udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
390
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 361-390
Helymutató:
Párizs
2001. április 6.
Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2001. április 30.
Ápr. 28-án Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás, Az élő Rákóczi rendezvénysorozat keretében. A kiállítás anyaga egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen és a székelyföldi városokban lesz megtekinthető. A sárospataki Rákóczi Múzeumban összeállított kiállítás itteni bemutatása üzenetet is hordoz, összekapcsolja azokat az egykori Rákóczi uradalmakat, birtokokat, amelyek vonzáskörében ma is Rákóczi kultuszhelyek szerveződnek, intézmények működnek, különböző egyesületek őrzik a fejedelem emlékét, fejtette ki Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa. A kiállítást először Párizs elővárosában mutatták be 1998-ban. A bemutatott anyagot 1998 után a Rákócziak munkácsi várába vitték. Ez a kiállítás több mint a szabadságharc, illetve II. Rákóczi Ferenc életének a bemutatása. Felvillantja a család történetét, a XVII. század elejétől, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakától kezdődően, utal a Wesselényi-féle összeesküvésre, majd II. Rákóczi Ferenc életének a végigkísérése révén a szabadságharc eseményeit eleveníti meg. /Párizs után Nagykárolyban is megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./2001. május 8.
Világszerte tizenkilenc magyar kulturális központ működik, a legfontosabb intézmények a Collegium Hungaricum nevet viselik. Bukarestben csupán 1989 után nyílhatott meg a kulturális központ, a collegiumok zöme viszont 1920-ban vagy röviddel azután alakult Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban. Jóval később nyitotta meg kapuit a moszkvai, nem kevésbé fontos intézmény. Entz Géza, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Intézeti Igazgatóságának főigazgatója kifejtette: kollégiumok ott működnek, ahol magyar érdekű kutatás folyik, ösztöndíjas tudósok részvételével. Rómában például a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos a vatikáni levéltár, Bécsben is főként levéltári anyagot kutatnak a tudósok, a berlini Collegium főként természettudományos, biológiai vagy fizikai kutatásokat segít elő. A moszkvai intézmény részben az 1945 és 1990 közötti történelmünk, részben pedig az 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó anyagok tanulmányozása szempontjából lényeges. A bukaresti Központ nagyon népszerű, a román sajtó gyakran ír a rendezvényeiről. Szó esett róla, hogy Kolozsváron is megnyitják a kulturális irodát, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a román fél is ezt akarja. /Egyelőre nem nyílik meg a kolozsvári kulturális iroda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./2001. július 19.
Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./2001. szeptember 13.
Paizs Ottót, aki Békéscsabán tartózkodott, szept. 10-én őrizetbe vették. A helyszínre utazó feleségének és fiának nem engedélyezték, hogy találkozhassanak vele. A bíróságon döntenek arról, hogy kiadják-e vagy sem az Agache-perben négy év börtönbüntetésre ítélt Paizs Ottót. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta: tekintettel arra, hogy Paizs Ottónak tartózkodási és letelepedési engedélye van - és magyar állampolgárságot is kérvényezett - koncepciós perről lévén szó, bízik abban, hogy a magyar hatóságok nem fogják kiadni Paizs Ottót. /(Iochom): Kiadja-e Budapest Paizs Ottót? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./ Paizs Ottó ügyét Budapesten a bíróság szept. 13-án tárgyalta. Az ítélethozó testület, miután értesült a per fejleményeiről, azt a döntést hozta, hogy egészségügyi okok miatt elutasítja a román hatóságok kiadatási kérését, és szabadlábra helyezte Paizs Ottót. Ezután a román igazságügy-minisztérium kérheti Paizs kiadatását a magyar igazságügy-minisztériumtól, amit az meg is tagadhat. Egyelőre Paizs Ottó ismét szabad, és várja, hogy megkapja a magyar állampolgárságot. A másik két elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János magyar állampolgár, s a magyar állam a Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerződés értelmében nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását. /(Iochom): Agache-ügy. Magyarország nem adja ki Paizs Ottót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Paizs Ottó nem kerül a román igazságszolgáltatás kezére, döntött egy budapesti bíróság. A román fél bizonyára megpróbálkozik minden lehetséges megoldással. Paizs esete azt bizonyítja, hogy a még szabadlábon lévő, illetve elnöki kegyelemre váró elítéltek állandó fenyegetettség közepette lesznek kénytelenek leélni további életüket. A súlyos beteg Héjja Dezső kálváriája, Reiner Antal elővigyázatlanságból fakadó letartóztatása, Paizs Ottó legutóbbi esete azt üzenik, hogy a román szervek presztízskérdésként kezelik az Agache-ügyet, állapította meg Csinta Samu. /Csinta Samu: Gyilkosok és áldozatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2001. szeptember 25.
