Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Helymutató: Bicske

2000. május 30.

Máj. 26-án Kézdivásárhelyen Petőfi Sándor-szobrot avattak, a költő nevét viselő iskolában. A névadásra az elmúlt évben került sor, Petőfi bronzból öntött szobra Vetró András alkotása. Ünnepeltek a rétyiek is: a brassói 24. gyalogezred helyreállított emlékművét avatták fel. Az eredeti emlékállítás még 1941-ben történt, de az időközben bekövetkezett változások miatt a kegyhely károsodást szenvedett. Most a helyi önkormányzat a bicskei település támogatásával állította vissza az emlékművet. /Szobor és emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2001. szeptember 24.

Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2002. március 13.

A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2004. február 27.

Keleti György, aki a magyar honvédelmi tárca szóvivője volt 1989-től 1992-ig, február 26-án kijelentette, nem tud arról, hogy Magyarországon is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel a romániai forradalmat megelőzően. A táborokról Gheorghe Ratiu, a román titkosszolgálat egykori embere az Arte televízióban bemutatott német dokumentumfilmben azt állította: Bicskén, Budapesten, Ausztriában és Németországban is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel. Keleti, aki korábban honvédelmi miniszter is volt, hozzátette: tiszteket biztosan nem képeztek ki, "mert ilyen képzés román tisztek számára Magyarországon nem volt". Elmondta: Bicskén a nyolcvanas években nem kiképző bázis, hanem egy katonai építő alakulat volt, majd a rendszerváltás után annak helyén egy menekülttábor létesült. Az Arte dokumentumfilmjében megszólalt Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is, aki a Ceausescu-rezsimmel szembenállók felkészítéséről, kiképzéséről úgy nyilatkozott: a németek, az amerikaiak és a magyarok is részt vettek ebben a folyamatban. /Keleti nem tud az álforradalmárok kiképzéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2004. április 3.

Tavaly júniusban szentesített testvérgyülekezeti kapcsolatot Réty református egyháza a dunántúli Bicske városának eklézsiájával. Az anyaországiak látogatását a tavaly novemberben adták vissza a rétyiek, amikor 21 tagú küldöttség tette tiszteletét a dunántúli városban. Rétyen az Antos János I–VIII. osztályos iskola is többéves barátságot ápol egy bicskei tanintézettel. /(kisgyörgy): Rétyen (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

2006. március 13.

A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2006. október 9.

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

lapozás: 1-7