udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1254
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1231-1254
Helymutató:
Brassó
1999. június 16.
Szabó András, a csíkszeredai Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy nyáron két kiállításuk lesz: Századvégi keresztmetszet a magyar képzőművészetben. A budapesti Körmendi Galériával közös rendezésű kiállítás. A másik a brassói, fogarasi és sepsiszentgyörgyi múzeumokkal közösen készített Fazekas központok Délkelet-Erdélyben című vándorkiállítás, melyet jún. 15-én nyitnak meg. Az anyagi fedezetről annyit mondott az igazgat, hogy ezt az évet túléli az intézmény. /Forró Miklós: Ezt az évet túléli ? Beszélgetés SZABÓ ANDRÁSSAL a csíkszeredai Székely Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1999. június 16.
A brassói magyar líceum tánccsoportjának /Búzavirág Népi Együttes/ történetét írta meg Reiff István Kék a búzavirág /Fulgur Kiadó, Szecseleváros/ című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1999. június 18.
Brassóban jún. 18-án bemutatták Banner Zoltán neves művészettörténész Leiter Artúrról írt monográfiáját. Leiter Artúr /Brassó, 1904. aug. 6. - 1987. jún. 14./ festőművész szülővárosában tanított, sok közös és egyéni kiállítása volt. /Leiter Artur monográfia ? bemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1999. június 19.
Jún. 19-én, zuhogó esőben és nagyszámú közönség jelenlétében az 1849-es alsó-tömösi csata színhelyén megtartották az emlékező ünnepséget, megkoszorúzva a honvédhősök tiszteletére 1879-ben emelt emlékművet. Antal Ferenc brassói református esperes, majd Gajdó Zoltán négyfalusi római katolikus plébános mondtak imát. Az emlékművet az előző napon, jún. 18-án ismeretlenek piros, sárga, kék festékkel mázolták be. 1990-ben már történt ugyanitt emlékműgyalázás. /Dobra verve jelentem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1999. június 21.
A sepsiszentgyörgyi kamarakórus, az idén immár 27 esztendős Vox Humana egész estét betöltő műsorral lépett a közönség elé Szilágyi Zsolt karmester vezetésével, a jövő héten a brassói Fekete-templomban szerepelnek. Előadásukban elsősorban Mendelssohn-művek szerepeltek. /A Vox Humana újra itthon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./1999. július 2.
Elhunyt Raduch György /Kolozsvár, 1909. - Brassó, 1999. jún. 25./, az erdélyi magyar evangélikus egyház legidősebb szolgáló lelkésze. Noha vagyona csak egy bicikli volt, kuláknak nyilvánították. 14-szer állították bíróság, sőt hadbíróság elé. Azért is verték, hogy nyáron miért öltött kabátot vagy miért van nála a szentírás. Egy ízben az isteni gondviselés mentette meg a halálos ítélettől: ügyiratcsomójából eltűntek lapok. 1949-ben kénytelen volt odahagyni barcaújfalusi szeretett gyülekezetét. 1953-ban a brassói gyülekezet meghívta lelkészének. Látogatta híveit, látogatta a kórházakat is, hogy a kétségbeesett embereknek lelki megnyugvást nyújtson. /A hit megtartója volt. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 2./ 1999. július 6.
Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./1999. július 13.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya székhelyén, Marosvásárhelyen hozzáférhető a tavalyi brassói tudományos ülésszakon elhangzott közleményeket tartalmazó kötet, az Az EME Orvostudományi Értesítő 71. kötete székházban. /EME Orvostudományi Értesítő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./1999. július 15.
Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./1999. július 24.
A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./1999. július 24.
Kiss Magda, az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ igazgatója nyugdíjba vonult. A versenyvizsga alapján új igazgató Nedeczky László lett. A középiskola aligazgatója továbbra is Badau Tünde marad. Nedeczky László /Brassó, 1951 aug. 14./ Brassóban szerzett mérnöki diplomát, azóta a tanügyben dolgozott. 1990 és 1992 között igazgatóhelyettes volt a brassói Villamosipari Iskolacsoportnál, 1991-1996 között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos alelnöke, 1996-1998 között pedig a Brassó megyei RMDSZ elnöke. /Új igazgató az Áprilyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./1999. július 27.
