udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
152
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-152
Helymutató:
Zetelaka
1995. november 9.
A tizenötödik napja éhségsztrájkoló Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője közleményben mondott köszönetet mindazoknak, akik cselekvően támogatták a tanügyi törvény miatti tiltakozó akcióját. Emlékeztetett arra, hogy mindaddig folytatja éhségsztrájkját, amíg nem kap garanciát az ártatlanul bebörtönzött zetelaki elítéltek ügyének elnöki kegyelemmel való rendezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ 1995. november 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 14-i ülésén aggodalmát fejezte ki az immár 23. napja éhségsztrájkoló Katona Ádám egészségi állapota miatt. A cél, amelyért Katona Ádám is küzd - a teljes körű anyanyelvi oktatás biztosítása, a zetelakiak jogorvoslata - minden kisebbségi számára fontos. Az eszköz azonban, saját életének veszélyeztetése, túl kockázatos. Az RMDSZ kéri Katona Ádámot, függessze fel éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Az Ügyvezető Elnökség nov. 14-i ülésén megállapította, hogy megengedhetetlen az a hangnem, ahogy Traian Chebeleu szóvivő válaszolt Tőkés László püspöknek, ez a román-magyar megbékélést nem viszi előre. - A magyar nemzetiségű sorkatonák lelki gondozása érdekében az RMDSZ továbbra is együttműködik az egyházakkal, a közös álláspontot továbbítják az RMDSZ parlamenti képviseletének. - Az államosított egyházi javakat számba vevő kiadvány nyilvános bemutatása nov. 28-án lesz Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./1995. november 20.
Nov. 20-án a szenátus ülésén Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ-frakció nevében Iliescu elnöktől kegyelmet kért a zetelaki hét fiatalember részére, akik részt vettek 1989 decemberében a rendőrőrs megtámadásában, senkihez nem nyúltak egy ujjal sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A képviselőházban hasonló értelemben szólalt fel Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Az éhségsztrájkot folytató Katona Ádám egyik követelése éppen ezeknek a fiataloknak elnöki kegyelemben részesítése.1995. november 22.
Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./1995. november 23.
Tőkés László püspök amerikai körútja során értesült Katona Ádám éhségsztrájkjáról, ahonnan azonnal üzent: "Őszinte testvéri együttérzéssel köszöntöm elszánt vállalásodat, és teljes egyetértéssel üdvözlöm lényegre tapintó, nyílt leveledet." Arra kérte Katona Ádámot, hogy függessze fel éhségsztrájkját. Katona Ádám válaszában kifejtette: amíg az RMDSZ törvényhozói nem szólalnak fel a zetelaki fiatalok érdekében, folytatja éhségsztrájkját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./ 1995. november 24.
Három napja próbál bejutni Iliescu elnökhöz, nyilatkozta Frunda György szenátor, Traian Chebeleuval már beszélt. Felvetette Cseresznyés Pál ügyét, ítélete igazságtalan és gesztus lenne Iliescu elnöktől, ha kegyelmet adna, ugyanezt kérte a hét zetelaki fiatal ügyében is, akiket távollétükben ítéltek el. Ítéletükben szerepel, hogy elégették a Román Kommunista Párt zászlaját, és kötelezték őket, hogy fizessék ki a pártzászló ellenértékét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./1995. november 30.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform testületének címzett levelében hangsúlyozta, hogy Katona Ádámnak Iliescuhoz írt levelében megfogalmazottakkal egyetértett, Bukarestben maga osztotta szét azt a román sajtó képviselőinek. Markó Béla szintén felvetette az államfőnek írt levelében a zetelaki elítéltek ügyét, az RMDSZ parlamenti frakciója közös nyilatkozatban kérte a jogtalanul elítéltek ügyének felülvizsgálatát, ezért nem érti a platform számonkérő levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. 673. sz./ 1995. december 13.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./1995. május 18.
