udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
43
találat
lapozás: 1-30 | 31-43
Helymutató:
Bihar
1994. január 26.
Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt.
Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./
2000. október 6.
Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./2000. december 12.
Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./2000. február 5.
Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./2000. szeptember 22.
Az 1891-ben alakult Erdélyi Kárpát-Egyesületnek (EKE) 1900-ig - Erdély-szerte - mintegy tíz menedékházat sikerült felépítenie. Egyike ezeknek a havasrekettyei (Retyicel, Rachitele) vízesés melletti, amelyet 1899-ben avattak, és amelynek ma már romjait sem találja a vándor. Ennek az útnak a létrehozása a Bihar hegység nagy feltárója, Czárán Gyula (1847-1906) akkori EKE-műszaki bizottsági alelnök elveivel nem egyezett. Czárán a turistaúttal kapcsolatban azt ajánlotta, hogy az ne a völgyben haladjon, hanem kapaszkodjon fel a Csigla (Siglau) csúcsig. - Az első világháború után az EKE tevékenysége minimálisra csökkent: a Czárán-féle turistaalkotások (amelyek mai pénzben mintegy 500 ezer dollárt tennének ki), valamint az időközben felégetett menedékház feledésbe merültek. Évtizedek teltek el, amíg végül dr. Mátyás Vilmos (1911-1986) vállalta a Czárán-féle turistaalkotások maradványainak felkutatását: egy fél évszázadot szánt Erdély összes Czárán-emlékének felkutatására. Minden erdélyi Czárán-emléket megtalált, csak a havasrekettyei vízesés környékének körútját nem. A mintegy 80 éve eltűntnek tekinthető utat két lelkes EKE-tagnak, Tóthpál Tamásnak, az EKE turistatörténészének és Brósz Magdának most, az ezred végen, sikerült megtalálni ezt is. /Szabó Csaba: Turistatörténelmi szenzáció. Megtalálták az elveszettnek tűnt Czárán-körutat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2001. augusztus 14.
Aug. 12-én, vasárnap mártírokra emlékeztek Bihar község református templomában: 52 esztendő telt el azóta, hogy a titkosszolgálat emberei megölték a község két szülöttét, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. 1949 augusztusában a bihariak fellázadtak a kommunista rezsim intézkedései, a sok beszolgáltatás, a kollektivizálás ellen. A titkosszolgálat emberei levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét a tömeget. A lázadást a kulákoknak tulajdonították, és az aug. 11-ről 12-re virradó éjszakán Biharon agyonlőtték Darabont Ferencet és Szabó Pétert. A két ember holttestét három napig az utcán tartották, hogy elrettentsék a bihariakat a további lázongástól. Családjukat, öt másik bihari családdal együtt, Dobrudzsába deportálták. A bihari református templomban tartott megemlékező istentiszteleten részt vettek a Bihar megyei Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Egyesületének képviselői, az országból és külföldről érkezett gyászoló hozzátartozók és a falubeliek is. Az egyesület elnöke, Aurel Brazda röviden ismertette a tragikus éjszaka eseményeit, zárszavában kifejezve: "Szent kötelességünk, hogy fejet hajtsunk a mártírok emléke előtt." Az istentisztelet után a megemlékezés koszorúit és virágait helyezték el a mártírok sírján. /T. M.: Hajtsunk fejet emlékük előtt! = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./1997. szeptember 28.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./1998. november 19.
Megjelent Bihar község folyóiratának /Bihari Hírek/ a 3. száma. Szerkesztői: Illés Tibor Attila és Györkei Sándor. Az RMDSZ égisze alatt adják ki, a költségeket bihari vállalkozók állják. /Bihari Hírek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./2003. május 12.
