udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
465
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 451-465
HelymutatĂł:
BĂŠcs
1990. januĂĄr 19.
Az RMDSZ Ideiglenes IntĂŠzĹ BizottsĂĄgĂĄnak jan. 19-i kĂśzlemĂŠnye hĂrt adott arrĂłl, hogy GĂĄlfalvi Zsolt, az Ideiglenes IntĂŠzĹ BizottsĂĄg tagja jan. 11-13-a kĂśzĂśtt rĂŠszt vett BĂŠcsben az EurĂłpa-kerekasztal ĂŠrtekezleten, ahol sajtóÊrtekezleten szĂĄmolt be a romĂĄniai magyarsĂĄg helyzetĂŠrĹl. /NemzetkĂśzi elismerĂŠs Ăśvezi a szervezetet. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 21./1990. mĂĄrcius 23.
MarosvĂĄsĂĄrhelyi magyar ĂŠs romĂĄn ifjĂşsĂĄgi szervezetek kĂśzĂśs kiĂĄltvĂĄnyukban pontokba szedtĂŠk kĂśvetelĂŠseiket. Ezek kĂśzĂśtt szerepel: az Ideiglenes Nemzeti EgysĂŠgtanĂĄcs adjon ki rendeletet a kisebbsĂŠgek jogaira vonatkozĂłan a helsinki ĂŠs a bĂŠcsi zĂĄrĂłokmĂĄnyok alapjĂĄn. Mindazokat felelĹssĂŠgre kell vonni, akik felelĹsek a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyekĂŠrt. Meg kell ĂĄllapĂtani a rendĹrsĂŠg ĂŠs a katonasĂĄg felelĹssĂŠgĂŠt, "amelyek passzivitĂĄsukkal elĹsegĂtettĂŠk ĂĄrtatlan szemĂŠlyek bĂĄntalmazĂĄsĂĄt", tovĂĄbbĂĄ azon szemĂŠlyek felelĹssĂŠgĂŠt, akik "megszerveztĂŠk ĂŠs elĹsegĂtettĂŠk a konfliktusban rĂŠszt vevĹ nem helyi lakosok MarosvĂĄsĂĄrhelyre szĂĄllĂtĂĄsĂĄt." /A marosvĂĄsĂĄrhelyi fiatalsĂĄg kiĂĄltvĂĄnya. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄrc. 23./1990. mĂĄjus 13.
A romĂĄniai falvak megmentĂŠsĂŠre alakult nyugat-eurĂłpai mozgalom, az Operation Villages Roumanins mĂĄj. 12-13-ĂĄn tanĂĄcskozĂĄst tartott KolozsvĂĄron, amelyen az EurĂłpa TanĂĄcs, az Emberi Jogok LigĂĄja, valamint kĂźlĂśnbĂśzĹ romĂĄniai pĂĄrtok kĂŠpviselĹi mellett kisebbsĂŠgi vĂĄrosi polgĂĄrmesterek is jelen voltak. A tanĂĄcskozĂĄs jegyzĹkĂśnyvĂŠt romĂĄniai rĂŠszrĹl kilenc pĂĄrt, kĂśztĂźk az RMDSZ ĂŠs a Vatra Romaneasca is alĂĄĂrta. Valamennyi romĂĄn pĂĄrtnak nem az orszĂĄgos, hanem a kolozsvĂĄri helyes szervezete fogadta el a szĂĄndĂŠknyilatkozatot. Ebben szerepel az, hogy az oktatĂĄs alap- kĂśzĂŠpfokĂş ĂŠs egyetemi szintjĂŠn biztosĂtani kell az anyanyelvi oktatĂĄst. A rĂŠszvevĹk ĂłhajtjĂĄk, hogy az EurĂłpa TanĂĄcs a kisebbsĂŠgek jogaira vonatkozĂł bizottsĂĄgot kĂźldjĂśn RomĂĄniĂĄba. /KolozsvĂĄri kiĂĄltvĂĄny. = BĂŠcsi NaplĂł (BĂŠcs), mĂĄjus-jĂşnius/1990. jĂşnius 15.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Csutak IstvĂĄn /sz. PetrozsĂŠny, 1956. febr. 28./ kĂŠpviselĹ szĂĄmĂtĂĄstechnikus. A kisebbsĂŠgi jogok terĂźletĂŠn Helsinki, BĂŠcs, KoppenhĂĄga szellemĂŠben kell eljĂĄrni. Stabil demokrĂĄciĂĄban kĂŠpzelhetĹ el a kisebbsĂŠgi sĂŠrelmek orvoslĂĄsa. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 15./1990. augusztus 24.
A magyar KĂźlĂźgyminisztĂŠrium nyilatkozatban tiltakozott szĂŠlsĹsĂŠges romĂĄn csoportoknak a bĂŠcsi dĂśntĂŠs /1940. aug. 30./ ĂŠvfordulĂłjĂĄra tervezett magyarellenes provokĂĄciĂłi ellen. A kĂśvetkezĹ napokban a romĂĄn KĂźlĂźgyminisztĂŠrium ĂŠles hangĂş nyilatkozatban visszautasĂtotta a magyar fĂŠl aggodalmĂĄt. /MTI, RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 28./1990. augusztus 26.
Az RMDSZ a bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl nyilatkozatot adott ki. Ebben elĂtĂŠlte a feszĂźltsĂŠgkeltĂŠst ĂŠs hangsĂşlyozta, hogy nem lehet a nĂŠpek sorsĂĄrĂłl megkĂŠrdezĂŠsĂźk nĂŠlkĂźl dĂśnteni. RomĂĄnia magyar lakossĂĄga aggodalommal ĂĄllapĂtja meg, hogy bizonyos kĂśrĂśk ellensĂŠgeskedĂŠst, gyĹąlĂśletet szĂtanak romĂĄnok ĂŠs magyarok kĂśzĂśtt. Hamis, rosszhiszemĹą hĂrek terjesztĂŠsĂŠvel azt a lĂĄtszatot prĂłbĂĄljĂĄk kelteni, hogy ErdĂŠlyben a romĂĄn lakossĂĄg ĂŠlete veszĂŠlyben forog. Ez a diverziĂł szerves folytatĂĄsa a Ceausescu-rendszer politikĂĄjĂĄnak. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 30./1990. november 7.