A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./2001. szeptember 29.
Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2001. október 9.
Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnökével nemrég a Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett el abból az alkalomból, hogy a budapesti Országházban magas kitüntetést vehetett át. Hámos László anyja erdélyi születésű, apja a Felvidékről való, a bátyja Ausztriában született, ő Franciaországban, Párizsban. Amerikában nevelkedett, ott is él. Tizennégy esztendős volt, amikor először Kelet-Közép-Európába látogatott. Nem Magyarország, hanem Erdély volt rá nagy hatással. Később erdélyi írókkal, költőkkel került közeli ismeretségbe, Sütő Andrással, Kányádi Sándorral... A 70-es években Ceausescu és emberei sötét eszközeikkel nem is egyszer eredtek a nyomába annak a fiatalembernek, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványát "tető alá hozta", majd igazgatta, s aki látványos tüntetéseknek állt az élére. (A tizenkét demonstráció közül a legnevezetesebb a romániai falurombolás ellen tiltakozó, tizenhét országot érintő, 1988-as megmozdulás volt - emlékeztet.) Hámos megalapította 1976-ban a Magyar Emberi Jogok Alapítványát. A HHRF, amely augusztusban Budapesten ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát, az első tizenöt esztendőben kizárólag sérelmi és panaszpolitikával élhetett. 1990-ig könnyű volt a Magyar Emberi Jogok Alapítványának "nevén nevezni az ördögöt", bemutatni az áldozatokat, az angyalokat. 1990 után a HHRF létrehozta a maga világhálóját. Öt magyar nyelvű erdélyi napilap és három hetilap (köztük 1997 ősze óta az Erdélyi Napló), egy szlovákiai magyar nyelvű napi- és egy hetilap található meg honlapjukon (www.hhrf.org) és annak archívumában, de több más magyar nyelvű periodika ingyenes interneten való megjelenését is tervezik. Naponta friss összefoglalót adnak a négy kisebbségi terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) legfontosabb történéseiről - angol nyelven. Ez a Hungarian Minorities Monitor. Kimutatásaik szerint hetvenhárom országból keresik meg rendszeresen honlapjukat, olvasóik száma havonta átlagosan tizennégyezerrel nő. Szép számmal vannak "ügyfeleik" között amerikai politikai címekről érkező érdeklődők is. A magyarok világközösségét szervezi s erősíti az Internet. A határon túli kisebbségi magyarok internet-hozzáférését is igyekszik segíteni a Magyar Emberi Jogok Alapítványa. Első lépésként - kísérleti jelleggel - Marosvásárhellyel a középpontban ezer önkormányzathoz, egyházi közösséghez és civil szervezethez juttatják el a világhálót. Azután következik a többi magyarok lakta régió, hogy - az esélyegyenlőség nevében - a legkisebb falu lakói is "kitekinthessenek" a világra, sorstársaikra, rokonaikra, bárhol élnek is a földgolyón. /Könnyű volt 1990-ig megmutatni az ördögöt! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./2001. november 1.
Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 8.
A kolozsvári Állami Magyar Színház tevékenységével kapcsolatos vitához hozzászólt Szőcs István színikritikus. A színház állandóan dicsekszik a nagy nézőszámmal, holott hetekig, hónapokig előadások nélkül maradunk, írta. A színház dicsekszik az európai színjátszás vérkeringésébe való bekapcsolódással, holott az elmúlt tíz év alatt Európa, London, Párizs, sőt Amszterdam vagy Barcelona vezető színiegyüttesei egyszer sem léptek fel Kolozsváron, viszonzásul Tompáék különböző műkedvelő fesztiválokon vagy követségi garázsokban rendezett vendégjátékaiért. Még a többi erdélyi magyar együttes sem igen kap lehetőséget, módot arra, hogy Kolozsváron felléphessen! Kétszáz egynéhány év után Kolozsvár megszűnt magyar színházi központnak lenni! Szőcs szerint szándékosan törekedtek erre. Szembeállították a népszínház és a stúdió-színház koncepcióját. Ezt a színházpolitikát a volt művelődési államtitkárok, Horváth Andor és Kelemen Hunor körömszakadtáig támogatták. Tompa görcsösen ragaszkodik bizonyos sztereotípiákhoz, ami az intellektus szempontjából nagyon aggasztó jel. Már a kilencvenes évek elején felszínre jött Tompa Gábor rendezői alkatának az a súlyos fogyatékossága, hogy csak nagyjelenetekben tud gondolkozni, de nem nagy előadásokban. /Szőcs István: A népszínház kolozsvári esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2001. november 19.