Máj. 9-11-e között háromnapos rendezvény színhelye volt az elmúlt hétvégén a Bihar községben található földvár. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) ötödik alkalommal rendezte meg a Partiumi Diáknapokat, melyen játékok, sportrendezvények, koncertek mellett a fiatalok kiállításokat látogathattak, kézműves tevékenységeket tekinthettek meg, és előadásokon vehettek részt. Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Szűcs István PKE-kancellár és Tőkés László református püspök tartott beszédet, majd A romániai magyarság reális helyzete a III. évezred elején címmel Dénes László újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával vitafórumot tartottak. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke is, valamint Tőkéczki László egyetemi docens, közíró, történész. /Ferenczi Róbert: Előadások és bulik. V. Partiumi Diáknapokat tartottak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./2003. szeptember 16.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./1997. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elindította a Partiumi Füzetek sorozatot. Első számát a honismereti konferencia /III. Partiumi Honismereti Konferencia/ első napján, szept. 26-án mutatták be Biharon. A tizenkét oldalas kiadvány Bihar nagyközséget mutatja be /Bihar, Partiumi Füzetek 1./. A három szerző - Borbély János, Csernák Béla és Mahajduda János - rövid történelmi visszapillantás keretében ismerteti a községet, majd bemutatja a református és katolikus templomot. Remélhetőleg a Dukrét Géza által szerkesztett Partiumi Füzetek sorozat folytatódik. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11-12./2002. február 19.
Bihar megye hátrányos helyzetű vidéke Erdélynek, különösen Észak-Bihar, ahol tömbben, 85 százalékos arányban élnek magyarok. Nagyváradtól északra, a szatmári megyehatárig szinte nyomorognak a falvak, hiszen 1992 óta alig jutottak állami támogatáshoz. A kisfalvak életben maradási esélyeiről szervezett febr. 9-i egynapos konferencián résztvevők, a Nagyvárad vonzáskörzetében levő, s a Bihar községhez tartozó 600 lelkes Hegyközkovácsiban vészharangokat kongattak. Hegyközkovácsi faluban 600-an élnek, s ha számban nem is gyarapodnak, tavaly óta megszűnt a fogyatkozás. Hatodmagával, a községközpont Bihar faluval, Paptamásival, Kügyipusztával, Nyüveddel és Pelbárthidával alkotnak egy községet. A konferencián megjelent két Bihar megyei parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán is. Forró László református lelkipásztor nyitó-áhítatában a hit formálta egyetlen járható út közösségmegtartó voltáról beszélt. Az Albin Alapítvány két közösségfejlesztő munkatársa, Makai Dimény Judit és Gergely Annamária közösen irányították a fórumot. A 450 lelkes Pelbárthidán 30 százaléknyi a magyar lakosság aránya, románok és romák lakják még 30-40 százalékos megoszlásban, 65 év az átlagéletkor. A cigányság körében van jelentősebb népszaporulat, a 12 magyarul tanuló elemistából 8 roma gyerek. Nyüved 220 lakosú református település, ahol súlyos ivóvízgondokkal küzdenek. Mindkét falunak minőségi termőföldjei vannak, de mivel kisnyugdíjasokéi, megmunkálásuk alig hoz jövedelmet a tulajdonosoknak. Orvos hetente egyszer jár ki. A 230 lelkes Kügyipusztán pedig egyáltalán nincs orvos. Alig akad iskoláskorú, egy óvodai csoportra való gyerek hosszú idő óta csak most gyűlt össze. Paptamási főként reformátusok és baptisták lakta ezer lelkes település. Noha nitráttartalma miatt nincs iható víz a faluban, a tíz éve elkezdett ivóvízprogram és 4-5 éve húzódó gázprogram sem fejeződött be Paptamási termálvizes strandja és a falut híressé tevő fogathajtó verseny magánkézben van. Bihar 3900 lakosával a legnagyobb és valamelyest fejlődő település. Pezsgő kulturális élet folyik, némelyik rendezvény országos hírű. Kovács Zoltán képviselő szerint nem csak infrastruktúrát kellene teremteni, hanem saját értelmiséget kinevelni. /(Balla Tünde): Konferencia a kisfalvak lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. február 23.
