udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1254
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1254
Helymutató:
Brassó
2006. június 23.
Másfél évtizednek is el kellett telnie az 1989-es romániai fordulat után, hogy a megfélemlített közemberek elő merjék venni azokat a családi dokumentumokat, ereklyéket, amelyek magyarságra, kommunistaellenességre vonatkoznak. Sylvester Lajos személyes tapasztalataiból merítve mondta, hogy az 1944-es Úz-völgyi szovjet betöréssel és ennek megtorpantásával kapcsolatos új adatok az 1996-os könyve és dokumentumfilmje, valamint az évenként ismétlődő Úz-völgyi táborozások, augusztus 26-i megemlékezések hatására évtized múltán is felbukkannak. A múlt év nyarán Chicagóban a kovásznai/brassói származású Zágoni Rezső szolgáltatott az úzi eseményeket illetően perdöntő adatokat, és ma már a még élő emlékezők közül azok is elzarándokolnak az Úz-völgyébe, akik múltjuk eme szeletét annak idején nem tartották biztonságosnak a közvélemény elé tárni. József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár, aki több sikeres könyve-kiadványa után a magyar országzászlók után kutat, még most is találkozik bizalmatlankodókkal. /(sylvester): Múltunk téglái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./2006. június 24.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász és Weisz Attila, Kolozsváron élő kézdivásárhelyi művészettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg az UdvARTér művészeti csoportosulás által rendezett Tanár-diák (tanítvány) kiállítást, mely rendhagyó és példaértékű a maga nemében. Kosztándi Jenő, Kosztándi B. Katalin, Vetró András, Vetró Bodoni Zsuzsa, Bartos Gabriella és Sárosi Csaba művésztanárok mellett az Amerikai Egyesült Államokban, Írországban, Magyarországon és romániai városokban élő és alkotó tanítványaik közül huszonnégyen állítottak ki egykori tanáraikkal együtt. Sepsiszentgyörgyről B. Hajdú Enikő és Vargha Mihály, Kézdivásárhelyről Ráduly Imre, Lázár Levente, Szabó Kriszta, Zöldes Sándor és Vetró Bodoni Barnabás, Brassóból Olsefszkyné Jakabos Imola és Vetró Bodoni Sebestyén András munkái láthatók. /Iochom István: Tanár-tanítvány kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./2006. június 24.
Júniusban lesz tíz éve, hogy elhunyt Balogh Edgár. Nagyon sokat írt: lapokba, folyóiratokba, különböző kötetekbe. Beszélt egyetemi katedrán, a Kolozsvári Rádió mikrofonja előtt. Írásainak egy részét a Korunk belső munkatársa (ma főszerkesztője), Kántor Lajos állította össze 1974-ben, és az megjelent a Kriterion kiadásában Mesterek és kortársak címmel. Tanulmányokat, jegyzeteket, emlékezéseket tartalmaz. A kötetet összeállító Kántor Lajos szerint: „Balogh Edgár majdani életrajzírója, aki egyúttal egész életművének felmérésére fog vállalkozni, zavarban lesz, legalábbis a tekintetben, hogy az ő felmérő munkája tulajdonképpen kinek és minek a hatáskörébe tartozik. Mást ne mondjunk, vitatkozhat rajta a politikatörténet, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtörténet, a stilisztika, sőt az etnográfia is, s a komparatistáknak egy-egy tudományágon belül ugyancsak érdekes anyagot kínál ez a szabálytalan, mégis a korra és megszületésének helyére annyira jellemző, oly sokféle »konkordanciába« illeszkedő életmű.” Balogh Edgár Temesváron született, Pozsonyban végezte el középiskoláit, majd a prágai német egyetemre iratokozott be. Publicisztikai munkásságát a Prágai Magyar Hírlapban kezdte, és kommunistának vallotta magát. 1935-ben kiutasították Csehszlovákiából, és visszatért szülőföldjére. Előbb Kolozsváron, majd Brassóban telepedett le, és a Brassói Lapokba, meg a Korunkba írt. Mikó Imre, a kortárs írta: „Kevés embernek adatott meg, hogy neve már életében fogalommá váljék. Ilyen fogalom romániai magyar közéletünk rezervátumában a Balogh Edgár neve.” Munkáját népszolgálatnak nevezte. Neve bebörtönzése után vált fogalommá. Börtönbe került Kurkó Gyárfással, Jordáky Lajossal, Lakatos Istvánnal, Márton Áron püspökkel és másokkal együtt. /Kovács Ferenc: Balogh Edgár ma is velünk van! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2006. július 3.
Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./2006. július 5.
Meg kellett volna hívni a panasztevőket is, hogy több hasznát lássuk e szimpóziumnak – vélte hozzászólásában a brassói rendőrség cigányokkal kapcsolatot tartó felelőse Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrlaktanyában tartott konferencián. A négy megye rendőrsége és csendőrsége képviselőinek részvételével lefolyt tanácskozás témája ugyanis ez lett volna: ,,a multikulturalizmus és közrend helyzete a multietnikus (többnemzetiségű) környezetben”. Azonban nem hívtak meg például magyar előadót, ehelyett a kérdést úgy pipálták ki, hogy egy bukaresti levéltári kutató tartott előadást a román közigazgatás újbóli bevezetéséről a világháború utáni Észak-Erdélyben, és arról, milyen szerepet játszott abban a kommunista vezetés alá került Magyar Népi Szövetség. A székelyek lakta régióban nem hívták meg e népcsoport képviselőjét. Kovászna és Hargita megyében a rendfenntartó közegekben alig van magyar. A négy megyéből összehívott sok rendőr- és csendőrtiszt előtt egy bukaresti civil szervezet képviselője elvontan bár, de felvetette az előítéletek és diszkrimináció kérdéseit. Az előadó szerint az interetnikus konfliktust az iskola is élezi azzal, hogy a kisebbségi gyerekek jó része idegen közegként éli meg. Kifogásolta, hogy az iskolákban a vallásoktatásban csak ortodoxok részesülnek, holott a fővárosban is sok a neoprotestáns és más vallású gyerek. Megadták a szót az egyetlen kisebbségi előadóként jelen levő nyelvtanárnőnek, a Roma Párt képviselőjének, aki elmondotta, hogy a romániai cigányság lélekszáma legalább két és fél millió, és 1500 településen alkot túlnyomó többséget, a népcsoport háromnegyede végletes nyomorban tengődik. /(b. kovács): Párbeszéd partner nélkül (Multietnikus szimpózium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2006. július 6.
Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámosok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron. Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2006. július 10.
Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 11.
Kolozsvár, Brassó és Kovászna után Sepsiszentgyörgy evangélikus templomában is felcsendült Kovács László Attila kolozsvári lelkész új opera-oratóriuma, a Kő-kantáta. Az operaszerzőként is ismert Kovács László Attila az oratóriumot választotta mondanivalója keretéül. A Kő-kantáta egy többtételes, szóló énekhangokra, kórusra és zenekarra komponált nagyszabású zenemű. /Kisgyörgy Réka: A Kő-kantáta Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2006. július 14.
