Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1254 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1231-1254

Helymutató: Brassó

2004. június 17.

A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2004. június 17.

Ünnepélyesen felavatták az észak-erdélyi autópálya építőtelepét. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, ez alapvetően megváltoztatja Erdély közeljövőjét, illetve azoknak a régióknak a jövőjét, amelyeken az autópálya áthalad. Ez 2,5 milliárd eurós terv a legnagyobb erdélyi beruházás. Markó szerint a sztrádaterv valóra váltása az RMDSZ kitartó munkája nélkül nem lett volna lehetséges, sikerre vitelében a magyar és a román kormány szerepe is nagyon fontosnak bizonyult. Az útvonal kifejezetten szerencsés, mert Erdély fő ütőerén – Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó – halad át. A sztráda madjnem érinti a Székelyföldet, de nem szeli át, tehát ez a lehető legjobb változat. /T. Sz. Z.: A sztráda megváltoztatja Erdély jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2004. június 19.

Brassóban az író-olvasó találkozók gyakoribbá váltak, a múlt hónapban Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, jún. 10-én pedig a Mentor Kiadó belső munkatársai jöttek el, Káli Király István vezetésével. A szerzők közül eljött Bogdán László, B. Kovács András, Jánosházy György és Sebestyén. Jánosházy György a szonettjeiből olvasott fel, B. Kovács András riportkötetének (Vargabetűs idők) indítékáról beszélt, Sebestyén Mihály történész szépíróként mutatkozott be. /(Gál István): A Mentor, a jóbarát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. június 29.

Tordaszentlászlón tartják évente a Szent László napi kórustalálkozót. A rendezvény mára nemzetközivé bővült, felöleli az egész Kárpát-medence magyarságát. Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és az anyaországból is szép számban érkeztek kórusok. Jún. 26-án a helyi református templomban Orémus Zoltán /Kassa/ lelkész igehirdetésével kezdődött a találkozó, majd Szőke Zoltán helyi református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Boldizsár Zeyk Imre elmondta: „A XV. Szent László-napi kórustalálkozó alkalmából nem árt, ha számban is áttekintjük a kiteljesedő és felfelé ívelő hagyományt teremtő, a magyar közösséget formáló és erősítő kórusmozgalmunkat. Így például a tizenöt találkozóra összesen háromszázhatvan kórus és dalcsoport nevezett be Komáromtól Brassóig, Hollandiától a Vajdaságig, s több mint tizenháromezer dalos ajkán csendült fel és zendül az Istent dicsérő, közösséget formáló és lelket megújító szép magyar ének”. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: „Határtalan, éneklő magyarságot kell összehozni, hogy valamiképpen jóvátegyük azt, ami a XX. században elromlott. Éneklő magyarok, ha egy a nyelvünk, egy a lelkünk, hol a hazánk? Alattunk, felettünk, de leginkább itt benn, a szívünkben. Éneklő magyarság, határtalan nemzet, Szent László népe, így éltük túl ellenségeinket, tagadóinkat. Hát énekeljetek.” Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a tordaszentlászlói női és vegyeskar irányítója, a kórushangverseny egyik házigazdája ismertette a Művelődés műhelye által a dalosszövetség tízéves újraalakulásának tizedik évfordulója alkalmából kiadott, Gáspár Attila zenetanár-karnagy által összeválogatott zeneművekből álló kórustárat, a Szivárvány havasán címet viselő gyűjteményt. A találkozóra idén huszonhat kórus nevezett be. /Ladányi Emese Kinga: Tordaszentlászló. Dalra fel, magyar! Véget ért a XV. nemzetközi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2004. július 3.

Adorjáni Dezső Zoltánt javasolják a romániai evangélikus lutheránus egyház megüresedett püspöki székébe. A választás júl. 11-én lesz. Adorjáni Dezső Zoltán /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ bukaresti parókus lelkész, a brassói egyházmegye esperese, az evangélikus egyház püspök-helyettese. Apját, Adorjáni Dezsőt sohasem látta, egy hónappal születése előtt elragadta a halál. Apja is lelkipásztor, életét tönkretette az ’56-os forradalmat követő négyéves politikai börtön, az a testi, lelki meghurcoltatás, melyben része volt. Adorjáni Dezső Zoltán 1992 óta egyháza külügyi-ökumenikus bizottságának tagja. /Tóthpál Béla: Ismerkedés Adorjáni Dezső Zoltán püspökjelölttel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2004. július 6.

