udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
337
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 331-337
HelymutatĂł:
Beszterce-NaszĂłd megye
1990. mĂĄjus 29.
A parlamentbe jutott RMDSZ kĂŠpviselĹk: Tokay GyĂśrgy /Arad megye/, SzilĂĄgyi JĂĄnos /Beszterce-NaszĂłd m./, Nagy BĂŠla, dr. CsapĂł JĂłzsef, SzilĂĄgyi Zsolt /Bihar m./, Madaras LĂĄzĂĄr /BrassĂł m./, Brendus Gyula /FehĂŠr m./, BorbĂŠly ErnĹ, Csutak IstvĂĄn, Incze BĂŠla, Borsos GĂŠza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich LĂĄszlĂł, Podharadszky LĂĄszlĂł, Eckstein- KovĂĄcs PĂŠter /Kolozs m./, Domokos GĂŠza, MĂĄrton ĂrpĂĄd, Bajcsi Ăkos /KovĂĄszna m./, Zonda Attila /MĂĄramaros m./, BorbĂŠly LĂĄszlĂł, Frunda GyĂśrgy, Kerekes KĂĄroly, Zsigmond LĂĄszlĂł /Maros m./, AndrĂĄs Imre, PĂŠcsi Ferenc, Varga Attila /SzatmĂĄr m./, Vida Gyula /SzilĂĄgy m./, BĂĄrĂĄnyi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenĂĄtorok: HosszĂş ZoltĂĄn /Arad m., DemĂŠny Lajos /Bihar m./, Fazakas MiklĂłs /BrassĂł m./, HajdĂş GĂĄbor, VerestĂły Attila /Hargita m./, SzĹcs GĂŠza /Kolozs m./, KirĂĄly KĂĄroly, KozsokĂĄr GĂĄbor /KovĂĄszna m./, Csiha TamĂĄs /MĂĄramaros m./, MarkĂł BĂŠla /Maros m./, SzabĂł KĂĄroly /SzatmĂĄr m./, TĂłth JĂłzsef /SzilĂĄgy m./. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 29./ 1990. szeptember 4.
Az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyei szervezetĂŠnek aug. 15-i tanĂĄcskozĂĄsĂĄn napirendre kerĂźltek a legĂŠgetĹbb problĂŠmĂĄk. BesztercĂŠn eddig egy kis ĂŠs egy nagy Ăłvodai csoport mĹąkĂśdĂśtt magyar nyelven. MinisztĂŠriumi engedĂŠly van arra, hogy ĹsztĹl a vĂĄrosban hĂĄrom napkĂśzis ĂŠs ĂłvodĂĄs magyar csoport induljon. A megkelĹ napkĂśzikben azonban elutasĂtottĂĄk a kĂŠrĂŠst, mondvĂĄn, nincs hely Ăşj csoport szĂĄmĂĄra. A polgĂĄrmesteri hivatal felajĂĄnlott kĂŠt ĂŠpĂźletet, de elĹszĂśr ezeket ki kell ĂźrĂteni, utĂĄna pedig felĂşjĂtĂĄs szĂźksĂŠges az ĂŠpĂźletek ĂĄllapota miatt. A magyar tagozaton megĂźresedett tanĂtĂłi helyekre pĂĄlyĂĄzĂłkat a szĂźlĹk nem akarjĂĄk elfogadni. Beindulhat a vĂĄrosban egy reĂĄl ĂŠs humĂĄn profilĂş magyar osztĂĄly, a romĂĄn lĂceum tagozatakĂŠnt. Megyeszerte mellĹzik az RMDSZ ĂĄltal kĂźlĂśnbĂśzĹ funkciĂłkba javasolt magyarokat azzal az indoklĂĄssal, hogy sovinisztĂĄk. HiĂĄnyoznak a fiatalok a megyĂŠben az RMDSZ-bĹl. A fiatalok biztosan elindĂtanĂĄnak egy magyar ĂşjsĂĄgot. /Guther M. Ilona: Hol vagytok, besztercei magyar fiatalok. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), szept. 4./1990. november 7.
Bethlen BĂŠla /1888-1989/ ĂŠletĂştjĂĄra emlĂŠkezett Gaal GyĂśrgy abbĂłl az alkalombĂłl, hogy kiadtĂĄk Romsics IgnĂĄc bevezetĹjĂŠvel ĂśnĂŠletĂrĂĄsĂĄt Ăszak-ErdĂŠly kormĂĄnybiztosa voltam /ZrĂnyi KiadĂł, Budapest, 1989/ cĂmmel. Bethlen BĂŠla a bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn Szolnok-Doboka ĂŠs Beszterce-NaszĂłd vĂĄrmegyĂŠk fĹispĂĄnja lett. A kĂŠnyesnek szĂĄmĂtĂł, romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą megyĂŠkben kĂśzmegelĂŠgedĂŠsre kĂŠpviselte a hatalmat. MagyarorszĂĄg nĂŠmet megszĂĄllĂĄsakor lemondott, majd 1944 augusztusĂĄban vĂĄllalt igen kĂŠnyes funkciĂłt, Ăszak-ErdĂŠly polgĂĄri kormĂĄnybiztosa lett. Megmentette a Torda kĂśrnyĂŠki zsidĂłsĂĄgot a deportĂĄlĂĄstĂłl, hatĂĄlyon kĂvĂźl helyezte a kolozsvĂĄri kiĂźrĂtĂŠsi parancsot. 1945-ben letartĂłztattĂĄk, majd szabadon engedtĂŠk, 1946-ban Ăşjra elvittĂŠk ĂŠs Ăśt ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk. 1952-ben felajĂĄnlottĂĄk a magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot, de nem fogadta el. Erre tovĂĄbb tartottĂĄk bĂśrtĂśnben, 1954-ig. EzutĂĄn munkĂĄskĂŠnt kereste kenyerĂŠt. GrĂłf Bethlen BĂŠlĂĄnak mĂŠg ĂŠletĂŠben sikerĂźlt MagyarorszĂĄgra kijuttatni emlĂŠkiratait. /Gaal GyĂśrgy: Az emlĂŠkĂrĂł Bethlen BĂŠla. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), nov. 7./1991. mĂĄjus folyamĂĄn
Ăjabb folyĂłirat indult, a Besztercei HĂradĂł, az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyei szervezetĂŠnek folyĂłirata. Ezzel a szĂłrvĂĄnyvidĂŠk is magyar sajtĂłtermĂŠkkel gazdagodott. /Besztercei HĂradĂł (Beszterce), mĂĄj. - 1. sz./1991. jĂşnius 12.
