Udvardy Frigyes - A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006

udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006

talĂĄlatszĂĄm: 30 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30

HelymutatĂł: Bonyha

1996. december 18.

Bonyha kĂśzsĂŠg mĂşltjĂĄt a helybeli BenczĂŠdi Albert tiszteletes kutatja, kĂŠziratban van monogrĂĄfiĂĄja, kĂĄr, hogy nem jelent meg, ĂĄllapĂtotta meg BĂśgĂśzi Attila. BonyhĂĄhoz tatozik egy kicsi falu, BernĂĄd, ma mĂĄr csak nĂŠhĂĄny hĂĄz jelzi az egykori falut. ReformĂĄtus temploma is volt, mely a hĂĄborĂşban megsĂŠrĂźlt. MindĂśssze 25 fĹre fogyatkozott 1945-re a lĂŠlekszĂĄm, ezĂŠrt engedĂŠlyt kaptak, hogy lebontsĂĄk a templomot. IdĂŠn aug. 6-ĂĄn emlĂŠktĂĄblĂĄt ĂĄllĂtottak a templom helyĂŠre: "E helyen ĂĄllt a bernĂĄdi ref. templom 1735-1945". Bonyha reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠge elhatĂĄrozta, hogy a kĂśrnyĂŠk tanulni vĂĄgyĂł ifjainak otthont ĂŠpĂt. EzĂŠrt nyĂlt levĂŠllel fordultak mindazokhoz, akik segĂteni tudnak, hogy kĂśrnyĂŠk falvaiban ĂŠlĹ magyar gyermekeket ĂśsszegyĹąjtsĂŠk, biztosĂtsĂĄk szĂĄmukra az anyanyelvĹą oktatĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠt. /BĂśgĂśzi Attila: A segĂtsĂŠg lehet: pĂŠnzbeli vagy ĂŠpĂtĹanyag. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

1999. augusztus 16.

Megjelent PĂŠterfy LĂĄszlĂł KibĂŠd ĂŠs egyhĂĄza /Infopress, SzĂŠkelyudvarhely/ cĂmĹą nagymonogrĂĄfiĂĄja. A Nagykenden ĂŠlĹ szerzĹhĂśz benĂŠzett BĂĄlint MĂłzes, amikor ĂŠppen hazaĂŠrkezett a moldvai KlĂŠzsĂŠrĹl vagy SzabĂłfalvĂĄrĂłl, PusztinĂĄrĂłl, ahol akkoriban talĂĄn tĂzezredszer jĂĄrt. PĂŠterfy LĂĄszlĂł a nyolcvankilencedik esztendejĂŠt tapossa, ĂŠs negyven ĂŠven ĂĄt reformĂĄtus lelkĂŠszkĂŠnt szolgĂĄlt. PĂŠterfy LĂĄszlĂł mĂĄr tĂśbb telepĂźlĂŠs monogrĂĄfiĂĄjĂĄt elkĂŠszĂtette. Ăgy SiklĂłd (1957), BalavĂĄsĂĄr, Gyulakuta (1960), HĂŠderfĂĄja (1975), Bonyha (1976), Nagy- ĂŠs Kiskend (1978), vĂŠgĂźl pedig szĂźlĹfaluja, NyĂĄrĂĄdselye monogrĂĄfiĂĄjĂĄt. /OlĂĄh IstvĂĄn: KibĂŠdi krĂłnika. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 16./

2000. november 20.

Nov. 18-ĂĄn, szĂźletĂŠsĂŠnek (1700. nov. 25) 300. ĂŠvfordulĂłjĂĄn Ărva Bethlen Kata ĂźnnepsĂŠget tartottak szĂźlĹhelyĂŠn, a Maros megyei Bonyha kĂśzsĂŠgben. Dr Csiha KĂĄlmĂĄn pĂźspĂśk hirdetett igĂŠt. Dr. Tonk SĂĄndor tĂśrtĂŠnĂŠsz tartott elĹadĂĄst Ărva Bethlen KatĂĄrĂłl, majd dr. BuzogĂĄny DezsĹ teolĂłgiatanĂĄr a XVIII. szĂĄzadi egyhĂĄzi ĂŠletrĹl ĂŠrtekezett. A helybĂŠli Bethlen-kastĂŠlyban a bonyhai szĂźletĂŠsĹą KĂĄntor Zita textilmĹąvĂŠsz alkotĂĄsaibĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. /Ărva Bethlen Kata ĂźnnepsĂŠg. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 20./

2000. november 28.

TĂśbbet temetnek BonyhĂĄn, Ărva Bethlen Kata szĂźlĹfalujĂĄban, mint ahĂĄnyat keresztelnek - mondta DĂŠnes ElĹd fiatal lelkipĂĄsztor, aki immĂĄr kĂŠt ĂŠve szolgĂĄl a Kis-KĂźkĂźllĹ menti faluban. Jelenleg Bonyha kĂśzsĂŠgkĂśzpont, Ăśsszesen hĂŠt telepĂźlĂŠs tartozik hozzĂĄ: BernĂĄd, GĂłgĂĄn, GĂłgĂĄnvĂĄralja, Leppend, DĂĄnyĂĄn, JĂśvedics ĂŠs Kund. LakossĂĄgĂĄnak negyven szĂĄzalĂŠka magyar nemzetisĂŠgĹą, harminc-harminc szĂĄzalĂŠka romĂĄn ĂŠs roma. A reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg hatszĂĄz lĂŠlekkel szĂĄmol, ĂŠs ahogy DĂŠnes ElĹd lelkipĂĄsztor elmondja, templomba jĂĄrĂł nĂŠp lakja BonyhĂĄt. A munkanĂŠlkĂźlisĂŠg itt is gond. A falubĂłl szĂĄmosan ingĂĄztak DicsĹszentmĂĄrtonba, az ottani gyĂĄrakba, de az ipar hanyatlĂĄsĂĄval sokan ĂltalĂĄban egy gyereket nevelnek csalĂĄdonkĂŠnt, ritkĂĄbb esetben kettĹt. Ez az arĂĄny az iskola magyar tannyelvĹą osztĂĄlyainak a megmaradĂĄsĂĄt is veszĂŠlyezteti. Az elemiben mĂĄr csak Ăśsszevont tanĂtĂĄs folyik, idĂŠn mĂĄr nagy nehĂŠzsĂŠgek ĂĄrĂĄn indult az ĂśtĂśdik osztĂĄly, ugyanis hiĂĄnyzott a tĂzes lĂŠtszĂĄm, amely a magyar tannyelvĹą osztĂĄly lĂŠtjogosultsĂĄgĂĄt tĂśrvĂŠnyileg biztosĂtja. Bethlen Kata szĂźletĂŠsĂŠnek 300. ĂŠvfordulĂłjĂĄn BonyhĂĄn Ăźnnepi istentisztelettel, tĂśrtĂŠnelmi tĂĄrgyĂş elĹadĂĄsokkal, kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti kiĂĄllĂtĂĄssal, kĂłrushangversennyel tisztelegtek emlĂŠke elĹtt. Tonk SĂĄndor tĂśrtĂŠnĂŠsz a nagyasszony korĂĄrĂłl, ĂŠletĂŠrĹl ĂŠs tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl tartott elĹadĂĄst, BuzogĂĄny DezsĹ teolĂłgiatanĂĄr a 18. szĂĄzad egyhĂĄzi ĂŠletĂŠrĹl, a reformĂĄciĂłrĂłl beszĂŠlt. KĂĄntor Zita bonyhai szĂźletĂŠsĹą, MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠlĹ fiatal kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz az ĂŠvfordulĂłn a helybĂŠli Bethlen-kastĂŠlyban ĂĄllĂtotta ki alkotĂĄsait. RemĂŠlhetĹleg mĂĄr jĂśvĹre megvalĂłsul a szĂłrvĂĄnykollĂŠgium, amelynek cĂŠlja, hogy BonyhĂĄn jĂĄrhassanak iskolĂĄba a magyar gyermekek, ĂŠs a reformĂĄtus egyhĂĄz ĂŠs a falukĂśzĂśssĂŠg ĂĄltal ĂŠpĂtett vendĂŠghĂĄzban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujĂĄban. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), nov. 28./

2000. november 28.