A Bihar megyei Bihar község ivóvízproblémái nem új keletűek. Az ásott kutak vize ihatatlan, erősen nitrátos, Paptamásiban és Hegyközkovácsiban csecsemők is haltak meg emiatt. A paptamási iskola udvarán levő kútban többszörösét (118 mg/l) találták a megengedett 45 mg-nak. Egy másik vízmintában még ennél is többet, 162 mg-ot találtak egy liter vízben. A helyzet hasonló valamennyi településen. Egy tavaly újraszámított költségvetés szerint Paptamásiban 4,6 milliárd lej volna egy új hálózat. A kisebb falvakban ennél rosszabb a helyzet: még ásott kutak sincsenek, saját kerekes kútjaik vizét isszák az emberek. Bihar községben most attól tartanak, hogy a tavaly ígért beruházásokból sem lesz semmi. /A nitrátos víz miatt gyermekek haltak már meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ 2004. január 12.
Nagyváradon január 9-én ünnepelték a városháza épületének százéves évfordulóját. Biró Rozália alpolgármester egy emlékkönyvet indított el a teremben ülők között, hogy az ünnepségen résztvevők aláírásukkal hagyjanak üzenetet a száz év múlva ünneplőknek. A városháza építéstörténetét Péter I. Zoltán újságíró- helytörténész ismertette. Tőkés László királyhágómelléki református püspök kiemelte, Váradon 30 százalék alá csökkent a magyarság aránya, s a többi erdélyi város magyarsága is jelentősen megfogyatkozott. Rais István, a Bihari Napló főszerkesztője méltatta Péter Zoltánnak a városvédő írásait tartalmazó új kötetét, amiket tíz éves újságíróskodása idején közölt a lap hasábjain. /(Balla Tünde): Száz éves a városháza. Van-e még magyar dal Váradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2004. január 16.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./2004. január 27.
A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./2004. február 20.
Választási kampány céljára kívánja felhasználni a március 15-i ünnepségeket az RMDSZ – jelentette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke annak kapcsán, hogy az RMDSZ idén Nagyváradon tartja a március 15-i ünnepségek központi rendezvényét. „Nyilvánvaló, hogy a hitelét, tagságát és szavazóbázisát vesztett, a saját programját megtagadó és a nacionalista-utódkommunista román kormányzó párt oldalán felsorakozó országos és bihari RMDSZ nemzetidegen politikájának nemzeti legitimációját kívánja megszerezni az ezernyi kokárdával, a lovas huszárok és a fúvószenekar felvonultatásával” – hangsúlyozta Tőkés László február 19-én, sajtótájékoztatóján. A püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök a felettes egyházi hatóság jóváhagyása nélkül intézett körlevelet a református lelkészekhez, felkérvén őket, vegyenek részt az RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elkészítette saját, többnapos márc. 15-i ünnepi programját, ám a rendezvények kezdési időpontjait egyelőre nem hozták nyilvánosságra, nehogy az RMDSZ tudatosan rájuk szervezze programját. /Pengő Zoltán: Tőkés: ünneprontó RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2004. február 23.
Március 15-e nagyváradi megünneplésének kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót Tőkés László püspök. Elmondása szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte ünnepségsorozat program-tájékoztatása kimaradt a helyi napilapból, a Bihari Naplóból, ellenben az RMDSZ csúcsrendezvényéről bőséges híranyag látott napvilágot. Az egyházkerületi programot egy nappal később, rejtett helyen közölte a Bihari Napló, az RMDSZ tehát megpróbálja kisajátítani és manipulálni a teljes magyar sajtót. Ez érvényesül az erdélyi magyar televízió felállításában is, mivel az RMDSZ kampányfőnöke egyben a tévé kuratóriumát is vezeti. /Balla Tünde: Sajtómanipuláció áldozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2004. március 5.