Azon vesszük észre magunkat, hogy néhány év elteltével kiürülnek falvaink, bezárnak iskoláink, omladoznak a templomaink, és lassan az sincs, akinek köszönni az utcán: kicserélődött a környezetünk, idegenné vált, lakásnyira zsugorodott az otthonunk. Két-három emberöltőnyi időről van szó, írta Demeter J. Ildikó. A legfrissebb statisztika 1,4 millió magyarról tud. A kilencvenes évek elején 1,7 millió volt a hivatalos adat, aminél mindig kicsit többet kellett számítani a valós képhez. Az 1922-es hivatalos adatok szerint Románia lakosságának 26 százaléka tartozott valamilyen kisebbséghez – megbízható történészek szerint azonban ennél is nagyobb, mintegy egyharmados, azaz bő 30 százalékos arányban éltek itt magyar, német, zsidó, rutén, ukrán, orosz, bolgár, cigány és egyéb nemzetiségűek. És ekkor a már korábban idecsatolt Dobrudzsa román ajkú lakossága az 1880-as 28 százalékhoz képest 65-re nőtt! (Ma pedig meghaladja a 91 százalékot.) A magyarság arányát a húszas évek Romániájában – tehát az impériumváltás miatt elmenekültek több százezres érvágása után – még 10 százalék fölöttre becsülték: 85 év alatt ez 6,6-ra csökkent. A nagyobb erdélyi városokat már elveszítettük: Temesvár a harmincas, Brassó az ötvenes években volt nagyjából azonos mértékben (30–30 százalékban) magyarok, románok és német ajkúak által lakott (ma egyikben sem érik el a 10 százalékot). Kolozsváron a tízes évek 80 százalékáról mára 20 alá csökkent a magyarság aránya, Marosvásárhely vékony magyar többsége a legutóbbi helyhatósági választásokon bizonyult kevésnek. Hogy a valamikori színmagyar, ma negyedrészt román Sepsiszentgyörgyről most ne is beszéljünk. A harmincas években még közel 800 000 lelket számláló szász és sváb közösség (akkori hivatalos adatok szerint 4,6 százalék) mára hatvanezresre apadt, s 0,3 százalékot tesz ki; a 650 000-es rutén és ukrán (3,6%), az 520 000-es zsidóság (2,9%), a 450 000-es orosz (2,5%) és 365 000-es bolgár (2%) lakosság pedig mára összesen 1,1 százalékra olvadt. /Demeter J. Ildikó: A kisebbségek jobban fogynak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 24.
Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./2006. augusztus 5.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 1990-ben Gyergyószárhegyen alakult újra. Célja a turizmus művelése és népszerűsítése. Honismereti, néprajzi kirándulásokat rendeznek, de a természetvédelem is fontos része tevékenységüknek. Az erdélyi egyesületet önálló osztályok alkotják: Bánsági, Bihari, Gutin (Nagybánya), Szatmárnémeti, Gyergyói, Marosvásárhelyi, Háromszéki, Udvarhelyi, Brassói, Hétfalui, Zilahi, Besztercei, Kolozsvári és Tordai EKE Osztályok működnek, és van négy társszervezetük, a CSTTE, a Genciána, a Czárán Gyula és a Brassói Turista Egyesület. A nyaranta megrendezésre kerülő Országos EKE Vándortábort minden évben más-más osztály vállalja fel, helyszínül Erdély kevésbé ismert vidékeit választják, melyről útikalauz is készül. Az idei XV. Vándortábort a Kolozsvári és a Tordai Osztály szervezte Torockón. Kardos Zsuzsa, az EKE országos alelnöke rámutatott, eredetileg az Aranyos völgyébe tervezték a tábort. A völgyben azonban nem találtak megfelelő kiterjedésű táborhelyet. A mostani vándortábornak 1138 résztvevője van, közülük 448-an tagjai az EKÉ-nek, 654-en pedig bejelentkeztek, közülük 605 magyarországi. – Augusztus 1-jén nyílt meg a tábor. Naponta több kirándulás, túra közül választhatnak a résztvevők. Este vetítések, előadások szórakoztatják a táborozókat. A vándortábor feloszlik, de megmarad az új útikönyv: Lukács József Aranyos-völgyi útikalauza. A természetbarátoknak pedig a következő vándortáborig az EKE kéthavonta megjelenő Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ folyóirata szolgáltat friss híreket. /Takács Ildikó: Torockón a XV. Országos EKE Vándortábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./2006. augusztus 10.
Kiss Béla evangélikus lutheránus tiszteletes 49 évig szolgálta kolozsvári gyülekezetét. Közben megjárta a poklokat és visszatért, tanúja volt a hívek megfogyatkozásának, és mindvégig kitartott. Néhány héttel ezelőtt búcsú-istentiszteleten köszönt el szeretett gyülekezetétől. Kiss Béla /sz. Csernátfalu, 1935. nov. 19./ elmondta, a hatodik generáció a családban, aki a lelkészi pályát választja. Még édesanyja is lelkész volt, aki ötven évig szolgált a Brassó melletti hétfalusi gyülekezetben. Kiss Béla Kolozsváron elvégezte a teológiát. 1958-ban megnősült, egy évre elvitték a szekusok. Hat év múlva szabadult. Ötvenhatos dolgok miatt ítélték el. Szerencsére az erdélyi evangélikus egyház becsületesebb volt, mint a magyarországi, mert a letartóztatott lelkészek ellen nem indított egyházi fegyelmi eljárást. Visszakerült kolozsvári gyülekezetéhez, ezt Argay György püspöknek, és az egyház vezetőségének köszönhette. Kiss Béla később két cikluson keresztül volt esperes, püspök-helyettes, gépkocsivezető stb. Amikor Kolozsvárra került, ezer-ezerkétszáz híve volt. Aztán elindult a szászság kivándorlása, és 1989 után a magyaroké is. Jelenleg körülbelül 400 híve van. Kiss Béla emlékezett, rossz volt a börtönben, de akik itthon maradtak, azoknak rosszabb volt. A felesége három évig nem tudta, hol van a férje. /Nem voltunk mi hősök. Beszélgetés Kiss Béla evangélikus tiszteletessel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2006. augusztus 11.