2000. szeptember 30.

IdĂŠn kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi SzilĂĄgy TĂĄrsasĂĄg az egyhĂĄzzeneszerzĹi versenyt, Ăśt versenykategĂłriĂĄban, magyar nyelven megĂrt mĹąvekre: orgona- vagy zongorakĂsĂŠretes dallal, gitĂĄrkĂsĂŠretes dallal, gyermekkarokkal, egynemĹą karokkal ĂŠs vegyes karokkal lehetett rĂŠszt venni a versenyen. IdĂŠn hĂŠt mĹą ĂŠrkezett a versenyre ErdĂŠlybĹl ĂŠs MagyarorszĂĄgrĂłl. IdĂŠn - ellentĂŠtben eddigi versenyekkel - minden kategĂłriĂĄban szĂźlettek elsĹ dĂjak. Zongora-, illetve orgonakĂsĂŠretes dalok kategĂłriĂĄban GĂĄspĂĄr Attila: HĂĄrom zsoltĂĄr c. mĹąve kapta az elsĹ dĂjat. A gitĂĄrkĂsĂŠretes dalok csoportjĂĄban a budapesti Markovich Judit Ăj magyar MĂĄria siralom c. Magyari Lajos versĂŠre szĂźletett versenymĹąve lett az elsĹ. HorvĂĄth BarnabĂĄs SzegedrĹl kĂźldte a gyermekkarok kategĂłriĂĄjĂĄban elsĹ dĂjas mĹąvĂŠt A kis JĂŠzus aranyalma cĂmmel. Az egynemĹą karok csoportjĂĄban egy elsĹ dĂjas nĹi kart kĂźldĂśtt CsobĂĄn Gyula Endre Gyermekkori karĂĄcsonyunk cĂmmel. A vegyes karok kategĂłriĂĄjĂĄban hĂĄrom dĂj szĂźletett: CsobĂĄn Gyula Endre-SzabĂł LĹrinc NyĂĄr cĂmĹą mĹąve elsĹ dĂjas lett. MĂĄsodik dĂjat kapott a PĂŠcselyi KirĂĄly Imre ĂŠneke cĂmmel ZilahrĂłl bekĂźldĂśtt versenymĹą, melynek szerzĹje GĂĄspĂĄr Attila, ĂŠs harmadik dĂjas lett a BonyhĂĄrĂłl ĂŠrkezett Ăn vagyok az Ăr c. mĹą, amelynek szerzĹje DĂŠnes ElĹd. A verseny dĂjait a XI. Zilahi NemzetisĂŠgi FesztivĂĄlon osztjĂĄk ki oktĂłber 15-ĂŠn, a rĂłmai katolikus templomban. /AdorjĂĄn KĂĄlmĂĄn: ZeneszerzĹverseny. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), szept. 30./

2001. ĂĄprilis 19.

A SeprĹdi JĂĄnos NemzetkĂśzi KĂłrusszĂśvetsĂŠg TĂz ĂŠv a magyar karĂŠneklĂŠs szolgĂĄlatĂĄban cĂm alatt kĂŠszĂti elĹ ez ĂŠvi rendezvĂŠnyeit ErdĂŠlyben ĂŠs MagyarorszĂĄgon. MegtartjĂĄk a kilencvenĂŠves marosszentgyĂśrgyi kĂłrus ĂźnnepĂŠt. Ăprilis 28-ĂĄn Fogarason lesz kĂłrustalĂĄlkozĂł. MĂĄjus 19-ĂŠn NyĂĄrĂĄdszereda lĂĄtja vendĂŠgĂźl az Ăşjabb talĂĄlkozĂł dalosait, mĂĄjus 26-ĂĄn pedig KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely. A Zengjen hĂĄlaĂŠnek egyhĂĄzzenei kĂłrustalĂĄlkozĂłt tizedik alkalommal rendezik, jĂşnius 2-ĂĄn SzĂĄszrĂŠgenben. JĂşnius 10-ĂŠn szenthĂĄromsĂĄgvasĂĄrnapi kĂłrustalĂĄlkozĂł MarosvĂĄsĂĄrhelyen. JĂşnius 26-30. kĂśzĂśtt a Collegium Hungaricummal kĂśzĂśsen vesznek rĂŠszt a szĂśvetsĂŠg kĂłrusai a Magyar KĂłrusok VilĂĄgtalĂĄlkozĂłjĂĄn, Debrecenben. JĂşnius 28-ĂĄn lesz a SĂĄrrĂŠtudvari kĂłrustalĂĄlkozĂł, jĂşlius 21-ĂŠn az AlsĂł-, FelsĹszentmihĂĄlyi kĂłrustalĂĄlkozĂł. Augusztus 20-ĂĄn a fĂŠnypont: az EzertagĂş KĂłrus fellĂŠpĂŠse Budapesten. Szeptember 1-jĂŠn kĂłrustalĂĄlkozĂł BonyhĂĄn; szeptember 29.- oktĂłber 1. kĂśzĂśtt kĂłrustalĂĄlkozĂł MarosvĂĄsĂĄrhelyen, decemberben kĂśzgyĹąlĂŠs. VĂŠgĂźl karĂĄcsonyi hangversenyek leszek a kĂłrusok szĂŠkhelyein. /TĂzĂŠves dalos szĂśvetsĂŠg. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), ĂĄpr. 19./

2001. jĂşnius 13.

