Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 19 találat lapozás: 1-19

Helymutató: Piskolt

1999. szeptember 2.

Aug. 31-én Nagykárolyban megalakult a Nagykároly Régió Egyesület, amely az alapszabályzatában rögzítettek szerint magánjogi, nem kormányzati, nonprofit, román jogi személyiséggel bíró egyesület. (Az elképzelés szerint a kiadásokra szükséges anyagiakat elsősorban a különböző európai szervezetektől, pályázatok útján biztosítják.) Az alakuló ülésen a nagykárolyi, börvelyi, mezőpetri, mezőteremi, mezőfényi, piskolti, csanálosi polgármesteri hivatalok képviselői vettek részt. A Nagykároly Régió Egyesület célja az övezet belső erőforrásainak értékesítése, az övezet lehetőségeinek, a gazdasági, szociális, kulturális élet fontosabb képviselőinek a mozgósítása. /Megalakult a Nagykároly Régió Egyesület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2000. július 10.

A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2000. augusztus 11.

A Szatmári Friss Újság által életre keltett Tornácküszöb szellemi műhely immár harmadik találkozóját tartotta Piskolton, a Piskolti Napok rendezvénysorozat keretében. A Tornácküszöb rovata azon fiatalok számára kíván lehetőséget nyújtani, akik tehetséget és elhivatottságot éreznek magukban a költészet, zene, képzőművészetek, színjátszás stb. iránt. Piskolton két itt élő kislány, Lendvay Zoltán nagykárolyi festő tanítványai, a Dobos ikrek akvarelljeikkel, grafikáikkal jelentkeztek, majd édesapjuk, Dobos István polgármester tűzkarcaival, valamint Török Beáta festményeivel. Ifjú ecset- és tollforgatók, zenészek találkozója Piskolton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 11./

2000. augusztus 15.

Aug. 5-6-án tartották Piskolton az aratóünnepséget, melyre Szatmárnémetiből, Margittáról, Tasnádról, Nagykárolyból és a környékbeli falvakból sokan jöttek el. Az első napon mazsorettek és a rézfúvós zenekar kívánt pálinkás jó reggelt, majd kezdődött az aratási felvonulás. Magyarruhába öltözve két fiatal lóháton vezette a menetet, elöl a leányok népviseletben, fejükön búzakalászból font koszorúval. Mögöttük három menyecske egy 3 méter hosszú, búzakalászból font koszorúval, melynek közepében egy táblán állt a felirat: "Búzavirág, koszorú,/Ma senki sem szomorú,/Aratás, kapálás,/Akkor vagyon jajgatás″. A falu közepében vízzel megöntözték a koszorút hozó leányokat, amit nem is nagyon bánnak a 35-36 °-os kánikulában. A menet népdalokat énekelt. Az asszonyok pedig újbúza lisztjéből sütött fánkot és körtőskalácsot osztogatnak. Másnap vetélkedők, játékok következtek, este utcabál is volt. /Nagy Ágnes: Piskolti aratóünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2001. április 21.

Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. május 23.

Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. augusztus 5.

Piskolton ökumenikus istentisztelettel kezdődött a községnap, ezután a kaplonyi fúvósokkal felvonultak a helyi iskola tanulóiból álló mazsorettekkel., majd a színpadon játszottak népszerű slágereket. Felléptek a piskolti és a nagykárolyi iskolások mellett, a nagykárolyi Karma együttes, a piskolti tánciskola, a Magic Dance, a Fair Play és a nagykárolyi Kastélylakók tagjai. Sportrendezvények, ügyességi versenyek követték egymást. /Elek György: Aranykalász-ünnepség és községnap Piskolton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. október 28.

Ilyés Gyulát, az RMDSZ Szatmár megyei elnökét megdöbbentette, hogy csak a sajtóból tudta meg: a döntéshozók hiányzásai miatt okt. 14-én feloszlatták a Piskolti Helyi Tanácsot. Szerinte a feloszlatásra vonatkozó rendelet kibocsátása előtt a prefektus is konzultálhatott volna vele. Ki kell vizsgálni, hogy a helyzet kialakulásában milyen szerepe van a választási kampányban RMDSZ-támogatottságot élvező polgármesternek. Dobos József polgármester az RMDSZ nyilvános támogatásával nyerte meg a választásokat, majd polgármesterként sietett beiratkozni az SZDP-be, a román kormánypártba. Ilyés Gyula találkozik a piskolti tisztségviselőkkel, hogy tisztázza a történteket. /Fodor István: Piskolti tanácsfeloszlatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./

2003. november 24.

A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

2002. február 12.

Mezőpetriben vendégszerepelt febr. 8-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata. A Se veled, se nélküled című Tóth-Páll Miklós által összeállított zenés, vidám műsor sikert aratott, a helyieken kívül piskoltiakból és szaniszlóiakból verbuválódott közönség körében. A művészek az előadás után is a mezőpetri művelődési ház termében maradtak, ahol farsangi batyusbál vette kezdetét. /(boros): Mezőpetri: Dupla élmény a közönségnek — Előadás után együtt báloztak a színészekkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./

2002. február 20.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. február 23.