Markó Béla szövetségi elnök a vele készített interjúban kiemelte CEFTA jelentőségét. Az RMDSZ számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország és Románia kapcsolatainak nem szabad a kedvezménytörvény körüli nézeteltérésekre szorítkozniuk, figyelmeztetett. Markó Bélának alkalmam volt Orbán Viktor miniszterelnökkel véleményt cserélni még nov. 15-én, amikor megérkezett Bukarestbe. A megbeszélések nyomán úgy látja, hogy azokban a kérdésekben, melyeket a román kormány hangsúlyosan kifogásol, lesz lehetőség a megegyezésre. Nastase román kormányfő annak idején fölvette azt, hogy az RMDSZ-tagságnak kellene az alapot jelentenie a magyar igazolvány kiadásához. Nastase olyan kritériumokat keresett a magyar igazolvány hivatalosításához, amelyek a román jogrendre is ráépíthetők. Így az RMDSZ például egy olyan szervezet, mely a román törvények szerint lett bejegyezve, azok előírásai szerint működik. Az RMDSZ-tagság tehát ezeknek teljes mértékben megfelel. Mintahogy megfelelnek ezeknek az ismérveknek a Romániában hivatalosan nyilvántartott történelmi egyházak, az azokhoz való tartozás, illetve az országos jelentőségű magyar civil szervezetek és tagjaik is. - A költségvetés elfogadásakor az RMDSZ a kormánypárttal együtt szavazott, a Nemzeti Liberális és a Demokrata Párt pedig a Nagy-Románia Párttal együtt ellene szavazott. A két ellenzéki párt megpróbált egy bizonyos fajta nacionalista irányvonalat felmutatni. - Markó elmondta, hogy Párizsba készül, de magánemberként, költőként. A 2001. esztendő Franciaországban a magyar kultúra éve, amelynek keretében számos rendezvényre került és még kerül sor. Ezek egyikére meghívást kapott Markó Béla, mégpedig több könyve, elsősorban a most napvilágot látott magyar-francia kétnyelvű verseskötete bemutatójára. A versek jó részének fordítója Laurand Gaspar költő, aki egyébként Marosvásárhelyől került ki Franciaországba. Idehaza Gáspár Lórándként ismertük, tiszteltük. /Gyarmath János: A két ország közös érdeke megegyezésre jutni. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2001. november 21.
Első francia nyelvű verseskötete megjelenése alkalmából két felolvasóestet tartott Párizsban Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nov. 19-én Lackfi János költő, Markó Béla verseinek válogatója és nyersfordítója mutatta be a hallgatóságnak a közismert politikus lírikusi oldalát. Az Éditions Ibolya Virág kiadó gondozásában megjelent kétnyelvű verseskötet Comme un échiquier fermé (Mint egy összecsukott sakktábla) címen a franciaországi magyar kulturális évad alkalmából került a párizsi könyvpiacra. A nov. 20-i közönségtalálkozón a kötet műfordítója, Lorand Gaspar, a neves Gallimard Kiadó költője volt az est házigazdája. /Markó Béla költői bemutatkozása Párizsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2001. december 11.
