udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
19
találat
lapozás: 1-19
Helymutató:
Pusztadaróc
1993. június 24.
Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1999. augusztus 30.
Első alkalommal rendezték meg a Pusztadaróci Kulturális és Sportnapot, amely a gyerekek számára szervezett aszfaltrajzversennyel kezdődött. Volt asztalitenisz-verseny, futóverseny, bábszínház, a helyi iskolások néptáncot adtak elő. /Sikeres volt a Pusztadaróci Kulturális és Sportnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./1997. május 22.
Másfél év óta egyetlen kötettel sem gyarapodott Pusztadaróc könyvtára. A 6650 kötet több mint fele román nyelvű, kevés a magyar nyelvű meséskönyv. Főleg a régi klasszikus regényeket keresik, tájékoztatott Őry Éva könyvtárosnő. A könyvtár a kultúrház épületének egyik szobájában kapott helyet. A mennyezet egy helyen leszakadt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./2000. március 7.
Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./2001. július 6.
Vasárnap, júl. 8-án tartják Pusztadaróc Napját, immár harmadik alkalommal. Lesz futballmérkőzés, asztaliteniszverseny, futóverseny, sakkverseny, horgászverseny, bicikliverseny, bábszínház, vidám műsor. Felavatják az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktáblát, amelyet dr. Káhán Géza, egykori községi körorvos tiszteletére készítettek. /(fodor): Vasárnap, július 8-án: Pusztadaróc Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./2002. július 10.
Júl. 8. és 14. között Túrterebesen önismereti és ifjúsági vezetőképző tábort tartanak Szatmár megyei református ifjak részére. A táborba negyven fiatal, többnyire IKE-elnökök kaptak meghívást. Júl. 15. és 21. között Pusztadarócon szervez vándortábort a Szatmári Református Egyházmegye és a helyi református közösség. /Anikó: Önismereti tábor Túrterebesen és IKE-vándortábor Pusztadarócon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./2002. július 17.
A Szatmári Református Egyházmegye idén Pusztadarócon szervezte meg az IKE-vándortábort. Júl. 15-én érkezett meg a tábor 57 résztvevője. Néptáncoktatás, hímzés, papírmasé és a bogozás is volt. /anikó: IKE-vándortábor Pusztadarócon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./2002. július 29.
Júl. 28-án volt Pusztadaróc Napja. Különféle versenyek, sportvetélkedők zajlottak, felléptek a kaplonyi fúvósok. A színpadon nyolcvan gyermek mutatta be, hogyan tud szavalni, táncolni, énekelni. Fellépett a helyi általános iskola, a szamosdarai teleház, a mezőfényi általános iskola, a mikolai teleház csoportja, valamint a pusztadaróci citerazenekar. /Fodor István: Pusztadaróc Napján: Nyolcvan helybeli gyerek lépett színpadra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./2003. április 2.
Pusztadaróc a hozzá tartozó három faluval - Dara, Pete, Atya - együtt közel négyezer lakost számlál. Pusztadarócnak már lapja is van, megjelent az "esetenként megjelenő" Községi Hírlap első száma. Ebben többek között bemutatták a község új katolikus papját, Biró Norbertet. /Sike Lajos: Itt a daróci hírlap! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2003. június 10.
A Pusztadaróc községhez tartozó Atyában több éve, hogy megszüntették az óvodát, a szülők az elmúlt években sikertelenül próbáltak közbenjárni az intézmény újbóli beindítása érdekében. Gaman Mihai polgármester tájékoztatása szerint sikerült a tanfelügyelőségnél kieszközölni azt, hogy szeptembertől ismét legyen óvodája az elszigetelt falunak, ahol 19 gyereket vettek nyilvántartásba. Ezenkívül esély van arra is, hogy Szamosdarán a meglévő mellé még egy óvónői posztot létesítsenek. /(fodor): Ősztől ismét lesz óvoda Atyában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./2003. július 28.
Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./2003. október 15.
Több évtized után kivonják a forgalomból a határ mentiek különleges úti okmányait.Román-magyar kormányközi megállapodás értelmében okt. 16-tól nem lehet kishatárátlépővel Magyarországra utazni. Szatmár megyében még közel 3000 ilyen dokumentum van a határzónában élők birtokában. Az 1969 óta érvényes kisútlevél "intézménye" elsősorban a kommunista rendszerben élte virágkorát, az iratok tulajdonosai havonta egyszer látogathatták meg a határ túloldalán élő ismerőseiket. A kishatárátlépő eltörlése a kispénzű állampolgárokat érintheti érzékenyebben, hiszen használatakor nem kellett valutát felmutatni. A határtól alig pár kilométerre található Pusztadaróc község munkaképes lakosságának nagy része (becslése szerint mintegy 7-800 személy) Magyarországra jár át napszámra dolgozni. Mivel a rendszeres, napi átkelésekhez nem használható a kishatárátlépő, mindenki rendelkezik útlevéllel is. /Erdei Róbert: Holnaptól érvényét veszíti a kisútlevél. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./2004. június 1.
