Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 390 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 361-390

Helymutató: Párizs

1995. március 20.

Horn Gyula miniszterelnök márc. 20-án Párizsban, a stabilitási értekezlet kezdete előtt találkozott kollégájával, Nicolae Vacaroiuval és Balladur francia kormányfő előtt elfogadták azt a közös magyar-román nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodnak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában, leszögezik, hogy a szerződés az európai normákra alapozódik. /Népszava, márc. 21./

1995. március 20.

Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./

1995. március 20.

Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1995. március 22.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Párizsban tárgyalt Balladur kormányfővel, találkozott az EU-országokba akkreditált román nagykövetekkel, majd márc. 22-én hazaért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1995. március 24.

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1995. március 25.

A román vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és előzetes megállapodásuk ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta. A román-szlovák együttes álláspontról 1993-ban született megállapodás Pozsonyban, Melescanu külügyminiszter és Meciar szlovák kormányfő találkozóján. Az egyeztetés folyamatos volt. A magyar-szlovák dokumentum megszületése előtti napon Marian Andell alelnök vezetésével szlovák parlamenti küldöttség tárgyalt Bukarestben. Mindkét fél kijelentette: nem írja alá az alapszerződést. - Melescanu külügyminiszter márc. 17-én Pozsonyba utazott, látogatását nem jelentették be. Felkereste Meciart és Juraj Schenk külügyminisztert, számon kérte tőlük korábbi ígéreteiket. Párizsban Meciar igyekezett kibékíteni a román küldöttséget. /Magyar Hírlap, márc. 25./

1995. március 25.

Méray Tibor nyilatkozott a Magyarok Világszövetségét támadó ötvenkettek közös nyilatkozatáról, melynek egyik aláírója volt. Megerősítette a nyilatkozatban foglaltakat és kiállt Nagy Csaba mellett, szerinte ő nem etikátlan ember. Az MVSZ ellenezte az ukrán-magyar alapszerződést, jegyezte meg a lap munkatársa. "Ez is mutatja a világszövetség súlytalanságát és impotenciáját" - állapította meg Méray Tibor, ha az Antall-kormánynál sem tudták elérni az ukrán-magyar alapszerződés elmaradását, akkor világos, hogy nincs nagyobb befolyásuk, mint a sóhivatalnak. Seres Attila elmondta, hallott olyan véleményt is, ha a világszövetség egyszínű, az ötvenkét aláíró is egyszínű. Méray magyarázta, hogy önálló gondolkodók, de végül kimondta, inkább egyszínűek, mint kétszínűek. /Seres Attila: Párizsi beszélgetés Méray Tiborral az ötvenkettek közös nyilatkozatáról. = Népszabadság, márc. 25./ Előzmény: 571, 625. sz.

1995. március 27.

Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./

1995. április 2.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 3-i sajtóértekezletén írásos nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy a párizsi stabilitási konferencia utáni fejlemények igazolták Romániát, amely "nem hagyta magát belerángatni egy elhamarkodott akcióba, egy olyan formális és kétértelmű román-magyar politikai szerződés megkötésébe, amely megkérdőjelezte és megsértette volna az alkotmányos rendet". Nem sürgős az alapszerződés aláírása, hangsúlyozta. /Népszabadság, ápr. 4./ Az 1201-es ajánlást elítélte. "Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat" - jelentette ki. /Magyar Hírlap, ápr. 4./

1995. április 20.

A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./

1995. május 9.

A második világháború európai befejeződésének ötvenedik évfordulója alkalmából máj. 8-án Párizsban, 9-én pedig Moszkvában rendezett ünnepségen az államfők között ott volt Ion Iliescu elnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1995. május 10.

Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1995. május 19.

Máj. 15-én érkezett Romániába delegáció élén Szegedi Tibor mérnök-vezérőrnagy, a magyar honvédség repülő- és légvédelmi csoportfőnöke és máj. 18-án utazott haza, a munkatervben rögzített idei feladatokról folytattak megbeszélést. Ugyancsak máj. 15-étől Bakó István ezredes és Keresztes Tamás katonai attasé képviselte Magyarországot azon a bizalomerősítő nemzetközi ellenőrzésen, amelyet Románia szervezett, a párizsi hagyományos fegyverzetcsökkentési egyezmény keretében. A NATO és 23 ország képviseltette magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1995. június 22.