JĂşn. 2-ĂĄn, pĂźnkĂśsd szombatjĂĄn SzĂĄszrĂŠgenben a fĹtĂŠren zĂĄszlĂłikkal gyĂźlekeztek a X. talĂĄlkozĂłra ĂŠrkezĹ kĂłrusok ĂŠs a vĂĄros fĂşvĂłszenekarĂĄnak kĂsĂŠretĂŠvel vĂŠgigvonultak a fĹĂşton a reformĂĄtus templomig. Ăvek Ăłta kĂŠszĂźltek a felvonulĂĄsra, de erre a vegyes lakossĂĄg miatt nem volt lehetĹsĂŠgĂźk. Most a vĂĄros ĂśnkormĂĄnyzata ĂŠs rendĹrsĂŠgi hivatala adott engedĂŠlyt erre. Sok kĂłrus volt jelen. A hĂĄzigazdĂĄk kĂłrusai, a Liliom Vegyes Kar ĂŠs a nĹszĂśvetsĂŠg most alakult nĹi kĂłrusa, MarosszentgyĂśrgy reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠgĂŠnek vegyes kara, AbafĂĄja kis kĂłrusa, KĂźkĂźllĹbonyha reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠgi vegyes kara elsĹ alkalommal szerepelt, DicsĹszentmĂĄrton Sipos Domokos Vegyes Kara, DisznajĂł ifjĂşsĂĄgi kĂłrusa, MagyarrĂŠgen reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠgĂŠnek vegyes kara, Marosfelfalu nĹi kara, a marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂłrusok /SzabadsĂĄg utcai reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg HozsĂĄnna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "EvangĂŠlium" vegyes kara/, NyĂĄrĂĄdszeredĂĄrĂłl a Bocskai IstvĂĄn NĹi Kar, a parajdi reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg vegyes kara, RadnĂłtfĂĄja kĂłrusa, SzĂŠkelyudvarhely BalĂĄzs Ferenc vegyes kara, a szovĂĄtai Intermezzo nĹi kamarakĂłrus, a szovĂĄtai reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg vegyes kara, Udvarfalva reformĂĄtusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a SeprĹdi JĂĄnos KĂłrusszĂśvetsĂŠg elnĂśke a rendezvĂŠnyen elmondta, hogy tĂz ĂŠvvel ezelĹtt egy NyĂĄrĂĄd menti kis kĂśzsĂŠgbĹl indult el a kĂłrusszĂśvetsĂŠg megalakĂtĂĄsa, amely azĂłta a KĂĄrpĂĄt-medence kĂłrusainak ĂŠs zenekarainak nemzetkĂśzi szakmai egyesĂźletĂŠvĂŠ vĂĄlt ĂŠs a mostani szĂĄszrĂŠgeni talĂĄlkozĂł nagybetĹąs Ăźnnepe az egĂŠsz magyar karĂŠneklĂŠsnek. /Tizedszerre SzĂĄszrĂŠgenben. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jĂşn. 13./

2001. augusztus 14.

A magyar ĂĄllamisĂĄg ezerĂŠves fennĂĄllĂĄsĂĄt kĂśszĂśntĹ-ĂźnneplĹ rendezvĂŠnyeket az aug. 15-i esztergomi ĂźnnepsĂŠg zĂĄrja. A magyarsĂĄg, MagyarorszĂĄg mellett, a kĂśrnyezĹ ĂĄllamokhoz tartozva, nemzetrĂŠszkĂŠnt ĂŠlte meg az esemĂŠnysorozatot. E nemzetrĂŠsznek tovĂĄbbi ĂŠletkĂŠpessĂŠge fĂźgg attĂłl is, hogy kĂŠpesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelĹ nemzettudatot kialakĂtani. A rendezvĂŠnyek vĂŠgĂŠn Dr. SzabĂł MiklĂłs kitĂŠrt a falutĂśrtĂŠnet-ĂrĂĄs idĹszerĹą kĂŠrdĂŠseire. 1992-ben PĂĄl-Antal SĂĄndor kiadta Backamadaras 600 ĂŠve c. kĂśtetet, illetve Nagy GĂŠza, akkori sĂĄromberki lelkipĂĄsztor, BerekmĂŠri D. IstvĂĄn, Tonk SĂĄndor ĂŠs dr. SzabĂł MiklĂłs megĂrtĂĄk a SĂĄromberke 1319-1994 c. kĂśtetet, mĂĄs helysĂŠgekben is elindult az ĂŠrdeklĹdĂŠs az erdĂŠlyi falu, a szĂźlĹfalu tĂśrtĂŠneti mĂşltja irĂĄnt. KiemelkedĹ szellemi alkotĂłmĹąhely PĂŠterfy LĂĄszlĂł lelkipĂĄsztorĂŠ, aki egyhĂĄz- ĂŠs falutĂśrtĂŠnet sajĂĄtos ĂśtvĂśzetĂŠben mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni BalavĂĄsĂĄr, Bonyha, Gyulakuta, HĂŠderfĂĄja, Kend, KibĂŠd ĂŠs SiklĂłd tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄt. - A nĂŠhĂĄny oldalas kiadvĂĄnyoktĂłl kezdve a tĂśbb szĂĄz oldalasig, az alĂĄbbi falvakrĂłl jelentek meg "falumonogrĂĄfiĂĄk" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ăkosfalva, BĂłlya, CsittszentivĂĄn, DisznajĂł, KibĂŠd (nem a PĂŠterfy LĂĄszlĂł ĂrĂĄsa), MezĹkĂślpĂŠny, MezĹpanit, MezĹsĂĄmsond, Nagyernye, NyĂĄrĂĄdszereda, PĂłka, Rava, Szederjes, SzĂŠkelycsĂłka, Tancs. A nem szakember, vagyis mĹąkedvelĹ falutĂśrtĂŠnet-kutatĂłi gĂĄrda ma mĂĄr igen nagyszĂĄmĂş mind Maros megyĂŠben, mind mĂĄs vidĂŠkeken. A mĹąkedvelĹ tĂśrtĂŠnĂŠszek nem rendelkeznek kellĹ tudomĂĄnyos felkĂŠszĂźltsĂŠggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudjĂĄk, mi a falumonogrĂĄfia ĂŠs mi a falutĂśrtĂŠnet. SzabĂł MiklĂłs azt tanĂĄcsolta, hogy kutassĂĄk a szĂźlĹfalu tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄt, de nagyobb gonddal, alapossĂĄggal. /Dr. SzabĂł MiklĂłs: A falutĂśrtĂŠnetrĹl a millenniumi ĂŠv vĂŠgĂŠn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 14./

2001. szeptember 3.

Szept. 2-ĂĄn SzĂĄszbonyhĂĄn, a reformĂĄtus templomban tartottĂĄk az egyhĂĄzzenei talĂĄlkozĂłt. DĂŠnes ElĹd reformĂĄtus lelkĂŠsz nyolc egyĂźttest ĂŠs karnagyĂĄt -szĂŠkelyudvarhelyi SzĂŠkely Dalegylet fĂŠrfikara (KovĂĄcs LĂĄszlĂł); aranyosegerbegyi reformĂĄtus vegyes kar (BalĂĄzs GyĹzĹ BalĂĄzs); kisbĂĄcsi reformĂĄtus vegyes kar (PĂŠter CsabĂĄnĂŠ SĂłgor Ăva); dicsĹszentmĂĄrtoni Sipos Domokos kĂłrus (DĂŠnes ElĹd); sepsibodoki reformĂĄtus vegyes kar (DĂŠnes Csaba); marosvĂĄsĂĄrhelyi Hozsanna kĂłrus (SzĂĄsz MĂĄria valamint a bonyhai reformĂĄtus vegyeskar ĂŠs kamarakĂłrus, DĂŠnes ElĹd) - ĂźdvĂśzĂślve, a SeprĹdi JĂĄnos NemzetkĂśzi KĂłrusszĂśvetsĂŠg elnĂśkĂŠt, Nagy Ferencet, alelnĂśkĂŠt, HajdĂł KĂĄrolyt, dr. Kakassy SĂĄndor RMDSZ-kĂŠpviselĹt, a lelkĂŠsztĂĄrsakat ĂŠs a vendĂŠgeket is kĂśszĂśnthette. /JĂĄray Fekete Katalin: Hangok ĂŠs harangok el ne nĂŠmulhassanak! = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), szept. 3./

2001. szeptember 3.

