udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2353
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 2341-2353
HelymutatĂł:
TemesvĂĄr
1990. januĂĄr 13.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł bejelentette, hogy MenyĹ lakosai TemesvĂĄr segĂŠlyezĂŠsĂŠre gyĹąjtĂśttek, ugyancsak erre a cĂŠlra ajĂĄnlotta fel karĂĄcsonyi perselypĂŠnzĂŠt a helyi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg is. /TĹkĂŠs LĂĄszlĂł nyilatkozata. = SzilĂĄgysĂĄgi SzĂł (Zilah), jan. 13./1990. januĂĄr 20.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł TemesvĂĄron tartott nemzetkĂśzi sajtóÊrtekezletĂŠn arrĂłl beszĂŠlt, hogy vĂĄlaszt kell adni, ki a felelĹs a rengeteg halĂĄlĂŠrt, ki hajtotta vĂŠgre a gyilkos parancsokat. TemesvĂĄron az elsĹ kĂŠt napon a hadsereg a felkelĹk ellen lĂŠpett fel. A hadsereg ĂĄtĂĄllĂĄsa segĂtette vĂŠgĂźl gyĹzelemre a forradalmat. - TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a diktatĂşra elleni harcĂĄban mĂĄs egyhĂĄzak vezetĹihez is fordult, Ăgy Nicolae bĂĄnsĂĄgi ĂŠrseknek is Ărt, aki vĂĄlaszĂĄban hazaĂĄrulĂłnak nevezte TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt. Pontosan Ăşgy viselkedett, mint az egykori nagyvĂĄradi reformĂĄtus pĂźspĂśk, Papp LĂĄszlĂł. EzĂŠrt csodĂĄlkozott TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, amikor Nicolae ĂŠrsek a forradalom mellĂŠ ĂĄllt. /BodĂł Barna: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł szerint az igazsĂĄgot ki kell derĂteni. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 20./ 1990. januĂĄr 21.
Jan. 20-21-ĂŠn NagyvĂĄradon ifjĂşsĂĄgi talĂĄlkozĂłra kerĂźlt sor, harmincegy kĂźldĂśttsĂŠg ĂŠrkezett, jelezve, hogy MĂĄramarostĂłl KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyig, NagyszebentĹl PetrozsĂŠnyig, BalĂĄnbĂĄnyĂĄig mindenĂźtt lĂŠtezik MADISZ vagy hozzĂĄ hasonlĂł szervezet. SzĂźksĂŠg van egy radikĂĄlis program ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄra, hangzott el. A MADISZ egyĂźttmĹąkĂśdik az RMDSZ-szel, de csak addig, amĂg ĂŠrdekeik megegyeznek. OrszĂĄgos kĂźldĂśttgyĹąlĂŠs megszervezĂŠsĂŠrĹl dĂśntĂśttek. Jelenleg 12 Ăşj magyar lap mĹąkĂśdik ErdĂŠlyben ĂĄllami szubvenciĂł nĂŠlkĂźl, legtĂśbbjĂźket a fiatalok Ăźgyszeretete tartja fenn. A lapok a kĂśvetkezĹk: Arad ĂŠs VidĂŠke, Enyedi ĂjsĂĄg, EurĂłpai IdĹ /SepsiszentgyĂśrgy/, HĂdfĹ /SzĂŠkelyudvarhely/, JelenlĂŠt /KolozsvĂĄr/, MĂĄramarosszigeti NaplĂł, SzabadsĂĄg /SzĂŠkelyudvarhely/, Szamosmente /DĂŠs/, SzĂŠkely ĂjsĂĄg /KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely/, TanĂş /TemesvĂĄr/, Visszhang /NagybĂĄnya/, VĂĄlaszĂşton /CsĂkszereda/. /SzĂŠkely ĂjsĂĄg (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely), jan.27./ MegjegyzĂŠs: Az Arad ĂŠs VidĂŠke ĂŠs a TanĂş lapot nem lĂĄttam, a helybeliek sem hallottak rĂłla. Megjelentek mĂĄs lapok is, Ăgy a VĂŠtĂł (TemesvĂĄri Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezet lapja, TemesvĂĄr, TemesvĂĄri Ăj SzĂł mellĂŠklete), tovĂĄbbĂĄ egyhĂĄzi lapok, pĂŠldĂĄul januĂĄrban indult a Szeretet (NagyvĂĄrad), a romĂĄniai magyar baptistĂĄk folyĂłirata. A VĂĄlaszĂşton (Demokrata Magyar Ifjak SzĂśvetsĂŠgĂŠnek kiadvĂĄnya, CsĂkszereda) hetilap.1990. januĂĄr 22.
KolozsvĂĄron jan. 22-ĂŠn talĂĄlkoztak a romĂĄniai tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzak kĂŠpviselĹi ĂŠs szĂĄndĂŠknyilatkozatot fogadtak el, bejelentve igĂŠnyĂźket tĂśbbek kĂśzĂśtt az 1948-as kultusztĂśrvĂŠny hatĂĄlyon kĂvĂźl helyezĂŠsĂŠre, az egyhĂĄzi ĂśnkormĂĄnyzat teljes szabadsĂĄgĂĄra, a felekezeti iskolahĂĄlĂłzat visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄra, a kĂśnyvtĂĄrak, levĂŠltĂĄrak, ingatlanok, anyakĂśnyvek, egyhĂĄzi karitatĂv intĂŠzmĂŠnyek visszaadĂĄsĂĄra. A RĂłmai Katolikus EgyhĂĄz sajĂĄt kĂŠrĂŠseivel kiegĂŠszĂtette a nyilatkozatot: diplomĂĄciai kapcsolat lĂŠtesĂtĂŠse a VatikĂĄnnal, a hagyomĂĄnyos egyhĂĄzmegyĂŠk helyreĂĄllĂtĂĄsa, a gyulafehĂŠrvĂĄri pĂźspĂśksĂŠg ĂŠrseki rangra emelĂŠse, ide tartozzĂŠk a temesvĂĄri, nagyvĂĄradi ĂŠs szatmĂĄri egyhĂĄzmegye, a szerzetesrendek szabad mĹąkĂśdĂŠse, a GyulafehĂŠrvĂĄri EgyhĂĄzmegyei TanĂĄcs /StĂĄtus/ visszaĂĄllĂtĂĄsa. /ValĂłsĂĄg (Bukarest), febr. 6./ Ezt a szĂĄndĂŠknyilatkozatot febr. 3-ĂĄn ĂĄtadtĂĄk a vallĂĄsĂźgyi miniszternek.1990. februĂĄr 1.