Bethlen BĂŠla /1888-1989/ ĂŠletĂştjĂĄra emlĂŠkezett Gaal GyĂśrgy abbĂłl az alkalombĂłl, hogy kiadtĂĄk Romsics IgnĂĄc bevezetĹjĂŠvel ĂśnĂŠletĂrĂĄsĂĄt Ăszak-ErdĂŠly kormĂĄnybiztosa voltam /ZrĂnyi KiadĂł, Budapest, 1989/ cĂmmel. Bethlen BĂŠla a bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn Szolnok-Doboka ĂŠs Beszterce-NaszĂłd vĂĄrmegyĂŠk fĹispĂĄnja lett. A kĂŠnyesnek szĂĄmĂtĂł, romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą megyĂŠkben kĂśzmegelĂŠgedĂŠsre kĂŠpviselte a hatalmat. MagyarorszĂĄg nĂŠmet megszĂĄllĂĄsakor lemondott, majd 1944 augusztusĂĄban vĂĄllalt igen kĂŠnyes funkciĂłt, Ăszak-ErdĂŠly polgĂĄri kormĂĄnybiztosa lett. Megmentette a Torda kĂśrnyĂŠki zsidĂłsĂĄgot a deportĂĄlĂĄstĂłl, hatĂĄlyon kĂvĂźl helyezte a kolozsvĂĄri kiĂźrĂtĂŠsi parancsot. 1945-ben letartĂłztattĂĄk, majd szabadon engedtĂŠk, 1946-ban Ăşjra elvittĂŠk ĂŠs Ăśt ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk. 1952-ben felajĂĄnlottĂĄk a magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot, de nem fogadta el. Erre tovĂĄbb tartottĂĄk bĂśrtĂśnben, 1954-ig. EzutĂĄn munkĂĄskĂŠnt kereste kenyerĂŠt. GrĂłf Bethlen BĂŠlĂĄnak mĂŠg ĂŠletĂŠben sikerĂźlt MagyarorszĂĄgra kijuttatni emlĂŠkiratait. /Gaal GyĂśrgy: Az emlĂŠkĂrĂł Bethlen BĂŠla. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 7./1991. mĂĄrcius 25.
A kisebbsĂŠgi jogok az Ăşj eurĂłpai bĂŠkerend legfontosabb elemei kĂśzĂŠ tartoznak ĂŠs vĂŠdelmĂźkre eurĂłpai egyezmĂŠnyt kell lĂŠtrehozni, ĂĄllapĂtotta meg a kĂśzĂśs nyilatkozat, amelyet az etnikai kisebbsĂŠgek, nemzetisĂŠgek ĂŠs rĂŠgiĂłk EurĂłpa megĂşjulĂĄsĂĄban betĂśltĂśtt szerepĂŠvel foglalkozĂł kĂŠtnapos /mĂĄrc. 25-26./ nemzetkĂśzi EurĂłpa Kerekasztal ĂŠrtekezlete elfogadott. A tanĂĄcskozĂĄst az OsztrĂĄk NĂŠppĂĄrt szervezte, BĂŠcsben. HuszonhĂĄrom orszĂĄgbĂłl csaknem szĂĄz politikus, illetve kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg vett rĂŠszt az ĂŠrtekezleten. SzĹcs GĂŠza az alkotmĂĄnytervezetrĹl megĂĄllapĂtotta, hogy a tĂŠzisek egy etnokratikus ĂĄllam kĂŠpĂŠt vetĂtik elĹre, amely a kisebbsĂŠgeket akadĂĄlyozza identitĂĄsuk megĹrzĂŠsĂŠben. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł megĂtĂŠlĂŠse szerint a mai romĂĄn vezetĂŠs politikĂĄja a kisebbsĂŠgek tekintetĂŠben emlĂŠkeztet a Ceausescu-rendszer megoldĂĄsaira. Az orszĂĄgban tĂśbbmilliĂłs kisebbsĂŠg ĂŠl, ennek ellenĂŠre az alkotmĂĄnytervezet nemrĂŠg elfogadott tĂŠzisei RomĂĄniĂĄt egysĂŠges nemzetĂĄllamnak minĹsĂtik. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 28./1991. ĂĄprilis 14.
Ăpr. 13-14-ĂŠn ErdĂŠly mĂşltja ĂŠs jĂśvĹje cĂmen tanĂĄcskozĂĄst tartottak Egerben, melyet az ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠg szervezett. ElĹadĂĄst tartott tĂśbbek kĂśzĂśtt Beke GyĂśrgy, az ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠg elnĂśke, Murvay SĂĄmuel, az ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠg Heves megyei elnĂśke, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk, BorbĂŠly Imre /TemesvĂĄr/, KĂśteles PĂĄl, az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg /Budapest/ fĹszerkesztĹje, Nagy BĂŠla /NagyvĂĄrad/, dr. Kapcza Imre /KolozsvĂĄr/, Duray MiklĂłs, a szlovĂĄkiai EgyĂźttĂŠlĂŠs elnĂśke, Balla D. KĂĄroly /UngvĂĄr/, Konthur Bertalan, a Nyugat-EurĂłpai ErdĂŠlyi VilĂĄgszĂśvetsĂŠg elnĂśke, Eva Maria Barki, a bĂŠcsi NemzetkĂśzi ErdĂŠly BizottsĂĄg elnĂśke, SebestyĂŠn Teleki IstvĂĄn /SvĂĄjc, ErdĂŠlyi VilĂĄgszĂśvetsĂŠg/, dr. JĂłnĂĄs Endre /NĂŠmetorszĂĄg/, PomogĂĄts BĂĄla, SzĂŠkelyhidi Ăgoston ĂŠs BĂĄlint-Pataki JĂłzsef /HatĂĄron TĂşli Magyarok TitkĂĄrsĂĄga/. A tanĂĄcskozĂĄs vĂŠgĂŠn egy felhĂvĂĄst fogadtak el, ezt TĹkĂŠs LĂĄszlĂł nem Ărta alĂĄ. A tanĂĄcskozĂĄsrĂłl hĂrt adott a RomĂĄniai Magyar SzĂł is. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), (Bukarest), ĂĄpr. 15./ A kĂśvetkezĹ napokban a romĂĄn sajtĂłban heves elĂtĂŠlĹ kampĂĄny indult meg a tanĂĄcskozĂĄs miatt, elsĹsorban TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt vĂĄdoltĂĄk. /MTI/1991. jĂşnius 14.
RomĂĄniĂĄban mĂŠg mindig megsĂŠrtik az emberi jogokat, olvashatĂł a bĂŠcsi szĂŠkhelyĹą Helsinki Emberi Jogi SzĂśvetsĂŠg jelentĂŠsĂŠben. A rendĹrĂśk ĂŠs katonĂĄk bĂĄntalmazzĂĄk az Ĺrizetbe vett kormĂĄnyellenes tĂźntetĹket, a kormĂĄny nem vizsgĂĄlja ki az egykori Securitate jogsĂŠrtĂŠseit, ĂŠs nem tisztĂĄzza annak utĂłda, a RomĂĄn HĂrszerzĹ SzolgĂĄlat /SRI/ stĂĄtusĂĄt, a rendĹrsĂŠg nem nyĂşjt vĂŠdelmet a cigĂĄnyoknak ĂŠs mĂĄs kisebbsĂŠgeknek az erĹszak ellen. CsĂśkkentettĂŠk az ellenzĂŠk ĂŠs a kisebbsĂŠgek televĂziĂłs programjait. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 14./ 1991. jĂşnius 15.