2002. augusztus 20.

Ărvendetesen szaporodnak ErdĂŠlyben a falu-, egyhĂĄz-, iskolamonogrĂĄfiĂĄk. TalĂĄn kissĂŠ megkĂŠsve, de nem vĂŠgleg lekĂŠsve Ăślelik magukhoz az erdĂŠlyi magyar falut ĂŠs mentik az utĂĄnuk jĂśvĹknek annak tĂśrtĂŠnetĂŠt az ĂśsszefoglalĂł kĂśnyveiket szerzĹik. NagyszerĹą a monogrĂĄfiĂĄt ĂrĂłk hangyaszorgalma, sziszifuszi munkĂĄja. Anyagi gond a kĂśnyv elĹĂĄllĂtĂĄsa, kiadĂł keresĂŠse, pĂŠnzĂźgyi tĂĄmogatĂłk felkutatĂĄsa. MindezekĂŠrt tiszteleg a cikkĂrĂł a mĂĄrĂŠfalvi KovĂĄcs Piroska, a barĂĄtosi Kelemen JĂłzsef, az ĂĄrapataki LĹrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk PĂĄl, a nyĂĄrĂĄdgĂĄlfalvi Sebe Ăkos, a nyĂĄrĂĄdselyei, 92 esztendĹs PĂŠter LĂĄszlĂł reformĂĄtus tiszteletes, aki nyolc falu - KibĂŠd, HĂŠderfĂĄja, Bonyha, Kend(ek), NyĂĄrĂĄdselye, Gyulakuta, BalavĂĄsĂĄr ĂŠs SiklĂłd - egyhĂĄz- ĂŠs falutĂśrtĂŠneteit Ărta meg, tovĂĄbbĂĄ a mĂĄramarosszigeti Mazalik AlfrĂŠd, a szinĂŠrvĂĄraljai orvos-publicista-riporter ĂbrĂĄm ZoltĂĄn, Oroszhegy ĂŠlĹ lelkiismerete, MihĂĄly Tibor elĹtt. /Ferenczy L. Tibor: MonogrĂĄfiĂĄk ĂŠs ĂrĂłik. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), aug. 20./

2003. mĂĄjus 20.

GĂłgĂĄnvĂĄraljĂĄn jĂłl mĹąkĂśdĹ tĂĄmogatĂĄsi rendszer alakult ki, melynek egyik eredmĂŠnyĂŠre volt a gyĂźlekezeti hĂĄz felavatĂĄsa. A Bonyha kĂśzsĂŠghez tartozĂł, kĂśzigazgatĂĄsilag egy telepĂźlĂŠsnek szĂĄmĂtĂł GĂłgĂĄn ĂŠs VĂĄralja falukban kĂŠt reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠg mĹąkĂśdik ĂŠs kĂŠt lelkipĂĄsztort tartanak el. A 350 lelkes gĂłgĂĄnvĂĄraljai kĂśzĂśssĂŠg 1991-tĹl testvĂŠrkĂśzĂśssĂŠgi kapcsolatokat ĂĄpol egy holland egyhĂĄzkĂśzsĂŠggel. A hollandok 12 ĂŠve rendszeresen ellĂĄtogatnak a telepĂźlĂŠsre. ElĹszĂśr az iskolĂĄt renovĂĄltĂĄk, aztĂĄn a templomfal egy rĂŠszĂŠt javĂtottĂĄk. A hollandok mĹąkĂśdtetik az ĂśsztĂśndĂjprogramot: minden gĂłgĂĄnvĂĄraljai diĂĄk, aki tovĂĄbb szeretne tanulni, tĂĄmogatĂĄsban rĂŠszesĂźl. IdĂŠn 13 diĂĄk kapott ilyen jellegĹą segĂŠlyt. A holland tĂĄmogatĂłk rendszeresen ellenĹrzik, hogy adomĂĄnyaikkal valĂłban az tĂśrtĂŠnik-e, amire szĂĄntĂĄk. /Korondi Kinga: GyĂźlekezeti hĂĄzat avattak GĂłgĂĄnvĂĄraljĂĄn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), mĂĄj. 20./

2002. januĂĄr 15.

Megjelent MĂĄtyus AndrĂĄs szĂŠkelyudvarhelyi orvos Hittel, tollal, szĂvvel cĂmĹą kĂśnyve, a Kis-KĂźkĂźllĹ vĂślgye sorozat Ăşjabb kĂśtete. A kĂśnyv a 92 ĂŠves pap-tanĂĄr, monogrĂĄfus PĂŠterfy LĂĄszlĂłrĂłl szĂłl, akirĹl Egyed Ăkos azt Ărta, hogy "egyhĂĄz-, falutĂśrtĂŠnet sajĂĄtos ĂśtvĂśzetĂŠben mutatja be sikeresen BalavĂĄsĂĄr, Bonyha, HĂŠderfĂĄja, Gyulakuta, Kend, KibĂŠd, NyĂĄrĂĄdselye, SiklĂłd tĂśrtĂŠneti mĂşltjĂĄt." PĂŠterfy LĂĄszlĂł ĂŠlete tartalmas ĂŠs gazdag, ĂŠletĂştja a nyĂĄrĂĄdselyei parĂłkiĂĄtĂłl Nagyenyed, MarosvĂĄsĂĄrhely kollĂŠgiumai ĂŠs a kolozsvĂĄri reformĂĄtus teolĂłgia, az egyetem bĂślcsĂŠszkara utĂĄn falvak ĂŠs gyĂźlekezetek sorĂĄn ĂĄt vezet a mai kiskendi hĂĄzig, ĂrĂłasztalĂĄig, amely mellett 1974-es nyugdĂjaztatĂĄsĂĄtĂłl is mĂŠg oly sok munkĂĄs ĂłrĂĄt tĂśltĂśtt - munkĂĄinak megjelenĂŠse, kiadĂĄsa legcsekĂŠlyebb remĂŠnye nĂŠlkĂźl. Ugyanis csak 1989 utĂĄn nyĂlt lehetĹsĂŠg monogrĂĄfiĂĄinak kinyomtatĂĄsĂĄra. PĂŠterfy LĂĄszlĂł egyik fia, LĂĄszlĂł jĂł nevĹą szobrĂĄsz Budapesten. A szobrĂĄsz PĂŠterfy LĂĄszlĂł JĂŠkely-lĂĄnyt vett felesĂŠgĂźl. JĂŠkely ZoltĂĄn Ăprily Lajos fia volt. Az Ĺ felesĂŠge (Ăśzvegye) nem mĂĄs, mint JancsĂł Adrienne szavalĂłmĹąvĂŠsz. /B.D. [BĂślĂśni Domokos]: JĂŠkely ZoltĂĄn apatĂĄrsa. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jan. 15./

2002. januĂĄr 28.

