium ĂźgyĂŠnek felmĂŠrĂŠse. /KĂśrvonalazĂłdĂł egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs. JĂłvĂĄhagytĂĄk az elsĹ Ăśt helyi protokollumot. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 20./2004. mĂĄrcius 25.
A hetvenedik ĂŠletĂŠvĂŠbe lĂŠpett Mitrica MĂĄria naponta kĂśzel 120 kilomĂŠtert ingĂĄzik NagyszebenbĹl BĂźrkĂśsre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvĹą oktatĂĄs. A Szeben megyei HortobĂĄgy menti vidĂŠken kĂśzel nĂŠgy ĂŠvtizeddel ezelĹtt szĂĄmoltĂĄk fel a magyar osztĂĄlyokat. SzentĂĄgotĂĄn ma mĂĄr csak 350 magyar ĂŠl, tĂśbbnyire idĹsek. âAz ĂĄgotai magyarsĂĄg valamikor pezsgĹ ĂŠletet ĂŠlt. KivĂĄlĂł tĂĄnc- ĂŠs szĂnjĂĄtszĂł csoportunk volt. Most is emlĂŠkszem, micsoda elĹadĂĄst produkĂĄltunk 1948-ban SegesvĂĄron, a PetĹfi-ĂźnnepĂŠlyenâ â emlĂŠkezik vissza a hetven ĂŠv fĂślĂśtti Ganea JĂşlia. Szepesi JĂłzsef azon kevĂŠs magyar kĂśzĂŠ tartozik, akik ĂgotĂĄn szĂźlettek. A fiatalok elmentek vagy asszimilĂĄlĂłdtak. â A magyar gyermekek tĂśbbsĂŠge pedig mĂŠg Ărni-olvasni sem tud anyanyelvĂŠn â mondta Kozma Endre reformĂĄtus lelkĂŠsz. Az RMDSZ segĂtsĂŠgĂŠvel sikerĂźlt beindĂtani egy Ăśsszevont magyar osztĂĄlyt nĂŠgy gyerekkel a kĂśzeli BĂźrkĂśsĂśn. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadĂĄti szĂźletĂŠsĹą Mitrica MĂĄria immĂĄr 43 ĂŠve tanĂt. â SzĂvĂźgyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diĂĄk szigete. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 25./2004. jĂşnius 11.
Nagyszeben ĂŠs kĂśrnyĂŠke RMDSZ-szervezete, Szombatfalvi TĂśrĂśk Ferenc elnĂśk javaslatĂĄra, kapcsolatba lĂŠpett a VilĂĄghĂrnĂŠv cĂmĹą internetes ĂşjsĂĄg fĹszerkesztĹjĂŠvel, SzabĂł CsabĂĄval, a SzabadsĂĄg munkatĂĄrsĂĄval, szĂłrvĂĄnytengelyek lĂŠtrehozĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl. Nagyszeben, Bethlen ĂŠs Nagyenyed kĂśzĂśtti kapcsolat kiĂŠpĂtĂŠsĂŠvel beindĂtjĂĄk azt a folyamatot, amelyet elsĹ fĂĄzisban a SzĂłrvĂĄnytengely I-nek neveztek el, amely idĹvel egĂŠsz ErdĂŠly szĂłrvĂĄnyvidĂŠkĂŠt felĂśleli. Nagyszebenben az RMDSZ ĂŠs a Magyar PolgĂĄri MĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet tevĂŠkeny. SzabĂł Csaba riportfilmet kĂŠszĂtett a Nagyszeben kĂśrnyĂŠki helysĂŠgekben ĂŠlĹ szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄgrĂłl, melyet most, a SzĂłrvĂĄnytengely I. megalakulĂĄsa alkalmĂĄval levetĂtettek. Ăgy elevenedett meg VĂzakna, MihĂĄlyfalva, BĂłlya, HidegvĂz, NagydisznĂłd, SzentĂĄgota, BĂźrkĂśs, OltszakadĂĄt, TalmĂĄcs ĂŠs VĂśrĂśstorony a nĂŠzĹk elĹtt. /KalmĂĄr ZoltĂĄn: SzĂłrvĂĄnytengelyek I. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 11./2004. szeptember 22.