A Magyar Polgári Egyesület márc. 4-én sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, ahol bejelentették: ezentúl heti rendszerességgel kívánnak találkozni a sajtó képviselőivel, illetve naponta fogadóórát tartanak a polgároknak. Orbán Mihály társelnök elmondta: Biharban és szerte az országban a polgári erők a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Szilágyi Zsolt polgármesterjelölt megismételte azt az ajánlatot, miszerint az MPSZ és az RMDSZ közös szervezésében tartsanak előválasztást a magyar közösség tagjai számára a két polgármesterjelölt között. Annak győztese legyen az egyetlen jelölt a helyhatósági választásokon, és amennyiben Nagyvárad polgármesternek választja, támogatja a másik fél jelöltjének alpolgármesterré való megválasztását. Szilágyi Zsolt ismertette a Bayer Zsolt újságíró Romániából való kitiltásának esetét, valamint bemutatta azt a márc. 2-án elmondott politikai nyilatkozatot, amelyet a parlament alsó házában tett. /Nem érkezett válasz Szilágyi ajánlatára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./2004. március 6.
A Reggeli Újság új nagyváradi napilap közleményben jelentette be indulását: Hat évtized után ismét több magyar nyelvű napilap jelenik meg Nagyváradon. Március 8-tól, hétfőtől a Reggeli Újság című magyar nyelvű napilappal gazdagodik a bihari sajtó. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amelyre hatvan esztendeje nem volt példa. Utoljára 1944-ben jelent meg több magyar nyelvű napilap – egyszerre három is – Nagyváradon. A Reggeli Újság politikailag el nem kötelezett közéleti napilapként, változatos tartalommal kívánja megszólítani olvasóit: a hírek, információk, a közéleti, kulturális, gazdasági, sport és más témájú, sőt szórakoztató és lektűr jellegű cikkek mellett véleményanyagok és hirdetések is megtalálhatók majd benne. A Reggeli Újság kezdetben 12 – ebből négy színes – oldalon jelenik meg. A főszerkesztő, Dénes László vezetésével egy fiatal újságírókból álló szerkesztőségi gárda állt össze, közülük többen a váradi, kolozsvári, temesvári magyar sajtóban próbálták ki eddig magukat, de kezdők is jelentkeznek majd írásaikkal a lapban. Hétfőtől a Reggeli Újság példányai megtalálhatók lesznek az újságárusoknál, a lapkihordóknál és a rikkancsoknál. Egy lapszám ára 5000 lej lesz. Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. más kiadványai a Realitatea Bihoreana című megyei, valamint a Realitatea Romanesca című országos napilapok. /Az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. sajtóirodája, márc. 6. – rövidítve közölte: Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./2004. március 12.
Hetven cserkész részvételével Nagybányán, a Teleki Magyar Házban zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség III. Partiumi Őrsvezetőképzője. A fiatalok bizonyíthatták, hogy mennyire mozognak otthonosan a természetjárás és természetvédelem, néprajz és népszokások, történelem és magyarságtudat területén. A 21 oktató mellett a 40 őrsvezető-jelölt Bihar, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Szamosújvár, Szatmárnémeti és Torda 9 cserkészcsapatától volt jelen a nagybányai rendezvényen. /– dávid –: III. Partiumi Őrsvezetőképző.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./2004. március 16.
Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben kiemelte: az erdélyi magyar politikai képviseletben konszenzust kell teremteni az autonómiaköveteléseket illetően, és ki kell jelenteni, hogy az autonómia a nemzeti közösség számára életbevágóan fontos dolog. Jelenleg azonban a hivatalos RMDSZ-vezetés azt az üzenetet küldi Európába és a román közösség felé, hogy igazából nem akarja az autonómiát. Hivatalosan még senki sem mondta ki: nem kell autonómia. Talán csak Székely Ervin bihari képviselő az egyedüli kivétel, aki szerint az autonómiaprogram divatjamúlt dolog, sőt áttételesen lefasisztázta azokat, akik ki mertek állni az SZNT autonómiatörekvései mellett. Kívánatos lenne az is, hogy Székelyföld teljes lakossága, etnikai hovatartozástól függetlenül, mondjon véleményt, hogy akarja vagy nem akarja ezt az autonómiát. A Polgári Szövetség több ízben kinyilatkoztatta, hogy az autonómiaprogramban látja a nemzeti közösség jövőjét. Toró T. Tibor természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyarság egységes képviselettel jelentkezzen a parlamenti választásokon /Román Győző Esély az esélytelenségben. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16./2004. március 30.