Megjelent a Besztercei HĂradĂł, egyelĹre mĂŠg RMDSZ-szĂłrĂłlap formĂĄjĂĄban, mert Beszterce-NaszĂłd hĂşszezres magyarsĂĄg igĂŠnyt tart egy magyar nyelvĹą sajtĂłtermĂŠkre. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 12./1991. november folyamĂĄn
A Korunk novemberi szĂĄmĂĄt a szĂłrvĂĄnynak, a szĂłrvĂĄny problematikĂĄjĂĄnak szentelte. A szĂłrvĂĄnykĂŠrdĂŠst szĂvĂźgyĂŠnek tekintĹ VetĂŠsi LĂĄszlĂł tiszteletes ĂrĂĄsĂĄban leszĂśgezte: vĂŠgzetesen szĂłrvĂĄnynemzet vagyunk. "A vilĂĄgon ĂŠlĹ magyarsĂĄg egyharmada az anyaorszĂĄg hatĂĄrain kĂvĂźl az utĂłdĂĄllamokban vagy a diaszpĂłrĂĄban a romĂĄniai magyarsĂĄgnak egyharmada nyelvi ĂŠs etnikai veszĂŠlyeztetettsĂŠgben, egynegyede pedig halmozottan hĂĄtrĂĄnyos helyzetben ĂŠl. " VetĂŠsi megĂĄllapĂtotta, hogy nem rendelkeznek a romĂĄniai szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄgra vonatkozĂł adatokkal. Nem jelentek meg errĹl kĂśnyvek, tanulmĂĄnyok. Egyetlen kivĂŠtel az azĂłta elhunyt SemlyĂŠn IstvĂĄn, akinek HĂŠtmilliĂĄrd lĂŠlek cĂmĹą, 1980-ban megjelent kĂśnyve tartalmazott elĹszĂśr adatokat a hazai magyar szĂłrvĂĄnynĂŠpessĂŠgrĹl. Az 1989-es vĂĄltozĂĄsok Ăłta az 1990 karĂĄcsonyĂĄn GyergyĂłszĂĄrhegyen tartott szĂłrvĂĄnyĂŠrtelmisĂŠgi talĂĄlkozĂł volt az elsĹ, amely szomorĂş kĂśrkĂŠpet adott a jelenlegi helyzetrĹl. SemlyĂŠn IstvĂĄn z 1977-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatok alapjĂĄn Ărta, hogy hĂŠt erdĂŠlyi megyĂŠben /Hargita, KovĂĄszna, Maros, Kolozs, Bihar, SzatmĂĄr ĂŠs SzilĂĄgy/ ĂŠs a romĂĄniai magyarsĂĄg hĂĄromnegyede, mintegy 1,2 milliĂł lĂŠlek. A fennmaradĂł 420 ezer az orszĂĄg tĂśbbi rĂŠszĂŠn /Arad, Beszterce-NaszĂłd, BrassĂł, FehĂŠr, Hunyad, MĂĄramaros, Szeben, Termes ĂŠs a KĂĄrpĂĄtokon kĂvĂźli terĂźleten/ szĂłrĂłdik szĂŠt. A szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ 420 ezer lĂŠlekbĹl 220 ezer magyar kisebb-nagyobb vĂĄrosokban ĂŠl /Beszterce, Bukarest, BrassĂł, DĂŠva, NagybĂĄnya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bĂĄnyavĂĄrosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. VetĂŠsi LĂĄszlĂł rĂŠszletezte a szĂłrvĂĄnyvidĂŠkeket. A MezĹsĂŠgnek a Maros, SajĂł ĂŠs Szamos ĂĄltal hatĂĄrolt nagy kiterjedĂŠsĹą terĂźlete ĂŠvszĂĄzadok Ăłta a nagy felszĂĄmolĂłdĂĄsok szĂntere. A legveszĂŠlyesebb helyzetben, a homogenizĂĄlĂĄs legelĹrehaladottabb ĂĄllapotĂĄban a moldvai csĂĄngĂłk vannak. Domokos PĂĄl PĂŠter Ăłta tĂśbbszĂśr feltĂŠrtĂŠk helyzetĂźket, nĂŠpi kultĂşrĂĄjukat, de etnikai folyamataik szociolĂłgiai, tĂĄrsadalomlĂŠlektani nyomonkĂśvetĂŠse nem tĂśrtĂŠnt meg. A vĂĄrosok elszĂłrvĂĄnyosodĂĄsĂĄnak problematikĂĄja kĂźlĂśn kĂŠrdĂŠs. VetĂŠsi LĂĄszlĂł kĂśvetkeztetĂŠse: Ăśsszmagyar szĂłrvĂĄnyprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb sĂşly tovĂĄbbra is az egyhĂĄzakra nehezedik, a lelkipĂĄsztorokra. /VetĂŠsi LĂĄszlĂł: SzĂłrvĂĄnygondjainkrĂłl./ Kozma Zsolt visszapillantott a szĂłrvĂĄnyosodĂĄs kialakulĂĄsĂĄra ĂŠs arra, hogy a reformĂĄtus egyhĂĄz mit tett a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹkĂŠrt. 1944 utĂĄn az intĂŠzmĂŠnyes egyhĂĄzi szĂłrvĂĄnymissziĂł megszĹąnt. Azonban mindig voltak kivĂĄlĂł lelkek, akik vĂĄllaltĂĄk a szĂłrvĂĄny gondozĂĄsĂĄt, ilyen pĂŠldĂĄul a nagysĂĄrmĂĄsi id. HermĂĄn JĂĄnos, a kĂŠrĹi id. BĂĄnyai Ferenc, s azok, akiknek nevĂŠt feljegyezte VetĂŠsi LĂĄszlĂł szĂłrvĂĄnylapjĂĄban, a FelebarĂĄtban. Kozma Zsolt ĂrĂĄsĂĄban megoldĂĄst is javasolt. ElĹszĂśr is fel kell mĂŠrni tĂĄjegysĂŠgenkĂŠnt a szĂłrvĂĄnyhelyzetet. MunkatĂĄrsakat kell keresni, szĂłrvĂĄnyfelelĹsĂśket. Ărdemes kis kĂśnyvtĂĄrakat ĂśsszeĂĄllĂtani. SzĂłrvĂĄnyinternĂĄtusokat kell lĂŠtrehozni. /Kozma Zsolt: SzĂłrvĂĄnyosodĂĄs idĹben ĂŠs tĂŠrben/ TĂłfalvi ZoltĂĄn adatgazdag ĂśsszegzĂŠst nyĂşjtott a kivĂĄndorlĂĄsrĂłl, a kivĂĄndorlĂłkrĂłl. TĂłfalvi az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş elĹtti kivĂĄndorlĂĄsig nyĂşlt vissza. A kĂźlĂśnbĂśzĹ idĹszakok adatait rĂŠszletezve kiemelte azt, hogy az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠtĹl napjainkig kĂśzel 650 000 magyar tĂĄvozott RomĂĄniĂĄbĂłl. Nem termĂŠszetes, hanem az idĹk sorĂĄn vĂĄltozĂł intenzitĂĄsĂş, nem termĂŠszetes, kĂŠnyszerĹą kivĂĄndorlĂĄsrĂłl, ĂĄttelepĂźlĂŠsrĹl van szĂł. Az 1990. mĂĄrciusi marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek Ăşjabb lĂśkĂŠst adtak a kivĂĄndorlĂĄsnak. /TĂłfalvi ZoltĂĄn: EmigrĂĄnsok, kivĂĄndorlĂłk, letelepedĹk/ /Korunk (KolozsvĂĄr), nov./1992. mĂĄjus folyamĂĄn
A Besztercei HĂradĂł eddig az RMDSZ kiadvĂĄnyakĂŠnt jelent meg, ezutĂĄn az RMDSZ keretĂŠben megalakult Beszterce MĹąvelĹdĂŠsi AlapĂtvĂĄny lesz a kiadĂłja, de tovĂĄbbra is a megye szĂłrvĂĄnymagyarsĂĄgĂĄnak kisebbsĂŠgvĂŠdelmi, idĹszakos kiadvĂĄnya lesz, mint eddig. Az alapĂtvĂĄny nevĂŠben id. SĂĄrkĂĄny Ferenc felkĂŠrte Beszterce-NaszĂłd megye lelkĂŠszeit, tanĂĄrait, mĂŠrnĂśkeit, munkĂĄsait, hogy vegyenek rĂŠszt a lap tartalmasabbĂĄ tĂŠtelĂŠben. /Besztercei HĂradĂł (Beszterce), mĂĄj. - II. ĂŠvf. 5. sz./1992. jĂşlius 31.
