Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Helymutató: Prahova megye

1990. november 26.

Nov. 26-án a képviselőházban már harmadszor hangzott el támadás a tévé magyar adása ellen. Most egy Prahova megyei képviselő tiltakozott az adás románokat rágalmazó adás ellen. Konkrét példa most sem hangzott el, amint az előző esetekben sem. Az ülésen Valeriu Butulescu képviselő cáfolta a Romania Mare súlyos sértéseit, kijelentvén, hogy nem magyar és nem cigány, a felesége sem az. Hozzátette, hogy miért lett volna ez bűn. /Béres Katalin: Kurta-furcsa ülés a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2000. július 1.

Jún. 29-én tartották meg a bukaresti Legfelső Törvényszéken Debreceni Ferenc, Ulicsni Ferenc magyar állampolgárságú teherautó-sofőrök, valamint Rosonczi Levente román állampolgár tárgyalását. A fővárosi Rahova-börtönben bizonyítékok hiányában fogvatartottakat még alapfokon csempészés, lopás és sikkasztás vádjával 11 év börtönbüntetésre ítélték, holott a Cigaretta-bortány valódi bűnöseinek is jóval enyhébb büntetéseket szabtak ki. Nem igényel különösebb jogi ismereteket felmérni, melyik bűncselekmény súlyosabb - nem beszélve arról, hogy a fent említett vádlottakat a törvény által előírt jogaik megszegésével, bizonyítékok hiányában tartoztatták le 1998 júniusában. Miután a Prahova megyei Táblabíróság jóváhagyta az alapfokú döntést, a vádlottak fellebbeztek. A Legfelső Törvényszéken hivatalos fordító hiánya ürügyén már egyszer elnapolták a tárgyalást, most pedig az idéző eddig ismeretlen okokból kifolyólag nem érkezett meg a börtönbe, a vádlottakat tehát nem szállították a törvényszékre. Az elnöknő autót küldött a vádlottakért, így kétórás késéssel ugyan, de megérkeztek a tárgyalásra. A hivatalos fordítót a Legfelső Törvényszék leendő, még át nem adott székhelyére kalauzolták. A tárgyaláson jelen volt Dr. Matuszka István budapesti ügyvéd, akinek kulcsszerepe lehet a per további alakulásában, hiszen a Romániában érvényben lévő törvényrendszer lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a strasbourgi törvényszékhez forduljunk. A Legfelső Törvényszék végleges döntését július 11-én hozza nyilvánosságra. Szász Zita, a két magyarországi vádlott ügyvédje a vádlottak ártatlanságát igazoló tényeket felmutatva a döntéshozó szervek objektivitásban bízik. /(Szász Attila): Az idéző nem érkezett meg a börtönbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. július 13.

A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék meghozta ítéletét a kávébotrány-ügyben. Ulicsni Ferenc, Debreceni Ferenc magyarországi állampolgárok, valamint Rozsonczi Levente román állampolgár 11 éves börtönbüntetését, amelyet első fokon hoztak meg és a Prahova megyei táblabíróság jóváhagyott, 7 évre csökkentette a Legfelsőbb Törvényszék, a csempészés vádja alól mentették fel őket. Büntetésükből már két évet leültek, a törvény pedig úgy szól, hogy jó magatartásért, büntetlen előélet esetén háromnegyedére csökkenthető az ítélet. Ez összesen 4 évet jelentene, amiből még 2 van hátra. Ezután valószínű, hogy az emberi jogi bizottság jogásza megpróbálja kieszközölni Strasbourgban a rendkívüli eljárást. /(Szász Attila): Tizenegy év helyett csak 7. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. október 13.

Tanácsi igenre vár a szatmárnémeti városvezetés ahhoz, hogy a Prahova utcán lévő, Szamos negyedi református templom körüli területet Bethlen Gábor névre keresztelhessék. /Princz Csaba: Új magyar elnevezés Szatmárnémetiben? A Bethlen Gábor téren lesz a Szamos negyedi református templom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 13./

2002. december 28.