Febr. 15-én Ifjúsági perspektívák címmel találkozót szervezett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Kolozsváron. A konferencia célja Kolozsvár és környéke ifjúsági szervezeteinek tájékoztatása az ifjúságot érintő lehetőségekről. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva mutatta be. A román Ifjúsági és Sportminisztérium támogatási rendszeréről Nicolae Ros, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal aligazgatója tartott előadást. /-Me-: Ifjúsági szervezetek konferenciája Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2002. május 29.

Bírósági végzéssel kapták vissza a napokban hajdani iskolájukat a piskolti reformátusok. Az épület, amelyet a helyi általános iskola használt, aránylag jó karban van, s még az őszön igyekeznek tatarozva átadni. A három tantermes iskolát az egyház vallásoktatásra és ifjúsági rendezvényekre kívánja használni. Szatmár megye falvaiban egyébként a legtöbb államosított egyházi iskolát még nem adták vissza ténylegesen is a történelmi egyházaknak. /A piskolti reformátusok visszakapták iskolaépületüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. június 4.

A református egyház Piskolton a régi iskolát és a polgármesteri hivatal épületét kéri vissza. Az iskolaépület visszaadása nem jelent problémát az önkormányzat számára, ugyanis a benne lévő két osztályt bármikor át lehet költöztetni a nagy iskolába. Dobos József polgármester úgy véli, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása a tanácsok jó szándékán is múlik. /E. Gy.: Piskolt: A református felekezet visszakapja ingatlanainak egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

2002. június 11.

Csáki Gedeon egy éve lelkipásztora a piskolti református gyülekezetnek, legfőbb céljául az egykor elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzését tűzte ki. Piskolton erős ifjúsági szervezet működik, nemrég újraalakult az IKE, melynek tagjai rendszeresen járnak az összejövetelekre. Az iskolában 116 gyermek vesz részt a vallásoktatásban. Piskolton három éve pereskedik a presbitérium a két egyházi ingatlanért. Ezek telekkönyvileg hozzájuk tartoznak ugyan, de a birtokbavétel nem történt meg. A polgármester halogatja a visszaadást. A másik épületükben jelenleg a polgármesteri hivatal működik. Reszegén templomot építenek. /Elek György: Egyévi szolgálat után. Beszélgetés Csáki Gedeon piskolti református lelkipásztorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

2004. január 24.

A magyarországi Piricse évek óta jó kapcsolatot ápol Piskolttal, most esély van arra, hogy más községek is együttműködjenek egy egyesületen belül. A tervek szerint a Dél–Nyírségi Határmenti Egyesület Romániából Piskoltot, Szaniszlót és Csomaközt, míg Magyarországról Penészleket, Nyírbélteket, Piricsét, Encsencset, Nyírömbölyt és Nyírlúgost foglalná magába. Január 14–én egy hattagú romániai küldöttség tett látogatást a fentebb említett magyarországi községekben, a következő hetekben a magyarországiak viszontlátogatása várható. /Simon Levente: Határ menti egyesület létrehozásán ügyködnek a piskoltiak és a szaniszlóiak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2004. július 5.

Tető alá került a Piskolt községhez tartozó Reszege református temploma, amelynek építéséhez 2001–ben fogott hozzá Balogh Sándor volt esperes kezdeményezésére az 50 lelkes kis gyülekezet. /Fodor I.: Reszege: Befejezés előtt a református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 5./

2004. november 5.

A Szatmár megyei Piskolt községhez tartozó Reszege faluban magánházak helyett immár templomban tarthatták az istentiszteletet. A református templom építéséhez támogatást kaptak a németektől, de segített a püspökség, továbbá a nagyobb gyülekezetek és a vállalkozók is, a hívek pedig kétkezi munkával járultak hozzá. Akadtak, akik kérdezték, miért kell félszáz embernek templom. /Romász János: Új templomot építettek Reszegén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2006. november 28.

A kormányhoz fordult segítségért Szatmár megye prefektusa, miután a hétvégén utcára került Piskolt település polgármesteri hivatala. A községházának helyet adó ingatlant a református egyház kapta vissza. Csáki Gedeon helyi református lelkész elmondta, az egyház visszaigénylési kérelmet nyújtott be, a végleges bírósági döntés már 2001. októberében megszületett. Ezután megkereste Dobos József polgármestert, mutatva a hivatalos végzést, azonban Dobos nem intézkedett. Dobos József úgy próbált nyomást gyakorolni a sajtóra, hogy egy alkalommal egy traktor vontatta pótkocsit „nevezett ki” községházának. Rátette a táblát, és meghívta a sajtót azzal, hogy a reformátusok kitették őket az utcára. Ez nem volt igaz. Végül mégis törvényszéki kilakoltatást kértek, Riedl Rudolf Szatmár megye alprefektusa is elismerte, a piskolti polgármesternek lett volna lehetősége elköltöznie, de ő nem élt vele. Az egyház ifjúsági központot és református óvodát szeretne létrehozni a községháza épületében. /Sike Lajos: Utcára került a községháza. Visszakapta az egyház a piskolti polgármesteri hivatalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

lapozás: 1-19