udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
126
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-126
Helymutató:
Pécska
1990. március folyamán
Pécskán is megjelent márciusban egy folyóirat, a Zabhegyező.1993. október 23.
Lőrincz Károly emlékezett az egyik legnagyobb 1956-os szervezkedési ügyre. 1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat kivégeztek 1957. nov. 4-én. A mártírok névsora: Szoboszlay Aladár pécskai plébános, Huszár József /Kolozsvár/, Ábrahám Árpád torjai plébános, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán Károly /Marosvásárhely/, Tamás Imre /Csíksomlyó/, Tamás Dezső /Csíksomlyó/, Fintinar Stefan /Arad/, Orbán István /Csíksomlyó/ és Lukács István pécskai kereskedő. Temesváron rendezték meg a 12 napig tartó kirakatpert. Lőrincz Károlyt is halálra ítélték, de másodfokon 25 évre változtatták az ítéletet, 1964-ben amnesztiával szabadult, mint tüdőbeteg. Lőrincz Károly elmondta, hogy nov. 4-én, a kivégzések évfordulóján Ábrahám Árpád emlékére kopjafát állítanak a torjai templom előtti téren. /Gál Éva Emese: 1956: 10 kivégzett Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./1994. április 15.
Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ 1996. november 4.
Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./1996. november 16.
Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.1998. május 14.
Nagy veszteség érte az Arad megyei és a romániai magyarságot. Máj. 8-án elhunyt Apácai Bölöni Sándor néprajzkutató, nyugalmazott pécskai magyartanár, a Kriza János Társaság tagja. 1931. okt. 16-án született Brassóban. Apácán töltötte gyermekéveit, Kolozsváron végezte el az egyetemet. Pécskára költözött, haláláig szolgálta a közösséget. Mintegy 4500 adat van néprajzi gyűjtésében, ebből eddig mintegy 600 jelent meg kötetben, elsősorban a tavaly kiadott könyvében /Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája - Arad megyei népmesék és közmondások, szólások, Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska, 1997/, tehát a kéziratban maradt rész közzététele sürgős feladat. Apácai Bölöni Sándor 1997-ben átvehette a Kriza János Társaság és a pedagógusszövetség életműdíját. Az elhunyt részt vett az 1992 óta megjelenő Pécskai Újság egyes számainak készítésében is. /Nagy István: Búcsú Apácai Bölöni Sándortól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1999. június folyamán
Megjelent Ujj János /Arad/ Valahol (Kelet-)Európában /Arad, 1998/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötete. A könyvet Pécskán a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Társaság szervezésében mutatták be. /Szövétnek (Arad), június/1999. július 1.
A Román Televízió temesvári körzeti stúdiójának országos szórásba kerülő műsorában 1997. július 23-a óta heti tizenöt perces magyar adást láthatnak a nézők. Az adás kitalálója, vezetője és szerkesztője Bartha Csaba. A közkedvelt műsor elérkezett a századik adáshoz. Az adás címe jelzi (Körkép a végekről), hogy azokra a magyarok (vagy magyarok is) lakta településekre látogat a szerkesztő, ahová ritkán jut el újságíró. Legsikerültebb adásaik az úgynevezett település-riportok. Emlékezetes maradt az Apácai Bölöni Sándor pécskai tanárral folytatott beszélgetés, mely dokumentum értékű, lévén, hogy a tanár úr időközben elhunyt. /"Lement" a századik adás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./1999. július 2.
Megjelent dr. Nagyhalmágyi Sándor egykori magyarpécskai plébános Magyarpécska múltjából /Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska/ című kismonográfiája. /Százlátó üveg szilánkja. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./1999. november 11.
Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1999. november 29.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./1999. december 5.
A 6000 lakosú Gátalján a plébánia adatai alapján 664 katolikus él, túlnyomó részük magyar (570 magyar, 50 szlovák, 25 német, 11 román, 6 cseh, 2 horvát). Miklós Csaba plébános úgy szervezte meg a Szent Erzsébet búcsút november 19-én, hogy meghívott horvát, román és német anyanyelvű papot, továbbá református lelkészeket is. Az evangéliumot 5 nyelven (magyar, német, román, szlovák és cseh) olvasták fel, a szentbeszédet a pécskai esperes, Heinrich József magyar és román nyelven tartotta. /Többnyelvű búcsú Gátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 5./1995. január 6.
A Temesvári Új Szó napilap az anyagi nehézségek miatt megszűnt, helyette hetilap indult Heti Új Szó címen, megtartva a régi szerkesztőség több tagját /főszerkesztő Graur János maradt/, az első száma 1994. dec. 29-én jelent meg, innen kezdte a lap a számozást. A 2. számban részleteket találunk Tőkés László A Securitate markában című nyilatkozatából. Ugyanebben a Pécskai Újságról olvashatunk: három éve Heinrich József esperes-plébános irányításával lát napvilágot, decemberben a 32. száma került ki a nyomdából. /Heti Új Szó (Temesvár), jan. 6., 2. sz./1995. március folyamán
Febr. 11-én Pécskán a művelődési házban fellépett a helyi Búzavirág Népi Együttes, először jelentkeztek egész estét betöltő műsorral. Sokan adakoztak, az aradi EMKÉ-től kezdve, az aradi Jelen napilapig, hogy a közeli falvakban is felléphessen az együttes. - Márc. 4-én megalakult a pécskai Kisiparosok Kamarája. /Pécskai Újság (Pécska), márc. IV. évf., 35. sz./2000. január 20.
