udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-1
HelymutatĂł:
Tordos
2005. oktĂłber 24.
OktĂłber 23-ĂĄn SzĂĄszvĂĄrosban Torma ZsĂłfiĂĄra emlĂŠkeztek, akit autodidakta mivolta ellenĂŠre a vilĂĄg elsĹ rĂŠgĂŠsznĹjĂŠnek tartanak, ĂŠs akit a kolozsvĂĄri Ferenc JĂłzsef TudomĂĄnyegyetem dĂszdoktori cĂmmel tisztelt meg. A Torma ZsĂłfia-emlĂŠkĂźnnepsĂŠgen mĂĄr romĂĄn nyelvĹą felszĂłlalĂĄsok is voltak, mert a szĂĄszvĂĄrosi romĂĄnok is egyre inkĂĄbb fejet hajtanak a rĂŠgĂŠsznĹ munkĂĄssĂĄga ĂŠs emlĂŠke elĹtt. FĂźlĂśp JĂşlia, a rendezvĂŠny szervezĹje ĂŠs Torma Katalin egyarĂĄnt elismerĂŠsĂźket fejeztĂŠk a nagy rĂŠgĂŠsznĹ munkĂĄssĂĄgĂĄval kapcsolatosan. CsicsĂłkeresztĂşron (akkor Szolnok-Doboka vĂĄrmegye, jelenleg Beszterce-NaszĂłd megye) szĂźletett 1840-ben, SzĂĄszvĂĄros mĂŠgis magĂĄĂŠnak tartja Torma ZsĂłfiĂĄt, aki az 1860-s ĂŠvekben kĂśltĂśzĂśtt ide. Itt fejtette ki az Ĺskor feltĂĄrĂĄsĂĄra ĂśsszpontosulĂł tudomĂĄnyos munkĂĄssĂĄgĂĄt, hozta lĂŠtre a vĂĄros elsĹ tĂśrtĂŠnelmi mĂşzeumĂĄt, illetve itt hunyt el 1899-ben, szĂśgezte le Torma Katalin, a hĂres tĂśrtĂŠnĂŠsz testvĂŠrpĂĄr MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠrkezett oldalĂĄgi leszĂĄrmazottja. Torma ZsĂłfia figyelme a tordosi neolitikus telep felĂŠ fordult. 1875-ben kezdte meg a terĂźlet majd egy ĂŠvtizedig tartĂł rendszeres ĂĄsatĂĄsĂĄt, a felszĂnre kerĂźlĹ leletek gyĹąjtĂŠsĂŠt. Az 1876-os budapesti NemzetkĂśzi RĂŠgĂŠszeti ĂŠs AntropolĂłgiai Kongresszus alkalmĂĄbĂłl â ahol szenzĂĄciĂłt keltett a cserĂŠptĂśredĂŠkeken, korongocskĂĄkon fellelt szimbĂłlumokkal ĂŠs ĂrĂĄsjelekkel â Ĺt kĂŠrtĂŠk fel Hunyad megye rĂŠgĂŠszeti adatainak ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄra. A Tordos melletti, ĂĄltala feltĂĄrt 4500 ĂŠves Ĺstelep tordosi kultĂşra nĂŠven vonult be a rĂŠgĂŠszetbe. LegjelentĹsebb ĂŠs egyben legtĂśbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) cĂmĹą mĹąvĂŠt JĂŠnĂĄban adtĂĄk ki. /Chirmiciu AndrĂĄs: Torma ZsĂłfia-emlĂŠkĂźnnepsĂŠg SzĂĄszvĂĄroson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./
lapozĂĄs: 1-1