Tanítóknak szervezett három továbbképző tanfolyammal kezdődött júl. 5-én Csíkszeredában és Szovátafürdőn a magyar pedagógusok erdélyi Bolyai Nyári Akadémiája, amelyet a magyar oktatási tárca támogat, a román nyelvtanárok számára szervezett képzést pedig a román kormány mellett működő kisebbségi főosztály támogatja. Burus Siklódi Botond, a nyári akadémiát szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára elmondta: mind nagyobb igény mutatkozik a neveléslélektani és humán jellegű tanfolyamok iránt. Idén óvónőknek és tanítónőknek is szerveznek továbbképzést a számítástechnika oktatásban történő felhasználásáról. Az RMPSZ 1993-tól évente megszervezi a romániai magyar pedagógusok, valamint a Magyarországról és más, határon túli magyar területekről érkező magyar tanítók, tanárok számára a Bolyai Nyári Akadémia elnevezésű továbbképző-sorozatot. Az idén nyolc helyszínen: Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószent-miklósón, Székelyudvarhelyen, Segesváron és Marosvásárhelyen – összesen 32 tanfolyamot szerveznek, mintegy 900 hallgató és 150 előadó részvételével. Az előadók 60 százaléka Magyarországról érkezik. /Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2004. július 7.

Az országépítő Szent István alapította templomok és települések népe szövetségbe tömörülve tartja évente találkozóit (idén Marosszentkirály lesz a házigazda augusztus elején), az országvédő Szent László király nevét őrző közösségek is egybe forrva ünneplik a nemzet megmaradását "Szent Lászlós" találkozóikon. – A Tordaszentlászlói Napok évről évre vonzóbbak. A XV. Szent László-napi kórustalálkozón idén közel harminc dalkar lépett fel. Az eddigi tizenöt találkozón összesen 360 kórus és dalcsoport nevezett be Komáromtól Brassóig, Hollandiától a Vajdaságig. /B. D.: Szent László pénzei. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2004. július 8.

Mózes Árpád evangélikus lutheránus püspök nyugdíjba vonult, esedékessé vált az új püspök megválasztása. Mózes Árpád távozása óta az egyházfői teendőket Adorjáni Dezső Zoltán püspök-helyettes /sz. Brassó, 1964/, a bukaresti gyülekezet parókus lelkésze látja el. Ő a titkos választás legnagyobb esélyese. 1988 óta magyar, román és német nyelven Bukarestben szolgál Adorjáni Dezső Zoltán. 1999 óta a Neuendeltelsaui Lutheránus Teológiai Intézet doktorandusza. Adorjáni társaival megpróbálta a régi hierarchikus struktúrát megújítani, a kollegiális vezetés a céljuk. Az evangélikus egyház harmincötezer főt számlál, zömében Brassó, Szeben, Medgyes vidékén, ezen kívül 112 szórványban végeznek szolgálatot. Olyan helyeken is, ahol nincs se templom, se lelkész, mint például Gyulafehérváron, Tövisen, Désen, ahol tíz–húsz, vagy ennél is kevesebb hívő él. A bukaresti magyar evangélikus gyülekezet ma alig éri el a 400–500-at, ebből mintegy százan beszélnek magyarul anyanyelvi szinten, kétszázan gyengén, száz–százötven pedig csak románul tudnak. Bukaresten kívül a Regátban élnek még evangélikusok, Ploiesti-en, ahol Bíró Tivadar és Galacon, ahol Nagy Endre a lelkipásztoruk, mindketten reformátusok. Az evangélikusok tizennyolc épületet igényeltek vissza, kormányhatározat alapján újra tulajdonukba került Négyfaluban két, Apácán egy iskolaépület és a hozzátartozó telek. /Barabás István: „Egyházunk be van ágyazva a mai idők világába". Beszélgetés Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

2004. július 8.