TemesvĂĄri magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek, dr. Albert Ferenc egyetemi tanĂĄr, BĂĄlinfi OttĂł egyetemi tanĂĄrsegĂŠd, dr. BĂĄrĂĄnyi Ferenc fĹorvos, dr. BĂĄrĂĄnyi IldikĂł fĹorvos, BodĂł MĂĄria tanĂĄrnĹ, Bakk MiklĂłs rendszermĂŠrnĂśk, Balaton ZoltĂĄn tudomĂĄnyos kutatĂł, Graur JĂĄnos, a TemesvĂĄri Ăj SzĂł fĹszerkesztĹje, BodĂł Barna szerkesztĹ, dr. Kelpp Ferenc egyetemi lektor, Koczka GyĂśrgy dramaturg, Matekovits Ăgota rendszermĂŠrnĂśk, dr. Matekovits GyĂśrgy orvos, dr. Obest LĂĄszlĂł mĂŠrnĂśk, dr. SĂĄndor IstvĂĄn fĹkutatĂł, TorĂł Tibor egyetemi tanĂĄr ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł lelkĂŠsz, nyĂlt levĂŠlben foglaltak ĂĄllĂĄst a demokratikus ĂĄtalakulĂĄs, a nemzetisĂŠgek teljes egyenjogĂşsĂĄga mellett. Szembehelyezkednek minden olyan megnyilvĂĄnulĂĄssal, amelyek szeparatizmusnak minĹsĂtik a megszĂźntetett iskolĂĄk visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt. /NyĂlt levĂŠl. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 1./1990. februĂĄr 4.
ĂtĂŠletet hirdettek Bobu Emil, Manescu Manea, Dinca Ion ĂŠs Postelnicu Tudor volt belĂźgyminiszter perĂŠben, akik felelĹsek a TemesvĂĄron 1989. dec. 17. ĂŠs 22. tĂśrtĂŠntekĂŠrt, a tĹązparancsĂŠrt ĂŠs a meggyilkoltak elĂŠgetĂŠsĂŠĂŠrt. Mind a nĂŠgy vĂĄdlottat ĂŠletfogytiglani bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk. /SzĂŠkely LĂĄszlĂł: Az ĂtĂŠlet: ĂŠletfogytiglani bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠs. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 4./1990. februĂĄr 19.
A RomĂĄniai Magyar KeresztĂŠny EgyhĂĄzak SzĂśvetsĂŠge II. konferenciĂĄjĂĄt NagyvĂĄradon tartotta febr. 19-ĂŠn, elfogadott egy kĂśzĂśs nyilatkozatot ĂŠs mĹąkĂśdĂŠsi szabĂĄlyzatot. Sikli LĂĄszlĂł tartott bevezetĹt, majd Fodor JĂłzsef fĹjegyzĹ a nagyvĂĄradi rĂłmai katolikus pĂźspĂśksĂŠg 1945-1990 kĂśzĂśtti tĂśrtĂŠnetĂŠt, anyagi vesztesĂŠgeit vĂĄzolta fel. 1953-ban a pĂźspĂśksĂŠg ĂŠrtĂŠkes festmĂŠnyeit vittĂŠk el, 1955-ben lebontottĂĄk a KĂĄlvĂĄria templomot, 1962-ben elvittĂŠk a pĂźspĂśksĂŠg ĂŠs a kĂĄptalan teljes levĂŠltĂĄrĂĄt, 1963-ban a vĂĄrosnak adomĂĄnyozta a hatalom a pĂźspĂśki palotĂĄt, 1962-ben elvittek 36 olajfestmĂŠnyt ĂŠs 213 metszetet, 1973-ban a pĂźspĂśksĂŠg kĂśnyveit ĂŠs a plĂŠbĂĄniĂĄk irattĂĄrĂĄt is elvittĂŠk, 1975-ben elvettĂŠk a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmĂĄri, dr. SzabĂł ĂrpĂĄd a temesvĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye sorsĂĄrĂłl szĂłlt, dr. SzabĂł ĂrpĂĄd az unitĂĄrius egyhĂĄzrĂłl, DeĂĄk ĂdĂśn az evangĂŠlikus egyhĂĄzrĂłl. ElfogadtĂĄk a RomĂĄniai Magyar KeresztĂŠny EgyhĂĄzak SzĂśvetsĂŠge mĹąkĂśdĂŠsi szabĂĄlyzatĂĄt. MegvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠget, elnĂśk TĹkĂŠs LĂĄszlĂł temesvĂĄri reformĂĄtus lelkĂŠsz, titkĂĄrai: Sikli LĂĄszlĂł szilĂĄgysomlyĂłi rĂłmai katolikus pap, CzirjĂĄk ĂrpĂĄd kolozsvĂĄri rĂłmai katolikus pap, VetĂŠsi LĂĄszlĂł kolozsvĂĄri reformĂĄtus lelkĂŠsz. /BarabĂĄs ZoltĂĄn: "VigyĂĄzzatok magatokra ĂŠs az egĂŠsz nyĂĄjra?" = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 24./ ElĹzmĂŠny: elsĹ konferencia: jan. 24-ĂŠn.1990. februĂĄr 25.
Febr. 24-25-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn tartottĂĄk meg az RMDSZ harmadik kĂźldĂśttĂŠrtekezletĂŠt. MegvĂĄlasztottĂĄk az RMDSZ OrszĂĄgos Ideiglenes BizottsĂĄgĂĄt. Tiszteletbeli elnĂśk: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, elnĂśk: Domokos GĂŠza, az elnĂśksĂŠg 11 tagĂş. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 27./ Az elnĂśksĂŠg tagjai: Domokos GĂŠza elnĂśk, alelnĂśkĂśk: BalĂĄzs SĂĄndor /KolozsvĂĄr/, BorbĂŠly Zsolt Attila /MISZSZ - TemesvĂĄr/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /SzatmĂĄr/, VerestĂły Attila /Bukarest/, tagok: Antal IstvĂĄn /SzĂŠkelyudvarhely/, BĂŠres AndrĂĄs /MarosvĂĄsĂĄrhely/, Nagy BĂŠla /NagyvĂĄrad/, Sylvester Lajos /SepsiszentgyĂśrgy/, ZĂłlya LĂĄszlĂł /CsĂkszereda/. A bukaresti titkĂĄrsĂĄg: Bitay ĂdĂśn, Ăgoston HugĂł, CzĂŠdly JĂłzsef. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 1./ IntĂŠzĹ bizottsĂĄgi tagok: BodĂł Barna /TemesvĂĄr/, CsĂĄvossy GyĂśrgy /FehĂŠr megye/, HosszĂş ZoltĂĄn /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, LĂĄnyi Szabolcs /Bukarest/, Madaras LĂĄzĂĄr /BrassĂł/, SzilĂĄgyi Zsolt /MISZSZ-NagyvĂĄrad/, TakĂĄcs Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /SzilĂĄgy m./, Zonda Attila /MĂĄramaros m./, ZĂśld PĂŠter /Moldva/. /HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), febr. 27./ A febr. 24-25-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn tartott kĂźldĂśttĂŠrtekezletrĹl folytatĂĄsokban beszĂĄmolt a RomĂĄniai Magyar SzĂł. Sylvester Lajos, az RMDSZ KovĂĄszna megyei elnĂśke nyitotta meg az