SĂłvĂĄrad kĂśzelĂŠben van a hajdani Csombod vĂĄra, a hozzĂĄ kapcsolĂłdĂł gazdag mondaanyag egy rĂŠszĂŠt RĂĄduly JĂĄnos kĂśzĂślte (Vetettem gyĂśngyĂśt. NĂŠpkĂśltĂŠszeti tanulmĂĄnyok. SzĂŠkelyudvarhely. 1997). RĂĄduly 1998 nyarĂĄn jĂĄrt arra, amikor nĂŠhĂĄny olyan kĹtĂśmbre (sztĂŠlĂŠre) figyelte fĂśl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfĹ alakĂşak. Ezek kĂśzĂśtt egy "Ărott" kĹ is elĹbukkant, amelyen kĂŠt vĂŠsett jel lĂĄthatĂł, mind a kettĹ besorolhatĂł a szĂŠkely (magyar) rovĂĄsĂrĂĄs ĂĄbĂŠcĂŠrendszerĂŠbe. A kĂŠt jel RĂĄduly szerint monogramot takar, csalĂĄd- ĂŠs keresztnĂŠv rĂśvidĂtĂŠsei lehetnek. KĂŠrĂŠses a jelek kĹbe vĂŠsĂŠsĂŠnek az ideje. RĂĄduly JĂĄnos szerint nem kizĂĄrt, hogy a kĂŠt jelet a XV-XVII. szĂĄzadban "ĂrtĂĄk". Ezzel SĂłvĂĄrad is felsorakozott a rovĂĄsĂrĂĄst megĹrzĹ Kis-KĂźkĂźllĹ menti falvak kĂśzĂŠ. Ezek a kĂśvetkezĹk: KibĂŠd, Makfalva, Szolokma, ErdĹszentgyĂśrgy ĂŠs Bonyha. /RĂĄduly JĂĄnos: RovĂĄsjeles kĹ SĂłvĂĄradon. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jan. 26./

2002. februĂĄr 25.

Febr. 23-ĂĄn tartottĂĄk MarosvĂĄsĂĄrhelyen a Csipike mesemondĂł verseny megyei dĂśntĹjĂŠt, megĂŠrkeztek a marosvĂĄsĂĄrhelyi, szovĂĄtai, magyarkirĂĄlyfalvi, szĂĄszrĂŠgeni, makfalvi, marosvĂŠcsi, maroscsapĂłi, marosugrai, radnĂłti, vĂĄmosgĂĄlfalvi, szĂŠkelykakasdi, nyĂĄrĂĄdszeredai, beresztelki, bonyhai, szĂŠkelyberei mesemondĂł mĂĄsodik osztĂĄlyosok. A zsĹąrinek fĹtt a feje, mert szĂvĂźk szerint minden gyereket dĂjaztak volna. /(mezey): MesemondĂł vetĂŠlkedĹ a fonĂłban. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), febr. 25./

2002. ĂĄprilis 9.

PĂŠterfy LĂĄszlĂł /sz. NyĂĄrĂĄdselye, 1910/ reformĂĄtus lelkĂŠsz tĂśrtĂŠnelem?fĂśldrajz szakos tanĂĄri kĂŠpesĂtĂŠst szerzett. 1942-tĹl nyugdĂjba vonulĂĄsĂĄig, 1974-ig Nagykenden szolgĂĄlt. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş alatt ĂŠs utĂĄn pedagĂłgusi feladatokat is vĂĄllalt. EgyhĂĄz- ĂŠs falutĂśrtĂŠneti kutatĂĄsait mĂĄr a harmincas ĂŠvekben elkezdte, de a ?89-es politikai vĂĄltozĂĄsok elĹtt nem jelenhettek meg munkĂĄi. 2000-ben ĂŠs 2001-ben a millennium tiszteletĂŠre sorozatban lĂĄttak napvilĂĄgot falumonogrĂĄfiĂĄi, szĂĄm szerint nyolc. PĂŠterfy LĂĄszlĂł, most is dolgozik, Makfalva monogrĂĄfiĂĄjĂĄt ĂĄllĂtja Ăśssze. NegyvenĂśt esztendeje SiklĂłddal kezdte a falumonogrĂĄfia ĂrĂĄsĂĄt, majd pĂĄrhuzamosan gyĹąjtĂśtte az anyagot a BalavĂĄsĂĄrrĂłl ĂŠs GyulakutĂĄrĂłl ĂŠs KibĂŠdrĹl. MegĂrta szĂźlĹfaluja NyĂĄrĂĄdselye monogrĂĄfiĂĄjĂĄt, aztĂĄn jĂśtt a Kend(ek)-rĹl szĂłlĂł kĂśtet. VĂŠgĂźl szintĂŠn pĂĄrhuzamosan vĂŠgzett gyĹąjtĹ- ĂŠs kutatĂłmunka eredmĂŠnyekĂŠnt megszĂźletett Bonyha ĂŠs HĂŠderfĂĄja monogrĂĄfiĂĄja is. 1994-ben MĂĄtyus AndrĂĄs, MĂĄtyus MihĂĄly ĂŠs BĂĄlint MĂłzes felkĂŠrĂŠsĂŠre nekilĂĄtott az anyagok aktualizĂĄlĂĄsĂĄhoz. A kĂśtetek kiadĂĄsa az Ĺ kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂźk ĂŠs tĂĄmogatĂĄsuk nĂŠlkĂźl nem tĂśrtĂŠnhetett volna meg. /SzentgyĂśrgyi LĂĄszlĂł: Nem csak hittel, tollal is. BeszĂŠlgetĂŠs PĂŠterfy LĂĄszlĂł nyugalmazott lelkĂŠsszel, falumonogrĂĄfia-ĂrĂłval. = ErdĂŠlyi NaplĂł (NagyvĂĄrad), ĂĄpr. 9./

2004. ĂĄprilis 14.

TĂśbb szĂĄz hektĂĄrnyi termĹfĂśldet ĂśntĂśtt el a Maros ĂĄpr. 11-ĂŠn, MaroscsapĂł ĂŠs RadnĂłt kĂśzelĂŠben. A Kis-KĂźkĂźllĹ ĂĄradĂĄsa miatt leomlott a Bonyha ĂŠs HĂŠderfĂĄja kĂśzĂśtti hĂd egyik hĂdfĹje. TĂśbb hektĂĄr legelĹ kerĂźlt vĂz alĂĄ a hĂŠtfĹre virradĂł ĂŠjszakĂĄn Hargita megyĂŠben is, ahol kiĂśntĂśtt a Maros. /KilĂŠptek medrĂźkbĹl az erdĂŠlyi folyĂłk. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), ĂĄpr. 14./

2004. jĂşlius 23.