Katona Ádám tiltakozó akciója segített abban, hogy a zetelaki ártatlanul elítéltek szabadlábra kerülhettek. Katona Ádámnak Székelyudvarhelyen nézeteltérése támadt a helyi RMDSZ-szel, ezért átigazolták őt Zetelakára, a zetelaki RMDSZ-hez. Idén viszont Katona Ádám nem fizetett tagdíjat, ezért úgy tekintik, hogy nem tagja többé az RMDSZ-nek. Katona Ádám időközben mindenkivel összeveszett. Oláh István mindehhez hozzáteszi, hogy a zetelakiak kiszabadulása az európai diplomáciának köszönhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Oláh István tehát nem fogadja el, hogy Katona Ádámnak része volt az ártatlanok kiszabadulásában. Elég elővenni a régi újságokat, mennyi felhívást tett közzé, mennyi aláírást gyűjtött. - Oláh cikke éppen azon a napon jelent meg, amikor tiszújító gyűlést tartottak Székelyudvarhelyen...1995. szeptember 28.
Katona Ádám megjegyezte, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozataira gyakran válaszolnak "a másik oldal frusztrált képviselői, nevezetesen Dáné Tibor, Fey László stb. Nyilván visszhangtalanul. Mert úgy véljük, méltatlan lenne hozzánk, ha piszkálódásaikat észrevennénk." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform aláírásgyűjtést szervezett az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul bebörtönzöttekért. "Tény, hogy az 1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSZ-programban..." /Katona Ádám: Platformja válogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./1997. június 24.
Jún. 14-én Zetelaka község lakói megszervezték a negyvenévesek találkozóját, erre Ausztriából és Magyarországról is hazajöttek a már ott élők. Ebből az alkalomból emlékkeresztet állítottak a temetőben az időközben meghaltaknak. Jún. 21-én pedig a harmincévesek találkoztak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./2000. október 10.
Egyelőre Zetelaka az 1/2000-es földtörvény legnagyobb vesztese Hargita megyében. A községbeliek által visszaigényelt erdőterület jelentős részét véderdőnek nyilvánította az Erdészeti Üzemtervező és Kutató Intézet (ICAS), ami annyit jelent, hogy ez továbbra is állami tulajdonban marad. A legjobb erdőkről van szó, Ivóban és Sikaszóban, ahol vadászatokat is rendeznek. Zetelaka közelében semmiféle rezerváció vagy védett terület nincs, ellenben ez a bizonyos védett rész a legjobb vadászterületnek számít. /Kovács Attila: Zetelakának szüksége van az erdőkre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./2000. december 29.
A Hegyalja kistérségi folyóirat a hasonnevű egyesület szócsöve kíván lenni. A ″Hegyalja Kistérségi Egyesület partnereivel együtt: Varság, Zetelaka, Fenyéd, Oroszhegy, Farkaslaka községek, valamint Székelyudvarhely polgármesteri hivatalával közösen, a térség más civil szervezeteivel, intézményeivel, nem utolsó sorban a lakossággal együtt felvállalta a közvetlen környezet gazdasági és társadalmi fejlődésének irányt adó stratégia kidolgozását″ - olvasni a lapban. /Hegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2000. május 13.
Máj. 7-én Csíkszeredában, a jégstadionban egy huligán széket dobott a pályára, megsebesítve Roxana Anzert, az Antena 1 tudósítóját. Még aznap este több bukaresti tévéadó és hírügynökség beszámolt az esetről, de a folytatásról is: helybeli szurkolók küldöttsége virágot vitt a tévériporternőnek, és a város nevében bocsánatot kért az incidensért. Két nap múlva, máj. 9-én a parlamentben Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, a Vatra Romaneasca ideológusa, a soviniszta uszítása révén hírhedtté vált, marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, politikai nyilatkozatott tett. Noha nem volt jelen a színhelyen, részletes helyzetjelentést tárt a képviselőház plénuma elé oly módon, hogy a csíkszeredai hokimeccset Románia történelmének összefüggéseibe ágyazta. Szerinte: "Ezeken a mérkőzéseken túl gyakoriak a románellenes megnyilvánulások. Nem viselhetjük el tovább, hogy a piros-fehér-zöld zászlók alatt csúfot űzzenek belőlünk." "Mi történik Csíkszeredában? Meg kell kérdezni azokat, akik kidülledt szemmel üvöltenek, fütyülnek, hurrogják és sértegetik az egész román népet. Radikális intézkedésekre van szükség. A huligánoknak egyszer s mindenkorra meg kell tudniuk és legalább most, az utolsó órában hozzá kell