ĂŠrtekezletet. Domokos GĂŠza elnĂśk az egysĂŠg megĹrzĂŠsĂŠnek fontossĂĄgĂĄra tĂŠrt ki. Az RMDSZ-nek kĂśzel 600 ezer beiratkozott tagja van. RomĂĄniĂĄban erĹsĂśdnek az egypĂĄrtszerĹą reflexek. AggasztĂłak a rendkĂvĂźli mĂłdon aktivizĂĄlĂłdĂł sovĂŠn ĂŠs nacionalista tendenciĂĄk, amelyek nyomĂĄst gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendrĹl a kisebbsĂŠgi jogok visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt. Ne legyenek illĂşziĂłink, hangsĂşlyozta Domokos GĂŠza, a nacionalista romĂĄn politika hamar ĂŠreztette befolyĂĄsĂĄt a kormĂĄnyban, a politikai pĂĄrtok egy rĂŠszĂŠnĂŠl, a Nemzeti SzĂśvetsĂŠg Ideiglenes TanĂĄcsĂĄban, a minisztĂŠriumokban, a diplomĂĄciĂĄban, sĹt a kĂźlfĂśldi sajtĂł egy rĂŠszĂŠnĂŠl is. Katona ĂdĂĄm /szĂŠkelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetĂźk a rĂŠgi UdvarhelyszĂŠket fogja ĂĄt. Programjukban szerepel az ĂśnĂĄllĂł Udvarhely megye, a bĂĄnyakatonĂĄskodĂĄs megszĂźntetĂŠse stb. TaglĂŠtszĂĄmuk vidĂŠken 52 763, vĂĄrosban 22 325. AktivĂĄljĂĄk a gazdakĂśrĂśket. Garda DezsĹ /GyergyĂł ĂŠs vidĂŠke/: az iskolaĂźgyben tettek a legtĂśbbet, ĂŠrzĹdik a romĂĄn kollĂŠgĂĄk ellenĂĄllĂĄsa. AlĂĄĂrĂĄst gyĹąjtĂśttek a Bolyai ĂŠs a marosvĂĄsĂĄrhelyi egyetem ĂŠrdekĂŠben, a Bolyai Farkas LĂceum ĂźgyĂŠben. A szervezet 20 ezer tagot szĂĄmlĂĄl. CsĂĄvossy GyĂśrgy /FehĂŠr megye/: 10 ezer kĂśrĂźli a taglĂŠtszĂĄmuk. SikerĂźlt a Bethlen GĂĄbor KollĂŠgiumban /Nagyenyed/ levĂĄlasztani a romĂĄn osztĂĄlyokat. SzeretnĂŠl bevezetni a kĂĄntortanĂtĂł-kĂŠpzĂŠst ĂŠs talpra ĂĄllĂtani a csombodi magyar nyelvĹą kertĂŠszeti oktatĂĄst. TakĂĄcs Csaba /Hunyad megye/: taglĂŠtszĂĄmuk nem haladja meg az 5000-ret. SikerĂźlt szĂŠkhĂĄzat szerezni, ĂśnĂĄllĂł magyar Ăłvoda indult DĂŠvĂĄn. MegoldĂĄsra vĂĄr az iskolaĂźgy. Megindult a Hunyad Megyei HĂrlap DĂŠvĂĄn. BalĂĄzs SĂĄndor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglĂŠtszĂĄm a megyĂŠben, sĂşlyosak a Vatra Romaneasca tĂĄmadĂĄsai. A dialĂłgus ĂŠrdekĂŠben lĂŠtrehoztĂĄk a Puntea cĂmĹą lapot. SikerĂźlt visszaĂĄllĂtani az ĂśnĂĄllĂł volt piarista gimnĂĄziumot. Megalakult az egyetem ĂŠrdekĂŠben a Bolyai-bizottsĂĄg. CĂŠlszerĹą lenne a magyar egyetemet tĂĄmogatĂł szĂĄzezer alĂĄĂrĂĄst eljuttatni az ENSZ-hez, egyben kĂśnyvet kellene kiadni az egyetem tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl. Pillich LĂĄszlĂł /KolozsvĂĄr/ javasolta: induljon a kolozsvĂĄri magyar ĂşjsĂĄgĂrĂłkĂśzĂśssĂŠg szerkesztĂŠsĂŠben ĂśnĂĄllĂł RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /HĂĄromszĂŠk megye/: taglĂŠtszĂĄmuk 55 ezer. A hagyomĂĄnyos magyar iskolĂĄk visszaĂĄllĂtĂĄsa Ĺsszel lesz. MellettĂźk mĹąkĂśdik a szĂłrvĂĄnybizottsĂĄg, elkezdtĂŠk a kapcsolatfelvĂŠtelt a csĂĄngĂłkkal. KĂĄli KirĂĄly IstvĂĄn /Maros megye/: taglĂŠtszĂĄmuk szĂĄzezren felĂźli. Jelenleg a feszĂźlt helyzet kĂśzpontja MarosvĂĄsĂĄrhelyen van. Megalakult a magyar orvosok ĂŠs a magyar egyetemistĂĄk orszĂĄgos szĂśvetsĂŠge. KiadjĂĄk romĂĄn nyelven a Dialog cĂmĹą lapot. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł elnĂśkkĂŠ vĂĄlasztĂĄsĂĄt javasolta. AndrĂĄs GyĂśrgy /MarosvĂĄsĂĄrhely/ a teljes vallĂĄsszabadsĂĄgot, a sajtĂł- ĂŠs tĂŠvĂŠhĂĄlĂłzat megszervezĂŠsĂŠt, a csĂĄngĂłk problĂŠmĂĄjĂĄnak megoldĂĄsĂĄt ĂŠs az RMDSZ ErdĂŠly-kĂśzpontĂşsĂĄgĂĄt szorgalmazta. Leopold LĂĄszĂł /nagybĂĄnyai RMDSZ/: a vidĂŠken Ăśsszesen 15 ezer tagjuk van. Ăjraindult a megszĹąnt lĂceumi magyar osztĂĄly. Zonda Attila /MĂĄramarossziget/ mintegy 6 ezer fĹs a taglĂŠtszĂĄmuk a kĂŠt vĂĄrosban s a kilenc kĂśzsĂŠgben. 1848-as emlĂŠkmĹą visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄn dolgoznak. ĂjjĂĄĂŠledt a vegyeskĂłrus. 2500 kĂśtetes kĂśnyvtĂĄrat hoztak lĂŠtre. MegindĂtottĂĄk a MĂĄramarosszigeti NaplĂłt. Bura LĂĄszlĂł, a KĂślcsey Ferenc LĂceum /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ igazgatĂłja /SzatmĂĄr megye/ 50 ezer tagrĂłl adott hĂrt. ElkezdtĂŠk a dialĂłgust az Impreuna-EgyĂźtt cĂmĹą kĂŠtnyelvĹą lap kiadĂĄsĂĄval. A KĂślcsey LĂceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztĂĄly mĹąkĂśdik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglĂŠtszĂĄmuk 3500 kĂśrĂźl mozog, kĂśzpontjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztĂĄlyos iskolĂĄt biztosĂtottak. Vida Gyula /SzilĂĄgy megye/: 20 ezer fĹs a taglĂŠtszĂĄmuk. Figyelni kell a gazdasĂĄgi ĂŠletre, a magyarokat sorra kiszorĂtjĂĄk a vezetĹ ĂĄllĂĄsokbĂłl. LĂĄszlĂł LĂĄszlĂł a SzilĂĄgy megyei oktatĂĄsrĂłl: SzilĂĄgysomlyĂłn ĂŠs SarmasĂĄgon megtĂśrtĂŠnt az ĂĄtszervezĂŠs. JellemzĹ Selymesilosva esete: ebben a magyar kĂśzsĂŠgben magyar gyermek magyar tanĂĄroktĂłl voltak kĂŠnytelenek huszonĂśt ĂŠven ĂĄt minden tantĂĄrgyat romĂĄnul tanulni. Ăltes Imre /CsĂkszereda/, a RomĂĄniai Magyar KisgazdapĂĄrt elnĂśke: a pĂĄrt