Fordulatnak kell bekövetkeznie a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek lakta területekkel tartott gazdasági kapcsolatoknak – állapította meg az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa befejezés előtt álló tanulmánya. A kutatók a kormány megbízásából vizsgálták, milyen, eddig kihasználatlan regionális együttműködési lehetőségek adódnak, miként ösztönözhető a térségbe irányuló magyar tőkekivitel, illetve élénkíthető a kölcsönös külkereskedelem. Réti Tamás, a tanulmány egyik szerzője-szerkesztője a közalapítvány minapi, a témáról tartott műhelykonferenciáján azt hangsúlyozta, hogy a magyarok részéről hiba volt kimaradni a magyarok lakta területeken zajló és mostanában felgyorsuló privatizációból. Az elszalasztott lehetőségek különösen fájdalmasak a Vajdaságban, illetve Romániában, ahol már megjelentek a német és olasz befektetők. A magyar kis- és középvállalkozók uniós forrásokkal felvértezve kell, hogy meginduljanak a határon túli területekre, ahol egyre több ipari parkban van mód a „beköltözésre". Különösen vonzónak tűnik ebből a szempontból a Felvidék. Az azonos iparágakban működő társaságok laza szövetségeinek, a klasztereknek akad terepe a Győr-Bécs-Pozsony háromszögben. Délen a Bihar, Kolozsvár, Temesvár övezte régió kecsegtet sikerekkel. Itt már számos magyar vállalkozás találta meg együttműködő partnerét például a nyomdaiparban, autóalkatrészek gyártásában, építőiparban, kereskedelemben és szolgáltatásokban. (Megjelent a Népszava márc. 24-i számában). /Kihasználatlan határon túli gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2004. április 10.
Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2004. május 14.
Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./2004. június 7.
Tempfli József püspök kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ ügyében közzétett állásfoglalásban (Bihari Napló, jún. 2.) Tőkés László püspök félrevezette a közvéleményt. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nem „orozott el" semmit a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől. Nem méltó egy püspökhöz, hogy egy olyan rendezvényt, melyen részt sem vett, újsághírek alapján minősít. Tőkés László püspök mindenben illetékes, ugyanakkor, ha más megalapozottan tesz szóvá valamit, azt rögtön illetéktelennek minősíti. A továbbiakban Tempfli József nem óhajt a sajtón keresztül nyilvános vitát folytatni e témában. /Tempfli József megyéspüspök: Egy állásfoglalás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2004. június 7.
Európa több mint 60 millió lakosát képviselte a kisebbségi nyelvű napilapok egyesülete, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete /MIDAS/ évi közgyűlése, amelyet idén a spanyolországi Baszkföld egyik legjelentősebb városában, Donostiában (spanyol nevén: San Sebastianban) rendeztek meg. A MIDAS tagjává vált a Szabadság után Erdélyből másodikként a nagyváradi Bihari Napló. – A MIDAS további lépéseket tesz az EU hirdetéseinek a kisebbségi lapokhoz történő eljuttatásáért. A találkozón Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó kiadó igazgatója és Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője az EU-csatlakozás hatásáról beszélt a szlovákiai és romániai magyar sajtó vonatkozásában. /Balló Áron: Az európai kisebbségi napilapok fokozott összefogása MIDAS közgyűlés Baszkföldön bővülő erdélyi részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2004. június 16.