A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2004-ben pályázatot hirdetett romániai általános- és középiskolai magyartanárok számára Az irodalomtanítás öröméért címmel. Pályázni két kategóriában lehetett: 1) Műértelmezés: Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényének vagy a mű egy részletének értelmezése. 2) Tanári napló: Legalább két hónapnyi irodalomtanítási tapasztalat rögzítése. A díjazottak: Műértelmezés: I. díj (100 euró): Márton-Kalapáti Jolán – Andrei Muresanu Főgimnázium, Dés; Tanári napló: I. díj (100 euró): Antal Margit – Benedek Elek Általános Iskola, Szentábrahám ugyancsak I. díj (100 euró): Orbán Enikő – 15-ös Általános Iskola, Brassó. /Magyartanárok pályázatának eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2004. július 9.

Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában 28 erdélyi magyar tanintézet vezetői vehettek át magyar nyelvű software-csomagot Jambrik Mihálytól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárától. Székelyudvarhelytől Brassóig, Szóvátától Csíkszeredáig a magyarok lakta vidékekről érkeztek iskolaigazgatók Nagyváradra. Jambrik Mihály szerint a magyar informatikai tárca egyik alapvető célja a határon túli magyar ifjúság támogatása, hogy a diákok a legkorszerűbb számítógépes programok segítségével dolgozzanak. Idén több határon túli magyar fiatal vehet részt az e-Magyarország programban szervezett infotáborokban. A szaktárca a Microsoft-tal megkötött szerződés alapján 60 határon túli magyar tanintézetnek ad lehetőséget a jogtiszta-software használatára. A minisztérium idén 300 millió forintot fordíthat a határon túli magyar közösségek informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére. /(Balla Tünde): Jogtiszta software-használat erdélyi magyar középiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2004. július 9.

A csíkszeredai Harmónia Kamarakórus fennállásának ötödik évfordulóját és a Csíki Kamarazenekar harmadik évfordulóját a Régizene Fesztivál záróhangversenyével ünnepelheti, barátai körében. A Harmónia Kamarakórus 1999-ben alakult a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola zenetanáraiból, főiskolai és egyetemi hallgatókból, zenekedvelő pedagógusokból. Külföldi turnékon vettek részt. A Csíki Kamarazenekar 2001-ben alakult csíkszeredai zenetanárokból, zene szakos egyetemi hallgatókból, brassói és marosvásárhelyi filharmonikusokból. /Sarány István: Jubiláló együttesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2004. július 10.

A közúti fuvarozás kérdéseiről tárgyalt Romániában Kovács Ferenc, a magyar gazdasági és közlekedési tárca helyettes államtitkára Traian Panaittal, a román szaktárca államtitkárával. Kovács Ferenc tárgyalásairól elmondta: a tervezett észak-erdélyi autópálya és a Debrecentől a román határig tervezett magyarországi gyorsforgalmi út Ártándtól mintegy öt kilométerre északra fog találkozni, az előzetes tervek szerint 2008 és 2010 között. Az Európai Unió által preferált dél-erdélyi autópálya építését Románia Nagyszebentől Brassón keresztül Bukarest felé kezdi el. Ez a szakasz párhuzamosan épül majd az észak-erdélyi sztrádával. A két korszerű útvonalnak Brassó lesz a metszéspontja. A dél-erdélyi autósztráda Nagylak felé irányuló szakaszának munkálataihoz csak néhány év múlva látnak hozzá a románok. /Román–magyar együttműködés közút- és kikötőfejlesztésben, közúti fuvarozásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2004. július 10.

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. július 17.