febr. 22-ĂŠn jĂśtt lĂŠtre kĂŠt hasonlĂł pĂĄrt egyesĂźlĂŠsĂŠvel. Az RMDSZ kollektĂv tagjai akarnak lenni. A teremben elĹszĂśr hevesen elutasĂtottĂĄk, hogy Kocsis SĂĄndor, a FĂźggetlen Magyar PĂĄrt kĂŠpviselĹje kapjon szĂłt, vĂŠgĂźl mĂŠgis beszĂŠlt, de nem volt meggyĹzĹ. Bejelentette, hogy Vincze JĂĄnost megfosztottĂĄk elnĂśki funkciĂłjĂĄtĂłl. Csutak IstvĂĄn, a MISZSZ /Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠge/ kĂŠpviselĹje helyesli a politikai sokszĂnĹąsĂŠget. Nem tartjĂĄk elĂŠg hatĂĄrozottnak az RMDSZ fellĂŠpĂŠsĂŠt. EzutĂĄn bizottsĂĄgokban folytatĂłdott a vita. Az ĂşjsĂĄgĂrĂł, Cseke GĂĄbor a legnĂŠpesebb, a programszĂśvegezĹ bizottsĂĄg munkĂĄjĂĄt kĂsĂŠrte nyomon. Rengeteg felszĂłlalĂĄs volt, indulatos ĂŠs hosszĂş vita. Febr. 25-ĂŠn reggel VerestĂły Attila /Bukarest/ volt az elsĹ felszĂłlalĂł. Sokan hallani sem akarnak a FĂźggetlen Magyar PĂĄrtrĂłl /FMP/, pedig szĂźksĂŠg van arra, hogy ne maradjunk egyedĂźl a politikai kĂźzdĹtĂŠren, jelentette ki VerestĂły. Kincses ElĹd /MarosvĂĄsĂĄrhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miĂŠrt tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangjĂĄt hallatni. Az RMDSZ pĂĄrttĂĄ vĂĄlhatna. LĂĄnyi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitĂĄsnak. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł bejelentette a jan. 24-ĂŠn megalakult Magyar KeresztĂŠny EgyhĂĄzak SzĂśvetsĂŠge csatlakozĂĄsĂĄt az RMDSZ-hez. MarkĂł BĂŠla /MarosvĂĄsĂĄrhely/ az ideiglenes vezetĹsĂŠget jelĂślĹ bizottsĂĄg megbĂzĂĄsĂĄbĂłl javasolta: a kĂźldĂśttkĂśzgyĹąlĂŠs vĂĄlassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnĂśkĂŠvĂŠ TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. ErĹss PĂŠter /HĂĄromszĂŠk/ kĂŠrte az AmerikĂĄba kĂŠszĂźlĹ TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt, hogy ne feledkezzen meg Ăştja sorĂĄn a csĂĄngĂłk nehĂŠz helyzetĂŠrĹl. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ezt megĂgĂŠrte. DemĂŠny Lajos /Bukarest/ elĂŠgedetlen: mĂŠg mindig nincs ĂĄllandĂł kapcsolat Bukarest, MarosvĂĄsĂĄrhely ĂŠs KolozsvĂĄr kĂśzĂśtt. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az ĂśnrendelkezĂŠs alapjĂĄn ĂĄll. ErdĂŠlyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Ăssze kell ĂĄllĂtani a nemzetisĂŠgi tĂśrvĂŠny tervezetĂŠt. Domokos GĂŠza figyelmeztetett: tĂşl sok idĹ ment el pĂĄrtkĂŠrdĂŠsekre. SzĂŠp a helyi autonĂłmia, de ha bekerĂźl a programba, akkor az egĂŠsz alkotĂłelemeire hull szĂŠt. VĂŠgĂźl megszavaztĂĄk a vezetĹsĂŠg szemĂŠlyi ĂśsszetĂŠtelĂŠt. /Cseke GĂĄbor: ĂgyúÜntĹk unokĂĄi. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 1.- /6 folytatĂĄsban/ mĂĄrc. 8./1990. februĂĄr 27.
A kongresszust elĹkĂŠszĂtĹ bizottsĂĄg hatĂĄrozata szerint NagyvĂĄradon, ĂĄpr. 7-8-ĂĄn tartjĂĄk meg az RMDSZ kongresszusĂĄt. A kongresszuson kĂźldĂśttek vesznek rĂŠszt /minden 2000 tag utĂĄn egy kĂźldĂśtt/, tovĂĄbbĂĄ a nemzetisĂŠgi lĂŠtet meghatĂĄrozĂł szemĂŠlyisĂŠgek, meghĂvjĂĄk a vajdasĂĄgi, kĂĄrpĂĄtaljai, szlovĂĄkiai magyarsĂĄg kĂŠpviselĹit is. ElhatĂĄroztĂĄk egy erdĂŠlyi kĂśzpontĂş sajtĂł- ĂŠs propagandairoda felĂĄllĂtĂĄsĂĄt KolozsvĂĄron. Az RMDSZ Ideiglenes IntĂŠzĹbizottsĂĄgĂĄnak tagjai /megvĂĄlasztotta Ĺket az RMDSZ sepsiszentgyĂśrgyi, febr. 24-25-i kĂźldĂśttgyĹąlĂŠse/ a kĂśvetkezĹk. Tiszteletbeli elnĂśk: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł /TemesvĂĄr/. ElnĂśksĂŠg: Domokos GĂŠza /Bukarest/ elnĂśk, BalĂĄzs SĂĄndor /KolozsvĂĄr/ alelnĂśk, BorbĂŠly Zsolt Attila /MISZSZ ? TemesvĂĄr/ alelnĂśk, Folticska Ferenc /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ alelnĂśk, Formanek Ferenc /SzatmĂĄrnĂŠmeti/ alelnĂśk, VerestĂły Attila /Bukarest/ alelnĂśk, Antal IstvĂĄn /SzĂŠkelyudvarhely/, BĂŠres AndrĂĄs /MarosvĂĄsĂĄrhely/, Nagy BĂŠla /NagyvĂĄrad/, Sylvester Lajos /SepsiszentgyĂśrgy/, ZĂłlya LĂĄszlĂł /CsĂkszereda/. IntĂŠzĹ bizottsĂĄgi tagok: BodĂł Barna /TemesvĂĄr/, CsĂĄvossy GyĂśrgy /FehĂŠr/, HosszĂş ZoltĂĄn /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, LĂĄnyi Szabolcs /Bukarest/, Madaras LĂĄzĂĄr /BrassĂł/, SzilĂĄgyi ZoltĂĄn /Beszterce/, SzilĂĄgyi Zsolt /MISZSZ ? NagyvĂĄrad/, TakĂĄcs Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /SzilĂĄgy/, Zonda Attila /MĂĄramaros/, ZĂśld PĂŠter /Moldva/. TitkĂĄrsĂĄg: Ăgoston Hugo /Bukarest/, Bitay ĂdĂśn /Bukarest/, CzĂŠdly JĂłzsef /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 27./1990. februĂĄr folyamĂĄn
Megjelent egy Ăşj irodalmi folyĂłirat: EzredvĂŠg /TemesvĂĄr/, a borĂtĂłn: 1990. tavasz /talĂĄn mĂĄrciusban lĂĄthatott napvilĂĄgot/. FĹszerkesztĹje SzekernyĂŠs JĂĄnos ĂşjsĂĄgĂrĂł. TemesvĂĄron utoljĂĄra a BĂĄnsĂĄgi ĂrĂĄs /1949-1953/ folyĂłiratot adtĂĄk ki, 1957-ben a BĂĄnsĂĄgi Ăzenetet, azonban ez a kiadvĂĄny is megszĹąnt.1990. mĂĄrcius 2.