Az AlsĂł Kis-KĂźkĂźllĹ menti Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠge (ALKISZ) idĂŠn negyedik alkalommal szervezett ĂdĂĄmoson szĂłrvĂĄnytĂĄbort. MĂg elsĹ ĂŠvben csupĂĄn 40 helyi gyereknek biztosĂtottak vakĂĄciĂłt, idĂŠn mĂĄr 180 IV-VIII. osztĂĄlyost fogadtak. Az egyetemistĂĄkbĂłl, fiatal tanĂĄrokbĂłl ĂĄllĂł ALKISZ elĹdleges cĂŠlja: a tĂśbbnyire szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹ magyar diĂĄkok kĂśzĂśtti kapcsolatok kialakĂtĂĄsa. JĂşlius vĂŠgĂŠtĹl a vĂĄmosgĂĄlfalviak, dĂŠsfalviak, szĂĄszcsĂĄvĂĄsiak, magyarsĂĄrosiak, hĂŠderfĂĄjiak, kĂźkĂźllĹszĂŠplakiak, bonyhaiak ĂŠs bethlenszentmiklĂłsiak tĂĄboroznak. A gyerekek a nĂŠpmĹąvĂŠszetrĹl, a hagyomĂĄnyokrĂłl ĂŠs a magyar helyesĂrĂĄsrĂłl hallgathatnak elĹadĂĄsokat. /(simon): Folyamatosan bĹvĂźl az ĂĄdĂĄmosi szĂłrvĂĄnytĂĄbor. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), jĂşl. 23./

2004. jĂşlius 28.

JĂşl. 26-tĂłl a vĂĄmosgĂĄlfalvi, dĂŠsfalvi, szĂĄszcsĂĄvĂĄsi, magyarsĂĄrosi, hĂŠderfĂĄji, kĂźkĂźllĹszĂŠplaki, bonyhai ĂŠs bethlenszentmiklĂłsi IV-VIII. osztĂĄlyos gyerekeket fogadja ĂdĂĄmoson a szĂłrvĂĄnytĂĄbor, melyre az AlsĂł Kis-KĂźkĂźllĹ menti Magyar IfjĂşsĂĄgi Szervezetek SzĂśvetsĂŠge (ALKISZ) szervezĂŠsĂŠben idĂŠn negyedik alkalommal kerĂźl sor. A gyerekek a nĂŠpmĹąvĂŠszetrĹl, hagyomĂĄnyainkrĂłl, az egĂŠszsĂŠges tĂĄplĂĄlkozĂĄsrĂłl, a magyar helyesĂrĂĄsrĂłl hallgathatnak elĹadĂĄsokat, majd kĂŠzmĹąves-tevĂŠkenysĂŠgek, helyesĂrĂĄsi vetĂŠlkedĹk sorĂĄn ĂŠletbe is Ăźltethetik a tanultakat. /SzĂłrvĂĄnytĂĄbor ĂdĂĄmoson. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 28./

2004. november 24.

Nov. 20-ĂĄn BonyhĂĄn a tanfelĂźgyelĹsĂŠg ĂŠs a TanĂtĂłk HĂĄza kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre emlĂŠkeztek arra, hogy 250 ĂŠve jelent meg a helysĂŠg egykori hĂres nagyasszonya, Ărva Bethlen Kata ĂnĂŠletĂrĂĄsa. A SoĂłs Katalin szaktanfelĂźgyelĹ szervezte rangos megemlĂŠkezĂŠsen alig lehetett befĂŠrni a Kis-KĂźkĂźllĹ AlapĂtvĂĄny igyekezete nyomĂĄn lĂŠtesĂźlt szĂłrvĂĄny oktatĂĄsi kĂśzpontba. Dr. Kakassy SĂĄndor, a Kis-KĂźkĂźllĹ AlapĂtvĂĄny elnĂśke elĹadĂĄsĂĄt a bonyhai ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄsok mĹąsora elĹzte meg. Ărva Bethlen Kata telepĂźlĂŠse a magyar kultĂşra fellegvĂĄra volt hosszĂş idĹn keresztĂźl, most meg a kĂśrnyĂŠken vĂŠgveszĂŠlyben a magyar anyanyelvi oktatĂĄs, figyelmeztetett az elĹadĂł. A rendezvĂŠny legmaradandĂłbb ĂŠlmĂŠnyĂŠt Farkas Ibolya szĂnmĹąvĂŠsznĹ nyĂşjtotta, aki huszonĂśt ĂŠvvel ezelĹtt jĂĄtszotta nagy sikerrel itthon ĂŠs szerte Nyugat-EurĂłpĂĄban Kocsis IstvĂĄn Ărva Bethlen KatĂĄrĂłl Ărt monodrĂĄmĂĄjĂĄt. Most tĂśmĂśrĂtett vĂĄltozatban szĂłlaltatta meg az ĂrĂł veretes szavait. Ezen a napon megnyĂlt KolumbĂĄn KĂĄntor Zita BonyhĂĄn szĂźletett fiatal marosvĂĄsĂĄrhelyi textilmĹąvĂŠsznĹ kiĂĄllĂtĂĄsa. A pedagĂłgusvendĂŠgek megismerkedhettek a bonyhai ĂĄltalĂĄnos iskola nemrĂŠg felavatott dokumentĂĄciĂłs kĂśzpontjĂĄval. /N. M. K.: Ărva Bethlen KatĂĄra emlĂŠkeztek. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), nov. 24./

2005. ĂĄprilis 4.

Ăprilis 2-ĂĄn felszenteltĂŠk DĂĄnyĂĄn reformĂĄtus templomĂĄt. A Bonyha kĂśzsĂŠghez tartozĂł kis telepĂźlĂŠshez vezetĹ gĂśrĂśngyĂśs Ăşt, a falu bejĂĄratĂĄnĂĄl hiĂĄnyzĂł helysĂŠgnĂŠvtĂĄbla nem akadĂĄlyozta meg az elszĂĄrmazottakat, hogy hazatĂŠrjenek, s rĂŠszt vegyenek a tĂśbb mint szĂĄzĂŠves reformĂĄtus templom ĂĄltalĂĄnos felĂşjĂtĂĄsĂĄnak ĂźnnepsĂŠgĂŠn. A szĂŠpen rendbe tett templomban SzĂŠkely AndrĂĄs esperese hirdette az igĂŠt. DĂĄnyĂĄn faluban az elmĂşlt negyven ĂŠvben felĂŠre csĂśkkent a reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠg szĂĄma, jelenleg 140 fĹs. TakĂĄcs Albert dĂĄnyĂĄni lelkipĂĄsztor a telepĂźlĂŠs, a templom tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl beszĂŠlt. /Simon VirĂĄg: Ha ĂśsszetĂśrnek is hĂdjainkâŚ = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), ĂĄpr. 4./

2005. ĂĄprilis 14.