A 85. ĂŠvĂŠt betĂśltĹ Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium nyugalmazott tanĂĄrĂĄval beszĂŠlgetett GyĹrfi DĂŠnes, felidĂŠzve a jelentĹs ĂŠletĂşt ĂĄllomĂĄsait. Vita Zsigmond egyetemi tanulmĂĄnyai befejezĂŠsĂŠvel, 1928-ban jĂśtt tanĂĄrnak Nagyenyedre. A bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn nagyon sokan elmenekĂźltek DĂŠl-ErdĂŠlybĹl, Vita Zsigmond nĂŠhĂĄnyadmagĂĄval, dr. SzĂĄsz PĂĄllal, KacsĂł SĂĄndorral ĹriztĂŠk a magyar szellemi ĂŠletet. Vita Zsigmond 1940-ben lett a kollĂŠgium kĂśnyvtĂĄrosa, minden kĂŠziratot felleltĂĄrozott. A sztĂĄlinizmus Csehi GyulĂĄĂŠk Nagyenyedre kerĂźlĂŠsĂŠvel tĂśrt be a kollĂŠgium ĂŠletĂŠbe. Vita Zsigmond tĂśbb kĂśnyv szerzĹje, kutatĂłmunkĂĄjĂĄt nyugdĂjazĂĄsa utĂĄn sem hagyta abba. /GyĂśrfi DĂŠnes: BeszĂŠlgetĂŠs a 85. ĂŠvĂŠt betĂśltĹ Vita Zsigmonddal, a nagyenyedi Bethlen GĂĄbor KollĂŠgium nyugalmazott tanĂĄrĂĄval. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 15-16./1991. szeptember 25.
Petre Roman miniszterelnĂśk a tĂźntetĂŠsek miatt elhalasztotta bĂŠcsi ĂştjĂĄt. /MTI/1991. szeptember 25.
A Bornemissza TĂĄrsasĂĄg meghĂvĂĄsĂĄra hĂşsz romĂĄniai magyar ĂrĂł utazott BĂŠcsbe, ahol 1990. okt. 15-ĂŠn megalakĂtottĂĄk a romĂĄniai magyar ĂrĂłk PEN-klubjĂĄt, de hangsĂşlyoztĂĄk, hogy nemcsak a jelenlevĹk alkotjĂĄk a tagsĂĄgot. A PEN Klub nemzetkĂśzi pĂĄrizsi kĂśzpontja kĂśzĂślte, hogy elismerte ezt a klubot, ennek tudatĂĄban szept. 25-ĂŠn KolozsvĂĄron, a Korunk szerkesztĹsĂŠgĂŠben kiegĂŠszĂtettĂŠk a tagsĂĄgot ĂŠs megvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠget. Tiszteletbeli elnĂśk SĂźtĹ AndrĂĄs, elnĂśk GĂĄlfalvi Zsolt, fĹtitkĂĄr MarkĂł BĂŠla. A PEN Klub ĂŠvente vilĂĄgkongresszust tart. Az ideit BĂŠcsben, nov. 3-8-a kĂśzĂśtt rendezik, melyre a romĂĄniai magyar PEN Klub nĂŠpes kĂźldĂśttsĂŠggel fog elutazni. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 3./1991. oktĂłber 25.
Balogh EdgĂĄr is kifejtette elgondolĂĄsĂĄt az agyagfalvi autonĂłmia-tervvel kapcsolatban. Szerinte provokĂĄciĂł tĂśrtĂŠnt, akkor is, ha az illetĹ nem is akart zavart kelteni. NemzetisĂŠgbomlasztĂĄsnak minĹsĂti a "SzĂŠkely Ifjak" "ZengĹ nyĂl" romantikĂĄjĂĄt vagy a "rovĂĄsĂrĂĄsos falutĂĄblĂĄk gyermeteg formĂĄjĂĄban". "A szerencsĂŠtlen Katona ĂdĂĄmot szeretnĂŠm megvĂŠdeni a gyanakvĂĄsoktĂłl, hiszen ĂŠrtĂŠkeit is ismerem, tudvĂĄn irodalmi tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl ĂŠs nem kĂŠtelkedvĂŠn jĂłhiszemĹąsĂŠgĂŠben", viszont Balog EdgĂĄr szerint hatĂĄssal van rĂĄ a "bĂŠcsi kalandornĹ". A cikkĂrĂł a transsylvanizmus pĂŠldĂĄjĂĄt hozta fĂśl ĂŠs az RMDSZ belsĹ egysĂŠgĂŠnek helyreĂĄllĂtĂĄsĂĄt sĂźrgette. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 25./ Eva Maria Barki ĂźgyvĂŠdnĹt nevezte Balogh EdgĂĄr bĂŠcsi kalandornĹnek, aki az erdĂŠlyi magyarsĂĄg jogvĂŠdelmĂŠnek szenteli minden idejĂŠt.1991. oktĂłber 28.
A parlament okt. 28-i ĂźlĂŠsĂŠn az RMDSZ kĂŠpviselĹi konkrĂŠt ĂŠrvekkel, adatokkal cĂĄfoltĂĄk a vĂĄdaskodĂĄsokat a Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyĂŠbĹl ĂĄllĂtĂłlag elĂźldĂśzĂśtt romĂĄnokrĂłl kĂŠszĂtett jelentĂŠs folyatĂłdĂł vitĂĄjĂĄban. Amint megszĂłlalt egy RMDSZ-kĂŠpviselĹ, a tĂśbbiek vertĂŠk az asztalt, kiabĂĄltak, alig hagytĂĄk szĂłhoz jutni. A romĂĄn kĂŠpviselĹk indulatosan tĂĄmadtĂĄk a magyar kisebbsĂŠget, pĂŠldĂĄul Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a romĂĄn nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem ĂŠrdekli az ĂĄltaluk ortodox templomok felĂŠ dobott kĹ Ăve." Romulus Vulpescu: "VezessĂŠk be a katonai diktatĂşrĂĄt kĂŠt megyĂŠben, szĂĄmoljĂĄk fel a magyar tĂŠvĂŠt." Ioan Bogdan "A magyar kisebbsĂŠg viselkedjen Ăşgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gĹggel." Dan Carpatina /RomĂĄn Nemzeti EgysĂŠgpĂĄrt/ kĂŠpviselĹ a magyarok romĂĄnellenessĂŠgĂŠt a kiegyezĂŠsig vezeti vissza, innen vezet az Ăşt szerinte a Magyar AutonĂłm TartomĂĄnyig ĂŠs ez erĹszakos cselekedtek formĂĄjĂĄban mĂĄig hĂşzĂłdik. A kĂŠpviselĹ erĹszakos elmagyarosĂtĂĄsrĂłl is beszĂŠlt. Mircea Cretu /RNEP/-kĂŠpviselĹ szerint a bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn a romĂĄnsĂĄgot sĂşlyos sĂŠrelmek ĂŠrtĂŠk, ha teret engednĂŠnek, akkor ez most is bekĂśvetkezne, csak egy Ăşj Hitler kell hozzĂĄ. HajdĂş GĂĄbor RMDSZ-szenĂĄtor a bekiabĂĄlĂĄsok kĂśzben adatokkal, dokumentumokkal cĂĄfolta a jelentĂŠst. MarkĂł BĂŠla RMDSZ-szenĂĄtor vĂĄlaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentĂŠsĂŠre, hogy nem lĂŠtezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokbĂłl bĂĄntalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossĂĄga nevĂŠben, mondta, tiltakozik SĂźtĹ AndrĂĄs nevĂŠben, aki 1990. mĂĄrc. 