MĂĄrc. 2-ĂĄn TemesvĂĄron megkezdĹdĂśtt a nĂŠpirtĂĄsban bĹąnrĂŠszessĂŠggel vĂĄdolt 21 szemĂŠly perĂŠnek nyilvĂĄnos tĂĄrgyalĂĄsa. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 3./1990. mĂĄrcius 11.
A temesvĂĄri forradalmĂĄrok elfogadtĂĄk ĂŠs nyilvĂĄnossĂĄgra hoztĂĄk mĂĄrc. 11-ĂŠn a TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄnyt. Ebben hatĂĄrozottan kiĂĄlltak amellett, hogy a temesvĂĄri forradalomban rĂŠszt vett minden tĂĄrsadalmi rĂŠteg, a forradalom gyĹzelmĂŠĂŠrt ĂŠletĂźket ĂĄldoztĂĄk a romĂĄnok mellett magyarok, nĂŠmetek ĂŠs szerbek is. A kĂźlĂśnbĂśzĹ nemzetisĂŠgĹąek ĂŠvszĂĄzadok Ăłta jĂł bĂŠkĂŠben, jĂł megĂŠrtĂŠsben ĂŠltek egyĂźtt TemesvĂĄron. MeghĂvjĂĄk az Ăśsszes sovinisztĂĄkat, mert itt toleranciĂĄt ĂŠs kĂślcsĂśnĂśs tiszteletet tanulhatnak. RomĂĄniĂĄban "a kommunista pĂĄrt nĂŠpirtĂĄsra vetemedett ĂŠs ennĂŠlfogva vĂŠgkĂŠpp kirekesztette magĂĄt a tĂĄrsadalombĂłl." A temesvĂĄri forradalom "semmikĂŠppen sem akart alkalmat szolgĂĄltatni a politikai feltĂśrekvĂŠsre egy RKP-n belĂźli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvĂĄri hĹsĂśk hiĂĄba haltak meg, mert ezek ĂĄllnak az orszĂĄg ĂŠlĂŠn." /8. pont:/ JavasoltĂĄk, hogy a vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠny tiltsa el a jelĂśltetĂŠs jogĂĄtĂłl hĂĄrom egymĂĄst kĂśvetĹ ciklusban a volt kommunista aktivistĂĄkat ĂŠs a volt ĂĄllambiztonsĂĄgi tiszteket." A volt aktivistĂĄk ne pĂĄlyĂĄzhassanak RomĂĄnia elnĂśki tisztsĂŠgĂŠre. /TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄny. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 14., folyt. mĂĄrc. 15./1990. mĂĄrcius 11.
A Paris Match jan. 25-i szĂĄma elmarasztalta a romĂĄniai ortodox ĂŠs katolikus egyhĂĄzak diktatĂşra alatti magatartĂĄsĂĄt. Erre a cikkre LĂŠstyĂĄn Ferenc marosvĂĄsĂĄrhelyi plĂŠbĂĄnos vĂĄlaszolt. A gyulafehĂŠrvĂĄri pĂźspĂśksĂŠg ĂŠpp az ellenkezĹjĂŠrĹl tett tanĂşbizonysĂĄgot, Ărta. Ez a pĂźspĂśksĂŠg a diktatĂşra idejĂŠn egyszer sem tett hĹąsĂŠgnyilatkozatot, ezĂŠrt az egyhĂĄzmegye fĹpapjai sorra bĂśrtĂśnbe kerĂźltek. MĂĄrton Ăron pĂźspĂśkĂśt 25 ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk, 6 ĂŠvet tĂśltĂśtt bĂśrtĂśnben, majd tovĂĄbbi 12 ĂŠvet kĂŠnyszerlakhelyen. BĂśrtĂśnĂŠvei idejĂŠn az egyhĂĄzmegye vezetĂŠsĂŠt delegĂĄlt ordinĂĄtusok vettĂŠk ĂĄt: SĂĄndor Imre, majd Boga Alajos, mindketten bĂśrtĂśnben haltak meg. Dr. Jakab Antal, a jelenlegi megyĂŠspĂźspĂśk 12 ĂŠvet Ăźlt bĂśrtĂśnben, MĂĄrton JĂłzsef 2 ĂŠvet, mert egyik ordinĂĄtus sem engedett a kĂŠnyszernek. BĂśrtĂśnben halt meg: a teolĂłgia rektora, GajdĂĄtsy BĂŠla, dr. Marcalik GyĹzĹ kanonok, felszentelt pĂźspĂśk, a pĂźspĂśki iroda vezetĹje, Boros FortunĂĄt, a ferencesek tartomĂĄnyfĹnĂśke, dr. Sheffler JĂĄnos szatmĂĄri pĂźspĂśk. Pacha Ăgoston temesvĂĄri pĂźspĂśk csak azĂŠrt nem vĂŠgezte ĂŠletĂŠt a bĂśrtĂśnben, mert amikor lĂĄttĂĄk, hogy kĂśzeledik a vĂŠg, kiengedtĂŠk, pĂĄr hĂłnapra rĂĄ meghalt. Az egyhĂĄzmegye papsĂĄga nemcsak passzĂvan elviselte a diktatĂşrĂĄt, hanem memorandumokban tĂĄrtĂĄk fel az egyhĂĄzat ĂŠs hĂveket ĂŠrt sĂŠrelmeket. A memorandum alĂĄĂrĂłival szolidaritĂĄst vĂĄllalt a papsĂĄg tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge. /VĂĄlasz a Oaris Match-nak. = KeresztĂŠny SzĂł (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 11./ 1990. mĂĄrcius 25.
A pĂĄpa megoldotta a romĂĄniai katolikusok tĂśbb ĂŠvtizede vajĂşdĂł kormĂĄnyzati vĂĄlsĂĄgĂĄt, 5 Ăşj latin szertartĂĄsĂş ĂŠs 6 gĂśrĂśg szertartĂĄsĂş katolikus pĂźspĂśkĂśt nevezett ki az egyhĂĄzmegyĂŠk ĂŠlĂŠre. Az egĂŠszsĂŠgi ĂĄllapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehĂŠrvĂĄri megyĂŠspĂźspĂśk helyĂŠre BĂĄlint Lajos eddigi segĂŠdpĂźspĂśkĂśt, nagyvĂĄradi pĂźspĂśknek Tempfli JĂłzsefet, szatmĂĄri pĂźspĂśknek Reizer PĂĄlt, temesvĂĄri pĂźspĂśknek Sebastian Kräutert, iasi pĂźspĂśknek Petru Gergelt, bukaresti ĂŠrseknek Ioan Robut nevezte ki. ĂldĂśzĂŠsĂźk idejĂŠn tanĂşsĂtott ĂĄllhatatos magatartĂĄsukĂŠrt cĂmzetes ĂŠrseki cĂmet kapott Boros BĂŠla ĂŠs Ioan Chertes gĂśrĂśg katolikus pĂźspĂśk. A gĂśrĂśg katolikus Fogaras-GyulafehĂŠrvĂĄr egyhĂĄzmegye ĂŠlĂŠre Alexandru Todea mint ĂŠrsek, a lugosi egyhĂĄzmegye ĂŠlĂŠre Ioan Ploscaru, a KolozsvĂĄr-SzamosĂşjvĂĄri egyhĂĄzmegye ĂŠlĂŠre Gheorghe Gutiu, a nagyvĂĄradi egyhĂĄzmegye ĂŠlĂŠre Vasile Hossu, a nagybĂĄnyai egyhĂĄzmegye ĂŠlĂŠre Lucian Muresan kerĂźlt pĂźspĂśki rangban. /KĂśszĂśntjĂźk Ăşj pĂźspĂśkeinket. = KeresztĂŠny SzĂł (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 25. - 7. sz./1990. mĂĄrcius 26.