Melescanu külügyminiszter jún. 22-én Párizsban átadta Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét a francia kormány európai ügyekkel megbízott miniszterének, Michel Barnier-nak, jelenleg ugyanis Franciaország tölti be az EU soros elnöki tisztét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ A kérelemhez mellékelik a "nemzeti csatlakozási stratégiát", amelyet a román pártok az előző napon véglegesítették Snagovban. /Esti Hírlap, jún. 22./

1995. június 22.

84 éves korában Párizsban elhunyt Emile M. Cioran tanulmányíró, filozófus. Cioran Resinarban született 1911. ápr. 8-án. 1937-ben érkezett Párizsba, ahol haláláig élt. Egyik legfontosabb ifjúkori művét /A kétségbeesés csúcsain/ 1933-ban románul írta, 1947 óta franciául publikált. Világszemlélete pesszimista, misztikus, nihilista. Korát gyűlölte és lerombolni kívánta. Saját magát "a legrosszabb megszállottjának" nevezte, azt vallotta, hogy "a teremtés végleges szabotázs". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1995. július 12.

A román külügyminisztérium szerint a magyar vízumkényszer bevezetése Romániával szemben ellenkezne az európai szellemmel, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 12-i sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a júl. 12-én Londonba utazó Melescanu külügyminiszter júl. 18-án Párizsban tanácskozik a francia és német külügyminiszterrel, hogy hármasban tanácskozzanak Románia európai integrációs problémáinak megoldásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Az Evenimentul Zilei és más román lapok tudni vélik, hogy a tervezett lépéssel Magyarország konzulátusokat akar nyitni Erdélyben. /Magyar Nemzet, júl. 13./

1995. július 17.

Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter júl. 17-én találkozott a kormányt támogató négy párt képviselőivel és megbeszélést folytattak a magyar-román alapszerződésről, tekintettel Kovács László magyar külügyminiszter júl. 19-i bukaresti tárgyalására. Melescanu - párizsi útja előtt - jelezte, hogy elsősorban az 1201-es ajánlás problémájának megoldására tesznek majd erőfeszítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1995. július 18.

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

1995. augusztus 12.

A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

1995. augusztus folyamán

A 2000 folyóiratban két tanulmány is foglalkozik Emil Ciorannal. Az egyik Matei Calinescu tollából való /Hogyan lehet az ember az, ami? Tűnődés a román és francia Cioran között/. Cioran 1937-től Párizsban élt, 1947-től csak franciául írt. Calinescu próbálja magyarázni Cioran 1937-ben kiadott könyvét /Románia színeváltozása/, igyekszik megértő lenni: nagyon sokan csatlakoztak a vasgárdistákhoz. Cioran 1972-ben tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a szervezetnek, melyet "őrült szektának" nevezett. A fasizmussal való kapcsolatáról pedig azt nyilatkozta, hogy gyűlölte a királyt és rokonszenves volt számára a királlyal szembeforduló legionárius szervezet. A másik tanulmány szerzője Miskolczy Ambrus, készülő könyvéből hoz egy részletet /A bukás stratégiái: önkultusz - énkultusz. Széljegyzetek egy készülő Cioran-monográfiához/. Cioran látványosan megtagadta anyanyelvét: 1949-től 1989-ig románul nem volt hajlandó beszélni, pontosabban ezt a látszatot ápolta, mert barátaival kivételt tett. Megdöbbentő olvasni Cioran Hitlert és Codreanut magasztaló írásait. Cioran a román értelmiségiek mértékadó írója. Cioran `Müncheni benyomások. Hitler a német köztudatban` címmel ilyeneket ír: "Nincs ma olyan politikus a földön, aki több rokonszenvet és nagyobb csodálatot ébresztene bennem, mint Hitler." Cioran elítélte a katolikus egyházat, a pápát, aki megtiltotta a Hitler-Jugendben való részvételt: "Hitler viszont többet jelent a német nép számára, mint ki tudja milyen pápa, aki beleszól egy nép belügyeibe..." Cioran Codreanut dicsőítő írását 1940. nov. 27-én olvasta fel a rádióban. Ebben ilyen vallomást olvashatunk: "Corneliu Codreanu előtt Románia lakott Szahara volt." "Bennünk nyögött a jövő. Egyvalakiban zengett. És ő megtörte létünk szelíd hallgatását, és arra kényszerített, hogy legyünk. Egy nép erényei benne öltöttek testet." Így sorjáznak az áradozó mondatok. Például: "Egy szolga nemzetbe ő öntött becsületet, és egy gerinctelen nyájat büszkévé tett." Azon a napon, amikor Cioran ezt felolvasta a rádióban, legionáriusok elfogták és agyonverték Nicolae Iorga történészt. Miskolczy idézi Cioran antiszemita nézeteit, amelyek a Románia színevátozása egyes fejezeteiben láttak napvilágot. Cioran ezeket a fejezeteket a könyv 1990-es újrakiadásából kihagyta. /2000 (Budapest), aug./

