Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 9 találat lapozás: 1-9

Helymutató: Biharszentjános

2001. február 14.

Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

2002. július 17.

A történelmi Magyarország mintegy 63 ezer lakosú Zaránd vármegyéjét 1876-ban törvénnyel szüntették meg. Nagyobbik részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegyéhez csatolták. Ezt a területet barangolta végig 1999-ben Sarusi Mihály magyarországi író, s az ott tapasztaltakról közölt könyve idén megjelent Fekete-Zaránd címmel. Az egykor virágzó zarándi magyar települések eltűntek, az ott lakókat már a szórvány szórványának nevezhetnénk. Négy és fél, ötezer magyar él a Zaránd-vidéken - mondja egyik riportalanya. Sarusi a katasztrofális népességfogyás okait is kutatta, ezek a két háborút követő mészárlások, az elvándorlás, a gazdaságok feladása, a házak elkótyavetyélése, a gyermektelenség és az elöregedés. Alig akad olyan falu a Fekete-Körös völgyében, ahol 1919-ben és 1944-ben a bevonuló román katonák ne követtek volna el atrocitásokat. Itt tizenegynéhányat, amott hatvanat, másutt nyolcvankilencet lőttek halomra. Csak Solymoson 207 árva maradt az 1919-es gyilkosságok után. Aztán jöttek a kommunisták, s 1949-ben ők is folytatták a gyilkosságokat. "Bíró Jancsi 38 éves volt, a bátyámmal meglőtték az iroda előtt. A községházánál 49. augusztus 4-én reggel. Tizenkét hold volt a nevére beírva, mondták a kommunisták, pedig csak fél hold földje volt! ...aprították e népet e században rendesen!" - mondja egy keseházai polgár. Folyt az erőszakos beolvasztás. "Trianon idején Veresvízben csak katolikus volt ezer, a főtéren a mieink mellett unitárius és református istenháza, görög egy sem. Mert nem volt kinek! Amikor megjöttek az ókirályságiak és átvették a hatalmat, azonnal kiadták parancsba: a bányában csak rumun dolgozhat! (...) hogy a nagysolymosi polgármester a rendőrnek és román újságírónak az 1919-es magyar áldozatok tiszteletére emelt emlékműnél mondja: "Ilyen soviniszta a magyar! ... A dédapja is ott volt köztük!" - így egy helyi. Varaskőrösszegen, más néven Várason "100 éve 200 gyermek a református tanodában, 70 éve 30-30 gyermek 1-1 osztályban, ma az 1-8. osztályos magyar tagozatra 50-valahányan járnak... Az idén eddig (augusztusig) Várason egy keresztelő, egy esküvő, a menyasszony román volt. Temetés? Nem számoltuk." S ennek ellenére "micsoda magyar világ... (még mindig!) a Körös-völgyben!" - írta Sarusi Mihály. Néhány megállapítása: "A vénséges vén bádog öregkapuk egyike mögött Gyuri, Fázékás, az egy szem szentjánosi mágyár." De még létezik, s nyitogatja a templomot is. Nagysolymoson az öregek nem merték, a fiatalok álltak ki az 1919-es áldozatok nevét megörökítő emlékmű felállításáért. /Ujj János: "Hálát adunk, hogy még nincs végünk". = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2002. szeptember 30.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2003. augusztus 2.

A júl. 26-27-én zajló hatodik borsi falunapokon négyezernél is több embert sikerült megmozgatni. A községet alkotó négy faluközösség, Bors, Biharszentjános, Kis- és Nagyszántó lakosságának összefogását tűzték ki célul. Idén is ellátogattak a Bors község magyarországi testvértelepülései a rendezvénysorozatra. A falunapokkal párhuzamosan zajlott a Határmenti Bihar megyei Települések Településfejlesztési Társulásának programja. Az év elején PHARE-CBC pályázaton nyert Pentium 4-es számítógépek és egyéb modern irodafelszerelések segítségével a kisrégió informatizálása volt a cél a tükörprojekt keretében. Az irodák felszerelése a romániai bihari oldalon megtörtént, a végső cél, hogy közös fejlesztési, stratégiai pályázatokkal induljanak az EU-ban. /Balla Tünde: Falunapok és irodaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2002. május 8.