Amíg – a külvilág felé legalábbis – egységes szociáldemokraták ültek a kormányban, senkinek nem jutott eszébe a titkosszolgálatok megreformálása, amióta azonban a széthúzó koalíció került hatalomra, a szolgálatok fölött már jó ideje marakodik az államelnök és a kormányfő. Hiába kormánytag az RMDSZ, nagyítóval is legfeljebb elvétve lehet találni magyar nemzetiségűeket bármely titkosszolgálatban. Az RMDSZ-nek meg kell ragadnia az alkalmat, hogy olyan módosítások szülessenek, melyek révén a titkosszolgálatok valóban a román állam érdekeinek védelmezőivé, s nem a többségi nemzet kisebbségek fölötti hegemóniájának biztosítékaivá válnak. Jelenleg a hírszerzőknek a magyar nem más, mint „potenciálisan megbízhatatlan elem”. Fura egybeesés, hogy éppen most, amikor a magyarság képviselőinek helyet kellene biztosítani a titkosszolgálatokban, mintegy a „magyarok megbízhatatlanságát” alátámasztandó robbant ki a sepsiszentgyörgyi szurkolóbotrány, amely Vadim Tudort újabb magyargyalázó tirádákra ragadtatta, mert történetesen a szentgyörgyi közönség nem Brassónak, hanem a Ferencvárosnak szurkolt egy női kézilabda-mérkőzésen. /Bálint Zsombor: Magyarok a titkosszolgálatban és annak célkeresztjében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./2006. augusztus 13.
Dani Gergely katolikus pap a legnehezebb időben is kiállt csángómagyarok érdekeiért. Dani Gergely esperes-plébános /Lemhény, 1919. jún. 19. – Gyimesbükk, 1983. jan. 5./ a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elvégzése után Brassóban érettségizett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron folytatott. Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon tevékenykedett. Gyimesbükkbe 1972-ben nevezték ki. Acélkemény magatartása töretlen hittel, erős akarattal párosult. A Gyimesben eltöltött tizenegy esztendejében talán egy nap sem volt, hogy ne kellett volna aggódnia a hívekért, a gyermekekért, akiket magyarul tanított írni-olvasni a hittanórákon; tervei megvalósításáért (a nagy templom felépítéséért, a kápolnák bővítéséért stb.). Első gondja az volt, hogy a kontomáci templomot (amely még Mária-Terézia idejében 1772–1782 között épült az ezeréves határnál a vámtisztek, ácsmesterek, hajdúk részére) felújítsa. A hívek faanyaggal és munkával járultak hozzá az új templom és a kápolnák felépítéséhez. Pénzük nem volt. Dani Gergely szinte egész Európát és Amerikát mozgósította. Lett pénz, lett harang, orgona és toronyóra is. A bukaresti engedély megszerzése ment a legnehezebben. Templomépítés közben nagyon sokszor voltak keserű napjai. A szekuritátén vallatták, megverték. A gyimesbükki nagy templomot Dani Gergely esperes-plébános a nehézségekkel dacolva, nagy áldozatok árán, 1974 és 1976 között sikerrel felépítette. 1976. október 15-én Jakab Antal püspök végezte a szentelési szertartást. Zúgtak a harangok, mintegy nyolcvan pap és többezer világi hívő volt jelen. Egy vasárnapi szentbeszédében azt mondta az esperes úr, ha ez a templom minden vasárnap megtelik imádkozó hívekkel, akkor nem kell félteni sem az egyház, sem a nemzet sorsát. A templom minden vasárnap megtelik. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, a gyimesi nagy templom felszentelésének harmincadik évfordulója kapcsán megemlékeznek Dani Gergely esperesről. Szeptember 24-én lesz az iskola névadó ünnepsége. Az egyetlen magyar nyelvű iskola Bákó megyében Dani Gergely nevét fogja viselni. /Antal Erzsébet: Emlékezünk Nagyboldogasszony napján. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./2006. augusztus 14.