A magyarság megmaradásáról, ittmaradásáról szólt az Aradon, az Állami Színházban megrendezett Most és mindörökké című zenés műsor. Összeállítói, kigondolói évek óta lelkes közönségszervezők, nevezetesen Khell Levente és Jolán tanító házaspár, Homolka Ervin sportedző és Kovács Ildikó tanár. A 119 szereplőt felvonultató előadáson Arad és Arad megye magyar közművelődési egyesületei léptek fel: a Bóbita gyermektáncház, a Harmónia modern tánccsoport, a pécskai Búzavirág néptánc együttes, a Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis gyermekkórus, a Vox Angelicus vonósnégyes, a Gyertyaláng drámajáték csoport, a Csíky Gergely Líceum egykori és mostani tanítványai. A Magyar Mise és István, a király zenei motívumai mellett a műsorban felvillantak a magyar történelem századai. /Matekovitsné Kórodi Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Arad: Most és mindörökké: "A múltat is teremteni kell" (Illyés Gyula) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2000. november 8.
Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2000. február 29.
Pécska Battonyával fenntartott testvértelepülési kapcsolata lehetővé tette, hogy február 27-én a Pécskai 2-es számú Iskolából összesen 40 tagú dal-, néptánc- és dramatikus játékot bemutató csoport szerepelhessen a battonyai zsűri és a népes közönség előtt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület öt versmondója is fellépett. /Nagy István: Pécskaiak sikere Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./2000. május 3.
Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők a kiírás értelmében teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2000. május 4.
Máj. 6-án ünnepli két évtizedes fennállását a pécskai Búzavirág együttes. Arad megye legrégibb magyar hagyományőrző népi táncegyüttese ünnepségsorozattal emlékezik meg fennállásának jó két évtizedéről. - Ugyancsak máj. 6-án tartják meg Borosjenőn az immár hagyományos Horváth Béla versmondó versenyt, amelyet a városban és vonzáskörzetében élő, román iskolában tanuló magyar gyerekek részére szerveznek. /A pécskai Búzavirág jubileuma. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2000. május 5.
A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./2000. május 6.
Húsz éves fennállását ünnepelte a pécskai Búzavirág népi táncegyüttes. A Khell házaspár éveken át autóbusszal, vonattal, majd saját Trabantjával utazott Aradról Pécskára a heti próbákra - a saját költségen. A jubileumi, ünnepi előadás máj. 6-án lesz Pécskán, a kultúrotthonban. /Húszéves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./2000. május 20.
Máj. 20-án Pécskán az RMGE Arad megyei szervezete agrárfórumot rendezett. A magyarországi vendégek és a házigazdák között négy éve szoros kapcsolat áll fenn. A meghívottak az RMGE látogatását viszonozták, amelynek során 15 itteni gazda egy hetet töltött a hódmezővásárhelyi gazdatanfolyamon. A találkozó célja a Duna-Maros-Tisza-Körös régió kiépítése, működtetése, a nemzetközi pénzekhez jutás feltételeinek megteremtése. /Agrárfórum Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad / Temesvár), máj. 22./2000. június 20.
Pécskán a hagyomány teremtésének szándékával szervezte meg a helybeli katolikus plébánia és a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület a templombúcsút jún. 18-án. A szentmisét Kapor János a Temesvási Római Katolikus Gimnázium igazgatója celebrálta, 12 pap jelenlétében, Magyarországról képviseltette magát a testvéregyházközség, a kiszombori, illetve Temes megyéből a csanádi egyházközség. Este szabadtéri bált rendeztek. /(balta): Hagyományteremtő szándékkal. Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./2000. július 20.
Júl. 18-án véget ért a beiratkozások első szakasza. A Csiky Gergely Iskolacsoportban /Arad/ a 125 helyre idén az utóbbi éveknél kevesebben, mindössze 65-en iratkoztak be. Persze van lehetőség a "javításra", hiszen júl. 20-tól 22-ig újabb beiratkozási időszak következik, majd 24-26. között jelentkezhetnek mindazok a tanulók, akik máshonnan kiestek. Néhány zerindi gyermek meg magyarországi középiskolákba jelentkezett. Az ugyancsak tanulóhiánnyal küszködő egyik makói gimnázium tanárai a pécskai gyerekek körében végeznek meggyőző munkát, hogy folytassák náluk tanulmányaikat. /Kevés a jelentkező a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2000. augusztus 24.
Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2001. január 9.
Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2001. január 21.
A Caritas és Egyház, a temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének folyóirata 2000 decemberi számában adta hírül, hogy gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), a két világháború közötti neves magyar kultúrpolitikus, kultuszminiszter szobrot kapott szülőhelyén, az Arad megyei Magyarpécskán. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását tavaly november 11-én a templomkertben állították fel. A ünnepi szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi és Martin Roos temesvári megyéspüspök celebrálta 13 pap segédletével. /Klebelsberg Kunó szobra Pécskán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./2001. február 22.
Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./2001. március 6.
Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./2001. április 3.
Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./