Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 283 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-283

Helymutató: Pozsony

1992. április 2.

Pavol Demes, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisztere Bukarestbe látogatott, ahol megbeszélést tartott Nastase külügyminiszterrel. A szlovák-román kapcsolatokról volt szó, továbbá a következő hónapokban Pozsonyban a nemzeti kisebbségek kérdéséről tartandó szemináriumról. /Román rádió, MTI/

1992. április 2.

1993. április 17.

Nagykanizsán ápr. 17-én a városért és Délnyugat-Magyarországért létrehozott alapítvány szervezett fórumot, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott előadást, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke és Pozsonyec Mária, a Muravidéki Magyarok Érdekközösségének elnöke. Jeszenszky Géza kifejtette: a Kárpát-medencében 75 év óta hol tudatos, hol lappangó asszimiláció folyik. A magyar kormány alapelve a lehető legjobb viszony megteremtése a hét szomszéd országgal. Jeszenszkyhez hasonlóan Markó Béla is hangsúlyozta, hogy a megmaradás hatékony eszköze az autonómia. Többször kell találkozni a különböző tájakon élő magyaroknak. Romániával ellentétben Kárpátalján szabadon lenghet a magyar lobogó, mondta Fodó Sándor. Kárpátalján ma már nem a diktatúra és az elnyomás jelenti a veszélyt, hanem a súlyos gazdasági válság, hangsúlyozta. A Mura vidékén mindössze tízezer magyar él, a szlovén többség féltőn gondoskodik róluk, számolt be helyzetükről Pozsonyec Mária. /L. P.: Közös föllépés. = Új Magyarország, ápr. 19./

1993. május 4.

Máj. 4-én Teodor Melescanu külügyminiszter egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban, tárgyalt szlovák kollégájával, Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác elnökkel. A két külügyminiszter parafálta a szlovák-román barátsági szerződést. /Parafálták a román-szlovák alapszerződést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Meciar leszögezte, hogy Magyarországgal vannak problémáik, elsősorban Bős miatt. /Meciar és Melescanu Magyarországról. = Népszabadság, máj. 5./

1993. május 4.

1993. május 18.

A keszthelyi Festetics-kastélyban minden évben májusban megrendezett Berzsenyi Helikon napokon a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság helyzete kerül szóba. Három esztendeje a határon túl élő magyar közösségek képviselői számolnak be életükről. Két éve a kisebbségi magyar írott és elektronikus sajtóról folyt eszmecsere, tavaly a nagyvilág magyar írói gyűltek egybe. /Ennek a tanácskozásnak az anyaga megjelent Magyar írók I. világtalálkozója /Berzsenyi Társaság/ címen/. Az idei tanácskozás címe: Magyar egyetemi tanszékek kisebbségi létben, a társrendező az Anyanyelvi Konferencia. A találkozón a kolozsvári, pozsonyi, nyitrai, ungvári, bukaresti és újvidéki magyar tanszékek oktatói vettek részt. /Pomogáts Béla: Berzsenyi Helikon. = Magyar Nemzet, máj. 18./

1993. május 18.

1993. szeptember 2.

A Romania Libera bukaresti napilap júl. 27-i száma egyetértően idézett a pozsonyi Zmenából: "A Magyarországgal szomszédos országok kialakíthatnának egy kollektív biztonsági rendszert Kisantant néven. Ez a század elején hatékonynak bizonyult " A Zmena javaslata reális alternatíva lehet a szomszédos államok diplomáciája számára, írta az ellenzéki napilap. /Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), szept. 2./

1993. szeptember 2.

1993. szeptember 23.

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök meghívására szept. 23-án kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Ion Iliescu elnök. Ezzel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei között is tárgyalások kezdődtek. /Ion Iliescu Szlovákiában. = Pesti Hírlap, szept. 24./ A megélénkült román-szlovák kapcsolatépítést jelenti Iliescu elnök látogatása. Ebben az évben már járt Romániában a szlovák kormány és parlament vezetése is, a közelmúltban sor került a környezetvédelmi egyezmény megkötésére, a hét elején a belügyminiszterek aláírták a román-szlovák toloncegyezményt. Iliescu látogatásával párhuzamosan a védelmi minisztériumok képviselői is találkoztak. /Megélénkült román-szlovák kapcsolatépítés. = Magyar Hírlap, szept. 24./

1993. szeptember 23.

Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./

1993. szeptember 23.

1993. szeptember 24.