Egyes információk szerint a rendőrségbe beépített emberek segítik a háromszéki kábítószer-terjesztő hálózatokat, ezért eredménytelenek a rendőrségi razziák. György Ervin prefektus figyelmeztetett a kábítószerezés terjedésére. „Több fiatal panaszolta, hogy a sepsiszentgyörgyi diszkókban, bárokban kínálják a kábítószereket” – mondta el György Ervin Kovászna megyei prefektus. A rendőrség hisztériakeltésről beszélt, azt állítják, hogy csupán elszigetelt esetekről lehet beszélni Háromszéken. – Azt mondják, hogy egyik terjesztő hálózat ágai Kovásznába is kinyúlnak. Az egyik terjesztő hálózatnak itt van a központja – a kábítószereket Brassóból szerzik be és nagyrészt Sepsiszentgyörgyön terjesztik. Laurentiu Todoran rendőr-főkapitány szerint nem jelentős a fogyasztás, Hasonló szellemben foglalt állást Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány: „ Nincsenek információink arról, hogy Sepsiszentgyörgyön jelen lennének a kemény drogok. Ne gerjesszünk feleslegesen feszültséget. Nem beszélhetünk jelenségről a városban, és a helyzet ellenőrzésünk alatt áll”. Dr. Mátéffy György, a Megyei Kórház /Sepsiszentgyörgy/ ideggyógyász főorvosa több drogfogyasztásos esetet kezelt. Háromszéken egyaránt fordult elő kábítószertermesztési és -fogyasztási eset. /Domokos Péter: Fű nő a székely diszkókban. Virágzik a kábítószer-kereskedelem a háromszéki szórakozóhelyeken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2006. augusztus 15.
Brassó, a zene városa címmel egy héten át Bartókot és Mozartot ünnepli a Cenk alatti város. Negyedszerre vált augusztus 12-19 között „a zene városává” Brassó. A kétnapos Bartók-szeminárium a fesztivál társrendezvénye, amely a tudományos előadást zenehallgatással is elegyíti. /Bartha Réka: Bartók román népzenéje. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2006. augusztus 21.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő menesztette tisztségéből Dan Petrescut. Petrescuról bebizonyosodott, hogy szekustiszt volt, a miniszterelnök pedig saját hivatalában akarja a „morális reformot végrehajtani”. Hamarosan elbírálják Silvian Ionescu, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjének, valamint Aurel Teodorescu, a munkaerő közvetítő hivatal igazgatójának helyzetét, akik szintén szekusmúlt gyanújába keveredtek. Közben Brassó volt polgármestere, Ioan Ghise liberális képviselő is beismerte, hogy kötelezvényt írt alá a volt titkosszolgálattal. /Menesztés a szekusmúlt miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2006. augusztus 24.