A Bolyai Egyetem visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt tĂśbben, tĂśbb szempontbĂłl taglaltĂĄk mĂĄr. Hantz LĂĄm IrĂŠn fĂśldrajztanĂĄr, a Bolyai TĂĄrsasĂĄg tagja a kĂśzĂŠpiskolai tanĂĄrutĂĄnpĂłtlĂĄs gondjaira hĂvta fel a figyelmet. Magyar tanĂĄrok hiĂĄnya fĹleg a tĂśrtĂŠnelem ĂŠs fĂśldrajz szakoknĂĄl mutatkozik meg. 1992-ben a Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetem fĂśldrajz karĂĄn ĂĄtlagban 10 hallgatĂł van ĂŠvfolyamonkĂŠnt, tehĂĄt ĂŠvente 8-10 vĂŠgzĹsre lehet szĂĄmĂtani. A tĂśrtĂŠnelem kar I-IV. ĂŠvfolyamĂĄn mindĂśssze 6 hallgatĂł tanul. Hantz LĂĄm IrĂŠn vizsgĂĄlta az egyes megyĂŠk helyzetĂŠt a kĂŠt tantĂĄrgyat tanĂtĂłkat illetĹen. A tanĂĄrok legnagyobb rĂŠsze 41 ĂŠv fĂślĂśtti. Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben nincs magyar fĂśldrajz- ĂŠs tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr. TĂśbb megyĂŠben betĂśltetlen a magyar kĂśzĂŠpiskolĂĄkban a kĂŠt tĂĄrgy szaktanĂĄri ĂĄllĂĄsa. A tanĂĄrnĹ javasolta, hogy be kellene indĂtani magyar nyelvĹą fĂśldrajz-tĂśrtĂŠnelem szakot. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 31./1992. november 11.
VetĂŠsi LĂĄszlĂł, a FelebarĂĄt szerkesztĹje az erdĂŠlyi magyar szĂłrvĂĄnyrĂłl tartott elĹadĂĄst. Mintegy fĂŠlmilliĂłra becsĂźli a magyar szĂłrvĂĄny lĂŠlekszĂĄmĂĄt, akik fĹleg MĂĄramaros, Beszterce-NaszĂłd, FehĂŠr, Hunyad, Szeben ĂŠs KrassĂł-SzĂśrĂŠny megyĂŠkben ĂŠlnek. KĂźlĂśnĂśsen veszĂŠlyeztetettek a MezĹsĂŠgen ĂŠs a dĂŠl-erdĂŠlyi kis falvakban, vĂĄrosokban ĂŠlĹk. SzeretnĂŠk felmĂŠrni az Ăśsszes szĂłrvĂĄnyokat. VetĂŠsi LĂĄszlĂł beszĂŠlt a szĂłrvĂĄnymissziĂłrĂłl is. /B. KovĂĄcs IstvĂĄn: MegmenthetĹ lelkek. NagyszabĂĄsĂş terv a szĂłrvĂĄnyok felkarolĂĄsĂĄra. BeszĂŠlgetĂŠs VetĂŠsi LĂĄszlĂłval. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 11./ 1993. jĂşlius 29.
BodĂł Levente mĹątermĂŠben, SzentegyhĂĄzĂĄn GĂĄbor Ăron ĂŠs MikĂł Imre portrĂŠi utĂĄn II. RĂĄkĂłczi Ferenc mellszobrĂĄt kĂŠszĂti. A szobrot a Julianus AlapĂtvĂĄny rendelte meg, a Beszterce-NaszĂłd megyei VicĂŠn fogjĂĄk felĂĄllĂtani nov. 13-ĂĄn. /Ferencz Imre: Szobor kĂŠszĂźl. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), jĂşl. 29./1993. november 18.
VetĂŠsi LĂĄszlĂł lelkĂŠsz, a DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄny elnĂśke BesztercĂŠn, a dĂjĂĄtadĂĄskor ĂźdvĂśzĂślte a szĂłrvĂĄnyban munkĂĄlkodĂłknak. A dĂjazĂĄs gondolatĂĄt Jenei TamĂĄs, a DiaszpĂłra AlapĂtvĂĄny egyik alelnĂśke vetette fel, lĂŠtrehoztĂĄk a Czelder MĂĄrton- ĂŠs FĂśldes KĂĄroly-szĂłrvĂĄbydĂjat. A bizottsĂĄg most ĂŠletmĹąveket jutalmazott. Dr. Csiha TamĂĄs reformĂĄtus pĂźspĂśk nyĂşjtotta ĂĄt a dĂjakat a 82 ĂŠves volt kĂŠrĹi, jelenleg nyugdĂjaskĂŠnt KisiklĂłdon szolgĂĄlatot vĂĄllalĂł BĂĄnyai Ferenc lelkĂŠsznek ĂŠs a 83 ĂŠves PĂŠter JenĹ volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-NaszĂłd megye 26 reformĂĄtus anyaegyhĂĄza kĂśzĂźl 8-ban nincs lelkĂŠsz. A megyĂŠben Ăśt leĂĄnyegyhĂĄz van ĂŠs 24 szĂłrvĂĄny. LegtĂśbb szĂłrvĂĄnya MagyarnemegyĂŠnek van, ahol nincs lelkĂŠsz. /Guther M. Ilona: PoggyĂĄszukban gumicsizma. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 18./1993. december 9.
Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄskor 21 098-an vallottĂĄk magukat magyarnak /a megye lakossĂĄgĂĄnak 6,5 %-a. Beszterce vĂĄrosban 6045 magyar ĂŠl, a vĂĄros lakossĂĄgĂĄnak 7 %-a, Bethlenben a magyarok szĂĄma 1669 /a lakossĂĄg 16 %-a/. A megyĂŠben 32 olyan falu van, ahol a magyarok szĂĄma meghaladja a 100 fĹt. Szinte teljesen magyar MagyardĂŠcse /1763 magyar ĂŠs 5 romĂĄn/. MagyarnemegyĂŠn 855 magyar ĂŠl /arĂĄnyuk 56 %-os/, FelĹrĂśn 860 /64 %/, ĂradnĂĄn 628 /10 %/. ĂradnĂĄn tĂzszer annyian tartjĂĄk magukat magyarnak mint ahĂĄnyan magyarul beszĂŠlnek. ĂradnĂĄn ugyanis 1965 Ăłta nincs magyar oktatĂĄs. /Guther M. Ilona: A nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs tĂźkrĂŠben Beszterce-NaszĂłd megye. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 9./1994. mĂĄjus 7.