Veress Miklós, Vargyas amatőr festője a nyolcvanadik évtizedét tapossa. Egy olyan község és közösség alkotója, mely a Sütő és a Máthé nevekkel fémjelzett népművész-dinasztiákat adta Vargyasnak, Erdővidéknek, Háromszéknek, Erdélynek. Veress Miklós rendhagyó kiállítást szervezett. Takaros portája udvarán-kertjében több száz munkáját állította ki. Életképei, csendéletei, portréi, tájképei sorakoztak a kertben. Veress Miklós /sz. Vargyas, 1923/ három évig volt hadifogságban. Közel negyven évig élt Brassóban, s nyert az amatőröknek kijáró számtalan elismerést, díjat, rendelést. Nyugdíjasként hazatért Vargyasra. /Magyari Lajos: Vargyas Csontváryja (Népi alkotók) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

2004. július 20.

A Brassói Magyar Diákszövetség szervezésében júl. 19-én Marosvásárhelyen elkezdődött a III. Erdészeti és Faipari Nyári Egyetem. A Faiparos Diáktalálkozó (Sopron-Brassó) résztvevői között nem csak romániai és magyarországi, hanem újvidéki, zólyomi, zágrábi erdőmérnök és faiparis hallgatók is vannak. E találkozó célja, hogy egy olyan magyar erdészeti és faipari értelmiség kialakulásához járuljon hozzá, amely szoros kapcsolatban áll a Kárpát-medence más régióinak szakmai képviselőivel. /-d-: Faiparos Diáktalálkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2004. július 20.

2004. július 21.

A 80 éves dr. Bedő Károly akadémikus /sz. Brassó, 1924. júl. 14./, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott közegészségtan professzora ma is bejár az egyetemre. Hihetetlen munkabírását jelzi az a 282 tudományos dolgozat, amelyet önállóan vagy munkatársaival, diákjaival közösen írt és közölt. Társszerzője a két Romániában megjelent legteljesebb közegészségtan könyvnek. Hallgatói számára sok jegyzetet írt. Egyetemi tanárként 250 hallgató államvizsga dolgozatát irányította. Kitartó munkájáért 2003-ban Budapesten dr. Genersich Antal-díjjal tüntették ki. Az egyetemen hatodévesen már tanársegédként dolgozott a Bakteriológia- Közegészségtan Tanszéken. 1973-tól vezette a Közegészségtan tanszéket. 1991-ben akarata ellenére nyugdíjazták több magyar professzorral együtt. A néptáplálkozás terén a székely és a csángó lakosság táplálkozási szokásairól készített átfogó felmérést munkatársaival együtt. /Bodolai Gyöngyi: Csodavilág. Az élet alapja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2004. július 23.

Nyírő József 1950-ben költözött Madridba, miután öt évig Németországban élt menekültként. Vaszary János, a Madridban élt magyar újságíró, rendező és forgatókönyvíró Tubák csodálatos élete című, 1958-ban megjelent regényében Nyírő Józsefet jelenítette meg. „Itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt" – írta a halálos kórral küzdő, nagybeteg Nyírő. Nyírő József Székelyzsomboron született 1889. júl. 18-án, 115 évvel ezelőtt. Székelyzsombor lakosságának száma ma valamivel kevesebb, mint hatszáz, többségben magyarok. Júl. 18-án megemlékeztek a falu nagy szülöttjéről, leleplezték Nyírő József mellszobrát és az író szülőházára, a valamikori iskola és kántortanítói lak épületére márvány emléktáblát helyeztek. A szervezőbizottságból Fülöp Károly tanító Brassóban lakik, ő a Pro Sombor Egyesület elnöke; Kunos Lajos evangélikus lelkész pedig a Pro Sombor Egyesület titkára. Nyírő mellszobrát Bunaventura Serban, Bákóban élő szobrász készítette el, aki egész alakos Szent István-szobrot készített Ásotthalomnak, továbbá Négyfaluban szintén az ő munkáját, a Petőfi-mellszobrot leplezték le idén március 15-én. A Nyírő-szobrot Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel. Beszédet mondtak az egyházak képviselői, a Pro Sombor Egyesület nevében Fülöp Károly egyesületi elnök, valamint a Magyar Írószövetség nevében Pomogáts Béla. Az emléktábla szövege: Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16. Ebben a házban született Nyírő József. A ház egyelőre üres. Fel kell kutatni az emlékeket, könyveket. Gyulafehérváron, a katolikus teológiai könyvtárban fellelhetők Nyírő első irodalmi próbálkozásai, amelyek még a szemináriumi időkben születtek. „Avégett vagyunk a földön – írja Nyírő Az én népem című regényének mottójában –, hogy egymást megismerjük, szeressük és ezáltal boldoguljunk." /Kozma Mária: „Soha még szegénységet gazdagabbnak...". = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

2004. július 24.