Nagyszebenben az Ăşj tanĂŠvben megmaradt a magyar Ăłvoda, az ĂĄltalĂĄnos iskola alsĂł ĂŠs felsĹ tagozata ĂŠs a lĂceum egyarĂĄnt. Azonban maroknyian kĂŠpviselik a magyar nyelvĹą kĂśzoktatĂĄst: 15 ĂłvodĂĄs, 18 elemis â 2 osztĂĄlyban, 36 VâVIII. osztĂĄlyos, 25 kĂśzĂŠpiskolĂĄs. A kilencedik osztĂĄlyba iratkozott nĂŠgy tanulĂł nem volt elegendĹ ahhoz, hogy magyar osztĂĄly alakuljon. A harcok tovĂĄbb folynak azĂŠrt, hogy "fĂŠlmagyar" osztĂĄlyba jĂĄrjanak, vagyis a magyarul tanulandĂł tantĂĄrgyakat magyarul. A nagyszebeni iskola magyar osztĂĄlyai fennmaradĂĄsĂĄhoz hozzĂĄjĂĄrul az RMDSZ mikrobusza, amely mĂĄr tĂśbb mint hat ĂŠve naponta hozza a kĂśrnyezĹ falvak, vĂĄrosok diĂĄkjait. IdĂŠn megnyĂlt a reformĂĄtus egyhĂĄz bentlakĂĄsa, melyben egyelĹre hat diĂĄk kap szĂĄllĂĄst. VĂzaknĂĄn mĂĄr 32 ĂłvodĂĄssal foglalkozik az ĂłvĂłnĹ, az elemiben pedig 10 gyermek tanul magyarul. BĂźrkĂśsĂśn hat ĂŠve sikerĂźlt ĂşjraindĂtani a magyar nyelvĹą oktatĂĄst. Hat gyerek jĂĄr most iskolĂĄba, nyugdĂjas tanĂtĂłnĹjĂźk pedig tĂśbb mint 50 km-rĹl ingĂĄzik azĂŠrt, hogy anyanyelvĂźkĂśn tanulhassanak gyerekeink. MihĂĄlyfalvĂĄn 10 gyerekkel mĹąkĂśdik a mĂĄr 2 ĂŠve beindĂtott magyar nyelvĹą Ăłvoda. IdĂŠntĹl elemi osztĂĄly is indulhatott volna, de egy szĂźlĹ visszalĂŠpett, Ăgy a rĂŠgi ĂĄlom nem valĂłsulhatott meg. OltszakadĂĄton 4 tanulĂłval mĹąkĂśdik az IâIV. osztĂĄly. /Mitrica Sanja, Szombatfalvi TĂśrĂśk RĂŠka: Nagyszeben. Harc a "fĂŠlmagyar" osztĂĄlyĂŠrt. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 22./2005. januĂĄr 24.
MĂĄsodik alkalommal gyĹąltek Ăśssze az elmĂşlt hĂŠt vĂŠgĂŠn Nagyszebenben az erdĂŠlyi magyar diaszpĂłra kĂŠpviselĹi. A www.vilĂĄghirnev.ro nevĹą internetes nĂŠvsorolvasĂł â ahogyan a virtuĂĄlis folyĂłiratot SzabĂł Csaba szerkesztĹ nevezi â ĂŠs a nagyszebeni RMDSZ kĂśzĂśs munkĂĄja a SzĂłrvĂĄnytengelyek elnevezĂŠsĹą rendezvĂŠny. Szombatfalvi TĂśrĂśk Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnĂśk elmondta: az RMDSZ feladata megvĂĄltozik a szĂłrvĂĄnyban, elsĹsorban a kulturĂĄlis ĂŠrtĂŠkek megĹrzĂŠsĂŠre kell odafigyelnie. SzabĂł Csaba kifejtette: a âkerĂtĂŠsâ ĂŠs a kerettelensĂŠg ĂŠgisze alatt szerveztĂŠk meg a SzĂłrvĂĄnytengelyeket. A âkerĂtĹmunkaâ abban ĂĄll, hogy Ăśsszehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek ĂŠs szĂłrvĂĄnytelepĂźlĂŠsek kĂśzĂśtt. A szĂłrvĂĄnytelepĂźlĂŠsek ugyanis a szomszĂŠdos magyarlakta vidĂŠken ĂŠlĹkkel alig vagy egyĂĄltalĂĄn nem ĂŠrintkeznek. A talĂĄlkozĂłn szilĂĄgysĂĄgi, zilahi, fogarasi magyarok vettek rĂŠszt. A magyar ĂŠs a nĂŠmet egyĂźttĂŠlĂŠs kĂŠrdĂŠsĂŠt taglalta KalmĂĄr ZoltĂĄn, a Nagyszebeni Magyar PolgĂĄri KĂśr elnĂśke. A vĂzaknai, oltszakadĂĄti, nagydisznĂłdi, nagyenyedi, fogarasi felszĂłlalĂłk beszĂĄmoltak az eltĹąnĹ magyar kĂśzĂśssĂŠgekrĹl. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠse, az idei tanĂŠvben mĂĄr nem indult kilencedik osztĂĄly, mikĂśzben a reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg nemrĂŠg felavatott diĂĄkotthonĂĄban hĂşsz, magyar oktatĂĄsban rĂŠszt vevĹ tanulĂł kaphat szĂĄllĂĄst. A talĂĄlkozĂłn ismertettĂŠk SzabĂł Csaba Gertrudis vĂŠre cĂmĹą kĂśtetĂŠt. Bemutatkozott nĂŠhĂĄny, a szĂłrvĂĄnyban megjelenĹ kiadvĂĄny is, Ăgy a szilĂĄgysĂĄgi Hepehupa irodalmi folyĂłirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a KrĂłnika erdĂŠlyi kĂśzĂŠleti napilap. FellĂŠpett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretĂŠben mĹąkĂśdĹ ForgĂłs nĂŠptĂĄnccsoport. A talĂĄlkozĂłn tĂśbb Nagyszeben kĂśrnyĂŠki telepĂźlĂŠst is egy-egy ember vagy csalĂĄd kĂŠpviselt. Ăgy jelen volt Felek kĂśzsĂŠg egyetlen, egymĂĄs kĂśzĂśtt mĂŠg magyarul beszĂŠlĹ famĂliĂĄja, a KulcsĂĄr csalĂĄd. EljĂśtt VĂśrĂśstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth JĂłzsef is. SzutyĂĄki JenĹ nagydisznĂłdi lakos elmondta: a vĂĄrosban 55 magyar van â a 2002-es hivatalos statisztikĂĄk 170 magyarrĂłl âtudnakâ â, de kĂśzĂźlĂźk hĂşszan mĂĄr nem beszĂŠlnek magyarul. /FĂĄm Erika: âSzĂłrvĂĄnykerĂtĹkâ Nagyszebenben. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jan. 24./2005. szeptember 3.
AdorjĂĄni DezsĹ ZoltĂĄn evangĂŠlikus-lutherĂĄnus pĂźspĂśk megvĂĄlasztĂĄsakor egyhĂĄzmegyei ĂĄtszervezĂŠst ĂgĂŠrt. A pĂźspĂśk a lelkĂŠszektĹl pontos kimutatĂĄsokat igĂŠnyelt a szerzĹdĂŠsekre, a pĂŠnzĂźgyi helyzetre vonatkozĂłan. Az elĹzĹ idĹszakban kisebb hangsĂşlyt kapott a szĂłrvĂĄnygondozĂĄs, e tĂŠren is lĂŠpni kellett. SzĂłrvĂĄnykĂśrzeteket hoztak lĂŠtre vagy ĂşjĂtottak meg, ahova szĂłrvĂĄnylelkĂŠszeket kĂźldtek. KolozsvĂĄron hoztak lĂŠtre szĂłrvĂĄnykĂśrzetet, amely a mezĹsĂŠgi, illetve a GyulafehĂŠrvĂĄr kĂśrnyĂŠki hĂvek lelki gondozĂĄsĂĄval hivatott foglalkozni. A pĂźspĂśk lelkĂŠszt nevezett ki OltszakadĂĄtra, ahol a gyĂźlekezet lĂŠtszĂĄma ĂŠvszĂĄzadok Ăłta nem haladta meg a 200-at. A lelkĂŠsznek fel kellett keresnie a Szeben ĂŠs Fogaras kĂśrnyĂŠki falvakat is. Ekkor jĂśttek rĂĄ arra, hogy vannak falvak, ahol 40-60, kĂźlĂśnbĂśzĹ felekezetekhez tartozĂł magyar ĂŠl, lelki gondozĂĄs nĂŠlkĂźl. SzĂĄmba, illetve vallĂĄsuk szerint gondozĂĄsba veszik Ĺket, ĂŠrtesĂtik az illetĂŠkes felekezeteket is a lĂŠtĂźkrĹl. A nagyenyedi reformĂĄtus ĂŠs katolikus kollĂŠga ĂŠrtesĂtette Ĺket az ott ĂŠlĹ evangĂŠlikus hĂvekrĹl. A nagy gyĂźlekezetekben kevĂŠs a meglĂŠvĹ egy-egy lelkĂŠsz. BrassĂłban pĂŠldĂĄul egy lelkĂŠsz 2500 hĂvet szolgĂĄl. A pĂźspĂśk a szĂłrvĂĄnykĂśzĂśssĂŠgek felkutatĂĄsa mellett tĂśbb ifjĂşsĂĄgi foglalkozĂĄst vĂĄr a lelkĂŠszektĹl. KolozsvĂĄron lĂŠtrehoztĂĄk a JĂĄrosi Andor KeresztyĂŠn KulturĂĄlis MĹąhelyt, amely vitafĂłrum, a kolozsvĂĄri elit Ăśkumenikus talĂĄlkozĂł helye. /Balta JĂĄnos: MinĹsĂŠgi egyhĂĄz szĂźksĂŠges. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
lapozĂĄs: 1-11