Bethlenben mĂĄj. 22-ĂŠn felavatjĂĄk Bethlen BĂŠla /AranyosgyĂŠres, 1888-KolozsvĂĄr, 1979/ szobrĂĄt. Bethlen BĂŠla 1940-44 kĂśzĂśtt Szolnok-Doboka ĂŠs Beszterce-NaszĂłd vĂĄrmegyĂŠk fĹispĂĄnja, 1944 augusztusĂĄtĂłl pedig Ăszak-ErdĂŠly kormĂĄnybiztosa volt. 1945-ben letartĂłztattĂĄk, 1946-ban ĂśtĂŠvi bĂśrtĂśnre ĂtĂŠltĂŠk. 1952-ben felajĂĄnlottĂĄk, telepĂźljĂśn ĂĄt MagyarorszĂĄgra. Erre nem volt hajlandĂł, ezĂŠrt Ăşjabb hĂĄrom ĂŠvre ĂtĂŠltĂŠk. 1954-ben szabadult. EmlĂŠkiratai 1989-ben jelentek meg: Ăszak-ErdĂŠly kormĂĄnybiztosa voltam, ZrĂnyi KiadĂł, Budapest. Bethlenben szeretettel emlĂŠkeznek rĂĄ vissza az emberek, az a romĂĄn is, akinek apjĂĄt "BĂŠla grĂłf" mentette meg. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 7-8./1994. november 30.
A Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge okt. 21-22-i ĂźlĂŠsĂŠn megszavazta az ErdĂŠlyi Magyar KezdemĂŠnyezĂŠs RMDSZ-platformnak a szĂłvivĹje ĂĄltal tett elĹterjesztĂŠsĂŠt, hogy emlĂŠkezzenek meg a Maniu-gĂĄrdistĂĄk ĂĄltal Ăśtven ĂŠve meggyilkolt tĂśbbszĂĄz magyarrĂłl. Ezt a "rommagyarok" ĂĄltal folyamatosan pokolra kĂvĂĄnt Katona ĂdĂĄm terjesztette elĹ. MeggyĂĄszoljuk-e mi is "elpusztĂtott ĂĄrtatlan elĹdeinket, testvĂŠreinket?" teszi fel a kĂŠrdĂŠst DĂŠnes LĂĄszlĂł. Megkondult-e a harang a Beszterce-NaszĂłd megyei Bethlenben, MezĹerkeden, a Bihar megyei GyantĂĄn, MagyarremetĂŠn, TenkĂŠn, a BrassĂł megyei NĂŠgyfaluban, FĂśldvĂĄron, a FehĂŠr megyei VĂĄralmĂĄson, a Hargita megyei CsĂkdĂĄnfalvĂĄn, CsĂkkarcfalvĂĄn, CsĂkszentdomokoson, GyergyĂłszentmiklĂłson, MaroshĂŠvĂzen, a Kolozs megyei BĂĄnffyhunyadon, Egeresen, FejĂŠrden, GyĂŠresszentkirĂĄlyon, KajĂĄntĂłn, KendilĂłnĂĄn, KolozsvĂĄrott, MagyarderzsĂŠn, MagyarpalatkĂĄn, ĂrdĂśgkeresztĂşron, ĂrdĂśngĂśsfĂźzesen, PĂŠncĂŠlcsehen, a KovĂĄszna megyei SzĂĄrazajtĂĄn, HĂdvĂŠgen, a Maros megyei DicsĹszentmĂĄrtonban, Kisnyulason, a SzilĂĄgy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 30./1996. februĂĄr 20.
Az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyei szervezete, Beszterce MĹąvelĹdĂŠsi AlapĂtvĂĄny ĂŠs az EMKE megyei szervezete idĂŠn is megszervezi az immĂĄr hagyomĂĄnyossĂĄ vĂĄlt "A nyelv csak ĂŠlve tĂźndĂśkĂśl" szavalĂłversenyt megyei szakaszĂĄt. A honfoglalĂĄs 1100. ĂŠvfordulĂłja jegyĂŠben megrendezett vetĂŠlkedĹn az I-IV. osztĂĄlyos tanulĂłk a hun, szĂŠkely ĂŠs magyar mondavilĂĄggal ismerkedek ĂŠs ismertetik meg a hallhatĂłsĂĄgot. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 20./ 1996. februĂĄr 27.
KisebbsĂŠg a kisebbsĂŠgben: szĂłrvĂĄnysors, Ărta Beke GyĂśrgy. A MezĹsĂŠgen, Fogaras, Nagyszeben, DĂŠva, GyulafehĂŠrvĂĄr kĂśrnyĂŠkĂŠn magyar csonkafalvak szĂĄzai vannak. Az ĂrĂł pĂŠldĂĄnak a mezĹsĂŠgi SomkerĂŠket hozta. Temploma mĹąemlĂŠk. ElsĹ formĂĄjĂĄban 1227-1233 kĂśzĂśtt ĂŠpĂźlt. 1661-ben tiszta magyar telepĂźlĂŠs volt. Az 1721 utĂĄn ismĂŠtlĹdĹ tatĂĄr betĂśrĂŠsek ĂĄldozatait az akkor mĂĄr ĂĄllandĂłsult romĂĄn betelepĂźlĂŠsek pĂłtoltĂĄk. MĂŠg igen sokĂĄig a felerĂŠsznyi magyarsĂĄg a somkerĂŠki gazdasĂĄgi ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet meghatĂĄrozĂł tĂŠnyezĹje. 1790-ben magyar iskola lĂŠtesĂźlt. Trianon utĂĄn a romĂĄn fĹhatalom elkobozta a helyi iskolĂĄt. SomkerĂŠk magyarsĂĄgĂĄnak ekkor mĂŠg mindig volt annyi ereje, hogy ĂśnĂĄllĂł reformĂĄtus magyar iskolĂĄt emelt gyermekeinek. SomkerĂŠk lakossĂĄga az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint 1043 fĹ volt. EbbĹl 738 romĂĄn, 264 magyar, 27 cigĂĄny, 12 ukrĂĄn, 1 szerb ĂŠs 1 "mĂĄs nemzetisĂŠgĹą". 1945 utĂĄn ĂŠvtizedekig fennĂĄllott a nĂŠpiskola, kisebb magyar tagozattal. AztĂĄn az is megszĹąnt. Ez az egĂŠsz MezĹsĂŠgre jellemzĹ ĂĄllapot. SomkerĂŠken a helyi reformĂĄtus lelkĂŠszt a felbĹszĂtett falusiak el akartĂĄk Ĺązni, mert magyar ĂłvodĂĄt merĂŠszelt lĂŠtesĂteni! "Trianon maga tĹązte napirendre az anyaorszĂĄg felelĹssĂŠgĂŠt a magyar szĂłrvĂĄnyokĂŠrt. ErdĂŠlyben, a FelvidĂŠken, KĂĄrpĂĄtaljĂĄn, a DĂŠlvidĂŠken, mindenĂźtt a szĂłrvĂĄnyok jellemzik a magyar kisebbsĂŠget." jegyezte meg Beke GyĂśrgy. Az utĂłbbi esztendĹkben az anyaorszĂĄg igyekszik tĂĄmaszĂĄvĂĄ lenni a kisebbsĂŠgi magyarsĂĄgnak, ezeken belĂźl a szĂłrvĂĄnyoknak. Az erdĂŠlyi szĂłrvĂĄnyokkal valĂł foglalkozĂĄst a CsĂkszeredĂĄban alakult Julianus AlapĂtvĂĄny akarja felvĂĄllalni, ĂŠlĂŠn Beder Tibor, Hargita megye fĹtanfelĂźgyelĹjĂŠvel. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyĂĄri vakĂĄciĂłjĂĄn - AnatĂłlia dĂŠli szegĂŠlyĂŠre, hogy ott egy nĂŠgyszĂĄzĂśtven esztendĹs "magyar falut", MadzsarkĂśjbĂŠt meglĂĄtogassa. Az ott lakĂłk nem tudnak mĂĄr magyarul, de az egykor elhurcoltak leszĂĄrmazottai Ĺrzik magyar eredetĂźk tudatĂĄt. Beder Tibort fĹtanfelĂźgyelĹ visszaĂĄllĂtotta a magyar iskolĂĄkat - ami MarosvĂĄsĂĄrhelyen nem sikerĂźlt -, a minisztĂŠrium ĂśrĂśkĂśs rosszallĂĄsa dacĂĄra, de eddig mĂŠg levĂĄltani nem sikerĂźlt. JĂł kĂźzdĹtĂĄrsa a Julianus AlapĂtvĂĄny vezetĂŠsĂŠben Gergely IstvĂĄn csĂksomlyĂłi plĂŠbĂĄnos. MellĂŠjĂźk sorakozott fel Hargita megye igen sok felelĹssĂŠget ĂŠrzĹ ĂŠrtelmisĂŠge. A Julianus AlapĂtvĂĄny minden mĂĄsodik esztendĹben CsĂkszeredĂĄban megrendezi a LĂĄrmafa-talĂĄlkozĂłkat. SzĂłrvĂĄnyokbĂłl csapatostĂłl jĂśnnek "magĂĄnyos magyarok", akiket szĂŠkely csalĂĄdok lĂĄtnak vendĂŠgĂźl. EsztendĹnkĂŠnt szĂĄz erdĂŠlyi magyar gyermeket "utaztatnak" MagyarorszĂĄgra. GyermektalĂĄlkozĂłkat rendeznek, ezeket Fodor SĂĄndor kitĹąnĹ erdĂŠlyi ĂrĂł Csipike nevĹą mesehĹsĂŠrĹl neveztĂŠk el. - Majdnem minden tĂĄjnak van olyan magyar emlĂŠke, amely az Ăśntudat forrĂĄsa lehetne. ElsĹnek egy Beszterce-NaszĂłd megyei kicsi faluban, VicĂŠn szobrot ĂĄllĂtottak (BodĂł Levente alkotĂĄsĂĄt) II. RĂĄkĂłczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus AlapĂtvĂĄny ĂŠvente dĂjat oszt ki. 1995-ben kĂŠt "iskolaalapĂtĂł" is rĂŠszesĂźlt a kitĂźntetĂŠsben. SebestyĂŠn OttĂł zernyesti katolikus plĂŠbĂĄnos magyar iskolĂĄt ĂĄllĂtott fel Ăşjra a BrassĂł megyei kicsiny magyar szĂłrvĂĄnyban. DeĂĄky AndrĂĄs az 1950-ben BĂĄkĂł megyĂŠhez csatolt GyimesbĂźkkĂśn hĂĄrom ĂŠvtizede harcol a magyar iskolĂĄĂŠrt. DĂjat kapott a mezĹsĂŠgi szĂłrvĂĄnyok krĂłnikĂĄsa, KĂśvesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvĂĄsĂĄrhelyi tanĂĄr. /Beke GyĂśrgy: Julianus a szĂłrvĂĄnyokban. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), febr. 27./1996. mĂĄjus 31.
IdĂŠn is van kĂŠt Beszterce-NaszĂłd megyei dĂjazottja a budapesti NĂŠprajzi MĂşzeum ĂŠvente meghirdetett gyĹąjtĹpĂĄlyĂĄzatĂĄnak. A sĂłfalvi Wass GyĂśrgy elsĹ dĂjat kapott Beszterce-NaszĂłd megye szakrĂĄlis helyei cĂmĹą pĂĄlyamunkĂĄjĂĄra, melyet kiadĂĄsra is javasolnak. Wass GyĂśrgy nyugalmazott tanĂtĂł 1990 Ăłta ĂŠvente egy-kĂŠt dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig dĂjaztĂĄk munkĂĄit. A GyĹrffy IstvĂĄn NĂŠprajzi EgyesĂźlet 1993-ban kiadta Zselyk cĂmĹą, szĂłtĂĄr formĂĄjĂĄban megszerkesztett falumonogrĂĄfiĂĄjĂĄt. Ez a munka hiĂĄnypĂłtlĂł, mert ennek a vidĂŠknek a magyarsĂĄgĂĄval eddig senki sem foglalkozott, nĂŠprajzi szempontbĂłl. Wass GyĂśrgy arrĂłl is gondoskodott, hogy mĂĄssal is megkedveltesse a nĂŠprajzot. Egyik tanĂtvĂĄnya, Kocsis Tibor /idĂŠn ĂŠrettsĂŠgizik BesztercĂŠn/ mĂĄsodik dĂjat nyert ifjĂşsĂĄgi kategĂłriĂĄban HĂĄziipar SĂłfalvĂĄn ĂŠs Tacson cĂmĹą munkĂĄjĂĄval. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 31./ 1996. jĂşlius 10.
JĂşl. 10-ĂŠn tartottĂĄk meg Bethlenben az RMDSZ Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben megvĂĄlasztott tanĂĄcsosainak elsĹ talĂĄlkozĂłjĂĄt. Az ĂźlĂŠsen megalakult a Megyei ĂnkormĂĄnyzati Konferencia, amelynek elnĂśkĂŠvĂŠ KÜŠMĂĄrtont /ĂrpĂĄstĂł/, alelnĂśkĂŠvĂŠ Kerekes ZoltĂĄnt /Bethlen/ vĂĄlasztottĂĄk. Az SZKT-n Kerekes ZoltĂĄn kĂŠpviseli a megyĂŠt. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), jĂşl. 16., 823. sz./ 1996. szeptember folyamĂĄn
Beszterce-NaszĂłd megye magyarsĂĄgĂĄhoz szĂłlt a folyĂłiratban Kocsis ErnĹ, el kell menni szavazni, ahhoz, hogy a megye magyarsĂĄgĂĄnak legyen kĂŠpviselĹje, ehhez 12 ezer szavazat szĂźksĂŠges. /Besztercei HĂradĂł (Beszterce), szept., VI. ĂŠvf. 9. sz./1996. oktĂłber 26.