MĂĄrc. 26-ĂĄn a KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet pĂźspĂśkĂŠvĂŠ vĂĄlasztotta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł temesvĂĄri lelkipĂĄsztort. /HarangszĂł (A KirĂĄlyhĂĄgĂłmellĂŠki ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet gyĂźlekezi lapja, NagyvĂĄrad), 6. sz., ĂĄpr. 15./ - A HarangszĂł elsĹ szĂĄma januĂĄrban jelent meg.1990. mĂĄrcius 29.
Az RMDSZ ElnĂśksĂŠge mĂĄrc. 29-ĂŠn munkaĂźlĂŠst tartott. A szĂŠlsĹsĂŠges nacionalista elemek fellĂŠpĂŠse miatt felhĂvjĂĄk a romĂĄniai magyarsĂĄg figyelmĂŠt arra, hogy ne engedjen semmifĂŠle provokĂĄciĂłnak, folytassa az ĂŠpĂtĹ jellegĹą pĂĄrbeszĂŠdet. Az RMDSZ csatlakozik a TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄnyban foglaltakhoz. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄrc. 31./1990. ĂĄprilis 4.
MĂĄrc. 17-18-ĂĄn MarosvĂĄsĂĄrhelyen megtartottĂĄk a Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠge /MISZSZ/ elsĹ kongresszusĂĄt. KijelĂśltĂŠk a MISZSZ 15 tagĂş delegĂĄciĂłjĂĄt az RMDSZ nagyvĂĄradi kongresszusĂĄra. MĂĄrc. 30-a ĂŠs ĂĄpr. 1-je kĂśzĂśtt CsĂkszeredĂĄban gyĹąltek Ăśssze a MISZSZ, a magyar diĂĄkszĂśvetsĂŠgek ĂŠs a VallĂĄsos Ifjak SzĂśvetsĂŠgĂŠnek kĂźldĂśttei, hogy az utĂłbbi kĂŠt hĂŠt esemĂŠnyei miatt megvitassĂĄk feladataikat. A MISZSZ elhatĂĄrozta, hogy kĂśzĂśs listĂĄn szerepelnek az RMDSZ-szel. /BirtĂłk JĂłzsef: EgysĂŠgĂŠrt a mĂĄssĂĄg jegyĂŠben. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 4./ A MISZSZ megvĂĄlasztotta vĂĄlasztmĂĄnyĂĄt. A vĂĄlasztmĂĄny 5 tagĂş elnĂśksĂŠget vĂĄlasztott: Csutak IstvĂĄn /CsĂkszereda/, SzilĂĄgyi Zsolt /NagyvĂĄrad/, TorĂł Tibor /TemesvĂĄr/, Zsigmond LĂĄszlĂł /SepsiszentgyĂśrgy/, ĂbrĂĄm ZoltĂĄn /MarosvĂĄsĂĄrhely/. /BirtĂłk JĂłzsef: MISZSZ- kongresszus, CsĂkszereda. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 4./1990. ĂĄprilis 24.
Ăpr. 24-ĂŠn TemesvĂĄron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanĂĄr, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnĂśke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnĂśke ĂŠs dr. Grigore Ploiesteanu tudomĂĄnyos kutatĂł, orszĂĄgos elnĂśk. Olariu kijelentette, hogy a VatrĂĄra szĂźksĂŠg van, mert ErdĂŠlyt veszĂŠly fenyegeti. A felszĂłlalĂłk TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs a nemzetisĂŠgi iskolĂĄk felĂĄllĂtĂĄsa ellen beszĂŠltek. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 29./1990. ĂĄprilis folyamĂĄn
TemesvĂĄron 1971-ben a magyar tagozatok egyesĂtĂŠsĂŠbĹl megalakult az ĂśnĂĄllĂł magyar lĂceum, azonban 1985-tĹl romĂĄn osztĂĄlyokat hoztak a magyar iskolĂĄba. Az 1989-es vĂĄltozĂĄs utĂĄn jan. 17-ĂŠn megindĂtottĂĄk a kĂźzdelmet, hogy Ăşjra legyen ĂśnĂĄllĂł magyar iskola. Ebben segĂtett Dima Ionel igazgatĂł ĂŠs a megyei vezetĹsĂŠg is. MegkaptĂĄk az eddigi megyei pĂĄrtiskola ĂŠpĂźletĂŠt. Azonnal megkezdtĂŠk a kĂśltĂśzĂŠst ĂŠs februĂĄrban a magyar osztĂĄlyok /a nĂŠmet osztĂĄlyokkal egyĂźtt/ birtokba vettĂŠk az ĂŠpĂźletet, mĂĄrc. 1-jĂŠtĹl hivatalosan is ĂşjjĂĄalakult a lĂceum. Jelenleg az iskolĂĄban I-XII. osztĂĄlyig 34 osztĂĄlyban 966 diĂĄk tanul 52 pedagĂłgus irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval. Az iskolĂĄt BartĂłk BĂŠlĂĄrĂłl nevezik el, az ĂźnnepĂŠlyes nĂŠvadĂĄs mĂĄj. 6-ĂĄn lesz. /HalĂĄsz Ferenc igazgatĂł: HelyzetkĂŠp a temesvĂĄri BartĂłk BĂŠla LĂceumrĂłl. = KĂśzoktatĂĄs (Bukarest), ĂĄpr./1990. mĂĄjus 6.
MĂĄj. 6-ĂĄn TemesvĂĄron a helyi magyar lĂceum felvette BartĂłk BĂŠla nevĂŠt. Az ĂźnnepsĂŠget HalĂĄsz Ferenc, a frissen kinevezett igazgatĂł nyitotta meg. A magyar lĂceumot 1985-ben tettĂŠk kĂŠtnyelvĹąvĂŠ, majd 1990. mĂĄrciusĂĄban ismĂŠt ĂśnĂĄllĂł magyar tannyelvĹą lett. BeszĂŠdet mondott BodĂł Barna, a BĂĄnsĂĄgi Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg elnĂśke, TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk, SzekernyĂŠs JĂĄnos irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs ĂşjsĂĄgĂrĂł, vĂŠgĂźl Pordea Petru, a temesvĂĄri Magyar-RomĂĄn BarĂĄti TĂĄrsasĂĄg elnĂśke. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 10./1990. mĂĄjus 11.