Életének 77. évében elhunyt dr. Kiss Elemér /Brassó, 1929. aug. 25. – Marosvásárhely, 2006. aug. 23./ matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató. A középiskolát Csíkszeredában, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte. Az utóbbi másfél évtizedben Bolyai Jánosnak a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban található kéziratos hagyatékát tanulmányozta. A Bolyai-életmű eddig teljesen ismeretlen fejezeteire világított rá, kimutatva azt, hogy Bolyai János a számelmélet akkori aktuális kérdéseivel is foglalkozott. Nagy lelkesedéssel vett részt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapításában, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának első elnöke volt. /Elhunyt Kiss Elemér Bolyai-kutató professzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Kiss Elemér matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató, életének 77. évében csendesen megpihent. A Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola matematikai tanszékének adjunktusa, 1976 és 1985 között tanszékvezetője volt. Az intézet megszűnése után a mostani Petru Maior Tudományegyetem tanáraként folytatta munkáját. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai közé választotta, 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét. /Dr. Kiss Elemér. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./ Három önálló könyv szerzője, több könyvnek társszerzője. Augusztus 18-án, a Marosvásárhelyen szervezett Bolyai Geometriai Tábor résztvevői felkeresték betegágyán. Kiss Elemér még átadta előadásának szövegét, amit előzőleg feleségének diktált éjjel három óráig. Augusztus 20-án magához hívta Oláh-Gál Róbertet, és megkérte, válaszolja meg tudományos levelezését. Ezt augusztus 21-én, halála előtt két nappal is folytatták. A tudományos és tanári munka mintaképe volt. /Oláh-Gál Róbert: Elhunyt Kiss Elemér professzor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./2006. augusztus 26.
Kicsi Antal /1936-1980/ a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végzett, kitűnő diák volt, színjelesen végzett. Diákévei alatt ígéretes költőként tartották számon. A Tankönyvkiadó marosvásárhelyi szerkesztőségében dolgozott, később a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola alakulásakor előbb tanársegéd, majd előadó. 1976-tól a megszűnőben levő főiskoláról a középiskolába helyezték át magyartanárnak, az volt haláláig. Kicsi Antal Zajzoni Rab Istvánról írta államvizsga dolgozatát (1958). Monográfiája jelent meg 1969-ben Kovács Józsefről. Doktori disszertációját (1976) Tompa Lászlóról készítette, kibővítve 1978-ban monográfiaként is kiadták. Utolsó műve Balázs Ferencről, melyben Mikó Imre munkáját folytatja, maga is befejezésre szorult, ezt a munkát Horváth Sz. István végezte el. A kötet 1983-ban kerül a boltokba. Nagy vállalkozásának – A romániai magyar irodalom történetének – egyes fejezeteit folyamatosan közölte a Brassói Lapok című hetilap. Kicsi Antal a marosvásárhelyi temetőben nyugszik. /(B.D.): Hetven éve született Kicsi Antal (1936–1980) = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./2006. szeptember 4.
Hétvégén Gyergyószárhegyen tartotta évente megrendezett szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két napos rendezvényen az írott és elektronikus, a közszolgálati és kereskedelmi média egyaránt képviselve volt, ahol kiosztották a MÚRE-díjakat. Az újságírók maguk jelölik e díjakra kollégáikat. A Tomcsányi-emlékdíjat Sajó Norbert pályakezdő rádiós kapta, a marosvásárhelyi Gaga Rádió műsorvezetője, a Sebesi Imre emlékdíjat pedig Rostás Péter István vehette át, 16 éves rádiós munkája elismeréséül. A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont díját Jancsó Katalin, a Brassói Lapok olvasószerkesztője kapta. A két legrangosabb elismerést, a MÚRE nívódíját írott sajtóban Bíró Béla publicista, elektronikus médiában pedig Schneider Tibor televíziós szerkesztő, a közszolgálati televízió munkatársa kapta. Idén a sajtónyelv volt az előadások, viták központi témája. Elsősorban az intézménynevek magyarra fordításával, idegen eredetű és jövevényszavakkal kapcsolatos hibákról, hiányosságokról volt szó. A tanácskozás végén az újságírók szakmai szervezete ajánlást szövegezett meg A magyar nyelv védelmében címmel, amelyben arra kéri a szerkesztőségekben dolgozó kollégákat, hogy fokozottan vigyázzanak a magyar nyelv tisztaságára. /F. I.: Kiosztották a MÚRE díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Ambrus Attila MÚRE-elnök A sajtó és a köznyelv címmel tartott bevezetője után Komoróczy György nyelvművelő a nyomtatott sajtó nyelvi hibáira irányította a figyelmet, majd Nagy Miklós Kund szerkesztő A közszereplők nyelvi hatásai című előadása következett. A nyelvi tisztaság mintapéldájaként Komoróczy a Krónikát említette. A továbbiakban Szól a rádió címmel Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió felelős szerkesztője a rádiós nyelvhasználatról tartott előadást. /Jánossy Alíz: MÚRE-közgyűlés: mellőzni az idegen szavakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 5.