1995. augusztus 12.

1995. augusztus folyamán

1997. január 30.

Emil Constantinescu elnök jan. 31-én egyhetes külföldi körútra indul, melynek állomásai Davos, Brüsszel, Párizs. Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, febr. 1-jén pedig Soros Györggyel. A román államelnök Brüsszelben Jacques Santerrel, az Európa Tanács elnökével, majd Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

1997. február 4.

Emil Constantinescu államelnök febr. 5-én Párizsba utazott, tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel. A megbeszélés után Chirac kijelentette: Franciaország támogatja, hogy Románia az első körben bekerüljön a NATO-ba, ugyanígy azt is, hogy az OECD tagja legyen. A francia elnök februárban Romániába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

1997. február 18.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.

1997. február 24.

A szabadkőművesek titkos társaságait a szellemi elit képviselői hozták létre, jótékonysági intézményrendszerként, a tolerancia jegyében, írta Vajnovszki Kázmér. Az erdélyi páholyok az 1784-ben alakult bécsi Grosse Landesloge von Österreichhoz csatlakozta. A Román Nemzeti Nagypáholy - francia bábáskodással - 1880-ban jött létre. A román szellemi élet meghatározó személyiségei, Balcescutól Bratianun át Octavian Gogáig szabadkőművesek voltak, állapította meg Dan Amadeo Lazarescu nagymester. Az 1920-as rendszerváltás után az erdélyi - zömmel magyar és szász - páholyok megőrizték függetlenségüket, anyanyelvi kötődésüket. Így a kolozsvári Unió-páholy nagymestere, Jancsó Elemér, az Ady Társaság révén ápolta kapcsolatait a magyarországi "testvérekkel". /Az utolsó magyar nagymester pedig Benedek Marcell./ 1949-50-ben a szovjet csatlósállamokban törvényen kívül helyezték a szabadkőműves páholyokat. A Román Nagypáholy nagymestere, Marcel Shapira Párizsba tette át székhelyét. Párizsban megalakult az Üldözött Szabadkőművesség Szövetsége. - Az "elaltatott" páholyok nehezen ébredeznek. Jelenleg helyzetük szinte áttekinthetetlen. Marcel Saphira teljhatalmú nagymesternek tekintette magát, meglepetéssel nyugtázta, hogy 1991 februárjában az Egyesült Angol Nagypáholy Romániában megalakította az első, Concordia nevű skót rítusú páholyt, majd újabb két páholy alakult /a Duna-delta és a Balcescu/. Az olasz Grand Oriente 1993 januárjában megalakította Románia Nemzeti Nagypáholyát, Nicolae Filip nagymesterrel az élen. Shapira erre Bukarestbe sietett, híveit tiszti ragra emelte és egy ellennagypáholyt hozott létre, Dan Amadeo Lazarescuval az élen. Közben az amerikai központi szövetségi tanács is megalakította a maga romániai nagypáholyát Costel Iancu hegedűművésszel és üzletemberrel az élen. Megindult a belháború Lazarescu és Iancu között. Dan Amadeo Lazarescu elmondta, hogy az 1993-as konstantinápolyi konventen megállapodtak abban, hogy a nagypáholyt haza kell telepíteni. Azonban Marcel Shapira véglegesen Franciaországban telepedett le, rá ruházta a nagymesteri tisztet. Ugyanakkor a Grand Oriente képviseletében páholyt alapítottak Bukarestben. 1995-ben az Egyetemes Szabadkőművesek Romániai Nemzeti Nagypáholyának élére Sever Frentiu festőművészt választották. Tizenhárom erdélyi páholy nem ismeri el az új vezetést és 1995 decemberében megalakította az erdélyi nagypáholyt, amely 1996 januárjában Gyulafehérváron konventet tartott, a Lazarescu-páholyok egy része is csatlakozott, nagymesterré pedig Vladimir Boantát avatták. A páholyok egy része azonban hátat fordított nekik. A Bevett Óskót Rítusú Nagypáholy Főtanácsa febr. 2-án összeült és Dan Amadeo Lazarescu nagymestert - idős kora miatt - "ad vitam" nagymesterré avatták, a gyakorlati ügyek intézését egy évre az 1994 óta a francia nagypáholy összekötőjére, André Szakvaryra bízta. Ügyvezető nagymester Dan Emanuel Dobreanu lett. Dan Amadeo Lazarescu mindezt puccsnak minősíti. Elítéli Ernst Schlesingert, aki több erdélyi páholyt alapított és mindenáron külön nagypáholyt akart 25