Júl. 25-én befejeződtek az idei Bolyai Nyári Akadémia 17 szekciójának munkálatai. Az óvónők /Székelyudvarhelyen/, a román szakosok /Brassóban/, a biológia szakosok /Szovátán/ tanfolyama, valamint a pszichodráma szekció Csíkszeredában már korábban véget ért, most zajlik Szovátán a kémia és Sepsiszentgyörgyön a drámapedagógia tanfolyam. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezi ezeket a nyári továbbképzéseket. Az előadások magas színvonalúak voltak. Ilyenkor együtt vannak a különböző régiók, vidékek, országok magyar pedagógusai. Az eltelt hét év tapasztalatainak birtokában a szervezők profi módon készítették elő és bonyolították le az idei Bolyai Nyári Akadémiát. Lászlófy Pál, a pedagógusszövetség elnöke leszögezte: a visszajelzések alapján a Bolyai Nyári Akadémia életében tartalmi és szervezési előrelépésnek lehet tekinteni ezt az évet. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./1999. augusztus 2.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület VIII. Országos Vándortábora júl. 27-én kezdődött a Petőfi biciklis emléktúrával, szintén akkor indult a Petőfi-gyalogtúra. Megjelentek a székelyudvarhelyi, a csíkszeredai, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a székelykeresztúri, a zilahi, a gyergyószentmiklósi, a tordai, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi, a besztercei, a brassói, a szecselevárosi, a petrozsényi, a dévai, a bukaresti, az aradi, a jászvárosi (Iasi) természetjáró szervezetek tagjai, Magyarország majdnem valamennyi megyéjéből jöttek el 110-en. /Farkas E. Zoltán: Az EKE VIII. Országos Vándortábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1999. augusztus 13.
Dénes László vitathatónak, elutasítandónak tartja Bíró Bélának a Brassói Lapok 29. számában megjelent Bálványos-Tusnád tizedszer című írásának azt a megállapítását, hogy az RMDSZ-nek "a koalíciós partnerek támogatásával, ha kínkeservesen is, de a kisebbségi követelések jelentős hányadát sikerült elfogadtatni." Dénes László ugyancsak vitathatónak tartja, hogy Bíró Béla szerint a Bálványosi Szabadegyetem. "a magyar szellemi élet egészét felölelő rendezvény az idők múltával egyre inkább a FIDESZ-nek és holdudvarának ügyévé szűkült." Valójában, hangsúlyozta Dénes László, a rendezvény a román és magyar politikai elit ügyévé bővült. /Dénes László: Rejtett ellentmondások. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./1999. augusztus 13.
Kisbaconban a Benedek Elek-emlékház mára magánmúzeummá vált. Benedek Elek dédunokája, Réka és férje, Szabó István felmondták a szerződést a Székely Nemzeti Múzeummal /Sepsiszentgyörgy/, így lett a házból magánmúzeum. Szabó István Magyarországról telepedett le ide, feleségül vette Rékát. Rendbe hozták az épületet és reménykednek benne, hogy sikerül a magánmúzeum fenntartása. /Kisbaconi anabázis. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./1999. augusztus 13.
A 150 éve alapított Brassói Lapok 1989. dec. 23-án indított negyedik sorozata az ötszázadik számához érkezett. Az elmúlt tíz éve alatt számos magyar hetilap szűnt meg, a gazdasági nehézségek miatt. A Brassói Lapok pedig 24 oldalon jelenik meg, példányszáma a Brassó megyei négy román napilap összpéldányszámának a fele, annak ellenére, hogy a magyarok a megye lakosságának csak tíz százalékát alkotják. /Ötszázadik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13./1999. augusztus 14.
A Nacionalista Klubhoz tartozó Sarmisegetuza Alapítvány nevében a kolozsvári román radikális nacionalisták kezdeményezni fogják, hogy Bukarest helyett valahol Erdélyben legyen Románia fővárosa. Szerintük Kolozsvár, Gyulafehérvár vagy Brassó lenne a megfelelő - közölte a hírt a Curierul National című lap. Az új kezdeményezés célja a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania mozgalom célkitűzéseinek megakadályozása. A Sarmisegetuza Alapítvány nem politikai párt, képviselőik a Romániai Vasgárdista Mozgalom jelöltjeiként függetlenként indulnak majd a következő választásokon. /Vasgárdisták követelése: Erdélyben legyen a főváros. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./1999. augusztus 16.