Mona Muscának, az ország második legnépszerűbb, besúgással vádolt politikusának a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) való kizárása mögött rejlő politikai leszámolási szándékról írt a román sajtó. A liberálisok Ioan Ghise képviselővel, Brassó volt polgármesterével szemben sem bizonyultak megértőbbnek, noha ő már korábban jelezte, hogy együttműködött a Szekuritátéval. A két politikus kizárása után az NLP immár harmadik tagját veszítette el: a párt szintén besúgással megvádolt tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus is lemondott korábban tisztségéről. A román sajtó azonban Mona Musca kizárása mögött politikai leszámolási szándékot is felfedezni vél: „Tariceanu bosszúja”, „Tariceanu kettészakítja a Musca-szárnyat”, „Törékenyebbé vált a liberálisok belső ellenzéke” – ilyen címekkel tudósítottak a lapok a párt hét végi döntéséről. /Politikai leszámolással keveredik a kommunista múlt feltárása. Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 9.
Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az elmúlt évadról számolt be. Három bemutatót tartottak: Az álruhás kertészlány című operát Katona Zs. József rendezésében és az innen elszármazott Gábor Ferenc karmester vezényletével, a Kálmán-operettet, a Csárdáskirálynőt, Selmeczi György rendezésében és Incze G. Katalin vezényletével, majd a Schubert-kamaraopera bemutatója következett, a karmester Kulcsár Szabolcs volt. Két operát turnéváltozatban játszottak. Felléptek Brassóban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Május végén a Székelyföldön turnéztak, ahol a társulat nagy sikert aratott. Örömmel tettek eleget a Miskolci Operafesztivál szervezői meghívásának. A tél folyamán három rövidebb svájci vendégszereplésre is adódott lehetőség. Augusztusban tíznapos magyarországi fellépéssorozatuk volt. Az új évad első operabemutatója Verdi Falstaff című operája, a tervek szerint október 12-én. Ekkor ünnepelik meg azt, hogy a társulat örökös tagja, Hary Béla karmester ötvenedik évadját kezdte meg. Már elkezdődött Ionel Pantea rendezésében Mozart A varázsfuvola című operának a felújítása, és nem feledkeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi gálaestről sem. Idén nem hirdetnek meg bérletes előadásokat. Az eladott bérletek száma annyira lecsökkent, hogy már a bérletek kinyomtatása is feleslegessé vált. /Nagy-Hintós Diana: Új évad: tervek, remények és lehetőségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 12.
Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen építi a Zólya-portát. A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnék mihamarabb befejezni az építkezést – de ez az anyagiak függvénye. Amikor elkészül, akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne: képzőművésztábor, biológustábor, színjátszó tábor, irodalmi tábor stb. A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. /Bokor Katalin: Zólya-porta, erődtemplom. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 14.
Az 1956-os főrendezvényt Kolozsváron tartják: az Állami Magyar Operában gálaest várja a meghívottakat. Az RMDSZ és a kolozsvári magyar főkonzulátus közös szervezésében tartandó eseményen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét élvezheti a közönség. A bukaresti magyar nagykövetség november 4-én Brassóban évfordulós emlékünnepséget szervez. Ennek keretében emléktáblát lepleznek majd le mindazoknak a tiszteletére, akiket az 1956-os magyar forradalom szimpatizánsaiként meghurcoltak, bebörtönöztek vagy kivégeztek Bukarestben újszerű kiállítás nyílik október 23-án. Varga Andrea, az immár tizenegy éve Romániában élő és kutató magyarországi történész saját eddigi kutatásainak anyagát és az újabban előkerült dokumentumokat felhasználva kiállítást szervez a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság megbízásából /Nagyszabású rendezvénysorozat Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2006. szeptember 16.
Száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, Prágában pedig a német egyetem filozófiai szakára járt. A falukutató Sarló-mozgalom elindítója lett. 1931-től Fábry Zoltánnal együtt Prágában adta ki az Út című folyóiratot. 1935-ben kiutasították Csehszlovákiából, akkortól Erdélyben élt. A Korunk, a Brassói Lapok és a Független Újság munkatársaként marxista szellemben bírálta a román nacionalizmust, de a magyart sem kímélte. 1937-ben egyik kezdeményezője volt a romániai magyar fiatalok Vásárhelyi Találkozójának. 1939-ben az Erdélyi Enciklopédia egyik elindítója volt. Miután Észak-Erdély Magyarországhoz került, eltávolították kalotaszegi tanítói állásából. Ettől kezdve Móricz Kelet Népe című lapjának és a Magyar Nemzetnek dolgozott. A háború után a Romániai Magyar Népi Szövetség baloldali irányultságú szervezet alelnökeként küzdött a magyarságért. Tévedése az a hite volt, hogy a szocializmus megoldja a nemzeti kérdést (is). (Hovanyecz László – Népszabadság) /Lapozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2006. szeptember 19.
A Magyar Polgári Szövetségnek Bukarestben nehéz a szervezet pártként történő bejegyzéséhez szükséges aláírásokat megszerezni. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta: a Magyar Polgári Párt (MPP) számára már 28 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük a törvény által előírt 25 ezer helyett, de Brassóban és Bukarestben még nem sikerült megszerezni a minimális hétszáz-hétszáz támogatást. /Cs. P. T.: MPSZ: nem megy a „házalás”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2006. szeptember 21.
Olaszteleken műemléktemplom, kastély, kazettás mennyezet, emlékművek, emléktáblák, szobor hívja fel a látogató figyelmét. A falu szülötteinek idei találkozóján két emléktáblával lett gazdagabb a település. Id. Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott mérnök állított fémplakettes emléktáblát a református templom cinterme falu felé néző falára. Felirata: In memoriam Kolumbán Lajos etnográfus, tanár, kir. tanfelügyelő. Született Olaszteleken 1875-ben, meghalt Budapesten 1958-ban. A rézplakett Kába Zoltán csíkjenőfalvi fiatal szobrászművész alkotása. Kisebb emléktáblával jelölték meg azt a Gödör utcai telket, ahol a tudós egykori szülőháza állt. Kolumbán Lajos a hétfalusi csángókról írt munkáin kívül (A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben, Brassó,1903, A Barcaság népe, Budapest, 1906) földrajzi utazóként is ismert volt. Erről tanúskodik Utazások Nagymagyarországon című sorozata, amely az első világháború küszöbén látott nyomdafestéket. /Emléktábla Kolumbán Lajosnak (Olasztelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./2006. szeptember 28.
Idén folytatódtak az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. A négysávos autópálya, amelynek hossza eléri a 415 km-t, Brassótól észak-nyugatra kezdődik és egészen Nagyváradig, azaz a magyar határig tart, s olyan nagyvárosok mellett halad el, mint Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad. Kolozs megyében még csak a földmunkáknál tartanak. Korszerű, minden igényt kielégítő autópályára 2013-ban lehet számítani. A Bechtel cégnél jelenleg 1200 ember dolgozik – két váltásban, napi tíz órát, vasárnap kivételével. /N.-H.D.: Lassan haladnak az autópálya építési munkálatai. Kétévi huzavona eredménye: nulla kilométer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ 2006. október 2.
Szeptember 30-án sokan gyűltek össze a magyarság kultikus helyeinek egyik legszebbikén. Marosvécsen a marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében emlékünnepség zajlott. 80 éve alakult meg az Erdélyi Helikon, 1926. július 16-18. között első alkalommal gyűltek itt össze az erdélyi magyar irodalom kiválóságai. Először Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke szólt, majd a község nevében Ördög Ferenc polgármester köszöntötte a jelenlevőket. Böjthe Lídia, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság elnöke az évforduló tiszteletére szervezett szavalóverseny öt középiskolás nyertesét mutatta be, majd Márk Attila kiváló brassói zeneszerző és gitáros következett. Adamovits Sándornak a helikoni nagyasszonyokról írt, nemrég megjelent kötetét Kovács Emese tanárnő ajánlotta a népes hallgatóság figyelmébe. /N.M.K: Ünnepség a marosvécsi kastélykertben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./