udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Helymutató:
Petőfalva
2000. szeptember 4.
Szept. 3-án temették dr. Székely Zoltánt /sz. Dés, 1912. nov. 18./, Délkelet-Erdély legjelentősebb régészét. A 88 évvel ezelőtt Désen született tudós életpályája, alkotómunkája elválaszthatatlanul kapcsolódott a Székelyföldhöz, Sepsiszentgyörgyhöz, ahol 1937-től élt, s amelynek díszpolgára. A Székely Mikó Kollégium tanáraként, majd 1949-től 1990-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójaként maradandót alkotva rangos kutatóműhellyé alakította az intézményt. Személyiségével meghatározta a térség régészetének utolsó fél évszázadát. Akkor került a múzeum élére - olvasható a Székely Nemzeti Múzeum közleményében-, amikor a háború után a hatalom a kommunisták kezébe került. Ezekben a roppant nehéz, ellentmondásos, nemzetiségi létünk szempontjából kedvezőtlen évtizedekben állott a múzeum élén, és tette azt, amit tehetett, mentette azt, ami menthető volt. Munkálkodott azon, hogy a lehetőségek határán belül a múzeum megőrizze elődeink által kimunkált értékeit". Erdély ős, ó- és középkori történetének vizsgálatában értékes hozzájárulással gazdagította múltunk értékeit. Erdély / Székelyföld történetére vonatkozó szakközleményei jelentek meg világnyelveken is, nevét a romániai magyar tudományos élet nagyjai között tartják számon. A kilencvenes évi változásokat követően végre teljes egészében közölhette a zabolai-petőfalvi Árpád-kori temetők általa kiásott gazdag leletanyagát. És ami hasonlóan maradandó érték: irányításával regionális kiadványok jelentek meg a kutatásokról, támogatásával a régészek, kutatók új nemzedéke nőtt fel, akik továbbvihetik az elődök felvállalta szép munkát. /(Flóra Gábor): Értékeinket gazdagítva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
lapozás: 1-1