udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
929
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 901-929
Helymutató:
Bihar megye
1990. január 19.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezeti szabályzata. Tervezet. - Szerkesztette Király Ernő, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségének tagja. - Nagyvárad, 1990. jan. 19. /füzetben sokszorosították/1990. szeptember 26.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete az Oktatási Minisztériumnál tiltakozott a magyar tanfelügyelők és iskolaigazgatók leváltása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./1990. október 23.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.1990. december 4.
Megjelent a Létünk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete lapjának első száma, felelős szerkesztő Varga Gábor. /Létünk (Nagyvárad), dec. 4./1991. május 18.
Az RMDSZ májusban, Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán számba kellene venni, mi az, amit a kétmilliós erdélyi magyarság az 1989-es fordulat óta elért, mi az, amit nem valósított meg, fejtette ki Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének politikai alelnöke, számba kell venni az RMDSZ-en belüli pluralizálódási folyamatot. Marosvásárhelyre esett a választás a kongresszus megrendezését illetően, mert a Maros megyei az ország legerősebb RMDSZ szervezete, több mint százezer beiratkozott és tagdíjat fizető tagsággal, azonkívül vissza szeretnék adni "a sebzett lelkületű marosvásárhelyieknek a megérdemelt méltóságérzetet". Az RMDSZ új program- és alapszabály tervezete megerősíti a jogi személyként működő területi szervezeteket. Az RMDSZ Bihari szervezete olyan eredményeket mondhat magáénak, mint az 1990-es RMDSZ-kongresszus megszervezése, a Bunyitay Könyvtár megnyitása Nagyváradon, ugyanott a Tibor Ernő képzőművészeti stúdió létesítése, az Arany János emléknapok és más megemlékezések megszervezésem orvosi és jogi tanácsadó szolgálat, a Petőfi-szobor visszaállítása Nagyváradon. /Fekete Attila: Az RMDSZ II. Kongresszusa előtt. Beszélgetés Varga Gáborral. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./1991. május 31.
Hivatalosan bejegyezték az Erdélyi Magyar Táncszövetséget, amely a népi tánc és táncmozgalom híveit fogja össze, Kolozs, Fehér és Bihar megyék táncoktatóit, táncosait és szimpatizánsait. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./ 1991. június 27.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./ 1991. június 29.
Az Ady Endre Líceumba /Nagyvárad/ ősztől újból román osztályokat fognak indítani, nyilatkozott Viorel Sarca főtanfelügyelő. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 29./ Ez ellen nyílt levélben tiltakozott a líceum igazgatója, Szép Sándor /Bihari Napló, júl. 2./ és nyilatkozatában tiltakozott az RMDSZ Bihar megyei szervezete. /Bihari Napló, júl. 3./1991. július 18.
Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.1991. július 19.
Elképesztő vezércikk jelent meg a Crisana című nagyváradi napilap júl. 11-i számában. Aláírása: a nagyváradi helyőrség tisztjeiből verbuválódott csoport. Durva kirohanást tartalmaz az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ igazgatói hármasa ellen, alig burkolt fenyegetést Bihar megye és Románia minden magyarja ellen, minden nem román "nemzetáruló" ellen. Szeparatizmussal vádolják a líceumot. Torkig vannak a magyar pedagógusok, tanulók, szülők elbizakodottságával: ne átallnak önálló magyar iskoláért ágálni. Ezen az ősi román földön nem akarják a földrajzot és történelmet románul tanítani. A cikkben figyelmezettek: minden magyar fiatalnak ismerni kell az állam hivatalos nyelvét, különben jaj nekik! /A kolozsvári RMDSZ-tanácskozáson parlamenti képviselők elmondták: jelzéseket kaptak arról, hogy egyes tisztek embertelen bánásmódban részesítik a nemzetiségi katonákat./ Választ kell arra adni, hangsúlyozta Dénes László, miféle szélsőséges politikai csoportok működnek a váradi kaszárnyában? Melyik katonai parancsnok jóváhagyásával történik a katonai diktatúra kísérlete? Hogy merészeli "tisztek egy csoportja" fegyveres megtorlással fenyegetni a jogaik tiszteletben tartását követelő polgárokat? /Dénes László: A katonai diktatúra kísértete. Legközelebb már lőnek is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./1991. augusztus 1.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete júl. 19-i ülésén elítélte a nagyváradi Crisana napilapban júl. 9-én és 14-én megjelent, katonatisztek tollából származó magyarellenes cikkeket. Aggasztó, hogy a hadsereg szélsőséges képviselői ennyire durván beavatkoznak a politikai kérdésekbe. Bihar megye magyar lakosságának történelmi tapasztalatai vannak. A román hadsereg szélsőséges tisztjei által vezetett egységek 1919. ápr. 19-én Kőröstárkányban 93, 1944. szept. 24-én pedig Gyantán 41 magyar embert gyilkoltak meg. A vérfürdő ártatlan áldozatai között voltak nők, gyermekek, még karon ülő is. E rémtettek végrehajtói soha nem vonták felelősségre. A mai román politikai életben /a hadseregben is/ vannak fasiszta eszméket vallók. A román hadseregben diszkriminatív bánásmódban részesülnek a magyar fiatalok. A szülők, gyermekeiket féltve, nem mernek nyilatkozni erről. /Egykori szélsőségesek mai utódai? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./1991. október 3.
Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez. Az RMDSZ megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. Szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. Mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./1991. október 19.
Okt. 19-én tartotta Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ szervezet küldöttgyűlését. Megnyitó beszédében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól, azonban szavai hiába hangzottak el. Nagy Béla eddigi elnök szept. 14-i lemondása, majd az általa közzétett Nyílt levél csak fokozta a vitákat. Hosszúra nyúlt vitatkozás után a megjelentek Varga Gábort választották az RMDSZ megyei elnökének, politikai alelnök Pápay Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ 1991. február 3.