Egy kisebb falusi közösség – a Szatmár megyei Pusztadaróc – egy olyan embernek a nevét vésette márványtáblába, aki tulajdonképpen nem alkotott semmi kézzelfoghatót. Dr. Kahán Géza egész életében, pályakezdésétől az utolsó recept felírásáig, nem mozdult a faluból. Többször hívták rangosabb helyekre, de ő maradt. A márványtábla annak a háznak a falán áll, ahol az orvos élt. /Gúzs Imre: A hűség márványtáblája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./2004. június 8.
Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./2004. június 9.
A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./2004. június 29.
A hét végén a kárpátaljai Mezőkaszonyon adták elő műsorukat a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese táncosai. A Fábián Elemér vezette csoport ezúttal a Bereghát Fejlesztési Társulat – amelynek alapító tagja a romániai Halmi község is –, által szervezett Nemzetközi Népdalkör Találkozón szerepelt nagy sikerrel. Rajtuk kívül még 50 asszonykórus lépett fel a két nap folyamán, Romániából, Magyarországról és Ukrajnából. A népi együttesen kívül Szatmár megyét még a bogdándi néptáncosok és a pusztadaróci citerazenekar képviselte. /(simon): Kárpátalján léptek fel a szatmári néptáncosok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./2005. július 13.
A falusi művelődési házak többsége leromlott állapotban van. A Pusztadaróchoz tartozó Szamosdarán azonban az új modern iskola építése, a teleház létrehozása, az összes utak portalanítása, a vezetékes vízhálózat kiépítése után is találtak pénzt a kultúrház rendbetételére. Gáman Mihály polgármester elmondta, hogy a Darai Falunap alkalmával a múlt hét végén avatták fel a kultúrházat. /Felújított kultúrház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2006. július 3.
Pusztadaróc Napjain a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) helyi szervezete kulturális csoportjának műsora nyitotta a kulturális programot. A versmondó versenyt Hajdú Edit nyerte. A helyi óvodások és iskolások előadásában több műfaj helyet kapott: néptánc, modern tánc, színpadi jelenetek. A Harag György Társulat művészeinek előadását követően két együttes is fellépett. A Szatmári Dáridósok nevet viselő helyi együttes műsora alatt már javában állt a bál. /Népzene, mesék és versmondóverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ Immár hat éve, hogy a községi RMDSZ okleveleket és könyvjutalmat oszt ki Pusztadarócon a falunapon azon községbeli gyerekek között, akik az adott évben végezték el a nyolcadik, valamint tizenkettedik osztályt. Jutalom a végzősöknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ A falunapi labdarúgó-bajnokság mellett a különféle versenyeké és vetélkedőké volt a főszerep az idei Pusztadaróc Napjain. /Versenyek és vetélkedők. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./2006. október 18.
Október 15–én kétszeresen is kitüntették Gúzs Imre, Szatmárnémetiben élő írót, újságírót. Az Erdélyi Irodalomért Alapítvány által Székelyudvarhelyen szervezett rendezvényen az alapítvány kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó oklevele mellett a Magyar Írószövetségnek „az erdélyi magyar újságírás szolgálatában végzett sok évtizedes eredményes és áldozatos munkájáért” járó díját is átvehette. Gúzs Imre /sz. Köpec, 1936 febr. 9./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett, történelem–filozófia szakon. Eddig tíz kötete látott napvilágot. A kiadónál van a „Megszólítani a reményt” című, készülőfélben lévő kötet, nemrég készült el a 320 oldalas „Évek és érzelmek fogságában”, valamint a „Meglesett élet” című riportsorozat körömnovella–kötetté való átdolgozása. A Bányai Fáklyánál 7 évet, a Szatmári Hírlapnál 5 évet dolgozott — kétszer is eltanácsolták ezektől az újságoktól, rendszerellenesség vádjával. Húsz évig tanított Szamosdarán és Pusztadarócon, aztán 1990–ben a Szatmári Friss Újság munkatársa lett, nyugdíjba meneteléig. MÚRE–különdíjas újságíró, Ezüst Gyopár díjas tanár, Emil Constantinescu államelnök pedig Tisztikereszttel tüntette ki. Gúzs Imre kifejtette: „Ma az irodalom mélyponton van, a mai irodalmi életnek nincs egy olyan meghatározó személyisége, mint mondjuk a tizenkilencedik század végén–huszadik század elején volt. A székelyudvarhelyihez hasonló rendezvényeknek éppen az lenne a hivatása, hogy az irodalmi élet felé irányítsák a közfigyelmet, mert az írás olyan műfaj, amely nem csak lát, de láttat is, az igazság, az őszinte beszéd felé fordulva.” /Fodor István: Kitüntették Gúzs Imre írót, újságírót. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 18./
lapozás: 1-19