Szept. 24-én Pozsonyban Iliescu elnök és Kovác szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést. Megbeszélést folytatott a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Janek Moravcík. A megbeszélésekről nyilatkozva Pozsony kiemelte, hogy a egyértettek a kisebbségi kérdéssel összefüggő kérdésekben. /Egyetértés a kisebbségek kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ "Én soha nem neveztem magam harmincmillió román elnökének" - jelentette ki Iliescu elnök Pozsonyban a sajtófogadáson. Kovác utalt rá, hogy a két ország Magyarországhoz fűződő viszonyáról sok szó esett a tárgyaláson. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. /Magyar Hírlap, szept. 25./

1993. szeptember 24.

1993. október 22.

1985-ben jelent meg a Művelődés utolsó száma, ezután román nyelvű lapot csináltak belőle, a végén maradt néhány magyar nyelvű oldal. Az 1989-es fordulat után újból a régi, színvonalas folyóiratot vehették kézbe az olvasók. Okt. 23-án Kolozsváron fogja ünnepelni a Művelődés szerkesztősége negyvenöt éves fennállását, jelen lesz Czine Mihály és Kiss Gy. Csaba Budapestről, Dobos László Pozsonyból. Kötő József EMKE-főjegyző a közművelődési élet gondjairól fog beszélni, jelen lesz Imreh István történész, Benkő András zenetörténész, Balász Lajos néprajzkutató is. /Tibori Szabó Zoltán: Negyvenöt éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1993. november 25.

Duray Miklós pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, egyetért azzal, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter a nemzetiségi jogok biztosításának feltételéhez kötötte a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés aláírását. /Duray: Természetes magyar álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1994. március 3.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1994. április 2.

Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1994. június 9.

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke jún. 8-án Pozsonyban tárgyalt Jozef Moravcík miniszterelnökkel, a találkozó után tárgyalásáról az MTI-nek elmondta, hogy "az új kormány tíz és félmillió magyar állampolgár kormánya lesz, de természetesen felelősséget érez a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt." /Magyar Hírlap, jún. 9./

1994. szeptember 7.

Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./

1994. november 2.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

1994. december 25.

A pozsonyi Új Szó munkatársa, Miklósi Péter készített interjút Tőkés László püspökkel. Az elmúlt öt évre visszatekintve a püspök megállapította: "Tudatosan nemzetiségi síkra terelt restaurációs politikáról van szó, amelyben a magyarság csupán bűnbak..." A vegyes lakosságú területeken az együttélés a hagyomány, jegyezte meg az Új Szó munkatársa. Tőkés László egyetértett vele: "Erdély nacionalista tehertételét is az időközben betelepített 2-3 millió jövevény jelenti, elsősorban ők nem értik az együttélés természetes szabályait." Hozzátette: "mind román, mind szlovák részről a gyalázkodó, magyarellenes propaganda ugyanarról a tőről fakad." "Véleményem szerint két, korábban ország nélküli nemzet jutott nemcsak nemzeti öntudathoz, hanem mindkettőt - önvédelmi reflexeik révén - ingatag létükből fakadó kisebbrendűségi érzés diktálta gyűlölködés és ellenségeskedés is jellemzi. " "...ez már a kisantant szellemisége." "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." A felvidéki magyarság jobb helyzetben van. "...nekünk -az 1784 óta többször megismétlődött román vérengzések szem előtt tartásával - eleve több a félnivalónk..." /Vasárnap (Pozsony), dec. 25. - az Új Szó vasárnapi száma/

1996. március 5.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

1996. március 15.

Márc. 15-e alkalmából kiosztották a Kossuth-díjat és a többi díjakat, ezekben erdélyiek is részesültek. Kossuth-díjat kapott Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Széchenyi-díjat dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA tiszteletbeli tagja, József Attila-díjat Balla Zsófia kolozsvári költő. Újságírói életművük elismeréséért Aranytoll kitüntetésben részesült Gáll Ernő, a kolozsvári Korunk nyugalmazott főszerkesztője /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ és Kalapis Zoltán, az újvidéki Magyar Szó nyugdíjas főszerkesztője. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 16./ Cs. Gyimesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje /polgári tagozat/ kitüntetést adományozták. A Szabad Sajtó Alapítvány díjában a marosvásárhelyi Látó és a pozsonyi Kalligram szerkesztősége részesült /Új Magyarország, Magyar Hírlap, márc. 16./

1996. március 27.

A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1996. március 28.

A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./

1996. május 1.

Az Éneklő Borz című hangos folyóirat köré csoportosult tollforgatók abból indultak ki, hogy bizonyos szövegek elsikkadnak. Az alapítók - Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Visky András - elkezdték a különböző helyszíneken felolvasásukat. A pozsonyi Kalligram folyóirat áprilisi száma: Éneklő Borz különszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1996. június 19.

Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot.

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-283