A klinikai vizsgálatok szerint több mint 1600 agyhártyagyulladásos megbetegedést tartanak nyilván Romániában. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elmondta: a csütörtöki kormányülésen 134,5 milliárd lejjel növelték az egészségügyi tárca költségvetési keretét, és ez lehetővé teszi a betegséggel szembeni hatékonyabb védekezést. Továbbra is a moldvai megyék lakossága a legveszélyeztetettebb. Iasi megyében 443, Botosani megyében 181, Suceava megyében 172, Neamt megyében 170, Constanta megyében 127, Bacau (Bákó) megyében pedig 98 agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak. - Maros megyében 43 beteget vizsgáltak ki, Máramaros megyében 27-et, Hargita megyében 26-ot, Brassóban 6-ot. Az észak-moldvai megyék kivételével, Románia többi részén az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nem haladja meg az utóbbi 9 esztendő átlagát - jelentette ki Molnár Géza. /Agyhártyagyulladás: Erdélyben nincs járvány Nem halasztják el az iskolakezdést. = Szabadság (Budapest), aug. 16./1999. augusztus 16.
A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./1999. augusztus 17.
A Brassói Lapok 31. száma RMDSZ-hírek című rovata szerint Aranyosi István szóvivő kijelentette, hogy akkor, amikor az RMDSZ eredményeket tud felmutatni, a Tőkés László-, illetve az Orbán Viktor-féle kijelentések "mindent a levegőbe röpítenek". Az Erdélyi Napló hetilap erre reagálva megjegyezte: Nem sikerült megtudni, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az RMDSZ, miféle kijelentések repítenek mindent a levegőbe, és milyen alapon bírálja az Aranyosi István nevű szóvivő a magyar kormányfőt, illetve annak a szervezetnek a tiszteletbeli elnökét, amelyiknek a szavát viszi? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./1999. augusztus 25.
A Brassói Magyar Evangélikus Egyházmegye esperesének, Adorjáni Dezsőnek a meghívására Sepsiszentgyörgyre érkezett a bajorországi Rückheim lutheránus esperese mintegy félszáz személy kíséretében, egyházmegyei testvérkapcsolat felvétele ügyében. /Egyházmegyei testvérkapcsolat. Főtisztelendő Mózes Árpád Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./1999. augusztus 28.
Árkoson sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emlékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, további útjuk: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A következőkben Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg. Árkoson a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője elmondta, hogy látogatásuk célja az örmény-magyar, magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek összegyűjtése. /Puskás Attila: Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./1999. szeptember 1.
Brassóban aug. 26-29. között idén is megrendezték a hagyományos Nemzetközi Vásárt. A rendezvény keretében üzletember-találkozó - Magyar-Román Élelmiszeripari Kontakt Nap - is volt. A Szegedi Konzervgyár kereskedelmi igazgatója, Novákné Halász Anna elmondotta: a húsipari termékekre kirótt 45 %-os behozatali vám akadályozza az együttműködést, de bízik abban, hogy ez a magas vám valamikor megváltozik. /Nemzetközi Vásár Brassóban. Továbbépíteni a meglevő kapcsolatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./1999. szeptember 2.
Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 7.
Másodszor vendégszerepelt Brassóban, a templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, egy országos körút előtt. A több mint 100 tagú csoport alapítója, életbentartója, karmestertere Haáz Sándor tanár indulásukra emlékezett. 1982-ben a fúvós-, vonószenekarral rendeztek egy sikeres előadást. Ez a fellépés lett a mai együttes alapítási dátuma. Az elmúlt 17 esztendőben több mint 300 koncertet adtak, évi 15-20-at. Megszervezték a tavaszi zenei fesztiválokat, megtartották a karácsonyi hangversenysorozatunkat évről évre. A nyolcvanas években több városban léptek fel. Első külföldi koncertjük 1990-ben Budapesten volt. Felléptek már Bécsben is. /Váradi Mária: Beszélgetés egy gyermekkórusról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./1999. szeptember 11.