19-ĂŠn egy gyilkossĂĄgi kĂsĂŠrlet nyomĂĄn elvesztette egyik szemĂŠt, a ludasi ĂĄllomĂĄson bĂĄntalmazott magyar gyermekek nevĂŠben, a GĂśrgĂŠny vĂślgyĂŠben megvert magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek nevĂŠben, a lista nagyon hosszĂş, nem akarja folytatni, nehogy izgatĂĄssal vĂĄdoljĂĄk. Romulus Vulpescu ĂrĂł-szenĂĄtor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanĂĄsaival, ĂĄltalĂĄnos pusztĂtĂĄst kĂvĂĄnt elrendelni mindennel szemben, ami a romĂĄniai magyar szellemisĂŠghez, identitĂĄshoz tartozik. KozsokĂĄr GĂĄbor RMDSZ-szenĂĄtor kimondta, hogy a jelentĂŠs meghamisĂtja a valĂłsĂĄgot. A tĂśbbi magyar kĂŠpviselĹ is cĂĄfolta a jelentĂŠs alaptalan vĂĄdaskodĂĄsĂĄt. Pop Dumitru elsĹsorban TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs SzĹcs GĂŠza ellen intĂŠzett dĂźhĂśdt kirohanĂĄst. Az ĂźlĂŠsrĹl RomĂĄn GyĹzĹ ĂŠs BĂŠres Katalin tudĂłsĂtott. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenĂĄtus egyik alelnĂśke kijelentette, hogy a "romĂĄn mĂŠltĂłsĂĄg ellen kĂśvettek el gyilkossĂĄgi merĂŠnyletet ErdĂŠly Ăśsszes megyĂŠjĂŠben", Romulus Vulpescu szenĂĄtor a rĂĄdiĂł ĂŠs televĂziĂł magyar adĂĄsĂĄnak megszĂźntetĂŠsĂŠt kĂśvetelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a kĂŠt megye kĂŠtnyelvĹą helysĂŠgneveinek betiltĂĄsĂĄt ĂŠs szorgalmazta, hogy a kĂŠtnyelvĹąsĂŠget sehol, semmilyen formĂĄban ne engedĂŠlyezzĂŠk. Domokos GĂŠza, az RMDSZ elnĂśke javasolta a jelentĂŠs kĂźlfĂśldi terjesztĂŠsĂŠt. Ez a jelentĂŠs ĂśnmagĂĄt vĂĄdolja, a benne foglalt gondolkodĂĄsmĂłdot, ezzel lejĂĄratjĂĄk RomĂĄniĂĄt. A katonai kĂśzigazgatĂĄsra ĂŠs a magyar adĂĄs eltĂśrlĂŠsĂŠre vonatkozĂł javaslat ma mĂĄr DĂŠl-AfrikĂĄban sem fordulhat elĹ. /MTI/1991. november 6.
Dr. SzĂĄsz PĂĄl /sz. Nagyenyed, 1881. mĂĄj. 11.- bĂśrtĂśn, 1954/ ĂŠletĂştjĂĄt idĂŠzte fel egy olvasĂłi levĂŠl. Dr. SzĂĄsz PĂĄl jogot vĂŠgzett, Budapestre kĂśltĂśzĂśtt, orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹvĂŠ vĂĄlasztottĂĄk. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn hazajĂśtt Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen KollĂŠgium fĹgondnokĂĄvĂĄ vĂĄlasztottĂĄk, 1936-ban pedig az EMGE elnĂśkĂŠvĂŠ. Az EMGE fejlesztĂŠsĂŠben kivĂĄlĂł eredmĂŠnyt ĂŠrt el, elindĂtotta a vidĂŠki gazdatanfolyamokat, sajĂĄt kĂśltsĂŠgĂŠn tehetsĂŠges falusi fiatalokat kĂźlfĂśldi tanulmĂĄnyĂştra kĂźldĂśtt, Csombordon KĂłs KĂĄroly tervei lapajĂĄn felĂŠpĂtette a gazdasĂĄgi iskolĂĄt. A harmincas ĂŠvektĹl a romĂĄn parlament szenĂĄtora lett. A bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn a dĂŠl-erdĂŠlyi magyarsĂĄg magĂĄra maradt, SzĂĄsz PĂĄl segĂtsĂŠgĂźkre sietett, hamarosan ĂşjjĂĄszervezte ezen a vidĂŠken az EMGĂ-t, kĂśzponti irodĂĄit Nagyenyedre helyezte ĂĄt, a megindulĂł ErdĂŠlyi Gazda szerkesztĹjĂŠnek meghĂvta KacsĂł SĂĄndort. NaptĂĄrakat, ĂŠvkĂśnyveket adott ki, nyomdĂĄt vĂĄsĂĄrolt a Bethlen KollĂŠgium rĂŠszĂŠre. 1949 mĂĄrciusĂĄban csalĂĄdjĂĄval egyĂźtt GyulafehĂŠrvĂĄrra vittĂŠk, majd 1949 nov. 3-ĂĄn letartĂłztattĂĄk, mĂŠg felesĂŠge sem lĂĄtogathatta. 1951-ben MĂĄrton Ăronnal, Venczel JĂłzseffel ĂŠs mĂĄsokkal egyĂźtt hadbĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtottĂĄk ĂŠs tĂz ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk. Egy sĂłbĂĄnyĂĄban dolgoztattĂĄk, ahol 1954-ben meghalt. /HorvĂĄth ZoltĂĄn: ĂletĂşt a sĂłbĂĄnyĂĄig. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 6./1992. jĂşnius 24.
Nagyenyed a szĂĄzad elejĂŠn 90 %-os tĂśbbsĂŠgĹą magyar vĂĄros volt. MĂĄra a magyar lakossĂĄg 20-22 %-osra apadt. A magyarsĂĄg fogyatkozĂĄsa az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş alatt kezdĹdĂśtt, majd a trianoni dĂśntĂŠs utĂĄn az ĂĄllami alkalmazottak, akik nem voltak hajlandĂłk letenni az eskĂźt az Ăşj ĂĄllamra, csalĂĄdostĂłl MagyarorszĂĄgra kĂśltĂśztek. Az 1940-es bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn sokan elmenekĂźltek. 1989 utĂĄn is elindult a kivĂĄndorlĂĄsi hullĂĄm. /HorvĂĄth ZoltĂĄn: MĂŠg vagyunk, de leszĂźnk is? - PostafiĂłk rovat. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 24./1992. oktĂłber 9.