1997. április 3.

Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője ápr. 7-én részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Párizsban megtartandó soros ülésén, amelynek napirendjén szerepel Románia monitorizálásának a lezárása. Ezt követően, ápr. 8-11. között Frunda György szenátor az ET-jelentéstevői minőségében Litvániába látogat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./

2000. október 12.

A magyar nyelvterületen közismert Kányádi Sándornak Párizsban bemutatták verseinek francia gyűjteményét. Kányádi elmondta, hogy tavaly ősszel Brüsszelben, Namurben volt bemutató. A valaki jár a fák hegyén c. kötetet franciául adták ki. Namurben inkább kollégáknak volt a bemutató, Párizsban viszont az ottani magyar intézetben. Eljött a belga költőnő, az előszót és a nyersfordításokat készítő Huszár Magda, aki egyébként bánffyhunyadi származású és ott volt a kiadó képviselője is. Ott volt Pierre Székely (Székely Péter) ismert szobrász és Fejtő Ferenc, Jean-Luc Moreau, a Sorbonne finnugorisztikai professzora - maga is költő, fordító, József Attilát, Adyt és Illyést is fordított franciára -, aki most elhozta Kányádinak Palackposta c. verse francia fordítását, amit Albert Camus emlékének ajánlott, még 1967-ben. /Nemsokára Arad és Temes vendége lesz a költő. Egy francia nyelvű Kányádi-kötet párizsi fogadtatása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2000. október 14.

Szept. 24-29. között a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata Hannoverben lépett fel Kodály Zoltán Székelyfonójával az Expo Hannover budapesti kormánybiztosi hivatal meghívottjaként. Demény Attila rendező emlékeztetett: a Székelyfonó 1991-es bemutatását a kolozsvári kritika elutasította. Ezt ellenpontozta, hogy az előadásról készült MTV-film a legjobb operafilm díját kapta az 1993-as párizsi filmfesztiválon. Simon Gábor igazgató elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala is segítségünkre volt a meghívásban. Hannoveri előadásuk sikerét a szűnni nem akaró taps jelezte. Az igazgató elmondta, hogy a következő évad nem lesz szokványos évad. A magyar millennium esztendejében kilátás van arra, hogy több magyarországi vendégjátékon vehetnek részt. A millenniumi rendezvények színhelye a budapesti volt Ganz-gyár csarnoka, amelyet nemcsak színház- és operaelőadások bemutatására, hanem valóságos magyar kultúracsarnokká alakítanak át. /Hintós Diana: A hannoveri világkiállítás meghívottja volt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 361-390