udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
10
találat
lapozás: 1-10
Helymutató:
Békási-szoros
2001. május 31.
A Polgár-Társ Alapítvány sajtótájékoztatóján bejelentették: a Partnerség a Környezetért program keretében az idén huszonhat pályázatot ítéltek sikeresnek. Hargitából négy pályázat kapott pozitív elbírálást. A nyertesek között van az Olt folyó védelmi programja, amellyel a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület pályázott. Terveikben szerepel a Balánbánya-Málnásfürdő közötti folyószakasz feltérképezése, valamint a folyó mentén lévő huszonkét település között egy folyószerződés aláírása. Az Amőba Eco Center sikeres pályázata "Együtt egy tiszta és egészséges környezetért" nevet viseli. A Naturland Alapítvány a Gyilkos tó-Békási Szoros rezervátumban az ökoturizmus meghonosítását vette célba. A negyedik sikeres pályázó Felsőhomoródmente Mikroregionális Egyesület. Céljuk a vidéken lévő több mint tizenöt borvízforrás közül ötöt rendbe tenni a megnyert összegből. (Daczó Dénes): Kilencvenezer dollár a környezetvédelemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./ 2001. december 7.
A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2002. július 30.
Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2002. október 31.
Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2003. január 15.
A Békás-szorosért zajló harcban az előzetes egyeztetések ellenére jan. 14-én mégsem az 1972-es katonai térképet kezelték alapokmányként, amikor a megyék közti határvitát próbálták tisztázni a Hargita és Neamt megyei illetékesek. Így a szoros és a hozzá tartozó terület ezentúl a moldvai megyéhez tartozik. A nyár folyamán újabb pontosításokat végez majd a két megye kataszteri hivatala. A neamtiak hallani sem akartak a Hargita megye számára előnyös, 1972-es katonai térkép alapdokumentumként való kezeléséről. Garda Dezső gyergyói parlamenti képviselő elmondta, szóbeli ígéretet kapott Octav Cozmanca közigazgatási minisztertől arra, hogy az 1972-es katonai térképet tekintik kiindulási alapnak. /Gergely Edit: Neamt megyéé a Békás-szoros. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2003. május 30.
Százhúsz évvel ezelőtt több bukovinai faluból indultak útnak székely családok, hogy Magyarország legdélibb csücskébe, az Al-Duna mentén telepedjenek le. Itt három faluban, Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán találtak otthonra. A két emberöltő távlatából az egykori kivándorlók ősei az évfordulót a mai Kárpát-medence három országán áthaladó kerékpártúrával szeretnék emlékezetessé tenni, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Heltai Alapítvány vendégeiként Rancz Károly, a Pancsovai Petőfi Kulturális Egyesület elnöke, illetve Dani Ernő és Dani Zoltán, a TINET ifjúsági klub vezetői tartottak. A vajdasági vendégek magukat al-dunai, bukovinai székely magyarként határozták meg, akik ma is hűséggel őrzik elődeik hagyományait és hitét. Székelykevén működik a Vajdaság talán egyetlen színmagyar oktatási intézménye, ahol nyolcadik osztályig folyik magyar nyelvű oktatás. Az 1400 km-nyi biciklitúra törzsgárdáját a 10-15 főnyi vajdasági székely fiatal jelentené, akik busszal utaznak majd Madéfalvára, a kerékpártúra indulási helyére. Innen a Békási szoroson át öt bukovinai falut látogatnának meg, majd Erdélybe visszakanyarodva, Szatmárnémeti érintésével átlépnek Magyarországra, és onnan déli irányba, hazafelé haladnának. Pilich László a Heltai Alapítvány részéről elmondta, hogy folynak az egyeztetések a bukovinai fogadtatásról azokban a falvakban, ahol ma már csak románok laknak. A júl. 24-én induló csapat soraiba várja mindazokat, akik rövidebb-hosszabb időre részt vennének a rendezvényen. /(m. j.): Székely kerékpártúra Bukovinába. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2003. június 26.
Turisztikai szakemberek elkészítették a magyarországiak által legszívesebben látogatott erdélyi helységek listáját. Felméréseik alapján az első tíz sorrendje a következőképpen alakult: 1. Szováta, 2. Torockó, 3. Békás-szoros, 4. Korond, 5. Parajd, 6. Szent Anna-tó, 7. Tusnádfürdő, 8. Tordai-hasadék, 9. Kolozsvár és Marosvásárhely, 10. Kalotaszeg. /Borbély László: Erdélyi top tíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./2002. május 7.
A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és a marosvásárhelyi 20-as iskola kapcsolata 1995 óta tart. Voltak közös fellépéseik Nagyváradon (a Szent László-bazilikában), Budapesten (a Szent István-bazilikában), a Feszty-körképnél Ópusztaszeren és másutt. A vásárhelyi gyermekek az anyaországgal ismerkednek, a jászságiak Erdéllyel, Szovátával, a Békás-szorossal, a Gyilkos-tóval, a közös történelem megannyi helyszínével és emlékével. Most jászberényiek jártak itt. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely - a mi "székely kapunk". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./ 2002. június 10.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
lapozás: 1-10