A budapesti ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg folyĂłirattal rendkĂvĂźl sokat foglalkoznak a romĂĄn sajtĂłban, dĂźhĂśdten tĂĄmadjĂĄk cikkeit a romĂĄn ĂşjsĂĄgok, de a romĂĄn politikusok is. IrĂĄnyĂtott kampĂĄnyrĂłl van szĂł, ezt mutatja az azonos idĂŠzetek ĂŠs kommentĂĄrok gyanĂşs egybecsengĂŠse. BarabĂĄs IstvĂĄn bemutatta, hogyan sorakoztak a romĂĄn sajtĂłban a folyĂłiratot elĂtĂŠlĹ cikkek. Silviu Achim: Az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg hatĂĄrozottan megy a maga ĂştjĂĄn /Adevarul, mĂĄj. 29./. Ebben a szerzĹ elsĹsorban JĂłnĂĄs EndrĂŠnek a dĂĄkoromĂĄn kontinuitĂĄs-elmĂŠletĂŠt cĂĄfolĂł ĂrĂĄsa miatt hĂĄborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jĂşn. 3./ vezĂŠrcikkĂŠben azt ĂĄllĂtotta, hogy a romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg ĂśrĂśkĂśs elĂŠgedetlensĂŠge az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg manipulĂĄlĂĄsĂĄnak kĂśvetkezmĂŠnye. Az akkor mĂĄsodik legnagyobb pĂŠldĂĄnyszĂĄmĂş bukaresti napilap, a Tineretul Liber kĂśvetkezett: jĂşn. 5-i szĂĄmĂĄban Ioan Lascu MagyarorszĂĄg meg akarja nyerni az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşt cikke szerint vilĂĄgszerte ĂŠvi 1500 irredenta kiadvĂĄny jelenik meg RomĂĄnia ellen. ĂrĂĄsĂĄban JĂłnĂĄs EndrĂŠnek az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg 9-es szĂĄmĂĄban a dĂĄkoromĂĄn kontinuitĂĄs-elmĂŠletĂŠt cĂĄfolĂł tanulmĂĄnyĂĄt tĂĄmadta /ugyanazokkal az idĂŠzetekkel, mint elĹbb az Adevarul/. JĂşn. 10-ĂŠn Ăşjra az Adevarulban Silviu Achim az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄgbĂłl Habsburg OttĂłt idĂŠzte, aki egyetĂŠrt ErdĂŠly fĂśderalizĂĄlĂĄsĂĄval. A Romanul hetilap jĂşn. 4-i szĂĄmĂĄban kĂŠt cikk is tĂĄmadta a folyĂłiratot Petre Valeriu ĂŠs Sorin Petrescu tollĂĄbĂłl. JĂşn. 15-ĂŠn a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudĂłsĂtĂĄsĂĄbĂłl megtudhatjuk, milyen keserĹąsĂŠget okoznak neki olyan sovĂŠn, szĂŠlsĹjobboldali irredenta-revizionista kiadvĂĄnyok, mint a Szent Korona, a "Hunya" ĂŠs "ErdĂŠlyi MagyarorszĂĄg" /Ăgy!/. A Hunya Hunnia akar lenni. JĂşn. 15-ĂŠn a Romanulban Doru Rotaru Zadar MiklĂłs "hatĂĄrtalan arcĂĄtlansĂĄgĂĄt" leplezi le az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg 10-es szĂĄmĂĄbĂłl, ahol az inkriminĂĄlt szerzĹ abszurdnak minĹsĂti a dĂĄkoromĂĄn kontinuitĂĄst. A Romania Mare szĂŠlsĹsĂŠges hetilap jĂşn. 26-i szĂĄmĂĄban Armand Nicolau szintĂŠn kikelt a folyĂłirat egyik cikke ellen. JĂşliusban a Romanul 27-es szĂĄmĂĄban Sorin Petrescu felhĂvta a figyelmet arra, hogy az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg szerzĹi kĂśzĂśtt sok romĂĄniai magyar szerzĹ van. Adrian Paunescu hetilapjĂĄban /Totusi Iubiera, jĂşl. 23./ Hajdu GyĹzĹ, a lap munkatĂĄrsa felhĂvta a figyelmet a kĂŠszĂźlĹ ErdĂŠlyi VilĂĄgtalĂĄlkozĂł hallatlan veszĂŠlyĂŠre, ZolcsĂĄk IstvĂĄnnak, az ErdĂŠlyi VilĂĄgszĂśvetsĂŠg brazĂliai tĂĄrselnĂśkĂŠnek nyilatkozatĂĄra, amelyet az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg is kĂśzĂślt. JĂşl. 25-ĂŠn a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvĂĄnvalĂłan romĂĄnellenes ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg ellen emelt szĂłt, a kiadvĂĄny "gazembersĂŠge ĂŠs alattomossĂĄga minden mĂŠrtĂŠket meghalad, amikor a 10-es szĂĄmban bizonyos Zadar MiklĂłs tagadta a dĂĄk-rĂłmai kontinuitĂĄs elmĂŠletet". JĂşl. 28-ĂĄn a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" kĂśnyvelte el az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄgot. A Totusi Iubiera (Bukarest) jĂşl. 30-i szĂĄmĂĄban Hajdu GyĹzĹ Irredenta ugatĂĄs ĂŠs bĂśfĂśgĂŠs cĂmmel Beke GyĂśrgyĂśt tĂĄmadta az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄgban napvilĂĄgot lĂĄtott ĂrĂĄsa miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bĂŠcsi dĂśntĂŠst, ugyancsak elmarasztalta JĂłnĂĄs EndrĂŠt, akinek szintĂŠn ebben a folyĂłiratban publikĂĄlt cikke a nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsrĂłl nem egyĂŠb, mint "RMDSZ-ugatĂĄs". A Romanul aug. 3-i szĂĄmĂĄban Sorin Petrescu kelt ki az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg ellen, majd kĂśzĂślt egy magyarellenes kiĂĄltvĂĄnyt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i szĂĄma fenyegetĹ szalagcĂmmel ĂşjrakĂśzĂślte az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg jĂşniusi kĂźlĂśnszĂĄmĂĄbĂłl JĂłnĂĄs Endre terjedelmes cikkĂŠt RomĂĄniĂĄrĂłl, az utolsĂł gyarmati birodalomrĂłl. A Romania Mare aug. 21-i szĂĄmĂĄban jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg jĂşniusi kĂźlĂśnszĂĄmĂĄban gazemberek, haza- ĂŠs nemzetĂĄrulĂłk intĂŠztek tĂĄmadĂĄst RomĂĄnia integritĂĄsa ellen. Amennyiben a romĂĄn kormĂĄny nem intĂŠzkedik, Ĺ, mint magyar nemzetisĂŠgĹą romĂĄn ĂĄllampolgĂĄr a nemzetkĂśzi szervezetekhez fordul, hogy rĂĄmutasson, milyen alattomos terveket tĂĄplĂĄl MagyarorszĂĄg. Az aug. 17-i Romanulban kĂŠt cikk is foglalkozott az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄggal: Petre Valeriu szerint Kreczinger IstvĂĄn fĹszerkesztĹ nyilatkozata /a bĂŠkeszerzĹdĂŠsek alapjĂĄn lĂŠtrejĂśtt ĂĄllamok szĂŠthullĂĄsĂĄrĂłl/ puskaporszagot ĂĄraszt, Sorin Petrescu pedig PomogĂĄts BĂŠla tanulmĂĄnyĂĄt irredentĂĄnak minĹsĂtette. A Timpul aug. 25-i szĂĄmĂĄban Adria Rizea fĹszerkesztĹ feltette a kĂŠrdĂŠst, ki fedezte az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄg kĂźlĂśnszĂĄmĂĄnak kĂśltsĂŠgeit. Ugyanebben a szĂĄmban Horea Brestoiu megĂĄllapĂtotta: "A rĂŠgi ĂŠs mai hungarizmus, ez a hivatĂĄsos agresszor eszeveszett orkĂĄn dĂźhĂŠvel sĂşjt le RomĂĄnia. Ăgy vĂŠli, elĂŠrkezett a hazĂĄnk elleni roham vĂŠgsĹ pillanata." Aug. 28-ĂĄn a Romania Mare kĂśzĂślte, hogy mĂĄs nemcsak RomĂĄniĂĄban, hanem Londonban is olvassĂĄk az ErdĂŠlyi MagyarsĂĄgot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyĂłirat ellen. A durva, primitĂv fogalmazĂĄsbĂłl, abbĂłl, hogy ismĂŠt intĂŠzkedĂŠseket sĂźrget, feltĂŠtelezhetĹ, hogy a "londoni" szerzĹ nem mĂĄs, mint Furo Iuliu Ioan. /BarabĂĄs IstvĂĄn: Az akciĂł fedĹneve: "ERDĂLYI MAGYARSĂG". = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 9./1992. oktĂłber 14.