MĂĄj. 11-ĂŠn SepsiszentgyĂśrgyĂśn tĂźntetĂŠst rendezett a vĂĄros ifjĂşsĂĄga. A kommunizmus elleni tĂźntetĂŠst kezdemĂŠnyezĹ bizottsĂĄg bejelentette, hogy csatlakoznak a TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄnyhoz, szolidĂĄrisak a decemberi forradalom eszmĂŠivel, a bukaresti Egyetem tĂŠr ĂŠs mĂĄs vĂĄrosok tĂźntetĹivel, javasoljĂĄk a nyilvĂĄnos pĂĄrbeszĂŠdet a tĂźntetĹk ĂŠs a hatalom kĂŠpviselĹi kĂśzĂśtt. /TĂźntetĂŠs. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), mĂĄj. 12., RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 16./1990. mĂĄjus 16.
Bukaresten, az Egyetem tĂŠren tĂśbb mint hĂĄrom hete megszakĂtĂĄs nĂŠlkĂźl tĂźntetnek az egyetlen politikai pĂĄrt programjĂĄt sem felvĂĄllalĂł, kommunista- ĂŠs nomenklatĂşraellenes tĂźntetĂŠssorozat rĂŠsztvevĹi. MĂĄr a mĂşlt hĂŠten bejelentettĂŠk, hogy akciĂłjukat akkor fĂźggesztik fel, ha az orszĂĄg ideiglenes vezetĹsĂŠge leĂźl velĂźk tĂĄrgyalni. Erre eddig nem kerĂźlt sor. MĂĄj. 16-ĂĄn a temesvĂĄri esemĂŠnyek ĂśthĂłnapos ĂŠvfordulĂłjĂĄn tĂźntetĂŠst szerveztek. TĂśbbtĂzezren tĂźntettek, a menet hĂĄrom kilomĂŠteres volt. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 19./1990. mĂĄjus 31.
MĂĄj. 31-ĂŠn tartotta TemesvĂĄron nagygyĹąlĂŠsĂŠt a Vatra Romaneasca /VR/ Temes megyei szervezete. ElsĹkĂŠnt Ciubotea pĂźspĂśk ĂĄldĂĄsĂĄt adta a VR-re. TĂśbb felszĂłlalĂł hangsĂşlyozta, hogy minden erĹvel meg kell akadĂĄlyozni a magyar nyelvĹą felsĹoktatĂĄs visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt, mert az sĂŠrtenĂŠ a romĂĄn nemzet ĂśnĂŠrzetĂŠt. Ioan Pop nyugalmazott ĂźgyvĂŠd szerint ideje volna a romĂĄn nĂŠp igazi tĂśrtĂŠnelmĂŠt megismertetni a vilĂĄggal, hogy mindenki megtudja, a romĂĄn nĂŠp vĂŠdte meg a magyarokat ĂŠs egĂŠsz kultĂşrĂĄjukat, civilizĂĄciĂłjukat a romĂĄnoknak kĂśszĂśnhetik. Ioan Avram egyetemi lektor kijelentette, hogy a romĂĄniai magyar nyelvĹą tĂśmegtĂĄjĂŠkoztatĂĄsi eszkĂśzĂśk mind mĂłdszeresen fĂŠlretĂĄjĂŠkoztatnak. Szerinte az RMDSZ I. kongresszusĂĄn sĂşlyosan gyalĂĄztĂĄk a romĂĄn nyelvet, ĂŠs ĂĄltalĂĄban a romĂĄnokat. Iulia Blaj katonaorvos javasolta, a magyarok ne tanulhassanak anyanyelvĂźkĂśn, Ăşgyis elĂŠg ĂşjsĂĄg, kĂśnyv, szĂnhĂĄz ĂĄll rendelkezĂŠsĂźkre. Dr. Ion Coja aggasztĂłnak tartotta, hogy az RMDSZ a vĂĄlasztĂĄsokon a mĂĄsodik lett. Carolina Ilica kĂŠptelensĂŠgeket tartalmazĂł cikke ĂŠppen aznap, mĂĄj. 31-ĂŠn megjelent cikkĂŠt a Tinerul Liber ĂşjsĂĄgban, eszerint MagyarorszĂĄg ĂŠvente egymilliĂĄrd dollĂĄrt kĂślt romĂĄnellenes propaganda cĂŠlokra. Dr. Ion Coja kiemelte, a VR ĂŠrzi a kormĂĄny tehetetlensĂŠgĂŠt. /Ferencz KĂĄroly: MarosvĂĄsĂĄrhely ĂŠs a hunok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 5./1990. mĂĄjus folyamĂĄn
Ăjabb diĂĄklapok lĂĄttak napvilĂĄgot, ilyen volt a Juventus, a BartĂłk BĂŠla LĂceum /TemesvĂĄr/ lapja, elsĹ szĂĄma, mĂĄr januĂĄrtĂłl, ĂŠs ilyen a FĂźles HĂrek, a KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor LĂceum diĂĄklapja, mĂĄjustĂłl /FĂźles HĂrek (KovĂĄszna), mĂĄj./, vagy a Kotta NĂŠlkĂźl, a BĂĄthory IstvĂĄn LĂceum diĂĄklapja. /Kotta NĂŠlkĂźl (KolozsvĂĄr), mĂĄj./1990. jĂşnius 24.
A RomĂĄniai Magyar SzĂł sorra bemutatja az RMDSZ megvĂĄlasztott kĂŠpviselĹit, akik nyilatkoznak a feladatokrĂłl. Dr. BĂĄrĂĄnyi Ferenc /sz. NagyszentmiklĂłs, 1936. mĂĄj. 13./ kĂŠpviselĹ TemesvĂĄron ĂŠl, anaszteziolĂłgus fĹorvos, az orvostudomĂĄnyok doktora. InterpellĂĄciĂł szĂźksĂŠges a kormĂĄny 1990. mĂĄj. 12-i tĂśrvĂŠnytelen tanĂźgyi hatĂĄrozata ellen ĂŠs szĂźksĂŠges a sajtĂłtĂśrvĂŠny. SzĂźksĂŠges a Vatra Romaneasca ĂŠs mĂĄs szĂŠlsĹsĂŠges szervezetek tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek felĂźlvizsgĂĄlĂĄsa ĂŠs tĂśrvĂŠnyes ekeretek kĂśzĂŠ szorĂtĂĄsa. Az anyanyelvĹą oktatĂĄst garantĂĄlni kell az ĂłvodĂĄtĂłl az egyetemig. Vissza kell ĂĄllĂtani a magyar nyelvĹą, ĂśnĂĄllĂł OrvostudomĂĄnyi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetemet MarosvĂĄsĂĄrhelyen. /Kik kĂŠpviselnek minket? = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 22./1990. jĂşnius 27.