Okt. 26-ĂĄn a Beszterce-NaszĂłd megyei VicĂŠn megkezdĹdĂśtt az I. MezĹsĂŠgi NĂŠptĂĄnctalĂĄlkozĂł. A megnyitĂłn MarkĂł BĂŠla, az RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśke beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozta, hogy megkĂźlĂśnbĂśztetett figyelemmel kell fordulnunk a MezĹsĂŠg szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ magyar kĂśzĂśssĂŠgei felĂŠ, akik a nehĂŠz kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt is Ĺrzik anyanyelvĂźket, hagyomĂĄnyaikat. A talĂĄlkozĂłra AlmĂĄsmĂĄlom, Beszterce, DĂŠs, FĂźzes, MagyarborzĂĄs, MagyardĂŠcse, Magyarpalatka, MezĹkeszĂź, SzĂŠk, SzamosĂşjvĂĄr, VajdakamarĂĄs ĂŠs Visa tĂĄncosai jĂśttek el. Megjelent Beder Tibor, a JuliĂĄnusz AlapĂtvĂĄny elnĂśke ĂŠs VetĂŠsi LĂĄszlĂł tiszteletes, az ErdĂŠlyi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkerĂźlet szĂłrvĂĄnyfelelĹse is. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A talĂĄlkozĂł egyik kezdemĂŠnyezĹje ĂŠs szervezĹje LĹrincz KĂĄroly, Vice fiatal katolikus papja. A csĂkszeredai Hargita Ăllami NĂŠpi EgyĂźttes tagjai kĂśzremĹąkĂśdtek, segĂtettek a szervezĂŠsben, a tĂĄncosok bemutatkozĂĄsban. Ezen a vidĂŠken alig folyt folklĂłrgyĹąjtĂŠs, ezĂŠrt a segĂteni fognak azzal is, hogy a gyĹąjtĂśtt anyagot majd betanĂtjĂĄk, hogy a falvak sajĂĄt ĂŠnekeikkel, tĂĄncaikkal lĂŠpjenek fĂśl. /Guther M. Ilona: Ideje volt mĂĄr ennek! = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 7./1996. november 7.
Beszterce-NaszĂłd megyĂŠben az RMDSZ szenĂĄtoraira 10 514-en szavaztak, a kĂŠpviselĹire 9 176 szavaztak. Eddig minden vĂĄlasztĂĄson tĂzezer alatt volt az RMDSZ-re adott szavazatok szĂĄma, ĂŠrtĂŠkelte Jakab MihĂĄly, az RMDSZ megyei elnĂśke, az elĹzĹ alkalommal nĂŠgyezerrel kevesebbnek. /Guther M. Ilona: NĂŠgyezres nyeresĂŠg. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 7./1996. november 8.
A nov. 3-i vĂĄlasztĂĄsokon az RMDSZ a kĂśvetkezĹ eredmĂŠnyeket ĂŠrte el: RMDSZ ĂĄllamelnĂśk-jelĂśltjĂŠre leadott szavazatok szĂĄma: 761 007, az Ăśsszes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelĂśltek kĂśzĂźl. Az RMDSZ szenĂĄtorjelĂśltjeire leadott szavazatok szĂĄma: 836.705 /6,81 %/, a kĂŠpviselĹjelĂśltjeire leadott szavazatok szĂĄma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenĂĄtusban 11, a kĂŠpviselĹhĂĄzban 25 mandĂĄtumot szerzett. Az RMDSZ szenĂĄtorai: CsapĂł JĂłzsef, Eckstein KovĂĄcs PĂŠter, Frunda GyĂśrgy, HajdĂş MenyhĂŠrt GĂĄbor, KozsokĂĄr GĂĄbor, LĹrincz Gyula, MarkĂł BĂŠla, PuskĂĄs BĂĄlint ZoltĂĄn, Seres DĂŠnes, SzabĂł KĂĄroly, VerestĂły Attila, kĂŠpviselĹi: Antal IstvĂĄn, Asztalos Ferenc, BĂĄrĂĄnyi Ferenc, Becsek-Garda DezsĹ, Birtalan Ăkos, BĂśndi GyĂśngyike, Elek Barna, Kakassy SĂĄndor, Kelemen Attila, Kerekes KĂĄroly, KĂłnya Hamar SĂĄndor, KovĂĄcs Csaba Tibor, MĂĄrton ĂrpĂĄd Ferenc, MĂĄtis JenĹ, Nagy IstvĂĄn, PĂŠcsi Ferenc, RĂĄduly RĂłbert, RĂĄkĂłczi Lajos, SzĂŠkely Ervin, SzilĂĄgyi Zsolt, TamĂĄs SĂĄndor, Tokay GyĂśrgy, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es vĂĄlasztĂĄs eredmĂŠnye: A kĂŠpviselĹhĂĄzban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenĂĄtusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlĂĄsa: Nemzeti MegmentĂŠsi Front 355 mandĂĄtum, RMDSZ 41 mandĂĄtum. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), 1990. mĂĄj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ kĂŠpviselĹk: Tokay GyĂśrgy /Arad megye/, SzilĂĄgyi JĂĄnos /Beszterce-NaszĂłd m./, Nagy BĂŠla, dr. CsapĂł JĂłzsef, SzilĂĄgyi Zsolt /Bihar m./, Madaras LĂĄzĂĄr /BrassĂł m./, Brendus Gyula /FehĂŠr m./, BorbĂŠly ErnĹ, Csutak IstvĂĄn, Incze BĂŠla, Borsos GĂŠza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich LĂĄszlĂł, Podharadszky LĂĄszlĂł, Eckstein KovĂĄcs PĂŠter /Kolozs m./, Domokos GĂŠza, MĂĄrton ĂrpĂĄd, Bajcsi Ăkos /KovĂĄszna m./, Zonda Attila /MĂĄramaros m./, BorbĂŠly LĂĄszlĂł, Frunda GyĂśrgy, Kerekes KĂĄroly, Zsigmond LĂĄszlĂł /Maros m./, AndrĂĄs Imre, PĂŠcsi Ferenc, Varga Attila /SzatmĂĄr m./, Vida Gyula /SzilĂĄgy m./, BĂĄrĂĄnyi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenĂĄtorok: HosszĂş ZoltĂĄn /Arad m., DemĂŠny Lajos /Bihar m./, Fazakas MiklĂłs /BrassĂł m./, HajdĂş GĂĄbor, VerestĂły Attila /Hargita m./, SzĹcs GĂŠza /Kolozs m./, KirĂĄly KĂĄroly, KozsokĂĄr GĂĄbor /KovĂĄszna m./, Csiha TamĂĄs /MĂĄramaros m./, MarkĂł BĂŠla /Maros m./, SzabĂł KĂĄroly /SzatmĂĄr m./, TĂłth JĂłzsef /SzilĂĄgy m./. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), 1990. mĂĄj. 29./ 1992. szept. 27-i vĂĄlasztĂĄs: A kĂŠpviselĹhĂĄzban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 kĂŠpviselĹi hely. A szenĂĄtusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenĂĄtor. Az RMDSZ kĂŠpviselĹjelĂśltjeire 1990. mĂĄjusĂĄban 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenĂĄtorjelĂśltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adtĂĄk voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-ĂŠn megvĂĄlasztott RMDSZ szenĂĄtorok: HosszĂş ZoltĂĄn /Arad m./, CsapĂł JĂłzsef /Bihar/, Incze Tibor /FehĂŠr/, VerestĂły Attila, HajdĂş GĂĄbor /Hargita/, Buchwald PĂŠter /Kolozs/, KozsokĂĄr GĂĄbor, Magyari Lajos /KovĂĄszna/, MarkĂł BĂŠla, Frunda GyĂśrgy /Maros/, SzabĂł KĂĄroly /SzatmĂĄr/, Seres DĂŠnes /SzilĂĄgy/, RMDSZ kĂŠpviselĹk: Tokay GyĂśrgy /Arad/, RĂĄkĂłczi Lajos, SzilĂĄgyi Zsolt, SzĂŠkely Ervin /Bihar/, SzilĂĄgyi ZoltĂĄn /Beszterce/, Madaras LĂĄzĂĄr /BrassĂł/, BorbĂŠly Imre, Nagy Benedek, AndrĂĄs Imre, Asztalos Ferenc, Antal IstvĂĄn /Hargita/, TakĂĄcs Csaba /Hunyad/, SinkĂł IstvĂĄn, KĂłnya-Hamar SĂĄndor, MĂĄtis JenĹ /Kolozs/, MĂĄrton ĂrpĂĄd, Zsigmond LĂĄszlĂł, Birtalan Ăkos /KovĂĄszna/, BorbĂŠly LĂĄszlĂł, Kerekes KĂĄroly, Elek Barna, NĂŠmeth JĂĄnos /Maros/, Mazalik JĂłzsef /MĂĄramaros/, Varga Attila, PĂŠcsi Ferenc /SzatmĂĄr/, Vida Gyula /SzilĂĄgy/, BĂĄrĂĄnyi Ferenc /Temes/. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), 1992. okt. 9./1996. november 29.
Nov. 29-ĂŠn ĂźlĂŠsezett az RMDSZ Maros megyei szervezetĂŠnek TerĂźleti KĂŠpviselĹk TanĂĄcsa /TKT/, amelyen Zonda Attila megyei RMDSZ elnĂśk ismertette a vĂĄlasztĂĄsok eredmĂŠnyĂŠt. A testĂźlet Ăşgy hatĂĄrozott, hogy a Maros megyei kĂŠpviselĹk fĂślvĂĄllaljĂĄk Szeben ĂŠs Beszterce megye magyarsĂĄgĂĄnak parlamenti kĂŠpviseletĂŠt. /RMDSZ TĂĄjĂŠkoztatĂł (Bukarest), dec. 5., 924. sz./1996. december 11.
A millecentenĂĄrium jegyĂŠben rendezte meg a Beszterce-NaszĂłd megyei RMDSZ az V-VIII. osztĂĄlyosok megyei szavalĂłversenyĂŠt, mely "A nyelv csak ĂŠlve tĂźndĂśkĂśl" elnevezĂŠsĹą, ĂŠvente megtartott rendezvĂŠnysorozat rĂŠsze. A szavalĂłversenynek most is a besztercei reformĂĄtus egyhĂĄz adott otthont, de mĂĄr ĂŠpĂźl a reformĂĄtus egyhĂĄz vĂŠdnĂśksĂŠge alatt a Magyar HĂĄz a Zorilor utcĂĄban. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, ĂrpĂĄstĂł, DĂŠcse, Retteg, Apanagyfalu ĂŠs BorzĂĄs magyar iskolĂĄsai jelentek meg a versenyen. A dĂjakat ToĂłk Katalin megyei tanĂĄcsos, a szavalĂłversenyek szervezĹje ĂŠs SĂĄrkĂĄny Ferenc nyugalmazott tanĂtĂł, a Beszterce MĹąvelĹdĂŠsi AlapĂtvĂĄny elnĂśke adta ĂĄt. - GellĂŠrt SĂĄndor Apanagyfalu iskolĂĄjĂĄnak tanĂĄra kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre kĂŠt tanĂtvĂĄnya szĂźlĹhelyĂźkĂśn gyĹąjtĂśtt mondĂĄkat adott elĹ. GellĂŠrt SĂĄndor javasolta egy olyan rendezvĂŠnysorozat beindĂtĂĄsĂĄt, amely a helyi hagyomĂĄnyokat vonultatnĂĄ fel. Ărdemes lenne a szervezĂŠsbe nĂŠprajzosokat bevonni. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 11./1996. december 20.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen kiadott nyilatkozatĂĄban a Vatra Romaneasca kifejtette: "Beszterce-NaszĂłd kivĂŠtelĂŠvel minden olyan megyĂŠben, amelyet 1940-ben elfoglaltak a horthystĂĄk, most lesz RMDSZ-es prefektus, alprefektus vagy fĹigazgatĂł". Felteszi a kĂŠrdĂŠst: "VisszatĂŠrĂźnk 1940-be, kormĂĄnyzĂł urak? Nem az autonĂłmia vagy ĂśnkormĂĄnyzat felĂŠ haladunk?" A Vatra azzal vĂĄdolja a Ciorbea-kormĂĄnyt, hogy mikĂśzben vĂŠdi a magyar kisebbsĂŠget, "egy szĂłt sem szĂłl a hargitai ĂŠs kovĂĄsznai romĂĄnoktĂłl, akiket zaklatnak, ĂŠs akik idegeneknek ĂŠrzik magukat sajĂĄt orszĂĄgukban." /TĂĄmad a Vatra. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), dec. 20./1998. januĂĄr 16.
Huber AndrĂĄs: SzĂĄzarcĂş nagyhatalom. SajtĂłtĂśrtĂŠnet cĂmen a szerzĹ tĂśbb ĂŠvtizedes kutatĂłmunka eredmĂŠnyekĂŠnt megĂrta SzilĂĄgy, Szolnok-Doboka, Beszterce-NaszĂłd ĂŠs Torda-Aranyos vĂĄrmegyĂŠk sajtĂłtĂśrtĂŠnetĂŠt a kezdetektĹl 1944 vĂŠgĂŠig. Igaz, hogy ErdĂŠly egy rĂŠszĂŠrĹl van szĂł, de azt a teljessĂŠg igĂŠnyĂŠvel mutatja be Huber AndrĂĄs. /Megjelent. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), jan. 16./1998. februĂĄr 7.