Sepsey TamĂĄs, az OrszĂĄgos KĂĄrrendezĂŠsi ĂŠs KĂĄrpĂłtlĂĄsi Hivatal elnĂśke cĂĄfolta a Meridian romĂĄn lap megĂĄllapĂtĂĄsĂĄt, hogy a kĂĄrpĂłtlĂĄsban csak a magyarok rĂŠszesĂźlnek, ellenkezĹleg: a tĂśrvĂŠny mindazokra a volt magyar ĂĄllampolgĂĄrokra - tehĂĄt romĂĄn nemzetisĂŠgĹąekre is - vonatkozik, akik a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠrtelmĂŠben magyar ĂĄllampolgĂĄrokkĂĄ vĂĄltak ĂŠs a magyar hadsereg tagjaikĂŠnt estek szovjet fogsĂĄgba, vagy egyĂŠb jogcĂmen jogosultak a kĂĄrpĂłtlĂĄsra. Sepsey TamĂĄs lĂĄtogatĂĄsĂĄt elĹre jelezte a romĂĄn fĂŠlnek. NagyvĂĄradon, KolozsvĂĄrott, MarosvĂĄsĂĄrhelyen, CsĂkszeredĂĄn ĂŠs SzĂŠkelyudvarhelyen adott az 1992. ĂŠvi XXXII. tĂśrvĂŠnyrĹl tĂĄjĂŠkoztatĂĄst. /Magyar HĂrlap, okt. 14./1992. november 1.
A BatthyĂĄny Lajos AlapĂtvĂĄny nov. 2-ĂĄn kezdĹdĹ kĂŠtnapos konferenciĂĄt szervez TatabĂĄnyĂĄn, melyen lehetĹsĂŠget kĂvĂĄn teremteni a kĂźlĂśnbĂśzĹ ĂśnrendelkezĂŠsi tervek ĂśsszehasonlĂtĂĄsĂĄra. Erre a hazaiakkal egyĂźtt nyolc orszĂĄg /Ausztria, HorvĂĄtorszĂĄg, JugoszlĂĄvia, SzlovĂŠnia, SzlovĂĄkia, RomĂĄnia, Ukrajna/ kisebbsĂŠgi vagy kisebbsĂŠgekkel foglalkozĂł szakembereit, tovĂĄbbĂĄ az EurĂłpa TanĂĄcs ĂŠs az ENSZ tisztviselĹit hĂvtĂĄk meg. VĂĄrhatĂłan jelen lesz tĂśbbek kĂśzĂśtt LudĂĄnyi AndrĂĄs politolĂłgus professzor OhiĂłbĂłl, Eva-Maria Barki bĂŠcsi emberjogi ĂźgyvĂŠdnĹ, JĂłzsa LĂĄszlĂł, a jugoszlĂĄv kisebbsĂŠgi minisztĂŠrium ĂĄllamtitkĂĄra, SzabĂł RezsĹ, a komĂĄromi JĂłkai MĂłr VĂĄrosi Egyetem igazgatĂłja, PopĂŠly Gyula /Pozsony/, a Magyar NĂŠppĂĄrt ĂŠs BugĂĄr BĂŠla, a Magyar KeresztĂŠnydemokrata Mozgalom elnĂśke, dr. Entz GĂŠza c. ĂĄllamtitkĂĄr, a HatĂĄron TĂşli Magyarok HivatalĂĄnak elnĂśke ĂŠs BĂĄthory JĂĄnos, a Nemzeti ĂŠs Etnikai KisebbsĂŠgi Hivatal elnĂśkhelyettese. /Nyolc orszĂĄgbĂłl a kisebbsĂŠgekrĹl. = VasĂĄrnapi HĂrek (Budapest), nov. 1./1993. januĂĄr 29.