ĂlĹ kapcsolat van Maros megye kĂśzsĂŠgei, vĂĄrosai ĂŠs a moldvai csĂĄngĂł falvak lakĂłi kĂśzĂśtt. 1990 Ăłta 1381 gyermek vett rĂŠszt Maros megyei telepĂźlĂŠsen szervezett nyĂĄri tanulĂłtĂĄborban. Ărdemes kiemelni a rĂŠgeni rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄniĂĄt, az erdĹcsinĂĄdi SzucsĂĄki AlapĂtvĂĄnyt, a maroskeresztĂşri ĂŠs marosszentgyĂśrgyi rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄniĂĄkat, ahol hosszĂş ĂŠvek sorĂĄn 40-50 gyermek vesz rĂŠszt a nyĂĄri tĂĄborokban. De volt tĂĄbor JobbĂĄgyfalvĂĄn, BonyhĂĄn, Backamadarason, MezĹpanitban, ErdĹszentgyĂśrgyĂśn, NyĂĄrĂĄdmagyarĂłson, MĂĄrkodon, SelyĂŠben, DemĂŠnyhĂĄzĂĄn, CsittszentivĂĄnyon ĂŠs Holtmaroson. MarosvĂĄsĂĄrhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezeltĂŠk a MoldvĂĄbĂłl ĂŠrkezetteket. Sok csalĂĄd ĂŠs szervezet adomĂĄnyozott kĂśnyveket a hazatĂŠrĹ gyermekeknek, illetve a KlĂŠzse-Szeret AlapĂtvĂĄny kĂśnyvtĂĄrĂĄnak. Az emlĂŠkezetes ĂĄrvĂz alkalmĂĄval tĂśbb teherautĂł ĂŠlelmet, ruhĂĄt stb. vittek a kĂĄrosult csĂĄngĂłmagyar ĂŠs mĂĄs nemzetisĂŠgĹą moldvaiaknak. /Czellecz JenĹ, a csĂĄngĂłbizottsĂĄg nevĂŠben: Maros megye 15 ĂŠve felkarolja a csĂĄngĂłĂźgyet. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), ĂĄpr. 14./

2005. augusztus 31.

A kilencvenedik ĂŠvĂŠn tĂşl levĹ PĂŠterffy LĂĄszlĂł nyugdĂjas reformĂĄtus lelkĂŠsz Kend elismert szemĂŠlyisĂŠge, kilenc monogrĂĄfia szerzĹje. A teolĂłgiĂĄval pĂĄrhuzamosan tĂśrtĂŠnelem-fĂśldrajz szakot is vĂŠgzett az egyetemen. KutatĂĄsainak forrĂĄsa az egyhĂĄzi iratok voltak, minden egyhĂĄzkĂśzsĂŠg megĹrzi rĂŠgi iratait, sokszor ĂŠvszĂĄzadokra visszamenĹleg, Ăgy âcsakâ fĂśl kell azokat kutatni. KutatĂłmunkĂĄt vĂŠgzett a levĂŠltĂĄrakban. MegĂrta NyĂĄrĂĄdselye tĂśrtĂŠnetĂŠt. 1942-ben hĂvtĂĄk Nagykendre, ahol folytatta a kutatĂłmunkĂĄt. A monogrĂĄfiaĂrĂĄst nyugdĂjazĂĄsa utĂĄn kezdte teljes el lendĂźlettel. Nyolc-tĂz ĂŠv munkĂĄjĂĄval kĂŠszĂźlt el Kend, Bonyha, NyĂĄrĂĄdselye, SiklĂłd, Makfalva, Gyulakuta, HĂŠderfĂĄja, KibĂŠd ĂŠs BalavĂĄsĂĄr monogrĂĄfiĂĄja, MĂĄtyus AndrĂĄs pedig kĂśnyvet Ărt rĂłla Hittel, tollal, szĂvvel â PĂŠterffy LĂĄszlĂł ĂŠletĂştja cĂmmel. /Nagy Botond: Kilenc monogrĂĄfia a nyugdĂjas ĂŠvek alatt (!). = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), aug. 31./

2005. oktĂłber 4.

OktĂłber elsejĂŠn, a zene vilĂĄgnapjĂĄn ĂśtĂśdik alkalommal rendezett Bonyha reformĂĄtus kĂśzĂśssĂŠge kĂłrustalĂĄlkozĂłt. A KĂźkĂźllĹmente falujĂĄban zsĂşfolĂĄsig megtelt a kazettĂĄs Ĺsi templom. FellĂŠpett a sĂĄromberki ReformĂĄtus Vegyes Kar, a gĂłgĂĄnvĂĄraljai ReformĂĄtus KĂłrus, a marosvĂĄsĂĄrhelyi SzabadsĂĄg Ăşti IfjĂşsĂĄgi KĂłrus, a marosvĂĄsĂĄrhelyi Hozsanna KĂłrus, a marosvĂĄsĂĄrhelyi Nagy IstvĂĄn IfjĂşsĂĄgi Vegyes Kar ĂŠs a helybeli kĂłrus. A talĂĄlkozĂł Ăśt ĂŠvvel ezelĹtt DĂŠnes ElĹd lelkipĂĄsztor- karnagy kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre jĂśtt lĂŠtre. /KovĂĄcs AndrĂĄs karnagy: V. EgyhĂĄzzenei KĂłrustalĂĄlkozĂł BonyhĂĄn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 4./

2005. oktĂłber 20.

TĂśbb Maros megyei kastĂŠlyt kĂŠrnek vissza az erdĂŠlyi magyar nemesi csalĂĄdok â KemĂŠny, Bethlen, Teleky, RhĂŠdey â leszĂĄrmazottai. Jelenleg Ăśsszesen 24 barokk vagy reneszĂĄnsz stĂlusban ĂŠpĂźlt kastĂŠlyrĂłl van szĂł, melyek jogi helyzetĂŠvel nincs tisztĂĄban sem a helyi, sem a megyei kĂśzigazgatĂĄs, tekintettel arra, hogy az ĂśrĂśkĂśsĂśk a visszatĂŠrĂtĂŠsi kĂŠrelmeket egyenesen a bĂrĂłsĂĄgoknak kĂźldtĂŠk el. A visszakĂŠrt kastĂŠlyok kĂśzĂśtt van a marosvĂŠcsi KemĂŠny-kastĂŠly, amely 1228-bĂłl szĂĄrmazik, s amelyre bĂĄrĂł KemĂŠny JĂĄnos leszĂĄrmazottai tartanak igĂŠnyt. A keresdi kastĂŠly a Bethlen csalĂĄd rezidenciĂĄja volt. A kastĂŠlyt Bethlen GĂĄbor ĂśrĂśkĂśse, a marosvĂĄsĂĄrhelyi Bethlen AnikĂł grĂłfnĹ igĂŠnyli vissza. A gernyeszegi kastĂŠlyt grĂłf Teleki LĂĄszlĂł ĂŠpĂttette. Az ĂŠpĂźlet az erdĂŠlyi ĂŠpĂtĂŠszet egyik legĂŠrdekesebb darabja, Az ĂŠpĂźletben jelenleg tĂźdĹszanatĂłrium mĹąkĂśdik. A SĂĄromberkĂŠn talĂĄlhatĂł kastĂŠlyt Teleki SĂĄmuel grĂłf ĂŠpĂtette 1769-ben. ĂrĂśkĂśsei nĂŠhĂĄny hete bejelentettĂŠk, hogy a kastĂŠlyt kĂśztulajdonba adjĂĄk majd, ĂŠs az ĂŠpĂźletbĹl csak nĂŠhĂĄny szobĂĄra tartanak igĂŠnyt szĂĄllĂĄshelyĂźl azokra az esetekre, amikor RomĂĄniĂĄba lĂĄtogatnak. SzintĂŠn visszakĂŠrik a XIX. szĂĄzadi marossĂĄrpataki Teleki-kastĂŠlyt, illetve a SzĂĄszrĂŠgen kĂśzelĂŠben lĂŠvĹ AbafĂĄjĂĄn lĂŠvĹ HuszĂĄr-kastĂŠlyt, amely 1720-ban ĂŠpĂźlt, a gĂśrgĂŠnyszentimrei kastĂŠlyt, a szentpĂĄli Haller-kastĂŠlyt, a marosgezsei BĂĄnffy-kastĂŠlyt; a mezĹzĂĄhi Ugron-kastĂŠlyt, a bĂźkkĂśrmĂŠnyesi RĂĄkĂłczi-kastĂŠlyt, a koronkai, illetve a nyĂĄrĂĄdszentbenedeki Tholdalagi-kastĂŠlyt, a backamadarasi HorvĂĄth-kastĂŠlyt, a bonyhai Bethlen-kastĂŠlyt, a magyarĂłzdi Pekri-kastĂŠlyt, a topai Bethlen-kastĂŠlyt, az erdĹszentgyĂśrgyi RhĂŠdey-kastĂŠlyt. A marosvĂĄsĂĄhelyi Tholdalagi-palotĂĄban jelenleg etnogrĂĄfiai mĂşzeum, a Teleki-hĂĄzban a Teleki KĂśnyvtĂĄr, a Kendeffy-hĂĄzban pedig a marosi bĂrĂłsĂĄg mĹąkĂśdik. A MarosvĂĄsĂĄrhelyen visszaigĂŠnyelt ingatlanok kĂśzĂśtt van a Haller-hĂĄz ĂŠs a Bornemissza-hĂĄz is. /Magyar nemesi csalĂĄdok kĂśvetelik erdĂŠlyi kastĂŠlyaikat. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 20./