A gyulafehĂŠrvĂĄri rĂłmai katolikus egyhĂĄzmegye Caritas szervezetĂŠnek GyergyĂłszentmiklĂłs szĂŠkhelyĹą mezĹgazdasĂĄgi alegysĂŠge ĂśnsegĂŠlyezĂŠsi lehetĹsĂŠget ajĂĄnlott a Beszterce-NaszĂłd megyei gazdasĂĄgoknak. Ăltek is a lehetĹsĂŠggel, megalakĂtottĂĄk a helyi gĂŠpkĂśrt, melynek menedzsere RĂŠmĂĄn Domokos ĂĄllattenyĂŠsztĹ mĂŠrnĂśk. KollektĂv alapĂtĂł tagokkĂŠnt beiratkoztak a megyĂŠben mĹąkĂśdĹ gazdakĂśrĂśk, a magĂĄngazdĂĄk ĂŠs a mezĹgazdasĂĄgi szakemberek. A GyergyĂłszentmiklĂłs szĂŠkhelyĹą Caritas sikerrel pĂĄlyĂĄzott a PHARE-program keretĂŠben. TovĂĄbbi cĂŠljuk a gĂŠpkĂśri mozgalom meghonosĂtĂĄsa ĂŠs elterjesztĂŠse FehĂŠr, Hunyad, Szeben, BrassĂł, KovĂĄszna, Hargita, Maros ĂŠs Kolozs megyĂŠkben. /Guther M. Ilona: GĂŠpkĂśr alakult. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 7-8./1998. ĂĄprilis 21.
Ărvendetes, Ărta SzilĂĄgyi AladĂĄr, hogy Radu Vasile kormĂĄnyfĹ nagy sietve meglĂĄtogatta Hargita-KovĂĄsznĂĄba elbitangolt nyĂĄjĂĄt, egybeterelendĹ ĂŠs megsegĂtendĹ. A miniszterelnĂśk felfedezte, hogy a kisebbsĂŠget csak pozitĂv diszkriminĂĄciĂłval lehet megmenteni. Joggal remĂŠlhetĹ, hogy Radu Vasile legkĂśzelebb meglĂĄtogatja Szeben megyĂŠt is, ahol 19 ezer magyar ĂŠl /4 %/, Hunyad megyĂŠt. ahol 33 ezer magyar 6 szĂĄzalĂŠkot kĂŠpez, majd felkeresi KrassĂł-SzĂśrĂŠny megyĂŠt a maga 2 %-nyi, mindĂśssze 8 ezer fĹs magyarsĂĄgĂĄval, Temes megyĂŠt 63 ezernyi /9 szĂĄzalĂŠk/, illetve Arad megyĂŠt 60 ezernyi /12,5 %/, FehĂŠr megyĂŠt 25 ezernyi magyar lakosĂĄval /6 %/, az 54 ezer magyar lakost szĂĄmlĂĄlĂł MĂĄramaros megyĂŠt vagy a 21 ezer magyar lakosĂş Beszterce-NaszĂłd megyĂŠt. /SzilĂĄgyi AladĂĄr: NekĂźnk hĂĄny busz jĂĄr? = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), ĂĄpr. 21./1998. mĂĄjus 9.
MĂĄj. 9-ĂŠn KolozsvĂĄron ĂźlĂŠsezett elĹszĂśr a Nemzeti KisebbsĂŠgek TanĂĄcsa RegionĂĄlis BizottsĂĄga, amelyen a rĂŠgiĂł kisebbsĂŠgeinek kĂŠpviselĹi vitattĂĄk meg Tokay GyĂśrggyel, a romĂĄn kormĂĄny kisebbsĂŠgvĂŠdelmi miniszterĂŠvel a tennivalĂłkat. A tanĂĄcskozĂĄson megjelent Carl Siebentritt, az amerikai nagykĂśvetsĂŠg kolozsvĂĄri informĂĄciĂłs irodĂĄjĂĄbĂłl, tovĂĄbbĂĄ az ĂŠrdekeltek, Temes, SzilĂĄgy, FehĂŠr, Beszterce-NaszĂłd, Arad, Szeben ĂŠs Kolozs megye magyar, nĂŠmet, cigĂĄny, zsidĂł, bolgĂĄr ĂŠs albĂĄn kisebbsĂŠgĂŠnek kĂŠpviselĹi. Mindaddig, amĂg a romĂĄniai ĂşjsĂĄgokban olyan ĂĄllĂĄshirdetĂŠsek jelennek meg, amelyek eleve kizĂĄrjĂĄk romĂĄk alkalmazĂĄsĂĄt, szĂźksĂŠg van kisebbsĂŠgvĂŠdelmi hivatalra, szĂśgezte le Tokay GyĂśrgy. Elmondta, hogy az ĂĄltala vezetett hivatalnak mindĂśssze 25 alkalmazottja van, a kolozsvĂĄri terĂźleti irodĂĄnak kĂŠt munkatĂĄrsa MĂĄtyĂĄs LĂĄszlĂł ĂŠs GyĂśrgy S. GyĂśngyvĂŠr. Dan Oprescu, a kisebbsĂŠgi minisztĂŠriumon belĂźl mĹąkĂśdĹ OrszĂĄgos Roma Hivatal vezetĹje a roma kisebbsĂŠg helyzetĂŠnek javĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł orszĂĄgos stratĂŠgia fontossĂĄgĂĄra hĂvta fel a figyelmet, arra figyelmeztetve, hogy RomĂĄnia addig nem vĂĄlhat az EU tagjĂĄvĂĄ, mĂg a romĂĄk helyzete nem javul. /SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 11./ AzĂŠrt rendeztĂŠk az ĂźlĂŠst KolozsvĂĄron, nyilatkozta Tokay GyĂśrgy, mert a vĂĄrosban a mai napig elĹfordulnak olyan jelensĂŠgek, "amelyek tĹąrhetetlenek ĂŠs amiket orvosolnunk kell.". A problĂŠmĂĄkat ott kell megoldani, ahol felmerĂźlnek, ezĂŠrt is hoztĂĄk lĂŠtre a RegionĂĄlis KisebbsĂŠgi TanĂĄcsot. /RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 12./ Az elnevezĂŠs a SzabadsĂĄgban Nemzeti KisebbsĂŠgek TanĂĄcsa RegionĂĄlis BizottsĂĄga. a RomĂĄniai Magyar SzĂłban pedig RegionĂĄlis KisebbsĂŠgi TanĂĄcs1998. augusztus 5.
Huber AndrĂĄs /DĂŠs/ ĂrĂĄskĂŠszsĂŠggel megĂĄldott matematikatanĂĄr, aki sikeres hely- ĂŠs irodalomtĂśrtĂŠneti, tovĂĄbbĂĄ rĂśvidprĂłzai kĂśtetek utĂĄn tĂśbb ĂŠvet ĂĄldozott rĂĄ, hogy elkĂŠszĂtse nĂŠgy rĂŠgi vĂĄrmegye /SzilĂĄgy, Szolnok-Doboka, Beszterce-NaszĂłd ĂŠs Torda-Aranyos/ sajtĂłbibliogrĂĄfiĂĄjĂĄt. MunkĂĄja SzĂĄzarcĂş nagyhatalom /Pallas-AkadĂŠmia, CsĂkszereda, 1997/ cĂmen jelent meg. AlcĂme: Lapok az erdĂŠlyi sajtĂł tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl. /GĂĄbor DĂŠnes: SajtĂłbibliogrĂĄfia - olvasmĂĄnyos sajtĂłtĂśrtĂŠnetbe ĂĄgyazva. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 5./