udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
1
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-1
HelymutatĂł:
Toroinet megye
1990. szeptember 22.
Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Ăszak-ErdĂŠly zsidĂłsĂĄgĂĄnak tragĂŠdiĂĄjĂĄval foglalkozott, ĂĄllapĂtotta meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egĂŠsz magyar nĂŠp fasiszta volt, a romĂĄn nĂŠp ellenben mentes maradt a fasiszta fertĹzĂŠstĹl. ValĂłjĂĄban a pĂĄrtlap, a Scinteia 1945. mĂĄj. 24-i ĂŠs aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i ĂŠs 1945. mĂĄrc. 26-i szĂĄmai megĂrtĂĄk, mi is a valĂłsĂĄg. A cernovici fĹrabbit megkĂnoztĂĄk, majd agyonlĹttĂŠk. JegĂĄban 14 ezer, Toroinet ĂŠs Radauti megyĂŠkben 15 ezer zsidĂłt gyilkoltak meg. TransznisztriĂĄba, kĂŠt megsemmisĂtĹ tĂĄborba deportĂĄltak 108 ezer zsidĂłt, ahol kĂśzĂźlĂźk 64 556-an meghaltak. BukovinĂĄbĂłl 58 ezer zsidĂłt vittek el, akik kĂśzĂźl csak 12 ezren tĂŠrtek vissza, OdesszĂĄban 30 ezer, Bagdanoviza tĂĄborĂĄban 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert Ăśltek meg, Virjuleni ĂŠs Marculesti tĂĄboraiban 24 ezren haltak ĂŠhen. Ăsszesen tehĂĄt 323 000 zsidĂłt Ăśltek meg. Lustignak elkerĂźlte a figyelmĂŠt az, hogy errĹl a tragĂŠdiĂĄrĂłl RomĂĄniĂĄban hĂĄromkĂśtetes Fekete kĂśnyvet ĂĄllĂtottak Ăśssze 1946-ban. Igaz, hogy kĂŠsĹbb zĂĄroltĂĄk ezt az ĂśsszefoglalĂłt. - Raoul Sorban a hetvenes ĂŠvekben KĂłs KĂĄroly lefasisztĂĄzĂĄsĂĄval keltett feltĹąnĂŠst. FestĹ volt, mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnĂŠsz, most pedig felcsapott tĂśrtĂŠnĂŠsznek, megjelent mĹąvĂŠben /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistakĂŠnt szerepel SzabĂł T. Attila nyelvtudĂłs, Herepei JĂĄnos, de NĂŠmeth LĂĄszlĂł, SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs Balassa IvĂĄn, a Magyar NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg elnĂśke is. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy kĂśnyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerzĹ munkĂĄja fĂźggelĂŠkĂŠben adott egy felsorolĂĄst: "ErdĂŠlyrĹl ĂŠs a romĂĄniai magyarokrĂłl szĂłlĂł revizionista ĂŠs hungarista kĂśnyvek nem teljes listĂĄja". Sorban revizionistĂĄnak kiĂĄltotta ki Cseh GusztĂĄv metszeteit erdĂŠlyi szemĂŠlyisĂŠgekrĹl, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor verseit az ĂŠv hĂłnapjairĂłl vagy SzabĂł T. AttilĂĄnak a helynevekkel foglalkozĂł mĹąvĂŠt. A szerzĹ a hungarizmust az ĂśsszmagyarsĂĄg, a mindenkori magyar ĂĄllam vezĂŠreszmĂŠjĂŠvĂŠ tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma ĂĄthatja a magyar politika minden munkatervĂŠt." KĂśnyvĂŠben Klapka GyĂśrgy, SzĂŠchenyi IstvĂĄn, Kossuth Lajos, Tisza KĂĄlmĂĄn, JĂłkai MĂłr, KĂłs KĂĄroly ĂŠs mĂĄsok egy-egy kijelentĂŠsĂźk miatt hungaristrĂĄk lettek. /BalĂĄzs SĂĄndor: CĂŠrnĂĄra fĹązĂśtt rĂśgeszme. = A HĂŠt (Bukarest), szept. 27./
lapozĂĄs: 1-1