TemesvĂĄr elsĹ halottja ĂjvĂĄrossy ErnĹ volt, 1989 szeptemberĂŠben talĂĄltak rĂĄ a vĂĄrosszĂŠli erdĹben. Egyetlen bĹąne az volt, hogy kiĂĄllt egyhĂĄza mellett. TemesvĂĄron ĂşjbĂłl ĂĄldozatot szedett a tovĂĄbb ĂŠlĹ terror, Ărta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk. ToszĂł ĂrpĂĄd ĂźzemmĂŠrnĂśkkel "tisztĂĄzatlan kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt" vĂŠgeztek jĂşn. 4-ĂŠn. Az emberek ĂŠlete veszĂŠlyben van. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a temesvĂĄri gyĂźlekezet 21 tagjĂĄnak nĂŠvsorĂĄt az Amnesty International figyelmĂŠbe ajĂĄnlotta. /TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk: KĂsĂŠrtetjĂĄrĂĄs TemesvĂĄron SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 27./ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, az RMDSZ tiszteletbeli elnĂśke felhĂvĂĄssal fordult a kormĂĄnyzathoz, a romĂĄn politikai erĹkhĂśz. MagyarellenessĂŠg tapasztalhatĂł mindenĂźtt, a jĂşn. 18-i kĂŠpviselĹhĂĄzi ĂźlĂŠst is a magyarellenes hangulat jellemezte, a gyĹąlĂśletre uszĂtĂł sajtĂł elĂŠgedett lehet. MegbĂŠkĂŠlĂŠst hirdetĹ, hazĂĄjĂĄt szeretĹ romĂĄniai magyar demokratakĂŠnt felhĂvĂĄssal fordult demokratikus ĂŠrzelmĹą romĂĄn testvĂŠreihez, a romĂĄn testvĂŠregyhĂĄzakhoz, hogy kĂśzĂśs erĹvel vessenek vĂŠget a gyĹąlĂśletnek. FelhĂvta a kormĂĄnyt, hogy egyĂŠrtelmĹąen foglaljon ĂĄllĂĄst a magyarellenessĂŠg ellen. /TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśk: FelhĂvĂĄs. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), jĂşn. 27./ 1990. jĂşlius 24.
A Romania Mare jĂşl. 22-i szĂĄmĂĄban Corneliu Vadim Tudor rendkĂvĂźl ĂŠlesen tĂĄmadta TĹkĂŠs LĂĄszlĂł pĂźspĂśkĂśt. Tudor a magyarsĂĄgot barbĂĄr, civilizĂĄlatlan nĂŠpnek mondta, hozzĂĄtĂŠve, jobb lett volna, ha ĂzsiĂĄbĂłl AmerikĂĄba mennek ĂŠs megkĂmĂŠlik EurĂłpĂĄt ezerĂŠves pusztĂtĂł jelenlĂŠtĂźktĹl. ElutasĂtotta azt, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł tevĂŠkenysĂŠge nyomĂĄn kezdĹdĂśtt 1989-ben a vĂĄltozĂĄs, ehelyett nĂŠhĂĄny ezer MagyarorszĂĄgrĂłl beszivĂĄrgĂł ĂźgynĂśkrĹl beszĂŠlt. Vadim vĂŠgig minĹsĂthetetlen szavakkal tĂĄmadta TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt. Tudor a temesvĂĄri, Securitate ĂŠs pĂĄrtvezetĹk elleni perrĹl kifejtette: a kĂĄrokat okozĂł vandĂĄlokra a vilĂĄg bĂĄrmely hadserege lĹtt volna. "Mi bajod velĂźnk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" Ărta Vadim. "TĂĄvozz, sĂĄtĂĄn!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetsĂŠges. MĂŠgsem nevetsĂŠges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetsĂŠges. /Romania Mare: TĹkĂŠs a torkunkat szorongatja. = NĂŠpszabadsĂĄg, jĂşl. 24./1990. augusztus 24.
ZolcsĂĄk IstvĂĄn vĂĄlaszolt TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs Demokratikus illemszabĂĄlyok /Magyar HĂrlap, aug. 10./ cĂmĹą cikkĂŠre. ZolcsĂĄk kifejtette, hogy T. G. M. cikke tele van otromba ferdĂtĂŠsekkel ĂŠs ĂzlĂŠstelen gĂşnyolĂłdĂĄssal. VĂŠgig szapulta az MDF-et, a kisgazdĂĄkat /ezek, mint Ărta, csendĹrĂśkkel ĂŠs csendĹrpofonokkal akarjĂĄk visszahozni a horthysta idĹket/, a Magyar Nemzetet, Csurka IstvĂĄnt ĂŠs ezerszer Raffay ErnĹt. ZolcsĂĄk rosszindulatĂş megjegyzĂŠsnek tartotta, hogy Raffay Trianon titkai cĂmĹą kĂśnyvĂŠt az aluljĂĄrĂłkban ĂĄrusĂtjĂĄk. T. G. M. ZolcsĂĄkot zavaros fejĹą jobboldali agitĂĄtornak nevezte, hozzĂĄtĂŠve, hogy a hat parlamenti pĂĄrt ĂŠs a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg kĂśzĂśs erĹfeszĂtĂŠsei elĂŠrtĂŠk, hogy "szĂŠlsĹsĂŠges csoportocskĂĄk ĂĄltal Trianon ĂŠvfordulĂłjĂĄra tervezett tĂźntetĂŠs ĂŠs a temesvĂĄri menet kudarcba fulladt." ZolcsĂĄk szerint T. G. M. itt elhallgatta a sajĂĄt, a romĂĄn kormĂĄny, a Securitate ĂŠs a fĂŠlreirĂĄnyĂtott lapok erĹfeszĂtĂŠseit megemlĂteni. ZolcsĂĄk az Ĺt ĂŠrt sĂŠrtĂŠsekĂŠnt zavaros fejĹą antiszemita provokatĹrnek nevezte T. G. M-et. ZolcsĂĄk szerint a vilĂĄgon minden becsĂźletes ember revizionista ĂŠs irredenta. /ZolcsĂĄk IstvĂĄn, az ErdĂŠlyi VilĂĄgszĂśvetsĂŠg elnĂśke: "TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs antiszemita provokatĹr". = Magyar HĂrlap, aug. 24./ Ugyanebben a szĂĄmban vĂĄlaszolt T. G. M. FĂślĂśttĂŠbb sajnĂĄlatos, fejtette ki, hogy a vĂĄlaszadĂĄsi kĂśtelezettsĂŠg miatt orszĂĄgos napilapnak nyĂlt irredenta szĂśveget kell kĂśzreadnia. ZolcsĂĄk a legnemesebb szĂĄndĂŠktĂłl vezetve "az elmĂşlt ĂŠvtizedben rengeteg kĂĄrt okozott felelĹtlen nyilatkozataival ĂŠs akciĂłival az erdĂŠlyi magyarsĂĄg ĂźgyĂŠnek" /TamĂĄs GĂĄspĂĄr MiklĂłs: FĂślĂśttĂŠbb sajnĂĄlatos. = Magyar HĂrlap, aug. 24./1990. szeptember 17.
Szept. 17-ĂŠn TemesvĂĄron 15 ezres tĂśmeg tĂźntetett. FelolvastĂĄk a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg felhĂvĂĄsĂĄt: nem igaz az, hogy a vĂĄrosban egy ĂŠve kitĂśrt forradalom huligĂĄnok ĂŠs magyarorszĂĄgi ĂźgynĂśkĂśk mĹąve lett volna. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 19./1990. szeptember 18.
Az RMDSZ fĹtitkĂĄrsĂĄga szept. 18-ĂĄn nyilatkozatban kĂśszĂśntĂśtte a szept. 17-i temesvĂĄri nagygyĹąlĂŠs rĂŠsztvevĹit. TemesvĂĄr kĂśvetkezetes szembeszĂĄllĂĄsa a neokommunista-neofasiszta uszĂtĂłkkal ĂŠs a visszarendezĹdĂŠssel ĂşjjĂĄĂŠleszti a romĂĄniai magyarsĂĄg remĂŠnysĂŠgeit. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 20./