Entz GĂŠza, a HatĂĄron TĂşli Magyarok HivatalĂĄnak elnĂśke nyilatkozott a nemzetkĂśzi jogrendszer kisebbsĂŠgekkel kapcsolatos hatĂłkĂśrĂŠrĹl. FelvĂĄzolta a mĂşltat, a bĂŠcsi szakĂŠrtĹi utĂłkonferencia, ezt kĂśvetĹen KoppenhĂĄgĂĄban ĂŠs Genfben a szakĂŠrtĹi ĂŠrtekezleten eredmĂŠnyek szĂźlettek a kisebbsĂŠgekkel kapcsolatos nemzetkĂśzi normĂĄkban. Az ENSZ Genfben mĹąkĂśdĹ szervezete, az emberjogi bizottsĂĄg a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsekkel is tud foglalkozni. Az EBEĂ keretein belĂźl kineveztek 1992. decemberĂŠben egy kisebbsĂŠgi fĹbiztost Van der Stoel szemĂŠlyĂŠben. Az EurĂłpa TanĂĄcsban foglalkoznak a kisebbsĂŠgi normarendszerrel, ennek eredmĂŠnye a Nyelvi Charta, amelyet mĂĄr tĂz orszĂĄg alĂĄĂrt. Az a tendencia, hogy a nemzetkĂśzi dokumentumok kĂśtelezĹ ĂŠrvĂŠnyĹą normĂĄkkĂĄ vĂĄljanak. A nĂŠmet-romĂĄn alapszerzĹdĂŠsben pĂŠldĂĄul szerepel, hogy az EBEĂ-dokumentumok kisebbsĂŠgi vonatkozĂĄsait magukra nĂŠzve kĂśtelezĹnek tartjĂĄk. - Az RMDSZ kongresszusa utĂĄn kiĂŠrleltebb szervezettsĂŠgi szintre jutott el. Az RMDSZ erĹs politikai tĂĄmogatottsĂĄga, "a vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn megmutatkozĂł egymilliĂłs nagysĂĄgrendĹą szavazat is azt bizonyĂtja, hogy a romĂĄniai magyarsĂĄg " politikai entitĂĄs is. ErĹ, amely lĂŠtezni akar ĂŠs amely termĂŠszetesen egyĂźtt akar mĹąkĂśdni az orszĂĄg mĂĄs nĂŠpeivel. Ehhez viszont alkotmĂĄnyos keretek szĂźksĂŠgesek." TermĂŠszetesnek tartja, hogy a szomszĂŠdos orszĂĄgokban ĂŠlĹ magyar nemzeti kĂśzĂśssĂŠgekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor ĂŠrtelemszerĹąen az illetĹ kormĂĄnyokkal is. "A kormĂĄnyzati kapcsolatokat arra kĂvĂĄnjuk felhasznĂĄlni, hogy ezzel a magyar nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romĂĄniai magyarsĂĄg legitim kĂŠpviselĹje az eurĂłpai normĂĄk kĂśzĂśtt keresi a megoldĂĄsi lehetĹsĂŠgeket, partnere kell, hogy legyen a romĂĄn kormĂĄnyzatnak. FĂśltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges, hogy ez a dialĂłgus ĂŠrdemi szinten tĂśrtĂŠnjĂŠk. /BĂŠres Katalin: A tĂŠrsĂŠgbeli feszĂźltsĂŠgek mĂŠregfoga a megoldatlan kisebbsĂŠgi helyzet. VendĂŠgĂźnk Entz GĂŠza, a HatĂĄron TĂşli Magyarok HivatalĂĄnak elnĂśke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./1993. mĂĄrcius 27.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt BĂrĂł BĂŠla /SepsiszentgyĂśrgy/ tĂĄmadta meg a BeszĂŠlĹben. TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak vĂŠgsĹ fokon igaza van, asszimilĂĄciĂłs nyomĂĄs lĂŠtezik. Azonban "ezĂşttal sem tett vilĂĄgos, explicit, nyomatĂŠkos kĂźlĂśnbsĂŠget a romĂĄn hatalom ĂŠs a romĂĄn ellenzĂŠk" kĂśzĂśtt, "nem fogalmazta meg, mit ĂŠrt az etnikai tisztogatĂĄs fogalmĂĄn, sĹt tĂŠnyekkel sem tĂĄmasztotta alĂĄ." "A romĂĄn kĂśzvĂŠlemĂŠny, sĹt a demokratikus konvenciĂłbeli szĂśvetsĂŠgeseink is joggal teszik fĂśl a kĂŠrdĂŠst: miĂŠrt mond TĹkĂŠs LĂĄszlĂł AmerikĂĄban olyasmit, amit idehaza (tudomĂĄsunk szerint) nem? NyilvĂĄn azĂŠrt, mert TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a magyar kisebbsĂŠg helyzetĂŠnek javulĂĄsĂĄt nem a romĂĄn ellenzĂŠkkel kĂśzĂśsen kivĂvott romĂĄn demokrĂĄciĂĄtĂłl, hanem az Amerikai EgyesĂźlt ĂllamoktĂłl vĂĄrja." - ĂĄllĂtotta a cikkĂrĂł. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł nehezen menthetĹ fel a vĂĄd alĂłl, miszerint "egy Ăşjabb bĂŠcsi dĂśntĂŠsre kĂŠszĂti elĹ a kĂśzvĂŠmeĂŠnyt, Ehhez van szĂźksĂŠge az etnikai tisztogatĂĄs doktrĂnĂĄjĂĄra, hisz az amerikai kĂśzvĂŠlemĂŠnyben ezzel lehet a leghatĂĄsosabban RomĂĄnia ellenes hangulatot kelteni". Az improvizĂĄciĂłkat, a felĂźletes, ĂŠrzelmi indĂttatĂĄsĂş megfogalmazĂĄsokat "rĂłjuk fĂśl TĹkĂŠs LĂĄszlĂłnak" - csatlakozott a pĂźspĂśk elleni tĂĄmadĂĄssorozathoz az SZDSZ lapjĂĄban a szerzĹ. /BĂrĂł BĂŠla /SepsiszentgyĂśrgy/: TĹkĂŠs pĂźspĂśk szeret vetett. = BeszĂŠlĹ (Budapest), mĂĄrc. 27./1993. mĂĄjus 29.
MĂĄj. 28. ĂŠs jĂşn. 1-je kĂśzĂśtt ErdĂŠly tĂśbb vĂĄrosĂĄba lĂĄtogat el az EurĂłpai NĂŠpcsoportok FĂśderatĂv UniĂłjĂĄnak /FUEV/ kĂźldĂśttsĂŠge. A kĂźldĂśttsĂŠg vezetĹje Karl Kring, a FUEV alelnĂśke, tagjai kĂśzĂśtt van dr. Felix Ermacora bĂŠcsi professzor, dr. Christop Pan dĂŠl-tiroli professzor ĂŠs KomlĂłssy JĂłzsef, a FUEV elnĂśksĂŠgi tagja. A kĂźldĂśttsĂŠg SepsiszentgyĂśrgyĂśn, CsĂkszeredĂĄban, SzĂŠkelyudvarhelyen ĂŠs mĂĄs vĂĄrosokban talĂĄlkozik ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹkkel, oktatĂłkkal, egyhĂĄzi mĂŠltĂłsĂĄgokkal, az RMDSZ ĂŠs a NĂŠmet Demokrata FĂłrum kĂŠpviselĹivel. A FUEV EurĂłpĂĄnak az egyetlen, egĂŠsz tĂŠrsĂŠgĂŠre kiterjedĹ kisebbsĂŠgi tĂśmĂśrĂźlĂŠse. /FUEV-kĂźldĂśttsĂŠg ErdĂŠlyben. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29-30./1993. jĂşnius 15.
BĂŠcsben megkezdte munkĂĄlatait az ENSZ emberi jogi vilĂĄgkonferenciĂĄja 180 orszĂĄg rĂŠszvĂŠtelĂŠvel. A szervezĹk 50 ĂĄllamfĹt ĂŠs 180 kĂźlĂźgyminisztert vĂĄrnak. A romĂĄn kĂźldĂśttsĂŠget Teodor Melescanu kĂźlĂźgyminiszter vezeti, Iliescu elnĂśk 15-ĂŠn ĂŠrkezik meg. /Az emberi jogok vilĂĄgkonferenciĂĄja. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 15./1993. jĂşnius 16.