Nagykárolyban a közigazgatásilag ide csatolt telepes faluval, Szentjánossal (Ianculesti–tel) együtt 23 260 lakost írtak össze a számlálóbiztosok. Ebből 12 667-en (54,46 százalék) magyarnak, 9675-en (41,6 százalék) románnak, 286-an (1,23 százalék) németnek, 198–an (0,85 százalék) svábnak, 383–an (1,65 százalék) cigánynak, 51–en (0,22 százalék) más nemzetiségűnek vallották magukat. Ianculesti–en 403 személy lakik, valamennyien románok. E falu lakosait nem számítva a tulajdonképpeni Nagykárolynak 22 857 lakosa van, amiből magyar 12 667 (55,42 százalék), román 9272 (40,56 százalék). Vallási felekezetek szerint Nagykárolyban és Ianculesti–en összesen 8240 (35,43 százalék) római katolikus, 8092 (34,79 százalék) ortodox, 1664 (7,15) görög katolikus, 4890 (21,02) református, 374 (1,61 százalék) más vallású él. Ugyanez csak Nagykárolyban: római katolikus 8240 (36,05 százalék), ortodox 7692 (33,66 százalék), görög katolikus 1664 (7,28 százalék), református 4890 (21,39 százalék) más vallású 374 (1,62 százalék). Az 1992–es népszámlálás alkalmával Nagykárolyban a számlálóbiztosok a ianculesti–iekkel együtt 26 363 lakost írtak össze, amiből 10793–an románnak, 13 899–en magyarnak, 1755–en németnek, 413–an cigánynak, 69–en ukránnak, 12–en zsidónak, 4–en szlováknak, 22–en valamilyen más nemzetiségűnek vallották magukat. /Boros: Nagykároly: Részletes (de még nem hivatalos) népszámlálási adatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

2004. november 10.

Nov. 7-én, vasárnap a Nagyváradhoz közeli Paptamási kis magyar faluban az első- és második világháborúban elesettek emlékére turulmadarat emeltek. Ezzel a kommunizmus idején leromboltatott bihari turulmadarak sora is bővült, hiszen a gondosan elrejtett és 2001 októberében újraszentelt székelyhídi, a megőrzött, s a talapzatára 1990-ben visszakerülő albisi, a 2001 májusában megáldott bihari, valamint a 2001 szeptemberében Biharszentjánoson felavatott turul után, immár Paptamásin is van turulmadár. Az ünnepségen Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az erdélyi és partiumi turulok történetét. /Balla Tünde: Új bihari turulmadár, a paptamási hősök álmát őrzi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2004. december 6.

Mielőtt a határon túliak kettős állampolgárságáért, Budapestre indult volna televíziós vitára Tőkés László püspök, dec. 3-án az egyházkerület nagyváradi székhelyén megtörtént a hat évre újraválasztott egyházfő és a vezető testület beiktatása az egyházkerület lelkészértekezletének alakuló ülésén. A püspök kifejtette, hogy a romániai parlamenti választásokon elért RMDSZ eredménnyel kapcsolatban felemás az öröme, továbbra is elhibázottnak tartja a szövetség SZDP-t támogató politikáját. Szerinte két egyházi és polgári kezdeményezés felkarolásával nyert az RMDSZ: az autonómia és a kettős állampolgárság szorgalmazásával. Tőkés szerint bársonyos visszarendeződés folyik Romániában. Tőkés Lászlót és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségét az okt. 22-i közgyűlés egy híján újraválasztotta. A generális direktori tisztet ellátó Gellért Gyula, érmelléki esperes helyett Csomay Árpád, biharszentjánosi lelkipásztor látja el a jövőben ezt a feladatot. /Balla Tünde: Püspöki beiktató Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2006. április 4.

Hajdu Géza nagyváradi színművész április 2-án, vasárnap ünnepelte pályakezdésének 35. évfordulóját a Szigligeti Társulat Rideg Sándor-Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiájának színrevitelével. A Pinczés István rendezte nagy sikerű előadást követően a társulat tagjai, barátok üdvözölték a 161. bemutatóját maga mögött tudó Hajdu Gézát. Mag István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője barátként üdvözölte az ünnepeltet, s beszédében utalt a tavalyi kisvárdai színházi fesztiválra, amikor Hajdu életműdíjban részesült. A nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester, majd szülőfaluja, Biharszentjános képviselői köszöntötték, felajánlva neki a díszpolgári címet. /Pap Melinda: Egy boldog ember. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2006. október 29.

A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

lapozás: 1-9