szokniuk, hogy Csíkszereda Romániában van, tehát román föld. Következésképpen ott, Románia szívében nem a piros-fehér-zöld, hanem a piros-sárga-kék zászlónak kell lengenie. Ott nem egy másik ország és másik hivatalos nyelv van. Azokat, akik úgy gondolják, hogy minden Budapestről, Soros közvetítésével jön, emlékeztetjük, hogy a hatalmasok közönye miatt vált lehetségessé a bécsi döntés, a Nincs kegyelem című könyv megjelenése, az Ipp, Treznea és Moisei községekben történt mészárlás, a románok elűzése Hargita és Kovászna megyéből, az elképzelhetetlen események Zetelakán és Oroszhegyen, Erdély történetének meghamisítása, a budapesti nyilatkozat és Marosvásárhely 1990-es tragédiája, Kolomban Gabor (!) és Tokes Laszlo gyújtó hatású nyilatkozatai, az ősi román vidékek elmagyarosítása, egy második hivatalos nyelv bevezetésének kísérlete..." Egy szó sem arról, hogy este a csíkszeredai közönség bocsánatot kért a megsebesül riporternőtől. Egy nappal előbb, május 8-án a Jurnalul National hírül adta: a képviselőházba beérkezett egy törvénymódosító javaslat, mely szerint Hargita és Kovászna megye román lakossága soron kívül kapjon egy-egy képviselőt és szenátort. /Barabás István: Szeredai veszedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2000. június 1.
Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./2000. június 8.
Öt Hargita megyei civil szervezet környezetvédelmi pályázatára ítélt támogatást a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Partnerség a környezetért elnevezésű program romániai adminisztrátora. A German Marshall Fund of US, a Charles Stuart Mott Foundation és a Rockefeller Brothers Fund közös támogatásával működő program négy közép-európai országban már tíz éve, Romániában tavaly óta működik. A jún. 7-én tartott eredményhirdetésen összesen 70 ezer dollárt, mintegy 1,4 milliárd lejt ítéltek meg. Hargita megyéből a csíkszeredai Biotop Alapítvány az erdők kiirtásának megelőzéséért nyújtott be programtervezetet, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület a Mohos tőzegláp megmentésére, a Hegyalja Kistérségi Társulás (Zetelaka) a Küküllő felső folyásánál található patakokat szeretné megtisztítani, a gyergyószentmiklósi Naturland Alapítvány és a parajdi Halit Öko Klub már elkezdett programjaik folytatásához kapott támogatást. /Rédai Attila: Civil szervezetek a környezetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./2000. június 20.
A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2000. június 29.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Zetelaki Napokat. Hagyományőrző előadások, testvérfalu-találkozó, szoboravató ünnepség, könyvbemutató, sportvetélkedők, ügyességi versenyek gazdagították a négynapos /máj. 25-28./ faluünnepet. Máj. 28-án az iskola előterében leleplezték Zetelaka nagy szülöttének, az iskola névadójának, dr. P.Boros Fortunátnak a mellszobrát. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos nyugalmazott római katolikus érsek celebrálta. Végül bemutatták Deák Ferenc nyugdíjas földrajz szakos tanár életművét, Zetelaka monográfiáját, melynek megjelent az első kötete. /Kacsó András, Zetelaka: Szoboravatás Zetelakán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 29./2000. július 20.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány meghívására júl. 18-án Székelyudvarhelyen Magyarország és Románia Washingtonból nézve címmel tartott előadást Jeszenszky Géza történész, Magyarország amerikai nagykövete, volt külügyminisztere. Előzőleg Zetelakára és Marosvásárhelyre látogatott a vendég. Jeszenszkyt Lőrincz György író, az alapítvány elnöke köszöntötte. A közel-keleti vagy délszláv válságra tekintve nagyra értékelik Amerikában, hogy Romániában béke van, a magyar kisebbség részt vesz a kormányzásban, a magyar-román viszony kedvező alakulására lát esélyt az amerikai politikai elit, fejtette ki a diplomata. Románia NATO- és uniós csatlakozása az ország politikai vezetésétől függ, ugyanis Romániának is teljesítenie kell minden csatlakozási feltételt. Rémhírnek minősíthető, hogy Brüsszelben lezárták a NATO-bővítés listáját és nem vesznek fel több országot. A nagykövet megoldhatónak tartja a Kárpát-medencében az anyaország határain kívül élő magyarság úgynevezett schengeni gondjait. /Komoróczy György: Jeszenszky Géza Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./2000. szeptember 9.