A Bihar megyei Törvényszék múlt havi, jogfosztó ítélete nyomán megkezdődött a fokozatos kiszorítás a törvénytelenül újból elkobzott nagyváradi püspöki székházból, olvasható Tőkés László püspök által dec. 3-án kiadott tájékoztatóból. Nov. 30-án kitiltották az egyházi épület nagyterméből a Sulyok István Főiskola hallgatóit és tanóráik helyett politikai gyűlést tartottak a teremben. Az államilag engedélyezett református főiskola nehéz helyzetbe került. A hazai és nemzetközi nyilvánossághoz fordulnak a súlyos hatósági sérelmek orvoslása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 1992. január 7.
Az utóbbi hetekben egyre több fenyegető levelet kap Tőkés László püspök, decemberben pedig megérkezett a halálos ítéletet közlő levél is, melyet Szatmárnémetiben adtak postára. A levél szerint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék lakóinak képviselői elhatározták, hogy Tőkés Lászlót halálra ítélik és ezt az áruló Tőkés László pap tudomására hozzák. "A halálraítélés 1991. december 1-jén lép hatályba és az a személy, aki az áruló papot kivégzi, 150.000 dollár jutalomban részesül." /Pesti Hírlap, jan. 7., Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./1992. január 11.
A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./1992. január 15.
Székelyhídon megalakult a Gazda Párt, elnöke Gardó Ferenc, alelnöke pedig Kulcsár Sándor lett. /Barabás Zoltán: Egy mondatban ? Bihar megyéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1992. május 14.
Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./1992. május 17.
Nagyváradon a Varadinum, az évfordulós ünnepség keretében máj. 17-én ünnepélyesen leleplezték a Szent László templom falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát: "1692-1992 A török iga alóli felszabadulás 300. évfordulójának emlékére Nagyvárad egyházai és népe." Az emléktábla avatásán beszédet mondott Tőkés László püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Tempfli József püspök pedig megszentelte az emléktáblát. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./1992. május 30.
Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./1992. július 15.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./1992. július 22.
Nyílt levélben tiltakozott az RMDSZ Bihar megyei szervezete, továbbá Tempfli József és Tőkés László püspök, dr. Csapó József képviselő, valamint a nagyváradi magyar nyelvű sajtó szerkesztői a város polgármesteri hivatalának döntése ellen: egyes állások betöltésénél a 40 százalékban magyarlakta városban nem írják elő a magyar nyelv ismeretét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1992. július 30.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke beadványában javaslatot tett Nagyvárad több utcanevének megváltoztatására. A város lakosságának 40 százaléka magyar, szeretnék jobban otthon érezni magukat Nagyváradon, ahol ma még az elnevezések nem tükrözik eléggé a helység lelkületét. Mindenekelőtt az Antonescu utcát kell megváltoztatni, akit 200 ezer zsidó elpusztításában találtak bűnösnek. Több magyar utcanévre tett javaslatot: Szigligeti Ede, Szacsvay Imre, Kanonok sor, Tabéry Géza, Juhász Gyula, Fuchs Mór stb. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30./1992. július folyamán
Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /1992. augusztus 1.
Tőkés László református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Magyar Televíziónak írt közös levelükben tiltakoztak a Panoráma műsorának későbbi időpontba áttevése és a szombati ismétlés megszüntetése miatt. /Nyílt levél. = Új Magyarország, aug. 5./1992. augusztus 7.
Dr. Csapó I. József Bihar megyei képviselő az RMDSZ egyik legaktívabb képviselője beszámolt eddigi munkájáról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./1993. január 9.
Az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ diákjai az oktatási- és tudományügyi miniszterhez írt nyílt levelükben tiltakoztak Jankó Szép Sándor igazgató 1992. dec. 21-én történt jogtalan leváltása ellen. Mivel a tanári kar kérelme ellenére sem helyezték vissza hivatalába, és elfogadható indokot sem közöltek, a diákok egynapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyílt levél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./ Jan. 8-án az Ady Endre Líceum szülőbizottsága - a diákok képviselőivel - felkereste Bihar megye főtanfelügyelőjét, Viorel Sarcát, azonban a főtanfelügyelő elzárkózott Jankó Szép Sándor igazgató visszavételétől. /A főtanfelügyelő hajthatatlan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./ 1993. február 17.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete állásfoglalásában sürgette az új tanügyi törvény elkészítését, tiltakozott a tanügy központosítása ellen, hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a magyar nyelvű oktatás korlátozása. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17./1993. február 20.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke figyelmeztet: a szellemi frontok megmerevedtek, a visszarendeződés hívei összehangolt ellentámadásba kezdtek. A romániai magyarság egy részén úrrá lett az elfásultság, fontos tehát, hogy az RMDSZ milyen távlati stratégiát tűz ki, milyen utat jelöl meg. A tagság nemcsak az anyanyelvi oktatás igénylésének kinyilatkoztatását várja el, hanem az ehhez szükséges iskolaépületek megszerzését, a tantestületek megszervezését. Intrikák helyett a tudatos közösségépítést kell elkezdeni. /Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke: A hétköznapok vizsgái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./1993. február folyamán
Az RMDSZ Bihar megyei kiadványában Jakabffy László alelnök visszatekintett az elmúlt évre. A helyhatósági választások eredményeként a megyében az RMDSZ-nek 18 polgármestere és 282 tanácsosa van. A parlamenti választáson a megyében az RMDSZ megtartotta az 1990-ben elért 3 képviselőházi és egy szenátori képviseletét. /Létünk (Az RMDSZ Bihar megyei kiadványa, Nagyvárad), 1. sz./