Egy esküvő és kilenc temetés - ez két év mérlege a 220 lelket számláló ploiesti-i Református Szórvány Egyházközségben. Hozzájuk tartoznak a craiovai, pitesti-i, Rimnicu Vilcea-i, Tirgu Jiu-i hívek is, együtt alkotják a ploiesti-i Református Szórvány Egyházközséget. A többnyire vegyes házasságban élő ploiesti-i magyarok csak a református istentisztelet idején válthatnak néhány szót anyanyelvükön. Nem könnyű a Bíró Tivadar református lelkész dolga sem, aki több száz kilométert utazik a szórványgyülekezetekhez. Karácsony előtt az imateremben tizenhárman hallgatták az igét. Ploiesti központjában egyszintes épület ad otthont a református parókiának. A házon található a megyeszékhely egyetlen kétnyelvű, magyar-román táblája is, amely a református lelkészi hivatal létét hirdeti. A 19. század közepén mintegy 250 református lelket tartottak nyilván Ploiesti-en, akik főleg a szezonmunka miatt érkeztek. Bíró tiszteletes két éve szolgál Ploiestiben. A Bíró tiszteletes felügyelete alá tartozó egyházközség több megyét foglal magában. Főleg azóta, hogy Rimnicu Vilcea-i lelkésztársa októberben Ausztráliába vándorolt. A szórványközséghez tartozó református gyülekezetek az elmúlt tíz év során jelentősen megfogyatkoztak. Miközben 1992-ben Prahova megyében még jelentős számú reformátust (és közel ezer magyart) tartottak nyilván, addig idén már csak 654-en vallották magukat magyarnak a megyében, és 220-an reformátusnak. Arges megyében, és itt főleg Pitesti-en jelenleg 1543 magyar nemzetiségűt tartanak nyilván, ebből ezer lélek római katolikus, 115 pedig református vallású. A 220 ploiesti-i református közül ellenben csak hatvanat sikerült megtalálni a tiszteletesnek. Prahova megyében és Pitesti-en például negyvenen, Rimnicu Vilceán 80-an, Craiován pedig ötvenen kérvényeztek magyar igazolványt. /Rostás Szabolcs: Egy esküvő és kilenc temetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

1998. október 23.

Kolozsvár román elitje, a Sarmizegetusa Kulturális Alapítvány és a Keresztény Misszió Ligája - mindkettő a neofasiszta Keresztény Nacionalista Klub tagja - levélben folyamodott Teoctist pátriárkához, kérve, hogy a román ortodox egyház avassa szentté Corneliu Zelea Codreanu volt legionárius kapitányt. - a Román Ortodox Ifjúság Ligája és a Keresztény Ortodox Diákszövetség közös nyilatkozatban kérte, hogy a kormány vonja vissza a Petőfi-Schiller Egyetem megalakítására vonatkozó határozatát. - Szeptember derekán a cigány elit a képviselőháznak megküldött 60 oldalas tiltakozó iratában követelte, hogy a kormány váltsa le Tokay György kisebbségügyi minisztert és akadályozza meg a magyar egyetem létesítését. A Roma Egység Szövetségének prahovai fiókja okt. 8-án az egész cigány etnikum nevében elítélte a magyar-német egyetem létesítésének szándékát, olvasható Barabás István összefoglalójában. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

2003. augusztus 5.

Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2003. december 4.