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform Markó Bélához intézett nyílt levelet juttatott el a Romániai Magyar Szóhoz, mely szerint szept. 1-2-án tartotta Országos Gyűlését a platform a Zetelakához tartozó Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. Aug. 29-én és 30-án a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tisztjei érkeztek a zeteváraljai plébániára. "Az EMK Országos Gyűlése fölháborodással értesült a római katolikus egyház egyik épülete, intézménye életébe történt ezen illetéktelen és jogtalan beavatkozásról, illetve platformunk tevékenységének durva megzavarásáról az RHSZ által" - áll a levélben. Katona Ádám azonnal levélben értesítette Markó Bélát a történtekről, aki "egy nappal később - azonnali és hatékony intézkedés helyett - az egyik beosztottja útján a kézhez kapottnál "hivatalosabb" irományt igényelt a Zeteváralján történtekről..." A nyílt levélben kérik a szövetségi elnököt, foglaljon állást az ügyben és tájékoztasson intézkedéseiről. /Platform után szimatoló hírszerzés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2000. szeptember 13.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tartja megfigyelés alatt a romániai politikai pártokat és a civil szervezeteket - jelentette ki Mihail Nica, az SRI igazgató-helyettese, miután az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformja a belügyminiszterhez fordult panasszal az RHSZ-től elszenvedett zaklatás miatt. Katona Ádám, a platform vezetője bejelentette, hogy levélben tiltakozott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternél, mivel két RHSZ-tiszt "lelkileg terrorizálta" a Hargita megyei Zeteváralja katolikus közösségét. A tisztek állítólag megpróbálták rábírni a zeteváraljai katolikus papot, hogy ne engedje be a helybeli templomba az EMK rendezvényét, majd jelenlétükkel próbálták terrorizálni a rendezvényen résztvevőket. A belügyminiszternek küldött tiltakozó levélben szerepelt az is: a rendezvény szervezői megpróbálták szóvá tenni az esetet az SRI Hargita megyei felügyelősége parancsnokának is, aki azzal utasította el a tiltakozást, hogy az SRI-tisztek "gyónni mentek el Zeteváraljára". Mihail Nica, az SRI igazgatóhelyettese a hétfői román sajtóban megjelent nyilatkozatában leszögezte: az SRI vezetése sohasem engedte meg "a politikai színezetű akciókat". /Nica: Az RHSZ nem figyeli a romániai pártokat. Zetelakára csak gyónni járnak a titkosszolgálat ügynökei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2001. január 26.
A 75 éves Deák Ferenc zetelaki nyugdíjas tanár több éve dolgozott Zetelaka monográfiáján. Megjelent életművének egy része: : Táj és ember. A második kötet Zetelaka nagyközség néprajzát és gazdasági életét mutatja be. S még hátravan az utolsó, a 3. kötet, amelyen most dolgozik. E könyvben az iskolaélet régmúltját és jelenét eleveníti fel. Deák Ferenc Egy turista feljegyzései /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ cím alatt gyűjtötte össze székelyföldi barangolásainak emlékeit. /Kristó Tibor: Egy népnevelő életműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2001. február 24.
Febr. 22-én kezdődött Zetelakán, a menedékházban a Duna Televízió által létrehozott Duna Műhely filmes találkozója. Az udvarhelyi Interfilmmel közösen szervezett háromnapos műhelymunkára a Duna Műhely tavaly meghirdetett forgatókönyvíró pályázatának győztesei kaptak meghívást. A Romániából, Szlovákiából, Jugoszláviából, Csehországból, Németországból, Svájcból és Ausztráliából beérkezett összesen harmincegy pályamű közül a műhely művészeti tanácsa hetet választott ki a műhelybeszélgetésre. A kiválasztott filmtervek között három kolozsvári is szerepel, Schneider Tibor Monostory és Kiss János Otilá, című alkotásai, valamint a Varsóból nevezett, de kolozsvári származású Lakatos Róbert Csendország című forgatókönyve. A résztvevők a műhelybeszélgetés során közösen választják ki a megvalósításra érdemes filmterveket, amelyeket, elkészültük után, majd a Duna Televízióban láthat a nagyközönség. /Erdélyi filmek készülnek a Duna műhelyben A hét esélyes filmtervből három kolozsvári. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2001. március 27.
Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./2001. április 26.
Zetelakán tavaly februárban alakult meg az Éva nőklub, amelynek keretében népdalokat, zeneműveket tanulnak, bábokat készítenek, gyógytornagyakorlatokat végeznek. Emellett nagyon fontos az ASPOR-csoport tevékenysége is. Kolumbán-Antal Ilona orvosnő, a helyi ASPOR-csoport vezetőségi tagja elmondta, hogy a csontritkulás megelőzéséért tevékenykedő társaság (ASPOR) 1998-ban Marosvásárhelyen alakult meg. Célja a csontritkulás okairól, megelőzéséről informálni a lakosságot. Zetelakán az ASPOR-csoport a Székelyudvarhelyen Tamás Margit tornatanárnő által szervezett csontritkulásmérés után alakult. Gyógytornásza is van az Éva-klubnak. /Éva-klub és ASPOR-csoport Zetelakán. Céljuk a csontritkulás okairól informálni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./2001. május 11.
Egyre több falu monográfiája jelenik meg. A monográfusoknak segítséget nyújt Veress Péter székelyudvarhelyi muzeológus csupa-kérdés dolgozata: egy híján kétszázötven kérdés kutatását, illetve megválaszolását javasolta. Van sok jó példa. Egy nyugdíjas iskolaigazgató, Deák Ferenc eddig megírt két kötetet: Zetelaka. 1. Táj és ember. 2. Népélet, gazdasági élet. Bálint Rozália szülőfaluját, Ülkét mutatta be. Szécsi Antal székelyudvarhelyi tanár több írásban emlékezett egykori nagyhírű tanártársára, Borbáth Károly történészre, tudományos kutatóra, aki huszonegy évvel ezelőtt tragikus körülmények között halt meg szülőfalujában, Vargyason. Borbáth Károly évtizedekig dolgozott a szülőföld monográfiáján. /Oláh István: Tahiti és a csatamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2001. május 12.
Páratlan adottságai vannak Székelyföldnek, beleértve az embert is - jelentette ki máj. 11-én a Szabadidő Utazás 2001 idegenforgalmi vásár megnyitóján Székelyudvarhelyen dr. Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai képviselője. A székelyudvarhelyi Tour Info Iroda és a polgármesteri hivatal által a sportcsarnokban szervezett kiállításon több mint harminc társaság képviseltette magát, az utazási irodától a zetelaki panzióig majdnem minden turisztikai ágazat megtalálható volt a standok mögött. /Turisztikai vásár Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./2001. június 12.
Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./2001. július 6.
Júl. 3-án Szovátán tanácskozást tartottak a központi régióhoz tartozó megyék képviselői, tanácselnökök, prefektusok, közigazgatásbeliek. A kis- és közepes vállalatoknak nyújtandó hitelekre a pályázati kiírások megtörténtek, a hitelkeret nagysága 50 ezer euró. A regionális infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó pályázatokon a Hargita Megyei Önkormányzat hangsúlyozottan kíván részt venni, és ennek érdekében a három régió - Csík, Gyergyó és Udvarhely - térségéből előzetesen ajánlatokat kért egy-egy programtervezet kidolgozására. Az Integrációs és Fejlesztési Minisztérium tanácskozáson jelen levő képviselője felvetette a Zetelaka-Kiskapus vízvezeték megépítésének lehetőségét. A Hargita Megyei Önkormányzat képviselője, Bunta Levente alelnök felhívta a figyelmet a lakossági támogatás hiányára, hiszen sem Székelyudvarhely, sem a térség falvai számára nem elfogadható a meglévő terv. Javasolta, hogy alkalmasabb környezetvédelmi programokat kell kidolgozni, korszerű szeméttárolókkal, derítőállomásokkal és csatornarendszerrel ellátni a Küküllő menti falvakat, és csak azt követően tárgyalni bármely létesítendő, mindenképpen más koncepciójú vízvezeték építési tervéről. - A Hargita Megyei Önkormányzat három pályázattal jelentkezik az induló programban: a Gyergyói-medencében Remete-Ditró ivóvízvezeték-hálózat, Udvarhely térségében a Homoród mentén átvezető megyei út korszerűsítése és Csíkban egy regionális szeméttároló építése. /Fodor Sándor: Régiótanácskozás Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2001. július 17.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./