udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Helymutató:
Páké
2001. január 5.
Id. Duka János Csíkszeredán volt tanár. 83 évesen halt meg 1990. december 2-án. Egész életét jellemezte a tudatosan vállalt népnevelői, nemzeti közösségéért dolgozó, a magyarság sajátosan a székelység szellemi vagyonát mentő folklórgyűjtői pálya. Id. Duka János a Bihar megyei Margittán született. Előbb falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Előbb ifjúsági íróként jelentkezett. Maradandó életművet viszont folklórgyűjtőként hagyott hátra. Önálló kötetei közül ismertek: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Kriterion, Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Ion Creanga Kiadó, 1993); Üti Páké Barátost (Csúfolódó székely népköltészet) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1995/. - Az 50-es évek végén Dukát rendszer elleni izgatás hamis vádjával eltávolították a tanügyből, fél évig fizetést sem kapott, noha öt gyermek édesapja volt. /Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklórgyűjtő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./2002. december 24.
Pákéban dec. 22-én a református gyülekezet, a faluközösség és a faluból elszármazottak felidézték a százesztendős kolozsvári Mátyás-szobor talapzata tervezőjének emlékét. Pákéi Pakey Lajos építész életét és munkásságát Kisgyörgy Zoltán ismertette. Jelen volt Márkos Ervin, a Pakey tervezte fogarasi unitárius templom szórványlelkésze. Pákéban leleplezték a templom belső falán elhelyezett Pakey-emléktáblát, melyen a Pakey-portré Péter Alpár sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész munkája. Az emléktábla szövege a következő: "A faluból származó / Pákéi Pakey Lajos / 1853-1921 / műépítész emlékére. / A kolozsvári Mátyás-szobor / centenáriumának alkalmából / (1902-2002)". /(Kisgyörgy): A tűz szüntelen égve maradjon... Pákéi Pakey Lajosra emlékeztek Pákéban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./ 2003. november 18.
Nov. 16-án a felső-háromszéki Pákéban Pákéi Sándor Józsefre, az 1885-ben Kolozsvárott alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítójára, későbbi főtitkárára emlékeztek, születésének 150-ik évfordulóján. A rendezvényen megjelent dr. Kötő József elnök az EMKE Országos Elnökségének képviseletében, Ördög Gyárfás Lajos székelyföldi területi alelnök és Dáné Tibor Kálmán országos titkár, Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és sokan mások. Az egyházi ünnepség után Kötő József EMKE elnök leleplezte az EMKE Országos elnökségének támogatásával készült és a templom falára helyezett Sándor József emléktáblát. /Pákéi Sándor Józsefre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./2004. március 6.
A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./2005. november 30.
Pákéban november 27-én, vasárnap iskolanévadó ünnepséget tartottak. Az elemi iskola felvette Vida András iskolaalapító nevét. Az eseményen jelen volt a falu apraja-nagyja, egykori és mai tanulók, valamint Barátos község elöljárói. Orbaiszéken a legkisebb településnek is vannak kiemelkedő személyiségei. Pákéban Vida András, aki iskolát alapított e kis településen. Szántó István volt polgármester, aki régi dokumentumokból felkutatta az iskola történetét, pontos adatokat közölt a kis tanintézet 130 éves múltjáról. Vida András /1721- 1885/ egyszerű pákéi falusi ember volt. Egyházi és közéleti tisztségeket töltött be. Az iskola falán elhelyezett magyar és román nyelvű táblát Beder Győző iskolaigazgató és Balázs Ferenc, Vida András leszármazottja leplezte le. /Bodor János: Beteljesült álom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
lapozás: 1-5