Marosvásárhely harcias polgármestere, Dorin Florea dec. 1. tiszteletére a főtéren kiállította - ideiglenesen - Mihai Viteazul szobrát. A prahovai Mihai Viteazul Alapítvány 27 szobormásolatot készített és abból ajándékozott a városnak. Dorin Florea bizonyítani akarta, hogy a városban ki az úr, hogy a magyar lakosság, a magyar politikusok véleményére fittyet hány. A másolat-szobor tehát most egy- két hétig ott ékeskedik. Éjjel-nappal polgárőrség veszi körül. Újságírói kérdésre, hogy miért e nonstop éberség, a városvezető azt mondta: vannak eszementek a városban, akik szeretnek szobrokat gyalázni. Az RMDSZ-frakció a városi tanácsülésen nem járult hozzá ahhoz, hogy a városi laktanya épülete mellett korábban felállított, Antonescunak szánt talapzatra kerüljön a Mihai-másolat. Szerettek volna ígéretet kapni arra, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékműve is lesz a városnak, hiszen őt éppen Marosvásárhelyen választották Erdély fejedelmévé. /(Máthé Éva): Közszemlén Vitéz Mihai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2002. június 4.

Zsombori Vilmost választotta alelnökévé a Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége az elmúlt hét végén Turnu-Severinben tartott tisztújító közgyűlésén. A szervezet új elnöke a Prahova Megyei Önkormányzat elnöke Mircea Cozma. A közgyűlés ugyanakkor felhatalmazta Zsombori Vilmost,a Hargita Megyei Önkormányzat elnökét, hogy tagja legyen annak a küldöttségnek, amely képviseli a szövetséget a jún. 4-6 között Strasbourgban sorra kerülő Regionális és Helyi Hatóságok Kongresszusán (az Európa Tanács szerve). Hargita megye cselekvően részt vesz az európai régiók tevékenységében, aktív tagja az Európai Régiók Szövetségének (ARE), amelynek munkabizottságaiban rendszeresen részt vesz. /(Daczó Dénes): A Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége közgyűlésén Zsomborit választották alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. június 16.

Marian Florian Saniuta, a Külföldi Befektetések Ügynökségének eddigi elnöke az új közigazgatási és belügyminiszter. Marian Florian Saniuta Prahova megye prefektusa volt a 2001–2002-es időszakban, ezt megelőzően ploiesti alpolgármesterként tevékenykedett. Az új belügyminiszter jún. 15-én letette a hivatali esküt. /Új közigazgatási és belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2004. december 14.

Basescu Erdélyben és Bukarestben, Nastase pedig a moldvai, a munténiai (havasalföldi) és az olténiai megyék többségében diadalmaskodott. Basescu majdnem 30 százalékos előnnyel nyert Brassó, Szeben és Temes megyében és a Bukarestben. Több mint 22 százalékos előnyre tett szert Konstanca megyében, továbbá Fehér és Arad megyében, míg 15 százaléknyival előzte meg Nastasét Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Prahova és Tulcea megyében. Adrian Nastase a legnagyobb fölényre Hargita megyében tett szert Basescuval szemben, ahol több mint 54 százalékos különbséggel verte meg ellenfelét. Hargita, Kovászna és Maros megyében a magyarok a vártnál kisebb számban járultak az urnákhoz. A CURS közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint az urnákhoz járult romániai magyar szavazók 75,3 százaléka voksolt Nastaséra, 24,7 százaléka pedig Basescura. Háromszéken Nastase kapott kevéssel több voksot. Maros megyében Adrian Nastase a szavazatok 53,67 százalékát, Traian Basescu a szavazatok 46,33 százalékát kapta. Kolozs megyében Traian Basescu 16 %-kal előzte meg ellenfelét. Bihar megyében Traian Basescu 17 %-os előnyt szerzett Nastasehoz viszonyítva. Traian Basescu 65% feletti győzelmet aratott Temes megyében. Adrian Nastase elnökjelölt kapta Szilágy megyében a szavazatok többségét a második fordulóban. /Választási körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2005. május 9.

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszentléleken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2005. augusztus 26.