Az Európai Unióba való felvételnél kívánatos lenne ahhoz a bevált elvhez ragaszkodni, amely szerint a jelölteket saját érdemeik alapján ítélik meg: amelyik ország teljesíti a szükséges feltételeket, bekerül az unióba - válaszolta a Le Figaro kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök, elhárítva Hubert Védrine francia külügyminiszter 12 tagjelölt ország egyidejű uniós csatlakozását felvető javaslatának konkrét kommentálását. Stéphane Kovacs, a lap munkatársa a magyar kormányfő dec. 10-én kezdődött hivatalos párizsi látogatása alkalmából készített interjút a miniszterelnökkel. - Romániával való viszonyunkban nem a kedvezménytörvény, hanem a bukaresti kormány napokban született döntése okozza a legnagyobb problémát - jelentette ki Orbán. Azzal az ürüggyel, hogy a vízumkényszer feloldásának feltételeként EU-nyomásnak van kitéve, olyan törvényt fogadott el, amely elvágja a külvilágtól a romániai állampolgárokat: ezentúl minden külföldre utazónak minimum 250 eurót kell felmutatnia, ami iszonyúan nagy teher. Közeledik a karácsony és kétmillió romániai magyar nem fog tudni találkozni magyarországi rokonaival - hívta fel a figyelmet a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy a két ország közötti határátkelőhelyek egy csapásra úgy elnéptelenedtek, mint a kommunizmus idejében, amikor nem voltak szabadságjogok. /Orbán-interjú a Le Figaróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2001. december 13.
Miközben a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége határozottabb fellépést kér az RMDSZ-től a csángóügy képviseletében, Gheorghi Prisacaru szenátor Párizsban a csángók magyar asszimilációjának veszélyeire figyelmeztette az Európa Tanács szakbizottságát. Az RMDSZ tagszervezeteként működő csángószövetség azt kéri a magyar érdekképviselettől, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. A csángókérdés ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának dec. 11-12-én tartott párizsi ülésén. A Romániát képviselő Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángóajánlásait. A szenátor által arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumok megvetésével azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyermekek magyar iskolákba járhassanak." A szenátor dokumentumokkal igyekezett bizonyítani, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatást és magyarországi ösztöndíjakat ígért azoknak a gyermekeknek, akik a magyar oktatásra jelentkeznek. Prisacaru jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Szakítópróba lesz a csángókérdés? Egyidejű panasz Bákóban és Párizsban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2001. december 29.
Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2002. augusztus 5.
Egyre több híresztelés lát napvilágot arról, hogy Románia ismét a vízumköteles országok feketelistájára kerülhet. Aug. 3-i számában a Le Monde arról írt, hogy meg nem nevezett források szerint Párizs "diszkrét lépéseket tesz" az Európai Bizottságnál ennek érdekében. A francia napilap szerint a francia polgárokat irritáló koldusok zöme a Törökországban és Romániában "székelő" bandák segítségével jut el az Európai Unió országaiba. Az utóbbi időben francia lapok címoldalán és a képernyőkön, az illegális bevándorlásról szóló beszámolókban a román romák jelennek meg a leggyakrabban. Ennek tudatában tárgyalt a múlt héten Párizsban Ioan Rus belügyminiszter, illetve utazott a "cigány-sújtott" francia városokba a román rendőrség küldöttsége. Várhatóan aláírják azt a megállapodást is, amelynek értelmében a francia hatóságok válogatás nélkül hazatoloncolják a francia területen illegálisan tartózkodó románokat. A Le Monde ebben a számában interjút közölt Adrian Nastase miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta: Románia komolyan veszi az Unió majdani keleti határőrének szerepét. A Le Monde szerint a párizsi kormány titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel a Romániával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. /Szőcs Levente: Francia ellenlobbi bevándorlóügyben. Vízumkényszer a román koldusok miatt? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ Az Európai Bizottság aug. 5-én cáfolta a Le Monde híreszteléseit, miszerint Franciaország lépéseket tesz a román állampolgárok vízumkényszerének visszaállítása érdekében. - Mindez merő kitaláció. Nem kaptunk ilyen jelzéseket Franciaországtól - nyilatkozta a Mediafaxnak Jean-Cristophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője. /Cáfol az Európai Bizottság szóvivője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./2002. augusztus 14.