A Bihari Naplót is megjelentető Inform Média Kft. vásárolta meg a Szatmári Friss Újságot, a Szatmár megyei napilapot, július elsejei hatállyal. Baranyai István, a szatmári kiadó igazgatója, eddigi többségi tulajdonos elmondta, év végéig nem lesznek személyi, illetve formai változtatások a lapnál. A Szatmári Friss Újság irányítását 1991-ben vette át a többnyire a lapnál dolgozó munkatársak által alapított Zotmar Press Kft. Az akkori 14 társtulajdonosból mára négyen maradtak a kiadónál, akik az elmúlt években folyamatosan felvásárolták a többiek részesedését. Baranyai István 53, Baranyai Attila 31, Stahl István és Kiss Ferenc a részvények 8-8 százalékát birtokolta. A lapkiadáson kívül Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lapterjesztéssel is foglalkozó Zotmar Press 48 alkalmazottat foglalkoztat, negyven százalékuk a terjesztési hálózatban dolgozik. A Szatmári Friss Újság Erdély egyik legnagyobb példányszámú megyei napilapja. Jelenleg mintegy 8400–11 400 példányt sikerül eladni. Az egyik legnyereségesebb napilap. Az SZFÚ védőszárnyai alatt Máramaros megyében április elején elindult a Gutinmelléki Friss Újság is. /Erdei Róbert, Rostás Szabolcs: Osztrákoké a Szatmári Friss Újság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2004. július 3.
A Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete nem tartja szerencsésnek a romániai magyarságot hátrányosan érintő budapesti döntéseket az MTI hírszolgáltatásának megvonását illetően. A Magyarország határain kívül élő legnagyobb magyar nemzettest informáltsága, tájékozódási lehetőségei ellen irányulnak akarva-akaratlanul is a megszorítások. Az egyesületünket alkotó lapok (Szabadság, Népújság, Hargita Népe, Szatmári Friss Újság, Bihari Napló, Nyugati Jelen, Háromszék) összpéldányszáma naponta 84 000, s e kiadványok 313 000 olvasóhoz jutnak el. Az egyesület kéri az illetékeseket, hogy az ügy megnyugtató rendezéséhez tegyék meg, a szükséges lépéseket. /Veszélyben a kisebbségi sajtó! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 16.
Tempfli József megyés püspök a németországi Altöttingben járt, a Szovjetunióba való deportálások 60. évfordulója alkalmából szervezett kétnapos ünnepségen, ahol öt volt szocialista országból gyűltek össze egykori deportáltak vagy hozzátartozói, s öt megyés püspök ugyanezen országokból, hogy a deportált megholtak lelkiüdvéért mutassanak be szentmisét. – A püspöki palota visszaadásáról a püspök kifejtette, hosszú pereskedés, nyolc év türelme és vagy 300.millió lej költség kellett hozzá. Tempfli József püspök közleményében mindenkinek köszönetet mondott. Köszöni a négy ügyvédnek, kik peres ügyeket hivatalosan képviselték. Kettő meghalt /dr. Margócsy László és Lencar Gavril ügyvéd/, Sárközi Lajos is dolgozott, de komoly operáción esett át, nem vállalhatta tovább a Bukarestbe való utazás nehézségeit. Legutóbbi két tárgyaláson az ügyvédi védelmet dr. Frunda György szenátor vállalta, akinek a per megnyerésében oroszlánrésze volt. Tempfli József püspök köszönetet mondott az RMDSZ országos vezetőinek, élükön Markó Béla elnökkel, ugyanígy a nagyváradi hivatal vezetőinek, Bíró Rozáliának. Tempfli kiemelten köszönetet mondott az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, akik eljöttek tüntetni a püspöki palota visszaszerzése érdekében és együtt imádkoztak ezért. Mindez párhuzamba vonható azzal a bihari-váradi kiállással, mellyel a Körös-parti Szent László templomot is megvédték annak idején a lebontástól. /Tempfli József megyés püspök: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./