2005. oktĂłber 29.

Elhunyt PĂŠterfy LĂĄszlĂł /NyĂĄrĂĄdselye, 1910. febr. 2. â Kiskend, 2005. okt. 26./ lelkĂŠsz, helytĂśrtĂŠnĂŠsz. A reformĂĄtus teolĂłgiĂĄt ĂŠs az egyetem tĂśrtĂŠnelem- fĂśldrajz szakĂĄt pĂĄrhuzamosan lĂĄtogatva igen jĂł eredmĂŠnnyel, ĂśsztĂśndĂjjal diplomĂĄzott KolozsvĂĄron. 1942â1974 kĂśzĂśtt Nagykend lelkipĂĄsztora, kĂśzben â44-ig tanĂĄr MakfalvĂĄn. NyugdĂjba vonulĂĄsakor kĂśltĂśzĂśtt a kĂśzeli Kiskendre, Ăśregkori munkĂĄssĂĄga szĂnhelyĂŠre. SzolgĂĄlta gyĂźlekezetĂŠt, gyĹąjtĂśtte szorgalmasan nĂŠpe szellemi termĂŠsĂŠnek gyĂźmĂślcseit,. ElsĹsorban azoknak a telepĂźlĂŠseknek ĂŠs egyhĂĄzaiknak a tĂśrtĂŠnetĂŠt jelentette meg, amelyekkel hosszĂş ĂŠs termĂŠkeny munkĂĄs ĂŠlete folyamĂĄn kapcsolatba kerĂźlt. Ăgy lĂĄtott napvilĂĄgot KibĂŠdrĹl, az ĹsfĂśldrĹl, NyĂĄrĂĄdselyĂŠrĹl, a szĂźlĹfalurĂłl, aztĂĄn KendrĹl, majd BonyhĂĄrĂłl, HĂŠderfĂĄjĂĄrĂłl, SiklĂłdrĂłl szĂłlĂł kĂśnyveinek sorozata. Kendi KalendĂĄriumot is Ărt, szerkesztett. KĂśnyvei nĂŠlkĂźl nem lehet megĂrni a jelzett telepĂźlĂŠsek teljes monogrĂĄfiĂĄit. PennĂĄs pap volt, kitĹąnĹ ĂŠrzĂŠkkel ismerte ĂŠs istĂĄpolta a tehetsĂŠgeket, tisztelte kor- ĂŠs eszmetĂĄrsait. HalĂĄlĂĄval ErdĂŠly 1940 utĂĄni magyar mĹąvelĹdĂŠs- ĂŠs egyhĂĄztĂśrtĂŠnetĂŠnek emblematikus szemĂŠlyisĂŠge tĂĄvozott kĂśrĂźnkbĹl. /BĂślĂśni Domokos: Elment a pennĂĄs lelkĂŠsz. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 29./

2005. november 2.

SĂĄromberkĂŠban nyĂĄron orszĂĄgos IKE-talĂĄlkozĂł volt, oktĂłber 29-ĂŠn pedig megtartottĂĄk az V. Teleki SĂĄmuel KĂłrustalĂĄlkozĂłt, melyen rĂŠszt vettek a Maros-MezĹsĂŠgi ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye gyĂźlekezeti kĂłrusai, a bonyhai ĂŠs marosfelfalusi egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek kĂłrusai, valamint a nagysĂĄrmĂĄsi fĂşvĂłszenekar. TĂśbb mint 300 vendĂŠget fogadtak a Teleki-kastĂŠly udvarĂĄn. A rendezvĂŠny hagyomĂĄnyosan a kĂłrusok felvonulĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt. A kĂłrusok zĂĄszlaik alĂĄ sorakozva vonultak be a reformĂĄtus templomba. A vendĂŠgek megtekinthettĂŠk a 2003-ban megalakult falumĂşzeumot, mely a templom szomszĂŠdsĂĄgĂĄban ĂĄll. /Nemes Csilla: EgyhĂĄzmegyei kĂłrustalĂĄlkozĂł SĂĄromberkĂŠn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), nov. 2./

2005. december 12.

KĂśzĂśssĂŠgkovĂĄcsolĂł erĹvel bĂrt az a szavalĂłverseny, melynek a mikefalvi reformĂĄtus templom adott otthont december 10-ĂŠn ĂŠs melynek kĂśzponti tĂŠmĂĄja az adventi ĂźnnepkĂśr. HarmincĂśt szavalĂł gyĹąlt Ăśssze a DicsĹszentmĂĄrton kĂśrnyĂŠki Kis-KĂźkĂźllĹ menti telepĂźlĂŠsekrĹl a TakĂĄcs lelkĂŠszhĂĄzaspĂĄr meghĂvĂĄsĂĄra. A szavalĂłversenyt ĂŠvente meg szeretnĂŠk rendezni, Ăşgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kĂśtĹdne. A versenyre benevezett ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄs diĂĄkoknak RemĂŠnyik SĂĄndor Kegyelem cĂmĹą verse mellett egy szabadon vĂĄlasztott kĂśltemĂŠnyt is magukkal kellett hozniuk. A kĂźkĂźllĹszĂŠplaki, gĂłgĂĄni, gĂłgĂĄn-vĂĄraljai, bonyhai, mikefalvi, szĂĄszcsĂĄvĂĄsi, dĂŠsfalvi, haranglĂĄbi, szĹkefalvi, dicsĹszentmĂĄrtoni, kirĂĄlyfalvi szavalĂłk Ăźnnepi hangulatot varĂĄzsoltak. /MĂŠszely RĂŠka: KarĂĄcsonyrĂłl, csillagokrĂłlâŚAdventi szavalĂłverseny MikefalvĂĄn. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), dec. 12./

lapozĂĄs: 1-30