A Dimineata jĂşn. 16-i szĂĄma kĂśzĂślte Iliescu elnĂśknek a bĂŠcsi emberi jogi konferenciĂĄn elmondott beszĂŠdĂŠt. Az ĂĄllamfĹ kifejtette, hogy RomĂĄniĂĄban szĂŠles kĂśrĹą jogokat ĂŠlveznek a kisebbsĂŠgek. "vannak kormĂĄnyok ĂŠs politikai erĹk, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbsĂŠgi jogok felettĂŠbb nemes cĂŠljĂĄval helyettesĂtsĂŠk a terĂźleti igĂŠnyek meghirdetĂŠsĂŠt, mivel ezeket mĂĄskĂŠppen semmikĂŠppen sem fogadhatja el a nemzetkĂśzi kĂśzĂśssĂŠg." Ez az irĂĄnyzat a "legfontosabb destabilizĂĄlĂł tĂŠnyezĹ ĂŠs veszĂŠlyforrĂĄs." "A kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsekre helyezett tĂşlzott hangsĂşly csak arra szolgĂĄl, hogy fenntartsa ĂŠs ĂśsztĂśnĂśzze a nemzeti ĂŠs nacionalista ĂŠrzĂŠseket, sĹt szenvedĂŠlyeket..." Iliescu szĂźksĂŠgesnek tartja magatartĂĄsi kĂłdex kidolgozĂĄsĂĄt az ĂĄllamok egymĂĄs kĂśzĂśtti viszonyĂĄra vonatkozĂłan, a kisebbsĂŠgek vĂŠdelmĂŠt illetĹen. /MTI/ Iliescu elnĂśk bĂŠcsi tartĂłzkodĂĄsa alkalmĂĄval talĂĄlkozott Butrosz Gali ENSZ-fĹtitkĂĄrral, tovĂĄbbĂĄ Jimmy Carter volt amerikai elnĂśkkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazĂłjĂĄval, Thomas Klestik osztrĂĄk elnĂśkkel, Franz Vranitzky kancellĂĄrral ĂŠs Friedrich KĂśniggel is. /Iliescu a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsrĹl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 17./1993. jĂşnius 17.
Iliescu ĂĄllamelnĂśk BĂŠcsbĹl, az emberi jogi konferenciĂĄrĂłl Genfbe utazott, ahol az eurĂłpai leszerelĂŠsi fĂłrumon, majd az ENSZ MunkaĂźgyi SzervezetĂŠnek kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn is felszĂłlalt. RomĂĄnia sĂşlyos gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄga orvoslĂĄsĂĄra tĂśbb segĂŠlyt vĂĄr a fejlett orszĂĄgoktĂłl, mondta. /Magyar HĂrlap, jĂşn. 23./1993. jĂşnius 22.
A hatalomhoz kĂśzel ĂĄllĂł Adevarul jĂşn. 22-i szĂĄmĂĄban Dumitru Tinu fĹszerkesztĹ Kegyelem a vadĂĄllatnak cĂmen hevesen tĂĄmadta Friedrich KĂśniget, az EurĂłpa TanĂĄcs jelentĂŠstevĹjĂŠt, aki BĂŠcsben kĂśzĂślte Iliescu elnĂśkkel, hogy RomĂĄnia ET-csatlakozĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges lenne, hogy megkegyelmezzen CseresznyĂŠs PĂĄlnak, illetve az oroszhegyi ĂŠs zetelaki elĂtĂŠlteknek. Tinu szerint az utĂłbbiak bestiĂĄlisan lefejeztĂŠk ĂŠs labdĂĄnak hasznĂĄltĂĄk az ĂĄldozat fejĂŠt. /Pesti HĂrlap, jĂşn. 23., MTI/ 1993. jĂşlius 1.
Az RMDSZ ĂźgyvezetĹ elnĂśksĂŠge jĂşl. 1-jĂŠn KolozsvĂĄrott ĂźlĂŠsezett. Nem tartjĂĄk elfogadhatĂłnak a kormĂĄnyjavaslatot: magyar megnevezĂŠst ott lehet hasznĂĄlni, ahol a kisebbsĂŠg tĂşlsĂşlyban van. Az RMDSZ szerint ahol a kisebbsĂŠg rĂŠszarĂĄnya elĂŠri a 10 %-ot, ott alkalmazni lehet a magyar helyneveket. Az ĂźlĂŠsen BodĂł Barna alelnĂśk beszĂĄmolt a bĂŠcsi Emberjogi VilĂĄgkonferencia pĂĄrhuzamos rendezvĂŠnyekĂŠnt megtartott kisebbsĂŠgi sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłrĂłl, ahol szlovĂĄkiai, dĂŠlvidĂŠki, kĂĄrpĂĄtaljai magyar kisebbsĂŠgi szervezetek kĂŠpviselĹivel kĂśzĂśsen vett rĂŠszt. /B. T.: Az RMDSZ tĂzszĂĄzalĂŠkos javaslata. = Magyar HĂrlap, jĂşl. 3., Az ĂźgyvezetĹ elnĂśksĂŠg az anyanyelvhasznĂĄlatrĂłl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 6./ 1993. jĂşlius 29.
CzegĹ ZoltĂĄn emlĂŠkezett hajdani egyetemi tĂĄrsĂĄra, Kerekes SĂĄndorra. Ĺ volt a legtehetsĂŠgesebb, a szigorĂş ZĂśrgĹ BenjĂĄmin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszĂŠkre kerĂźl, de ezt nem engedtĂŠk. CzegĹ ZoltĂĄnnal vĂĄrtĂĄk Bukarestben, hogy hova nevezik ki Ĺket, KolozsvĂĄron egyetemet vĂŠgzetteket. Akkor hallottĂĄk egy romĂĄn tanĂĄr dĂśntĂŠsĂŠt, akiktĹl a romĂĄn vĂŠgzettek moldvai, dobrudzsai kinevezĂŠst vĂĄrtak, hogy addig ez nem lehet, amĂg a magyar telepĂźlĂŠsek Ăźres ĂĄllĂĄsait be nem tĂśltik romĂĄn tanĂĄrokkal. Kerekes SĂĄndor SzĂŠkelyudvarhelyre kerĂźlt, a tanĂtĂłkĂŠpzĹbe. 1965-ben Kerekes SĂĄndor letĂŠpett egy romĂĄn zĂĄszlĂłt. EzĂŠrt bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk. HosszĂş ĂŠvek mĂşltĂĄn szabadult fogatlanul, fĂŠlkopaszan. Nem tanĂthatott, fizikai munkĂĄs lett. Elhagyta az orszĂĄgot ĂŠs BĂŠcsben, betegen meghalt. /CzegĹ ZoltĂĄn: ?Ăs mĂŠgis elĂźldĂśzĂŠs. A kĂŠsei megtalĂĄlĂĄs bĂĄnatĂĄval.= Magyar Nemzet, jĂşl. 29./ 1993. augusztus 25.
KĂĄdĂĄr Gyula emlĂŠkezett a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠsre. Az 1940. aug. 30-i bĂŠcsi dĂśntĂŠssel visszatĂŠrt Ăszak-ErdĂŠly. Az 1941. januĂĄri magyar nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint ezen a terĂźleten 1.344 ezer magyar /52,1 %/ ĂŠs 1.069 ezer /41,5 %/ romĂĄn nemzetisĂŠgĹą ĂŠlt. /KĂĄdĂĄr Gyula: A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs. = EurĂłpai IdĹ (SepsiszentgyĂśrgy), aug. 25./