Boér Lenk Ilona képzõmûvész elsõ egyéni tárlata szülõvárosában, Csíkszeredában volt 1973-ban, ezt követõen több kiállítása nyílt Bukarestben, Brassóban, Kovásznán, Budapesten, Gyulán, Székesfehérváron, Sopronban. 1987-88-ban Belgiumban és Hollandiában állították ki a munkáit, 1995-ben pedig Svájcban. A '80-as években szívesen készített versillusztrációkat, tusrajzokat, késõbb zenei témákat dolgozott föl absztrakt kompozíciókban. 1998-ban három festõtáborban is dolgozhatott: Zsobokon, Nagyszalontán és Ménfõcsanakon (Magyarország). /A képzõmûvészetnek jobbakká, lélekben gazdagabbakká, emberségesebbekké kellene tennie az embereket. Kötetlen beszélgetés BOÉR LENK ILONA képzõmûvésznõvel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./1999. szeptember 15.
Szept. 10-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök képviseletében Kötő József államtitkár részt vett Brassóban a Romániai Könyvkiadók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek keretében a szakemberek, a politika képviselői megvitatták a könyvkiadás kérdéseit. A részvevők egyértelműen leszögezték, hogy a politika képviselőinek azonnali törvénykezési segítségnyújtására, a civil társadalom alapítványi rendszerének létrehozására van szükség ahhoz, hogy a kultúrateremtés eme fontos eszköze megállíthassa a piacgazdaság körülményei között az önfelszámolás folyamatát. /Kerekasztal a romániai könyvkiadás kérdéseiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./1999. szeptember 16.
Szept. 16-18-a között rendezik meg Csíkszeredában a III. Erdélyi Orvosnapokat a Megyei Kórház és a Martoni Alapítvány közös szervezésében. Mintegy 150 résztvevőre számítanak. A háromnapos rendezvény programjában előadások, szekcióülések, valamint szabadidős tevékenységek szerepelnek. A rendezvénysorozat keretében ünnepi megemlékezésre is sor kerül, abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt létesült Csíkszeredában a szervezett szülészet-nőgyógyászati osztály. /Holnaptól Csíkszeredában III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ Szept. 15-én tartják a hivatalos megnyitót. Dr. Bokor Márton és dr. Szatmári Sebestyén referátumát hallgathatják meg a résztvevők. Szekcióülések zajlanak, ahol a szülészet, nőgyógyászat különböző területein folytatott kutatások, tapasztalatok eredményeit mutatják be a helybéli, valamint a Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Budapestről érkezett előadók. /III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 16.
Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége és a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében szept. 17-én 10 a Városháza dísztermében székelyföldi üzletember-találkozót tartanak. A visszajelzések szerint jelen lesznek Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati elnökei, a bejelentkezett hetven cég képviselői. /Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 21.
A 85 éves Jakab Antalt, régi munkatársát köszöntötte a lap. Jakab Antal Erdélyből átszökött a határon, 1935-ben az induló Kelet Népe egyik szerkesztője. 1936-ban jelent meg Debrecenben a Számadás irodalmi folyóirat, az első szám vezércikkét Jakab Antal írta. Azután hazatért Szatmárnémetibe. Először kőműves volt, majd a Szatmári Újság munkatársa lett, később a Brassói Lapokhoz ment, azután a sepsiszentgyörgyi Székely Néphez, a marosvásárhelyi Székely Szóhoz. Kacsó Sándor hívására 1947 nyarán ment Bukarestbe, az induló országos napilaphoz, a Romániai Magyar Szóhoz. És innen három év után ismét vissza Szatmárra és a vakolókanálhoz. Szatmárról Kolozsvárra ment, építő ipari technikusi minőségben. Fia és lánya újságíró lett (K. Jakab Antal és Jakab Márta), sőt ma már unokája, Jakab Lőrinc a Kolozsvári Rádiónál van. Õ pedig kikerült az újságírásból. De azért néha írt, álneveken ide-oda. És 40 évi kitiltás után 1989 karácsonyán úgy érezte, számára is eljött a felszabadulás. Újra írhatott. A kolozsvári Szabadságban, a bukaresti Orient Expresszben, és egykori lapjában, a Romániai Magyar Szóban is. - Egy idő után már nem kerültek be a lapokba írásai. Ekkor kezdte el írni íróasztalfiókja számára Búcsú az újságírástól című vallomását. /A Romániai Magyar Szó egykori szerkesztője, Jakab Antal 85 esztendős. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./