Ironikus hangon írta Klósz Bálint, hogy milyen sok egyetemi továbbtanulási lehetőség van az erdélyi magyar fiatalok, az évente több mint 6000 ballagó számára: a Pöceparti Párizsban, a Fellegvár fölé állandóan piros-sárga-kékre sikeredő szivárvány alatt, Bernády György Maros menti kreatúrájában, avagy odalent, a székely virtus fővárosában, Szörödában. Orbán Viktornak egyetemet köszönhet az erdélyi magyarság, de a cikkírónak ő csak üdvöske: "az enyhén kedveszegett Orbán Viktor-i helyzetelemzés sarkall analógiákra. "Sokan vagyunk, de nem vagyunk még elegen" - mondogatta némi rezignációval aranyüdvöskénk, és megállapítása mintha a főiskolai helyeket megsturmolók számarányára is vonatkoztatható lenne." Nem volt elég éles a konkurencia a meghirdetett helyekre. A cikkíró arra is célzott, hogy a majdan végzők közül sokan az anyaországba mennek, hogy megtörténjen nemzetünk határokon átívelő újraegyesítése. - Sokaknak a "nyári akadémiák jelentik az áhított szellemi perverziót. Világ-, régió-, nemzetközösség-megváltó ötletekből, komlóléből bőven tankolhatott bármely többé-kevésbé elkötelezett fiatal, aki néhány napra, július hónap folyamán, Illyefalván, Nyárádszentmártonban vagy Tusnádfürdőn felütötte sátrát." "Minden fórumon történt utalás az egymással konfrontálódók közti párbeszéd szükségességére, de a szekértáborok szóvivői körbekerülgették egymást, nem ültek be ugyanazon ponyva alá." /Klósz Bálint: Egyetemeink= Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./2002. szeptember 10.
Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./2002. szeptember 26.
Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz (SZET) fordult az egyre inkább "rendpártivá formált érdekvédelmi és közképviseleti szövetségünk tevékenységének normalizálása végett". Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ csúcsvezetése és az RMDSZ szavazótábora közötti szakadék kialakulását és folyamatos mélyülését. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az RMDSZ az egymást váltó román politikai vezetés szövetségesévé vált. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, 1999 júliusában, az első, Romániában tett hivatalos miniszterelnöki látogatása során kijelentette, hogy "amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSZ-től, Magyarország meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai magyar nemzeti közösség minden tagjának". Markó Béla elnök úr sajátságos válasza: "az RMDSZ sem ellenzi ezt a lépést, sem nem javasolja, hanem elemzi". Erről a négy esztendeig tartó "elemzésről semmit nem tudunk!" - állapították meg a közleményben. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ létrehozása óta olyan mértékben vándorol el szülőföldjéről, mint két tragikus válságidőszak, a Trianon és a párizsi békediktátum után. /Rendpártiság helyett normalizálódást! Felhívás az SZKT-hoz és SZET-hez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2002. október 8.
II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén megalapította a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük Marian Jaworski lembergi bíboros, metropolita-érsek. A gyulafehérvári főegyházmegyét Jakubinyi György érsek, a szatmári egyházmegyét Ardai Attila egyházmegyei kormányzó képviselte. Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-től az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000. Ebből 70 ezer római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 8 helyi születésű. /Katolikus püspökség Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ 2002. október 26.
A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./2002. november 8.
A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 2002. november 27.
Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2002. november 28.
Megjelent Tóth Gyula festőművészről szóló monográfia /Murádin Jenő: Tóth Gyula, Yoyo Only, Kolozsvár, 2002./. Szatmár festőjének nevezték, a háborúk és társadalmi változások kényszerében, bejárja a München-Párizs-Budapest háromszöget. /(Y): Szatmár festője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2002. december 2.
Kertész Imre sajtóértekezletet tartott a párizsi Nemzeti Könyvtárban, nov. 29-én. A Nobel-díjas magyar író francia tolmácsolással németül válaszolt a kérdésekre. Fejtő Ferenc történész magyarul kifogásolta, hogy egy Nobel-díjas magyar író, egy magyar európai nem saját nyelvén szól a különleges esemény résztvevőihez. Kertész elmondta: a jelenlegi átmeneti időszakban, amely a rendszerváltás óta tart, a legalapvetőbb élménye az volt, milyen hirtelen gyorsasággal törtek felszínre Magyarországon (is) a régi problémák, köztük például a trianoni trauma. "Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom máig nem dolgozta fel saját megrázkódtatásait, nem vizsgálta meg a múltját, a kommunizmus negyven éve erre nem adott lehetőséget." Kertész szerint felvetődik a kérdés, nem valamiféle nemzeti adottság-e a minden körülmények közötti túlélés képessége: egy kicsit kollaborálni, egy kicsit elfogadni, egy kicsit együttműködni másokkal a szolgálásban, és az a magatartás, amely kérdésessé teszi, kell-e valóban beszélni a bűnökről és a vétkekről. "Nálunk minden esetben, amikor ezekkel a kérdésekkel konfrontálódtak az emberek, jött egy másik diktatúra, s valamennyi feldolgozatlan kérdést megint a szőnyeg alá söpörtek. Magyarországon ma is ez hat az emberek mentalitásában, hisz sosem éltek igazi, működő demokráciában, s úgy látom, hogy az oda vezető út megtétele még előttünk áll" - jelentette ki. /Kertész Imre sajtóértekezlete a párizsi Nemzeti Könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ 2002. december 4.
Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ 2002. december 9.
Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2002. december 20.
Reméli, írta Molnos Lajos, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Budapesten, a Kempinski Szállóban őszintén és szívből gratulált Adrian Nastasénak, Románia miniszterelnökének (s személyén keresztül az egész román népnek), ahhoz, hogy annak idején Romániának sikerült bevetetnie a békeosztó és országcsináló gőgös győztes nagyhatalmakkal a Gyulafehérvári Nagy Maszlagot, rátennie a kezét Magyarország jókora darabjára: az egész Erdélyre, valamint a Partiumra és a Bánságra, meg az úgynevezett történelmi Máramarosra is, annak szépszámú magyarságával együtt. Reméli azt is, hogy Trianon és a párizsi békekötés örömös évfordulóit is ezután együtt fogja a két miniszterelnök megünnepelni. /Molnos Lajos: Törmelék. Kitépett irkalapok - 23. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 31.
Több ízben is lemondott rólunk az Anyaország", állapította meg közleményében Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Kinek jó mindez? - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszolva is: elsősorban egyedül és legfőképpen Romániának, másodsorban látszólag az európai integráció forgatókönyvét megszerkesztő és lerendező nagyhatalmaknak, harmadsorban pedig a múltjukat átmentő, a rendszerváltozást saját hasznukra fordító volt kommunistáknak, a történet kárvallottja viszont az egész magyar nemzet. Tőkés László leszögezte: a közös budapesti ünneplés végső soron azt jelenti, hogy Erdélyt, a romániai magyarságot szoros internacionalista és kozmopolita együttműködéssel mind Budapesten, mind Európában végképp le akarják írni. Ebben az összefüggésben az integráció Magyarország és az elszakított területek újabb Trianonja, a trianoni és a párizsi békediktátumok végső megpecsételése lehet. "Még a vak is látja, hogy miközben a román-magyar kapcsolatok egyre inkább javulnak, ezzel együtt pedig az RMDSZ kormányban és kormányközelben egyre hatékonyabban, egyre eredményesebben és egyre sikeresebben politizál, az európai fórumok pedig Románia modellértékű kisebbségpolitikájával egyre elégedettebbek, ezzel szemben a romániai magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik, pusztulásának, térvesztésének, sorvadásának az utóbbi tíz évben regisztrált adatai csak a XVI-XVII. századbeli török-tatár-Habsburg dúlások, népirtások adataihoz foghatók. Ez az üzenet nemcsak Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros megtizedelt népéhez, hanem az egész magyar nemzethez szól." A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök viszont a mai erdélyi magyarság - belső - önrendelkezési jogáról feledkezik meg, melyet tíz évvel ezelőtt a Kolozsvári Nyilatkozat hirdetett meg, majd az RMDSZ programja szentesítette. Ennek szellemében az RMDSZ gyászmagyar képviselőinek a budapesti ünneplésen való részvételre nem volt nemzeti felhatalmazásuk. Az Adrian Nastase vezette román küldöttség tagjaiként nem az RMDSZ tagságát, nem az erdélyi magyarságot, hanem a román hatalmat képviselték. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége elhatárolódni ettől, amennyiben pedig erre nem kerül sor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának, megrendezése esetén pedig a Szövetség Kongresszusának volna kötelessége állást foglalni. /Tőkés: Lemondott rólunk az Anyaország. Üzenet Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./1997. augusztus 11.
Victor Babiuc védelmi miniszter Párizsból hazautazva aug. 11-én - útját Budapesten megszakítva - a Ferihegyi repülőtéren találkozott kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy koraősszel Budapestre látogat a román miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./