Folyamatos felkészülés az őszi parlamenti választásokra címmel adott ki sajtóközleményt az RMDSZ Demokratikus Újbaloldali Fórum elnevezésű platformja. A Bitay Ödön aláírta közlemény leszögezte, "a külön-utasok jelentkezése és zavarosban való »orvhalászata« alaposan megbolydította a dolgok normális menetét az erdélyi–romániai magyarság és érdekképviselete körében". A külön-utasok élgárdája személyes sértődöttségből, önös érdekek által vezérelve lépett az egységbontás útjára, indokolatlanul törnek a szövetség ellen. Kiemelte: a pártütők a zászlójukra tűzött területi autonómia jelszavát az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusának programjából orozták el, azzal érvelve, hogy a szövetség semmit nem tett a megvalósításáért. Valójában az RMDSZ megállás nélkül ennek megvalósításáért dolgozott. /Az újbaloldal az RMDSZ egységéért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2004. július 29.

Zajzoni Rab István (1832–1862), a Brassó környéki csángóság bálványa, az önkényuralom éveiben súlyos börtönbüntetést szenvedett, ezért többen e népcsoport mártírjának tekintik. Zaklatott élete, állandó barangolása máig nehezíti szétszóródott műveinek összegyűjtését. Bencze Mihály, Négyfaluban élő matematikatanár huszonöt éven át Zajzoni Rab István műveinek összegyűjtésével, népszerűsítésével foglalkozott. Felkutatta a bécsi, budapesti és az itthoni archívumokat. Mára készen áll a hiánypótló mű: három kötetben Zajzoni Rab István versei, prózai munkái, naplójegyzetei és levelei, valamint a róla szóló tanulmányok gyűjteménye, 900 oldalon: Összegyűjtött írások (Fulgur Kiadó, Brassó, 2004). /Gál István, Brassó: Zajzoni Rab István életművéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. július 31.

Adorjáni Dezső Zoltán brassói esperest a közelmúltban választották az Erdélyi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökévé. Az új püspök szerint fontos feladat az intenzívebb hitélet kialakítása, a misszió, az evangelizáció és az oktatás megszilárdítása. A brassói egyházmegyében a falusi gyülekezetek földterületeket vásároltak, amelyek megműveléséhez gépparkot szereztek. Az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház 39 egyházközséget, továbbá a 112-120 szórvány közösséget, összesen 35 ezer magyar és szlovák lelket foglal magában. A szlovákok létszáma nagyjából 4 ezer. Bukarestben van egy román nyelvű gyülekezet is, amely a magyartól függetlenül működik, a magyar gyülekezet épületében. 18 egyházi ingatlant igényeltek vissza, ebből 13-at /ezen belül 8-at Nagylakon/ visszaszereztek. Ingatlanjaik visszaszerzésében nagy segítségükre volt Markó Attila helyettes államtitkár. Az egyház külföldi kapcsolatai kiválóak, sok támogatást kaptak tőlük, de elsősorban a saját lábukon akarnak megállni. /Balta János: Dinamikusabb lelki élet, szilárd anyagiak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2004. augusztus 5.

Lassan már egy éve, hogy Miron Mitrea szállításügyi miniszter kiadta az utasítást a nagyobb számban magyarok lakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről a vasútállomásokon. A "legmagyarabb" városban, Székelyudvarhelyen viszont továbbra is a múlt rendszerbéli "Odorhei" felirat díszeleg. Még tavaly októberben 32 helységben történt meg a táblacsere. Antall István képviselő jelezte, hogy az államvasutak brassói területi igazgatóságának vezetője személyesen tett ígéretet neki a záros határidőn belüli táblacserére, ezért a napokban újra felkeresi a vezérigazgatót. /Rédai Attila: Mégsem kétnyelvűsödött a vasútállomás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

2004. augusztus 6.

Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2004. augusztus 6.

A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szörcsei Agroinvest Rt. idén Bálványoson szervezte meg a „lóravaló” képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt. dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is. A tábor fő szervezői továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó. Kirándultak a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesekhez. Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese. A táborban született munkákat kiállították Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban, júl. 18-án Sylvester Lajos nyitotta meg a kiállítást. /Csutak Levente grafikus: XII. Incitato művésztelep – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2004. augusztus 24.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 22-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmise után az Áprily Lajos Főgimnázium épületének falán lévő Széchenyi emléktáblánál megemlékezést tartott Szent István királyról. A megemlékezésen közel hetven személy vett részt, de a fiatalok nem jöttek el. Fellépett a Klára Mária által vezényelt Brassói Magyar Dalárda. Beszédet mondott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök, városi tanácsos. Lay Réka történelem-tanárnő az államalapítás körülményeiről emlékezett meg, Csoóri Sándor Meghallod-e még című versét elmondta Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke. A rendezvény koszorúzással zárult. A Széchenyi emléktáblára virágot helyezett Lay Imre, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság brassói fiókszervezetének elnöke. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István-napi megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2004. szeptember 13.

A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány szept. 11-én második alkalommal rendezte meg a helikoni leszármazottak találkozóját. Marosvécsen. A művelődési házban Csutak Levente, a Brassói Lapok munkatársának jóvoltából a Helikon 55 hajdani írójának képei sorakoztak. A Helikoni arcképcsarnok című kiállítás portréit CD-lemezen is kiadták. Sztánán készül a Szentimrei Jenő-emlékház, Ádámovits Sándor pedig bejelentette, hogy jövőre a Kuncz Aladár-emlékasztal felállításának 70. évfordulójára emlékeznek. /(bodolai): Helikoni leszármazottak találkozója Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2004. szeptember 17.

Szept. 14-én indult Csíkszeredán a Ziua román lap által támogatott A Nap című magyar nyelvű regionális napilap. A Romániai Magyar Szó az első három nap után beszámolt az új lapról. A 16 oldalas A Napot Brassóban nyomják, rovatai: Kultúra (egyház), Vélemények, Riport, Közérdekű, Gazdaság, Ankét, Sport, Mozaik, Reklám, Esemény. Kállai László főszerkesztő az MTI-nek nyilatkozott: „A Nap objektivitásra törekszik, semmilyen politikai erő befolyása alatt nem áll, tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint közérdekű, a mindennapi életet tükröző írásokra helyezi a hangsúlyt, nem jelentetne meg politikai kommentárokat". – Az első számokban egymást érik a konkrétumokat és tényeket mellőző „tényfeltárások" (Csíkszeredai piacmaffia, Nagyszabású méreteket ölt az erdőirtás tájainkon, Kalitkában mint a madár, Ha kevés a bevétel, toldd meg egy újabb adóval), ugyanakkor az elfogult politikai kommentár sem hiányzik (pl. Cselezik az udemeráj). A lap internetes címe: https://ziua.ro/anap.php. /(Cseke Gábor): A Nap – három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2004. szeptember 22.

Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület őszi rendezvénysorozatát Gyulai Nagy Margit és Albert Sándor képzőművészek közös tárlatával indítja szept. 24-én a Reménység Házában. /Tárlatnyitó Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 27.

Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2004. szeptember 29.

Két magyar kulturális eseményre, két képzőművészeti tárlat megnyitására is sor került a hétvégén Brassóban. Az elsőt, a Képzőművészeti Múzeum kistermében rendezték meg. Az 1961-ben, Brassóban született Ronsinecz László, amatőr képzőművész tárlatának címe: A vég nélküli mese. A második az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által, a Reménység Házában szervezett kiállítás, Albert Sándor és Gyulai Nagy Margit közös kiállítása. /Képzőművészeti tárlatok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1231-1254