Az augusztusi árvízkárok meghaladták a 900 millió új lejt – olvasható a belügyminisztériumi közleményben Az utolsó napok árvizei az ország 14 megyéjében okoztak számottevő kárt, 13 ember elhunyt, 46 házat, több mint 2000 hektár termőföldet öntött el az ár, 260 híd és 64 kilométernyi út megrongálódott A legnagyobb károkat Hargita, Prahova és Maros megyében észlelték. Az augusztusi árvízkárokhoz hozzáadódik a tavaszi, amikor 1,76 milliárd régi lejre becsülték a kárt, valamint a júliusi 2,4 milliárd régi lejes kár. A kormány 1,3 millió új lejt utalt ki élelmiszerekre, üzemanyagra és ágyneműkre. Magyarország 5 millió forintos gyorssegélyt küldött Székelyföldre. Hargita megyébe látogatott Vasile Blaga belügyminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Székelyudvarhely és Segesvár között még mindig szünetel a vasúti közlekedés. Szatmár megyében 13 helységben észleltek árvízkárokat, így Avasfelsőfaluban és Tasnádon. A dombokról lezúduló kis patakok Kémeren, Szilágyfőkeresztúron, Nyirsiden és Szilágypaptelken okoztak árvizet. /H.D.–J.L.: Árvízkárok: több mint 900 millió lej. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. december 10.

Az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottainak a mulasztása következtében oltóanyag híján februártól szeptemberig szüneteltek a kanyaró elleni kötelező oltások Románia legnagyobb részében, ami több kisgyermek halálát okozta az elmúlt hetekben – tájékoztatott Molnár Géza, az Országos Járványtani Társaság elnöke. A héthónapos kiesés elegendő volt ahhoz, hogy nagyméretű járvány kezdődjön. Évente mintegy 230 ezer csecsemő jön világra, a számítások szerint közel 7 hónap alatt 100–120 ezer gyerek oltása maradt el. A járvány kitörése és a tíz haláleset cselekvésre késztette a minisztériumot. A legtöbb megbetegedést Hargita, Konstanca és Prahova megyében jegyezték. Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Szilágy és Szeben megyében egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A hónap elején 10 erdélyi megye területén 596 megbetegedést észleltek. /F. I.: Büntethetnek a kanyaróoltás elmulasztása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. december 28.

Bíró Béla szerint az elmúlt jó másfél évtized legmegdöbbentőbb sajtóhírei közé tartozik, hogy a napokban letartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat Prahova megyei főnökét és főnök-helyettesét. Utóbbiak ugyanis a legnagyobb titokban a megye egyik üzemanyag-lerakatát fosztogatták. Ugyanakkor Dan Voinea tábornok, katonai ügyész egy közismert titkot is feszegetni kezdett: kijelentette, a forradalomban nem terroristák lőttek, hanem a titkosszolgálat és a hadsereg emberei, s a parancsokat a későbbi hatalom vezetőitől, személy szerint Ion Iliescutól kapták. Bíró Béla emlékezett arra, hogy a 80-as évek elején mint újságírót őt is fejtágítóra küldték. A szünetben egy fiatalember arról beszélt mi történik akkor, ha az országot külső agresszió éri. Mivel a román újságírótársadalom nagyrészt szekusokból vagy a szekuval közeli kapcsolatot tartó emberekből állt, nem figyelt fel az ott álló Bíró Bélára. Erre pontos tervek vannak, válaszolta a beszélő. Bárhonnan is jöjjön a támadás, megvannak azok az emberek, akik az oroszok illetve az amerikaiak vélt bizalmasai, s ezért spontán népi megmozdulást követően minden zökkenő nélkül átvehetik a hatalmat. Arról is gondoskodtak, hogy mindannyiukat látszólagos sérelmek érjék. Ceausescu átmenetileg lemond, hogy a helyzet tisztázódását követően ismét visszatérhessen. Azonban a spontán népi megmozdulásból népfelkelés lett, s ezt – akár emberéletek árán is – kordában kellett tartani. A titkosszolgálat vezetői ejtették Ceausescut, de az általa kidolgozott tervet megtartották. S mivel Temesvár az ő biztonságukat is kockára tette, „idegenekre” volt szükség, akikkel szemben nemzeti egységet kialakíthattak. Ők lettek a terroristák. /Bíró Béla: „Forgatókönyvek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

lapozás: 1-17